Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

Együtt ünnepelt a kisebbség... A szeretet ünnepéhez közeledve és a ki­sebbségnapja alkalmából találkoztak a doboziak a kultúrházban. (3. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Örülnének-e, ha a családjukban ikrek szü­letnének? Kérdésünkre többek között Pipó Éva könyvelő válaszolt. (5. oldal) IBS Készülünk a karácsonyra Vasárnap szenteste. Összeállításunkkal, ötletekkel az ünnepi készülődést szeret­nénk megkönnyíteni. (6—7. oldal) w 1995. DECEMBER 18., HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 296. SZÁM Beiktatták az új oroskázi esperest. Pintér János esperes 12 évig igazgatta a Nyugat-Békési Egyházmegye dolgait. Nyugállományba vonulása és esperesi tisztségének lejárta miatt az ősszel választásra került sor, s ismét orosházi lelkész, Ribár János került az esperesi székbe. Az egyházmegyei felügyelői tisztségre Benkő Pál — eddigi felügyelő — kapott bizalmat. Szombaton az orosházi evangélikus templomban ünnepi istentisztelet és közgyűlés keretében dr. Harmati Béla püspök igehirdetésével kezdődött a beiktatás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Aranykapuban - aranyvasárnapon Meghitt hangulat nélkül csak zsibvásár... —Ne állj ide, foglalt! Itt lakom, menj innen! —hessegette az au­tókat magából kikelve egy hölgy, nem messze az Andrássy úttól Békéscsabán. Való igaz, nehezen lehetett parkolóhelyet találni tegnap délelőtt a belvá­rosban. A sétálóutcán rendre nyíltak az üzletek ajtajai, de a gyalogosok fő útiránya mégis­csak a hagyományos Aranyka- pu-vásár volt. Családostól, pá­rosával vagy egyedül igyekezett mindenki beszerezni a karácso­nyi ajándéknak valót. A vásárlói igyekezettel azon­ban nem igazán volt elégedett a gyulai kereskedő. Évről évre ne­hezebben adnak el, beleértve e helyet csakúgy, mint a gyulai piacot. Azért még reménykedik a hátralévő napokban, hisz a me­gyeszékhely vásárát sokan fel­keresik más településekről is, s vannak, akik az utoljára halaszt­ják az ajándékozást... A békés­csabai fiatalember a rendezéssel Műszaki vizsga A fékhatásmérésről, illetve ennek számítógépes vizsgálatáról ren­dezett egész napos tanácskozást pénteken a Békés Megyei Autó­javítók és Autókereskedők Szö­vetsége, az Ajaksz. A Békéscsa­bai Ipartestület épületében az or­szágosan (el)ismert dr. Nagy- szakolyai Iván tartott elméleti foglalkozást. Délután a résztve­vők a tanultakat a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet vizsga­bázisán, a gyakorlatban is megte­kinthették. Január elsejétől a gép­járművek műszaki vizsgáztatását teljes egészében számítógépes rendszerben végzik, így a tárgyalt fékhatásmérést is. Az Ajaksz tag­jain túl külső szakemberek, pél­dául a közlekedési felügyelet munkatársai szintén részt vettek a képzésben, mely egy jövőre is folytatódó rendezvénysorozat ré­szeként valósult meg — mondta Kertész János, az Ajaksz orszá­gos elnökségének tagja. elégedetlen: „nem egy nagy dur­ranás”, nincs karácsonyi hangu­lat, a kép zsibvásári. Korábban szépen díszített fakapu volt, most csak papírral bevont. Véle­ménye szerint a sportcsarnok­hoz kellett volna telepíteni, hogy a kereskedők kibontakozhassa­nak, bemutathassák portékáikat. A szűkös, piaci körülményekért biztosan sokat fizettek... — mondja. Tíz napra, 12 négyzet- méterért 52 ezer 800 forintot az Agóra Kft.-nek — tudtuk meg a gyulai kereskedőtől. Ő elégedett a szervezéssel, éjjel-nappal vi­gyázzák a tisztán tartott terüle­tet. A kitett díszeket azonban biztosan ellopnák. A karácsonyi hangulat azért nem olyan jó, mert nincs az embereknek pén­ze... A vásáron sok minden kapha­tó, több helyen is kínálnak kabá­tokat, pulóvereket, cipőket rek­lámáron. A nézelődők között vásárlók is akadnak. A helybeli hölgy — ahogyan mondja, jaminai — pulóvert vesz magá­nak. Férje nem szeret vásárolni járni, nem is ér rá — indokolja meg az önajándékozást. Neki kesztyűt vett, unokájának Bene­dek Elek meséit, fiának, menyé­nek asztali órát, már csak a ki­sebb fiúnak hiányzik az ajándé­ka, addig haza se megy — sorol­ja. Az újabb vásárló kötött együttest vesz ugyancsak magá­nak, de férje kíséretében. Elége­dett, tetszik a holmi, nem drága és még mellény is van hozzá — mondja. A békéscsabai eladó szerint sokan megállnak nála és tovább mennek, mert ezer fo­rintjuk sincs ajándékra. Pesti készítőktől hordja áruját. Akik 10-20 pulóver alatt szóba se áll­tak vele, most 2-3 megrendelés­nek is örülnek. Kiszámíthatalan, megérte-e idejönni, hiszen a készítői ár naponta akár 4-500 forinttal is emelkedik. (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Címeravató. Kondoroson december 21-én 15 órakor a Petőfi István Általános Iskola és Kollégium aulájában tartandó ünnepi testületi ülésen avatják fel a település címerét. Ez alka­lomra adták ki dr. Gulyás Mi­hály Gyökereink — Kallódó ké­pek Kondoros múltjából című könyvét. Az ünnepi könyvbe­mutatót követően a kötetet a helyszínen dedikálja a szerző. Főfoglalkozásban. A megnövekedett önkormányzati feladatok szükségessé tették, hogy Orosháza alpolgármeste­re, Volencsik Zsolt hatásköre bővüljön. Ezért a képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén a tagok a szervezeti működési szabályzat által biztosított lehetőséggel él­tek, főfoglalkozású alpolgár­mesteri jogviszonyt létesítettek Volencsik Zsolttal. Fogyatkoznak. A 3 ezer lakosú Csanádapácán a népes­ség 10 százaléka 14 év alatti. A faluban 110 óvodás és 270 isko­lás gyermek van. Az idősebb korosztály aránya — a 60 év felettiek — 27 százalék. Évek óta kevesebb gyermek születik. A településen 180 nyilvántartott munkanélküli van, 130-an ré­szesülnek jövedelempótló tá­mogatásban. Téli szünet. Január 5-éig zárva tart a Szarvasi Arborétum. A háromhetes szünet a téli nagy- takarításhoz kell. Eltávolítják a korhadt fákat, összegyűjtik a le­hullott ágakat, faleveleket és be­fejezik az ősszel megkezdett fa­ápolási munkákat. Iskolai tagszervezet. A Szeghalmi Mezőgazdasági, Ipa­ri Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskolában ötvenegy (hét felnőtt és negyvennégy diák) alapító tag létehozta a városi vö­röskereszt iskolai tagszerveze­tét. Mit sugároznak számunkra a helyi adók? Jó vagy rossz az nekünk, hogy léteznek már helyi adók is?! Ä szakma gyermekbetegségei által egyszerre megtámadott helyi rádió- és tévéadók akkor is Isten áldásai, amikor egy kisváros bájos, ifjú bemondó­nője történetesen orrhangon vagy pöszén szólal meg, illet­ve ha a képernyőről az évtize­dek óta (máshonnan) ismert arc megfellebbezhetetlenül közli velünk: „A stáb a kiadott mű­sortervben változtatást eszkö­zöl”. De nem erről lenne szó. Varázscilinderünkből ezúttal is egy elnyűhetetlen bajszos került elő. Igen, igen, ő, az első és utolsó Bokros Lajos! Hogy világos legyen (ebben a pénzügyminiszternek érte­lemszerűen kevesebb szerep jut): mai témánk a helyi adók trükkje, mely máris megter­mékenyíteni látszik a helyi képviselő hölgyeket, no meg urakat. E hatás tagadhatatla­nul a miniszter csomagjának folyománya. A miniszter úr rájött, hogy a kormány továb­bi központi — nyílt vagy bur­kolt — adópofátlanságok al­kalmazása esetén akár át is adhatná a helyét a nem is tu­dom kinek. Ezt elkerülendő, kiötlötték a helyi adók önkén­tes növelésének lehetőségét. Amikor úgy öt éve bevezették a hely i adókat, egy halom tele­pülés vezetői (nyilatkozatok­ban) elutasították azt. Egyik megyei városunk polgármes­tere ki is jelentette akkor: amíg ő itt polgármester, addig nem vezetnek be semmiféle helyi sarcot! Azóta persze..., most éppen emelni készülnek azokat. Lehet, hogy polgár- mesterünk a végén még le is mond miatta. Lehet?! A trükk lényege: amennyi helyi adót egyáltalán beszed­het a helyi önkormányzat, annyival kevesebb részesedést kell adni neki az állami bevételekből. A testületek meg emelik is az adókat. Sebaj, gon­dolja a pénzügyér, inkább őket utálják a derék helybeliek, mint engem, a Gyulát, meg az... Mi lesz, ha egyszer majd ezt a cu­mit már nem lehet megetetni a helyi képviselőkkel? Az idő tájt bizonyára nyakig benne le­szünk már... az Éurópai Közös­ségben, a NATO-ban, s talán a jövő évezredben is. Kiss A. János / Újra a tb-azonosító jelről A pénteki lapszámunkban megjelent, A vétlenek itták a levét... című cikk gondolataira reagált dr. Köteles Zoltánné, az egészségügyi finanszírozá­si osztály vezetője. Az egészségügyi szolgálta­tások térítésmentes igénybe­vételére jogosító társadalom- biztosítási igazolvány és az azon szereplő társadalombiz­tosítási azonosító jel bevezeté­sére 1995. január 1-jei ha­tállyal az Alkotmánybíróság határozata alapján került sor. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár által központilag elkészített igazolványok és hatósági bizonyítványok kéz­besítésének befejezése után, 1995. december 31 -éig lehető­ség van a hibás adatok javítá­sára, illetve a fenti okmányok pótlására pótadatfelvétel i eljá­rás során, a megyei egészség­biztosítási pénztárnál, a gyulai kirendeltségen, valamint a munkaügyi kirendeltségeken. (Részletes tájékoztató a Békés Megyei Hírlap 1995. decem­ber 16-ai számában.) Azok számára, akik fenti időpontig a TAJ-számot nem kapják meg, az orvosok ideig­lenes TAJ-számot képeznek a gyógyszerrendeléshez — melyről levélben részletes tá­jékoztatást kaptak. Ez azon­ban nem helyettesíti a jogsza­bályban előírt TAJ-számot. Felhívjuk tehát a lakosság figyelmét arra, hogy az egész­ségbiztosítási pénztár tájékoz­tatója szerint szíveskedjenek eljárni, és az igazolvány vagy hatósági bizonyítvány pótlá­sára, javítására továbbiakban is szíveskedjenek intézkedni legkésőbb 1995. december 31-éig! Műkereskedő a Munkácsy-képről Szombati számunkban már hírt adtunk arról, hogy Munkácsy- képet árvereztek Debrecenben. A Fejkendős nő licitje 380 ezerről indult, s a kalapácsot 1 millió 400 ezernél ütötték le. Ám az igazi szenzáció az, hogy a festmény eredetiségét azóta is vitatják, könnyen lehet, hogy csupán egy ál-Munkácsyt vit­tek el. Most megszólalt az egyik legrangosabb budapesti galéria tulajdonosa, Nagyházi Csaba műkereskedő. A Hajdú-Bihari Nap munkatársának kérdéseire válaszolt. :— Mi a véleménye a Fejkendős nő-ről? —-Van festő, akit már saját korában, műhelyében, iskolájá­ban másolni kezdtek mondjuk tanítványai, tisztelői. Ez a leg- fogósabb eset, mert ugyanab­ban a korban, ugyanazokkal az anyagokkal készülnek a má­sodlagos variációk, utánérzé­sek. Jóhiszeműen, a mesternek való megfelelés vágyával, vagy éppen segítségével. Ebbe a kör­be tartozik például Pál László, Iványi, Mednyánszky és mások mellett Munkácsy Mihály is. Egy árverezőnek felelőssége van a leütött tárgy fölött. S míg egy múzeum hónapokig vagy évekig vizsgál egy kérdéses ké­pet óriási technikai háttérrel, addig az aukció előtt alig né­hány hét áll rendelkezésre. Gondolom tudtam érzékeltetni, hogy aukciót rendezni nagy felelősség. Anyagilag sem kö­zömbös valamiről kimondani, hogy igen vagy nem, a művé­szeti értékről nem is beszélve. — Mindezek tudatában a Fejkendős nő szimpatikus volt- e Önnek, vagy nem? — Nem volt szimpatikus. Persze ez csak egy dolog. Meg­esik, hogy az ember, a szerzőtől függetlenül, kimondottan el­lenszenvesnek tart egy alkotást, festményt, míg más ugyanarra esküszik. Ezek a szubjektum­ból következő különböző­ségek, amin egy aukcióháznak felül kell kerekednie. Gyakor­latomban nem fetisizálok ne­vekhez kötődő műveket és kis­mesterek sikerdarabjait sem ér­tékelem alul. Oláh Tibor Szerveződő telefonkártya-gyűjtők. Németország­ban, Svájcban, Japánban, Franciaországban nagy kultusza van a telefonkártya gyűjtésének. Érdekes, hogy az USA-ban viszont nincs — ott centesekkel telefonálnak. Magyarországon egyre több kártyát bocsátanak ki és mind többen foglalkoznak gyűjté­sükkel. (írásunk a 3. oldalon.) foto: k< >vács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents