Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-15 / 294. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. december 15., péntek Nyílt levél a nem-pedagógusokhoz! 1995. december 15-e az első nap a magyar történelemben, amikor a pedagógusok és a közoktatásban dolgozó egyéb közalkalmazottak sztrájkba lépnek. Tudjuk azt, hogy sokan nem értik és sokan ellenzik mindezt. Én—tanárként — szeretném a sztrájk mellett felemelni a szavam. Az, hogy erre a sztrájkra sor kerül, valójában nagyon szomorú tény. Mi dolgozni szeretnénk. Sztrájkolni senki nem szeret. Mi sem. Most azonban olyan helyzet alakult ki, hogy mást nem tehetünk. Most már sztrájkolni kell! Ma Magyarországon a tanárok átlagfizetése nettó 25 ezer forint havonta. A többi iskolai dolgozóé ennél is kevesebb. A mi gimnáziumunkban van, akinek nettó 13—14 ezer forint. Ebből kell — kellene — megélnie. Ebből: nem lehet. Van olyan fiatal kezdő tanárunk, akinek a nettó havi alapfizetése nem éri el a 20 ezer forintot. 20 ezer forint! Egyetemi végzettséggel. 17 év tanulás után. 20 000 forint. Egy fél CD-játszó. Vagy három pár cipő! Ennyit ér ma Magyarországon egy gimnáziumi tanár munkája. Három pár cipőt havonta! Ez szégyen! Egy ország szégyene! Ez az, amin megalázó 10 százalékos emelések már nem segítenek. Ez az, ami ma már számunkra elfogadhatatlan. Ez a helyzet nem tartható, és további romlása ellehetetlenít bennünket. És aki napi létproblémákkal küzd, különmunkára kényszerül, hogy eltarthassa magát és családját, az a tanítványaival sem tud tisztességgel foglalkozni. A kialakult helyzet így őket is érinti, sőt sújtja. Sújtja a gyerekeket, sújtja a fiatalokat, sújtja a jövőt. Nem kívánjuk azt, hogy egyetértsenek velünk. Nem kívánjuk azt sem, hogy az iskola politikai csatározások színterévé váljon. Önöktől csak azt kérjük, gondolkodjanak el: nem lehet véletlen, hogy ilyen, eleddig nálunk példátlan lépésre szántuk el magunkat. Jó okunk van rá, helyzetünk javítására nem látunk más megoldást. Lépésünk senki ellen nem irányul, kizárólag saját érdekeinket kívánjuk megvédeni. Tudjuk és számolunk azzal, hogy mindez sokak számára nem szimpatikus. Ezt sajnáljuk, de a kialakult helyzetben más választásunk nem volt. A helyzetért pedig nem nekünk kell vállalni a történelmi felelősséget! Komáromi István Legyen karácsonya minden gyermeknek! Földink volt. Ezen a napon született 1858-ban Gyulán Karácsonyi János címzetes püspök, történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradi püspöki líceumban az egyháztörténelem és egyházjog tanára, 1904-1905-ben a budapesti egyetem hittudományi karán tanár, majd nagyváradi kanonok, 1923-tól címzetes püspök. Főleg Magyarország középkori történetével és katolikus egyháztörténetével foglalkozott számos tanulmányban. Véradás. December 18- án 8-11 óráig véradást tartanak a kondorosi közösségi házban. Szarvason a cigány kisebbségi önkormányzat december 19-én 15 órakor Mindenki karácsonya címmel ünnepséget szervez a polgármesteri hivatal nagytermében. Műsort ad a Giliji együttes és a négy szarvasi általános iskola. Ünnepi beszédet mond Hevesi József, a Békés Megyei Ön- kormányzat Nemzeti és Etnikai Bizottsága titkára. Ugyanekkor „Negyven évig a családok orvosa voltam” címmel dr. Domán Imre emlékére fotókiállítás nyílik. Segítséggé* a postástól. A gyulai postahivatal szak- szervezetének vezetői a napokban megkeresték Lebenszky Attila polgármestert, szociális területen való együttműködést felajánlva. Hiszen a postások azok, akik mindenkit ismernek a városban, akik leginkább tudhatják, hol van igazán szükség a segítségre. A szociális iroda figyelmét felhívhatják a leginkább rászorulókra, cserébe pedig a polgármesteri hivatal is sokat segíthet a postások munkájában — hisz már az is számíthat, ha segélyek utalása nem esik egybe a nyugdíjak kihordásával. Felhívásunkra már eddig is érkeztek szép számmal felajánlások, ajándékok. Jó érzés tapasztalni a segítőkészséget, az önzetlenséget, a szeretetet. Cikkünk megjelenése óta is érkeztek levelek a gyerekektől, kedves soraikat olvasva úgy döntöttünk, hét végén is tartunk ügyeletet, hogy igazzá váljon ígéretünk: minden levélíró gyermek kapjon ajándékot! Nagyon sokan — 190-en — kértek tőlünk édességet, kinder- tojást, szaloncukrot, gyümölcsöt. Szinte ugyanennyien várnak tőlünk könyvet, társasjátékot. Autó, baba, labda a vágya 150 kisgyermeknek. Legóra vágynak 33-an, Barbie babát szeretnének 38-an. A sok egyéb kívánság mellett 125 levélben írták, hogy bárminek nagyon tudnának örülni. Kedves Olvasók, Felnó'ttek és „Majdnem Felnőtt” Középiskolások, Vállalkozók, Polgár- mesterek, Gazdasági Vezetők, Kereskedők! Ha úgy érzik, hogy tudnak és szeretnének segíteni abban, hogy minden levélíró gyermek kapjon ajándékot karácsonyra, kérjük jelentkezzenek szerkesztőségünkben szombaton és vasárnap 10 órától 14 óráig, hétfőn 9—16 óráig, személyesen vagy a 450-450-es telefonszámon! Segítségükért cserébe mi a nyilvánosságot tudjuk ajánlani, lapunkban közöljük az adományozók, illetve a cégek, hivatalok névsorát. Kedves Jézuska! Nagy -örömmel fogadtuk a Békés Megyei Hírlap karácsonyi előzetesét. Nekem van még két testvérem is. Mi minden ajándéknak örülünk, de a legjobban ezeket szeretnénk: 1 db 100 db-os Puzzle kirakót, 1 kisebb Legot szeretnénk. Nekünk a legkedvesebb ünnepünk a karácsony, már nagyon várjuk. Előre is köszönjük! Köszönetképpen írtunk egy verset: Karácsonykor akkor jó, Hogyha puhán hull a hó, Szánkó siklik a havon, Gyermeknek ünnepi alkalom. Várja a Jézuskát este Titkon ajándékot lesve. Mikor gyertya fénye lobban, Bontja a csomagot izgatottan. Szemében boldogság fénye ragyog, Örömmel nézik az angyalok. Anikó, Gábor, Sándor ¥ * *■ Kedves Jézuska! Ha kérhetnék, először kedves nagyszüleimnek egészséget kémék, hogy hosszú ideig nevelhessenek minket, hogy felnőttként visszaadhassuk sze- retetüket. Hat éve félárvák vagyunk, de szeretetben gazdagok. Tudom, ez lehetetlen, ezért a szerető szívekre bízom, mit kapunk. Minden pici ajándéknak örülni fogunk. Icus tht Kedves Jézuska! Tizenhárom éves vagyok. Szüleimnek nincs pénzük nekem ajándékot venni. Két testvérem van. Szeretném, ha külde- nének nekem egy futball-labdát és még ha lehet, egy csomag szaloncukrot a fára. Köszönöm. János * * Kedves Jézuska! Olvastam az újságban, hogy a gyerekek megint írhatnak a Jézuskának. Van Mezőberény- ben egy kis család, a kislány 8 éves, tanyán lakik édesanyjával. Az apuka meghalt. Addig is nehezen éltek, de most még nehezebb lett nekik. Az édesanya sokat beteg, dolgozni sem tud. Kevés pénzből neveli kislányát, aki nagyon jó tanuló. Kérlek, Jézuska, látogasd meg ezt a kislányt, megérdemli. Lehet, hogy még egy kis szaloncukrot se tud venni neki az édesanyja, nemhogy valami mással ajándékozza meg. * * * Kedves Jézuska! Egy ceruzát szeretnék vagy egy ceruzahegyezőt. Julianna Kedves Jézuska! Öten vagyunk testvérek, Mónika, Koméi, Katalin, Adrienn és én, Editke. Anyukám is, apukám is munkanélküliek, nem telik ajándékra. Szeretnénk, ha Jézuskától kapnánk filctollat, meg szaloncukrot pár szemet. Editke Kedves Jézuska! Légy oly jó, és látogassál meg! Nekem csak anyukám van, apa meghalt. Anyának kevés pénze van, és tudom, abból nem telik ajándékra, örül, ha ruhát meg ennivalót tud venni. Tanyán lakunk, második osztályos vagyok. Katika Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a pedagógussztrájkról? Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. A mi szerkesztőségi műhelyünk A parlamenti tudósító A parlament sokaknak misztikum. Az elérhetetlenség szimbóluma, fényes palota. Munkatársunknak, Simonffy Ágnesnek munkahely. Minden ülésnapon ott van, s adja a híreket, háttéranyagokat lapunknak. Egy mondatban talán így foglalható össze a munkája. De érdemes vele bővebben megismerkedni. Simonffy Ágnes Budapesten lakik, és 1991-ben szegődött el lapunkhoz parlamenti tudósítónak. Jobbat aligha találhattunk volna nála. Olyan időben vette át Budapestre utazgató munkatársainktól a feladatot, amikor még lapunkat—a szocialisták kivételével — valamennyi párt bojkottal fenyegette. Hiteles tudósításaival, objektív írásaival rövid időn belül eloszlatta a fenntartásokat a gyanakvó képviselőkben. Nevét, munkáját időközben a minisztériumok sajtosai is megismerték, s gyakran keresik közvetlenül őt, ha fontos közlendőjük van lapunk számára. Simonffy Ágnes napi parlamenti munkáját a Keleti pályaudvaron kezdi. A haj műi vonattal felküldött lapokat, a Békés Megyei Hírlap aznapi számait átveszi a vonatkísérőtől és bemegy velük a Házba. (A miénk az egyetlen megyei napilap, amely évek óta naponta ott van a honatyák asztalán, s — szerénytelenség nélkül mondhatjuk — egyre népszerűbb, tavaly már száz példányt küldtünk, jóval többet, mint ahány képviselőnk van.) Kolléganőnk délután rendszeresen konzultál telefonon a felelős szerkesztővel, hogy mit hallott, kivel beszélt, milyen javaslata van a feldolgozandó témára. Az elkészített anyagokat azután hordozható számítógépébe írja, majd telefonvonalon átküldi a szerkesztőségi komputerbe. (Korábban diktálta, tudósításait három beírónk, Ascsics Éva, Kónya Mariann és Krisán Istvánná fogadta.) Július óta Simonffy Ágnes a Ferenczy Europressnek is dolgozik, a sajtóügynökségnek, s rajtuk keresztül több megyei lapnak is parlamenti tudósítója. Szerkesztőségünkben — ahogy mondani szokás —, a legöregebb tengerész sem emlékszik arra, hogy Simonffy Ági hibázott volna. Talán ettől is van olyan hitele a T. Házban. Árpási Zoltán Luca-napi ügynöktörvény Volt egyszer egy kommunistaszocialista rendszer, s annak volt politikai rendőrsége. Ennek a belső reakciót elhárító szerezetnek voltak tagjai és voltak az élet minden területén besúgói, együttműködői. Aztán 1989-90- ben jött a rendszerváltozás, s vele együtt az igény: fontos választott, illetve állami tisztséget ne tölthessenek be olyanok, akik az előző rendszer elvtelen szekértolói voltak. Több éves huzavona után 1994-ben megszületett végre az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény, köznyelven az ügynöktörvény vagy átvilágítási törvény. Ennek több részét alkotmányellenesnek ítélte azonban az Alkotmánybíróság, így jutottunk el oda, hogy az Országgyűlés szerdán ismét egy régi-új ügynöktörvényt tárgyalhatott, ezúttal Balsai István (MDF) javaslatát. A vitában a szocialista frakció álláspontját Tóth Károly békéscsabai képviselő tolmácsolta. Furcsállotta, hogy egy volt igazságügy-miniszter korrigálja a minisztersége idején alkotmányellenesnek bizonyult törvényt, s azt is, hogy csak az előző parlamenti, illetve kormányzati ciklus végére sikerült megalkotni a jogszabályt, amikor már nem vonatkozhatott megalkotóira. Dicséretes, hogy Balsai képviselő úr meg akarta előzni a késlekedő kormányt a törvény korrigálásában, de a hiányosságok miatt mégsem tudják javaslatát támogatni. A szocialisták szerint Balsai István továbbra sem egyöntetű szempontok alapján határozta meg az átvilágítandók körét, és a tervezet nem tudott megoldást találni az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos alkotmány- bírósági kifogásra sem. S.Á. Maráz István, 34 éves, gyomai kőműves: Igazuk van. Ha nem fizetik meg a tanárokat, hogyan várjuk el, hogy a tanítványaikból, a gyermekeinkből embert neveljenek? A pedagógusok keze alatt a következő nemzedék nő fel, ha úgy tetszik, a jövőnk függ tőlük. A sógorom és a sógornőm is tanár, így közelről is ismerem ezt a problémát. Amíg a pedagógus a családja megélhetéséért küzd, jóval kevesebb ideje és energiája jut a diákokra. Kakati Lajosné, 26 éves, gyomai varrónő: Ha sztrájkolnak, azt a gyerekek érdekében is teszik. Az iskolákban a jövő nemzedéke tanul. Jó lenne, ha csupa hivatásának, ugyanakkor, hivatásából megélő pedagógus venné őket körül. Remélem, legkésőbb jövőre, mire a nagyobbik lányom elsős lesz, az iskolákba is nyugalom költözik. Ha konkrét eredményt nem is hoz, a sztrájk mindenképpen jelzés a kormánynak és a társadalomnak. Horváth Mihályné, 40 éves, öregszőlői művelődésszervező: Végig abban reménykedtem, hogy elkerülhető a dolog, de ha lesz sztrájk, azt is megértem. A tiltakozás demokratikus formájának tartom, szülőknek, diákoknak nem származik belőle problémája. Annak mégis jobban örülnék, ha más lenne a kormányzati hozzáállás, s nem a sztrájk lenne a pedagógusbér-rendezés eszköze. A pillanatnyi gondokra gyógyír lehet, de hosszú távon nem jelent megoldást. Dógi Jenő, 60 éves, endrődi nyugdíjas: Megmondom őszintén, nem értek vele egyet. A pedagógus többet keres, mint egy melós, arról nem is beszélve, hogy a tanárok eddig minden évben kaptak emelést. Itt vagyunk mi, nyugdíjasok, mi egy fülért sem kapunk. Rendben van, követeljék a bért! De másképpen, ne sztrájkkal! Leállítják az országban a tanítást! Kinek jó ez? A gyerekeknek semmiképpen, a sztrájk az iskolai munka rovására megy. / A Budapesti Árutőzsde hírei Kínálati nyomás a kukoricapiacon, likvidálnak a „hosszra” spekulálók a közeli határidőkben. A búza közelebbi határidőiben limit mértékű emelkedés, az új termés határidőiben „bessz” van. Csúcsot ért el a 96-os új termésű napraforgó, megnyílt a szeptember: 42 000 Ft/t-n. A sertéspiac befagyott, mind a közeli és távoli határidőkben. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Március 18250 ajánlati ársáv 18250-18400 18250-18850 18250-18400 Október 18600 18 200-18 300 18 300-18 700 18300 Búza Ft/t Január 23 700 23 100-23 700 2370023 700 Július 17850 17*750—17 600 1800-18 150Napraforgó Ft/t Október 42 000 41 500—42 000 42000 42000 EU vágósertés I., Ft/kg Január 203,00 203,00 Február 205,00209,00EU vágósertés H., Ft/kg Január 200,00 203,00 Február 206,00209,00 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag
