Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-16-17 / 295. szám
A maja óbirodalom és emlékei Guatemala, a közép-amerikai földhíd leggazdagabb történelmi múltú országa voltamajakultúraközpontja. (4. oldal) 7-12. oldal Nyugdíjban az év rendőre Kékegyi István őrnagy szerint amikor az igazságot keressük, nem lehetünk elfogultak (5. oldal) 1995. DECEMBER 16-17., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 295. SZÁM Valódi-e a Fejkendős nő? A Munkácsy-kép eladója is, vásárlója is titkos Amint lapunk is hírt adott róla, a múlt héten Munkácsy-képet árvereztek Debrecenben, a Karácsonyi Műtárgyaukción. Laptársunktól, a Hajdú-Bihari Naptól hiteles részleteket szereztünk a különös sorsú festmény árveréséről. A millecentenáriumi programfüzetért Hírek Mindenki könyvtára. A Bihar Megyei Kulturális Felügyelőség, Gyula Város Román Kisebbségi Önkormányzata, a Gyulai Románok Egyesülete, valamint a Magyar—Román Baráti Társaság szervezésében a napokban nyílt meg a Gyulai Román Iskola aulájában az a kiállítás, amelyet az elmúlt száz év könyveiből, illusztrációiból állítottak össze. A kiállítás december 21 -ig tekinthető meg. Vésztői rendeletek. December 18-án, hétfőn délután 2 órától ülésezik Vésztő nagyközség képviselő-testülete. A település elöljárói többek között rendeleteket alkotnak és módosítanak, valamint meghallgatják a közelmúltban megnyílt roma képzési központ beindításáról szóló tájékoztatót. Elismerések. A helyi autó- buszjárat viteldíjainak megállapítása, a gondozási központ vezetői álláshelyére beérkezett pályázat elbírálása, a sokszoros véradók anyagi elismerése, valamint néhány helyi rendelet módosítása is szerepel majd Szeghalom város képviselő-testületének december 18-ai ülésén. Közmeghallgatás. Csanádapáca képviselő-testülete közmeghallgatásra várja a község lakóit december 19-én, kedden 14 órakor a művelődési otthon kistermébe. A közgyűlés a közmeghallgatás után megtartja soron következő ülését, amelyen többek között a mezőőri járulékkal kapcsolatos rendelettervezetről döntenek a képviselők. Első lakáshoz. A fiatal házasok első lakásszerzésének támogatására a medgyesegyházi képviselő-testület az idei költség- vetésben 565 ezer forintot biztosított. A II. félévben 4 kérelem érkezett az önkormányzathoz, amelyek mindegyike megfelelt a feltételeknek. A legutóbbi testületi döntés szerint az igénylő házaspárok 100 — 150 ezer forint kamatmentes kölcsönt kantak. Az árverésen mindenki a 145-ös sorszámú alkotást várta. És most álljon itt szó szerint a katalógus ajánlása: „145. Munkácsy Mihály (1844—1900) Fejkendős nő olaj, vászon, 41x56 jelezve balra lent (szerepelt az 1994-es aukción Bonnban) 380 000 Ft” A képről különböző pletykák terjedtek el. Sokan felvetették, hogy nem lehet eredeti Munkácsy, mert nem szerepel a festőről szóló katalógusban. Az is feltűnt egyes hozzáértőknek, hogy vajon miért van német nyelvű fax a kép hátuljára ragasztva téves Munkácsy-halálozási évszámmal, és megfogalmazódott, hogy a Munkácsy- szignó sem utal az alkotó keze vonására. Kérdés maradt, hogy a jelenlévő ismert műgyűjtők közül miért csak egynek a képviselője emelt táblát licitálóként? A kikiáltási ár 380 ezer forint volt. Virág Judit árverésvezető közölte, hogy ő is licitálni fog egy általa meg nem nevezett ügyfél megbízásából. Pillanatok alatt zajlott az árvetélkedő a kalapácsos hölgy és egy kezét éppen hogy felemelő 50 év körüli férfi között. Egymillió 400 ezer forintnál állt meg a licit, amikor a nézőtéren ülő keze a zsebébe csusszant. A kis fakalapács azt jelezte, hogy ennyi pénzért a megbízott hölgy vitte el a restaurálásra szoruló képet. A büfé előtt többen sörözgettek, míg egy magas fiatalember mindössze egyetlen kérdést tett föl. — Tudja, hogy kié lett a Munkácsy Mihály-festmény? —Fogalmam sincs. — Fogódzkodjék meg! Ez a kép Debrecenben marad. — Azt hiszem, ettől még nem kell elájulni. — Igen, csakhogy én tudom, a város önkormányzata a vevő, bár nem biztos, hogy a polgár- mesteri hivatalba kerül majd. Az is lehet, hogy a kép valamelyik intézmény falát díszíti a jövőben. Jelenleg innen, a Bartók- teremből még nem vitte el senki. Máté László, a Kölcsey Művelődési Központ főtanácsosa, önkormányzati képviselő, az aukció mindenese csak mosolyog a pletykákon. (FolytatásaJ. oldalon) A honfoglalás 1100 éves évfordulójára — a megyegyűlés határozata alapján — programfüzet készül, amelyben a kiemelt programokon túl célul tűzik ki a települések, intézmények, közösségek, egyesületek térségi kihatású terveinek megismertetését, népszerűsítését. A programfüzet időbeni megjelenése érdekében a nyomdai előkészítő munkát december 25-én kell befejezni. Ezért a megyei közgyűlés elnöke, dr. Simon Imre levélben kereste meg a települési polgármestereket, hogy a meghatározott szempontok A békéscsabai zeneiskola adott otthont tegnap annak a nagygyűlésnek, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének békéscsabai sztrájkbizottsága szervezett a település sztrájkoló pedagógusai számára. Szilágyi Róza, a sztrájkbizottság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az első magyar pedagógus-sztrájkot a végső elkeseredés szülte. — Ki hitte volna az 1989-es mámoros szabadságillatban, hogy a pedagógusok folyamatosan takaréklángon élnek majd? — folytatta. — Az új választáson aztán ismét feltámadt bennünk a remény, hogy talán lesz még olyan parlament, amelyik emberszámba veszi a pedagógust. Eltelt másfél év, és az élet- színvonalunk egyre csak romlik. Nem járunk már könyvesboltba, hangversenyre, színházba, Európa letett ruháiba öltözködünk saját hazánk fényes kirakatai mellett. Olyan világot élünk, ahol luxus a kréta, a folyóirat, a szakirodalom és a videokazetta. Azt mondták, azért kell szenvednünk, hogy a gazdaság talpra álljon. Ehelyett a válság egyre szerinti információkat Kucse- ra Lajos főtanácsos címére, az intézményfelügyeleti osztályra küldjék meg (5600 Békéscsaba, megyeháza, Derkovits sor.pf.: 118.). Hasonlóképpen az egyes intézmények, közösségek az elképzeléseiket vagy az előbbi címre, vagy településük polgármesteréhez juttassák el, akik továbbítják azokat a megyei önkormányzathoz. A programfüzet elkészítését segíti, ha a korábban már beküldött tervezeteket pontosítják az érintettek. (Folytatás a 3. oldalon) csak mélyül. Pedig minden józan embernek tudnia kellene, hogy egy állam kulturális színvonala meghatározza a gazdasági teljesítőképességet. Szilágyi Róza szavait egyetértő taps követte, majd többen is kérdéseket intéztek a nagygyűlésen jelen lévő Tóth Károly országgyűlési képviselőhöz. A képviselő elmondta, hogy maga is pedagógus volt, úgyhogy megérti az oktatásban dolgozók elkeseredettségét, ám elosztani csak azt lehet, ami van, és a magyar gazdaság az utóbbi esztendőkben 24—25 százalékkal kevesebbet állít elő, mint 1988-ban. A pedagógusok szerint azonban ez nem az ő hibájuk, és ezzel együtt sem értik, miért kell a tisztességesen elvégzett munkájukért „éhbért” kapniuk. A résztvevők a nagygyűlés végén elfogadták annak a tiltakozó levélnek a szövegét, amelyet a szakszervezet a Pénzügyminisztériumhoz, a Közoktatási Minisztériumhoz és a miniszter- elnökhöz kíván eljuttatni. —ria Nagygyűlésen Békéscsaba pedagógusai Tévé-megkülönböztetés 150 esztendeje a jövőért Az ötödik Borbála. Szent Borbála szobrát Nagy József szeghalmi esperes szentelte fel. (Tudósításunk a 3. oldalon) «mi: i.ehoczkyPéter A magyar képet-hangot keresem a képernyőn, mert minden máshoz be kell indulnia lelkemben a tolmácsgépnek. Holott van, aminek csak anyanyelven van igazi térfogata, erőmezeje. Mogorván vigyorog rám a magyar képernyő. Félek, szétreped. Vajon miért nem kaphatja a székely magyar is mind gyakrabban ugyanazt, amit a csabai? Ha egyetlen közszolgálati műsor fogható jól itthon, az (sok közszolgálati kötelezettsége miatt is, az evangélikus félórától a szlovákig) apadó táború s reklámbevételű lesz. Olyanokkal osztozik a kévésén, akiknek csak szórakoztatás lesz a dolguk. Egy közéleti kamarazenekar sosem vetélkedhet a cirkusszal. Ám ha törvény szavatolja az MTV pártatlanságát, miért nem osztozhat műsorán mind gyakrabban a Duna Televízióval? Féltem a tévét. Már eddig is túl sokat veszített. Vonzó arcokat, jó műsorokat, sztárokat. Kabarét és komolyságot. A Magyar Televíziónak már a hibái sem az igaziak. Lett néhány új műsora, személyisége, erénye és botránya, csak mintha öntévékritikája nem lenne. Remek a 100 éves a mozi-sorozat, jó Kepes András, a hasábokon már méltattam a határokon túliaknak különösen érdekes közép-európai műsorokat, a lehetetlenül hajnali Átfogótól a Palackpostán át a Tranzitig, sokan kedvelik Érdi Sándor „világutazó magyar arcképeit”, nem értem, mindez miért nem látható égi és földi csatornán is, Pesten és Csikban. Attól félek, más sem igazán érti, csak nem meri bevallani. Azok közé tartozom, akik szenvedélyesen védték a Duna Televíziót, amikor egy pillanatig úgy tetszett: nincs jövője. S nemcsak azért védtem, mert valami közöm is volt ahhoz, hogy megszületett. Védem most is, mert a határokon túli magyaroknak aligha van nyelvben, szellemben, tudásban fontosabb anyaországi megtartója. Ám ha lesz garanciája annak, hogy a közszolgálati Magyar Televíziót sem önti el soha a pártos indulat, akkor legalább egyben-másban a Duna Tévé csatornája it átve- hetné az MTV műsorait. És fordítva. Bodor Pál „Testvéreim szabadok vagytok mostantól mindörökre. 1845. december 31. Schuch János bíró.” — olvasta a felavató Hankó András, a városvédő egyesület elnöke magyar és szlovák nyelven az emléktábla szövegét a békéscsabai városháza árkádjai alatt tegnap. A déli harangszó ezúttal véletlen egybeesés volt, nem úgy, mint 150 évvel ezelőtt, a december végi napon, amikor is Csaba mezőváros bírója harangzúgás és tarackdörgés közepette kihirdette, megköttetett az Örökváltsági Szerződés. A táblaavatást a városháza dísztermében tudományos emlékülés előzte meg, méltó módon tisztelegve az egykori csabaiak tette előtt. Akkoriban Csaba nem csak Magyarország, de Európa legnagyobb falva is volt. A török hódoltság miatt elnéptelenedett, szlovákok által 1718-ban újratelepült Csabán rövid idő alatt virágzott az agrárgazdaság, amely a jobbágyrendszer elutasításának minőségi váltásához vezetett. A helybéli földesurak, birtokosok és a jobbágyok, zsellérek között az itteni értelmiség tanácsadó szerepével megszületett a megváltó szerződés a város által vállalt egyetemleges felelősség mellett. Nem csak földet, eddigi földesúri jogokat is megváltott a város lakossága pénzben, az elsők között a hazai mezővárosok sorában. Szabadság, tulajdon, polgárosodás, önkormányzatiság—ez a mához szóló üzenet. Erről szóltak a megemlékezők is .dr. Cserei Pál, a városvédő egyesület titkára, Pap János, Békéscsaba polgármestere, dr. Szabó Ferenc múzeumigazgató, történész, dr. Barta László szentesi levéltárigazgató és Demeter László. Szarvas polgármestere. A térség egészségügyi bázisa. A békéscsabai Réthy Pál Kórház műtőit, osztályait világszínvonalú műszerekkel szerelték fel. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter
