Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-15 / 294. szám

^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. december 15., péntek Az egyik osztály fele vizuális kommunikációs óra keretében Kiss Ferenc mérnöktanár irányításával műszaki mérési gyakorlatot végez fotó: kovács Erzsébet Utak az információs szupersztrádán Hat éve oktatnak, nevelnek a Gépészeti és Számítástechni­kai Szakközépiskolában Bé­késcsabán, a Kazinczy utcai intézményben. Gyulafalvi Ernő igazgató tényekkel bizo­nyította állandó megújulási szándékukat, amellyel eddig errefelé ismeretlen szakokat indítottak, új pályák felé veze­tik tanítványaikat. — Két fő célunk közül az egyik a felkészítés a továbbta­nulásra — tájékoztat az igaz­gató. — Az utóbbi években 33 és 54 százalék a főiskolán, egyetemen továbbtanulók aránya, ami egy műszaki kö­zépiskola esetében országos összehasonlításban is jó ered­mény. A napokban adta ki a megyei munkaügyi központ a listát, hány végzett diák jelent­kezett náluk pályakezdő mun­kanélküliként. Iskolánkban tavaly érettségit és technikusi végzettséget 106 diák szerzett, közülük 9-et vettek nyilván­tartásba munkanélküliként. — Önök is bevezették a világbanki modell módszere­it... — Kedvezőek a tapasztala­taink. Mi követő iskola va­gyunk, a módszert, az elméle­tet kapjuk, a személyi és tárgyi feltételeket nekünk kell meg­teremtenünk. Igen jónak tart­juk, hogy a gyermeknek és szülőnek nem kell a 8. osztály után pályaválasztásról dönte­ni, nálunk szakmacsoportot választ és később specializá­lódik. — Hogyan alakul ez az új típusú képzési rendszer? — A következő tanévtől világosan elkülönül a két szakmacsoport; a gépészeti és az informatikai. Egyformán tanulják a közismereti tárgya­kat, amely jól felkészíti őket az érettségire és a továbbtanu­lásra, egy idegen nyelvből (angol vagy német) érettsé­giznek is. Bevezettünk két vi­szonylag új tantárgyat, az er­kölcstant és a környezetvé­delmet. A két felső osztályban gazdasági és jogi ismereteket is tanítunk, amely a nevében jelzetten kívül marketing és vállalkozási alapfogalmakat jelent még. A gépészetnél mindehhez még egy műszaki ismeretcsoport kapcsolódik néhány olyan tantárgyban, amely több szakmát alapoz­hat meg. Az alkalmazott szá­mítástechnikai tudás is szük­séges része a képzésnek, Azoknak ajánljuk ezt a sza­kot, akik ha továbbtanulnak, mérnöknek, műszaki mene­dzsernek, műszaki tanárnak vagy vállalkozó szakember­nek mennek. Választhatnak nálunk az érettségit követően gépészeti szakterületet két évig tanító szakokból, ezek például a gépésztechnikus, gépgyártástechnológus, épü­letgépész-, finommechanikai anyagvizsgáló és minőség- biztosító technikus. Három szakma ötvözete, a me­chatronika (ide az informati­kusok és gépészek egyaránt jelentkezhetnek), mechanika, elektronika és informatika egyesítése. — Fénysebességgel hódít tért itthon is az informatika, ezen a területen mennyivel nyújtanak többet másoknál? — Komplex módon együtt kezeljük a számítástechnika három irányát, a hardvert, a szoftvert és a gép, az elektroni­kai eszköz ismeretét. A prog­ram készítését és használatát, az információ szerzését, továb­bítását egyaránt megismerik a hallgatók. Hálózatot üzemel­tetnek, szervizeinek, informá­ciót szerveznek. Érettségi után lehet szoftver- vagy hardver­irányultságú a továbbképzés, egy, másfél, két évig tanulhat­nak technikusnak többek kö­zött informatikát, szoftverüze­meltetést, rendszerprogramo­zást, ipari informatikát. Ezen a területen a lányok is jól érvé­nyesülhetnek. Jövőre egy gé­pészeti osztályt 34 diákkal, két informatikai osztályt 68 diák­kal indítunk. A jövő az infor­mációs szupersztrádán (az intemetten) való közlekedés, a diákjainkat erre is szeretnénk felkészíteni. Bede Zsóka Egyeztetés az intézményekről Korteslevél Gyulán A kínzás és következményei A daganatos gyerekekért. Tegnap délután Gyulán, az Er­kel Ferenc Művelődési Házban a város általános és középiskolá­sai adtak műsort a Daganatos Gyermek Alapítvány gondozot- tainak megsegítésére. A meg­nyitószavakat Gregorits Géza, az alapítvány kuratóriumának elnöke mondta el, majd a gyere­kek következtek. A karácsonyi műsorban részt vett szinte min­den iskola: láthattunk komoly­zenei szólótól az énekkarokig, román kolindától a balettig és betlehemes játékig nagyon sok mindent. Meglepetésként szol­gált, hogy Králikné Füzesi Etelka festőművész egy olaj- festményt adományozott az ala­pítvány számára. A több, mint negyven szponzornak köszön­hetően a fellépőket ingyenes di­ákbüfé várta a műsor után. Elmarad a fórum. A szlovák—magyar együttélés té­májáról mára, a tótkomlósi művelődési házba meghirdetett fórum Duray Miklós (a Szlová­kiai Magyarok Szövetségének elnöke) betegsége miatt elma­rad. Partnerközvetítő. Ma­gányosoknak kapcsolatterem­téshez szerveznek vacsorával, zenével kellemes estet decem­ber 16-án 19 órakor Gyulán, a Park étteremben. Jelentkezni le­het a Bongó Tourist Utazási Iro­dában. Karácsonyi hangverseny. A gyulai Mogyoróssy Könyvtár hagyományos karácsonyi hang­versenyét tartja ma este 6 órakor a könyvtár olvasótermében. A karácsonyi köszöntőtLebenszky Attila polgármester tartja, a mű­sorban fellép a Békéscsabai Vo­nós Kamarazenekar. Kisebbségek ünnepe. Dobozon a cigány kisebbségi önkormányzat december 17-én 13 órától a művelődési házban rendezi meg a kisebbségek nap­ját. A rendezvényre ellátogat a Télapó, és megtekinti a fenyő­ünnepséget is. Ittas gyalogos balesete. Bé­késcsaba és Gyula között, a 44-es főúton, a pósteleki bekötőútnál tegnap 16 órakor egy ittas gyalo­gos személygépkocsi elé lépett, melynek következtében őt a jár­mű elütötte. A gyalogost súlyos sérülésekkel szállították kórház­ba. Tűz a virágboltban. Oros­házán tegnap virágboltban oko­zott tüzet egy kályha. A lángok átterjedtek a szőnyegre, kisebb berendezési tárgyakra, majd a pincében tárolt fára, műanyagok­ra, papírra. A becsült kár 250 ezer forint. (Folytatás az 1. oldalról) A sebeket testnevelés órán kollégánk vette észre, amikor K. Zs. már nem tudta titkolni sérü­léseit. Hét vége lévén, a gyerme­kek hazautaztak, és B. M.-nek egy hétre nyoma veszett, F. Zs. sem jött hétfőn iskolába. Ami­kor előkerültek, B. M.-mel kö­zöltük, hogy csomagoljon össze, mert tette miatt el kell hagynia az intézményt. F. Zs. a büntetés mellett még kapott egy utolsó esélyt. B. M.-nél egyébként két gázsprét is találtak dolgozóink, azt mondta, arra az esetre tarto­gatta, ha kötözködnének vele. Speciális iskolánk 12 éve mű­ködik, és még csak hasonló eset­tel sem találkoztunk, tehát általá­nosítani ezen ügyből a dolgok el­torzítása, indokolatlan pánikkel­tés. Amit a névtelen levélíró állít, több ponton nem felel meg a való­ságnak, talán ezért is nem fedte fel kilétét. Befejezésül hozzáten­ném, hogy nem vagyunk „gyűj­tőfogház”, tehát más helyekről kicsapott gyerekeket nem ve­szünk fel automatikusan. Éppen a minap tanácsoltunk el egy gyer­meket, akivel több iskolában sem bírtak. Nyemcsok László Jó néhány intézmény helyzetét, jövőjét érintette tegnap a megyei és városi vezetőkből, képvise­lőkből álló egyeztető fórum a me­gyeházán. Békéscsaba kép­viselő-testületéből Pap János polgármester, Velkey Gábor, Szilvásy Ferenc, Hanó Miklós bi­zottsági elnökök, valamint űr. Si­mon Mihály jegyző vett részt a tanácskozáson, a „vendéglátó” oldalán pedig dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke,Markó István, Szilágyi Menyhért, dr. Kepenyes János foglalt helyet. A fórum legfontosabb témái­ról elhangzottakat kérdésünkre dr. Simon Imre foglalta össze. Mint elmondta, szóba került a Jó­kai Színház támogatása. Békés­csaba vezetői vállalták, hogy a békéscsabai testület elé terjesztik konkrét darabok meghatározott költségvetés szerinti színre vite­lét. E szándék természetesen a képviselő-testület megerősítésén múlik. Egyebekben a város nem kíván hozzájárulni a színház mű­ködtetéséhez, vagyis, változatla­nul a megyei önkormányzat biz­tosítja a költségvetéséhez szüksé­ges forrást. A megyei múzeumi szervezet ügyében minden maradt a régi­ben —szögezte le a megyegyűlés elnöke —, a város az általa rende­zett kiállításokat finanszírozza, egyéb költségek viselését nem vállalja. Simon Imre emlékezte­tett arra, hogy a megye városai­ban fellelhető múzeumok dologi kiadásaihoz az érintett települé­sek összesen 15 millióval járul­nak hozzá. A megyei könyvtár fenntartásáról a várost képvise­lők elmondták, eddig Békéscsaba fizetett 2,1 milliót a fiókkönyvtá­A kortesfogásnak eddig szokat­lan módját választotta a Gyulai Városi Televízió Kft. ügyvezetői székére pályázó egyik jelölt: le­velet intézett a városi képviselő- testület tagjaihoz. Az ügy előz­ményeihez tartozik, hogy no­vember elején a gyulai tévé hat munkatársa fellázadt Durkó Ká­roly ügyvezető ellen. Azt pana­szolták fel a polgármesterhez írott levelükben, hogy semmi nem teljesült azokból az ígéretek­ből, amit Durkó a kinevezésekor tett, a gazdálkodásban komoly gondok jelentkeztek, a tévénél 1,2 millió forintos deficit keletke­zett, a tv vezetője nincs jelen a média életében, ennek ellenére olyan feladatokat vállal el, amire nincs fedezet. A levél aláírói beje­lentették: nem kívánnak Durkó- val együtt dolgozni. A helyzet megoldását megkönnyítette, hogy az ügyvezető megbízatása év végén lejár, így pályázatot ír­tak ki a székére, december 15-ei beadási határidővel. Az egyik gyulai képviselőtől most arról ér­tesültünk, hogy Durkó Károly is­mét pályázik. Legalábbis ez derül ki a képviselőkhöz eljuttatott kortesleveléből: rak működtetéséhez, a követke­zőkben ezt az összegeyiémikép- pen megemelve terjesztenek ja­vaslatot a közgyűlés elé. A me­gyei művelődési központ eseté­ben a a két testület a nagy együtte­sek támogatását vállalta, koráb­ban született megállapodásuk szerint 50—50 százalékban. Ez az arány felbomlt az idén — mondta a megyegyűlés elnö­ke —, mert a város 2,9, a megye 4 milliót juttatott az együtteseknek. A megyei önkormányzat részéről tegnap elhangzott az az indít­vány, hogy 8—9 millió forinttal járuljanak hozzá az együttesek működéséhez, ugyancsak fele­fele arányban. Ismert, hogy az ifjúsági tábor­ban lévő, illetve a Trefort utcai kollégium cseréje a békéscsabai közgyűlés legutóbbi döntése alapján nem történt meg. A tegna­pi fórumon ismét szóba került az ügy, amelynek nyomán a békés­csabaiak vállalták, hogy a decem­ber 21-ei közgyűlésen újra a tes­tület elé viszik a cserét. Remé­nyüket fejezték ki, hogy bizonyos feltételek rögzítése esetén a testü­let elfogadja a javaslatot. — Azzal egyetértünk, amit a békéscsabai testület kér, hogy a megállapodásban szerepeljen: az ifjúsági táborban ezután is kollé­gium működjön — mondta Si­mon Imre. — A megyei önkor­mányzat soha nem vállal fel olyan felelőtlen döntést, amelynek kö­vetkeztében gyerekek az utcára kerülnek. Az ügyben egyébként a Legfelsőbb Bíróság változatlanul a két fél megegyezésére vár, s csupán ennek hiányában dönt a vitában. L. E. „Értesítem Önt, hogy a Gyulai Városi Televízió Kft. ügyvezetői állását megpályázom. Tájékozta­tom arról, hogy a Gyula Tv az általam végigvezetett egy évében több műsoridőt szolgáltat a város és a környék lakosságának, mint a VTV 1990 és 1994 között össze­sen. A Gyula TV-ben olyan köz­érdekű műsorprodukciókat hoz­tam létre, mint például a Közér­zet, a Családi Találka, a Körös­vidéki Magazin, mint a rendsze­res sportközvetítések stb. Az álta­lam vezetett 1995-ös évben szá­mos alkalommal dolgozott a Gyula TV stábja a Duna Tv-nek és a Magyar Televíziónak. Ez szakmai továbblépésre adott al­kalmat a kft. dolgozóinak, s javá­ra vált a városnak. Önnek tudnia kell arról, hogy én—mint társtulaj­donosa Gyű la város és a v ízügy által létrehozott Gyulai Városi Televízió Kft .-nek—ebben a szellemben kí­vánok a Gyula Tv élén tovább dol­gozni. Nyilvánvaló közérdek, hogy a megkezdett munka a továbbiak­ban töretlenül folytatódjon. Ennek biztosítéka az, ha a televízió kft. televíziós szakember irányítása alatt áll. Ehhez kérem jövőbeni tá­mogatását.” — tan Kisgazdák a laptámogatásról Ne segítsük a fenyőrablókat! Helyi adót nem terveznek — Nagy felelősséggel és szűkös költségvetéssel kezdte a testület 1994-ben az önkormányzati munkát — mondta Szokola Béla polgármester Magyarbánhegye- sen a tegnap délutáni közmeg­hallgatáson. Mint megtudtuk, a központi normatíva felosztása után 600 ezer forint tartalékuk maradt. Emellé a „zárszámadás” elkészítésével 2,7 millió forint állt rendelkezésre az utak felületi lezárására. A szoros költségek el­lenére 1995-ben sem terveztek helyi adót. A szociális gondosko­dásra fordított összeg (18 millió Ft), amelyet zömében beiskolá­zási, étkezési hozzájárulásra, ese­ti és állandó segélyekre, valamint a munkanélküliek támogatására fordítottak. Igaz, jelentősebb fej­lesztés nem volt, de a fő cél, az egészségügyi, oktatási intézmé­nyek működése biztosított — emelte ki a polgármester. H. M. Békéscsaba közgyűlésének kis­gazda képviselői keresték fel tegnap szerkesztőségünket, és a nevükben Hanó Miklós — aki egyben a gazdasági bizottság el­nöke — a testület legutóbbi ülé­sének egyik témájáról, a média- támogatásról mondta el a véle­ményét: — A médiaügyről, illetve a támogatásról álláspontunk sze­rint hatpárti egyeztetést kell tar­tani, s ebben kellően megjelení­teni minden képviselő állásfog­lalását. Utólag szereztünk tudo­mást például arról, hogy a Békés Megyei Vízművek Rt. meghatá­rozott arányban laptulajdonos lett. Nem értünk egyet azzal, hogy egy szolgáltató szervezet a lakosság által befizetett díjak bi­zonyos részét ilyen célra fordít­ja. Egyébként az ügy nem került sem az igazgatótanács elé — amelyben a város közgyűlése is képviselteti magát —, sem Bé­késcsaba képviselő-testülete elé, amely pedig tagja a vízmű­vek rt.-nek. Úgy véljük, a támo­gatással a szocialisták politikai befolyása is érvényesül az érin­tett lapban. A koncepciót elfogadták Ahogy az minden településen, így Csorváson is a legaktuáli­sabb téma az 1996. évi költség- vetés előkészítése volt a napok­ban megtartott testületi ülésen. A településen az orvosi ügyelet finanszírozására jövőre havi 20 forint/fő áll rendelkezésre. (Ez az összeg nem fedezi a költsége­ket, de valamit enyhít a nehézsé­geken.) Jelentős mértékű priva­tizációs bevételre nem számít­hatnak a csorvásiak. Jelenleg még a malom helyzetének ren­dezése megoldatlan. A saját be­vételek egyik formájáról, a helyi adóról, annak mértékéről ezen a fórumon nem született döntés. Az 1996. évi költségvetés mű­ködési oldala forráshiányos. Az önkormányzat teendője ezért kétirányú: meg kell vizsgálni, milyen lehetőségeik vannak for­rásaik bővítésére, mit lehet tenni a kiadások csökkentésére. Cs. I. Mindenfajta véleményt formál­tak az emberek annak hallatán, hogy a környezetvédelmi mi­niszter felhívta a lakosságot: csak olyan fenyőfát vásároljon karácsonyfának, melynek szár­mazását az eladó igazolni tudja. A jószándékú felhívás teljesít­hetősége — tekintettel arra, hogy a lakosság nem hatóság, s az olcsóbban kapott fa eredetét aligha firtatja majd — legalább­is kétséges. Ám a miniszternek azért igaza van. Akkor most mi legyen? — Karácsonyfa címén bárki értékesítheti a maga által termelt gyökeres vagy vágott fenyőt — mondta Mastala Gergely, a gyulai polgármesteri hivatal fő­tanácsosa. — Ám ennek az az előfeltétele, hogy az illetékes polgármesteri hivatal a termelés valódiságát írásban igazolja. Egy tévedést is el kell oszlat­nunk: a gyökeres fenyőfa, ha ka­rácsonyfa céljára értékesítik, nem minősül szaporítóanyag­nak, így terményként forgal­mazható. A piacfelügyelőknek kötelességük ellenőrizni, hogy az árusok rendelkeznek-e az említett igazolással, illetve, ha nem maguk termelték a fát, ak­kor a termelő igazolásának fény­másolatával. A karácsonyfa me­zőgazdasági terménynek minő­sül, termelője igénybe veheti az adókedvezményeket, tehát gaz­daságos termelést folytathat a jogszabályok megtartásával is. Az viszont a társadalom fontos érdeke, hogy a közpénzen tele­pített, gondozott, természetvé­delmi szempontból igen fontos erdőket ne károsítsák, ne lopják meg lelkiismeretlen emberek. K.A.J. ,JÓNAK LENNI NEM ANNYIT JELENT, MINT BŰNT EL NEM KÖVETNI, HANEM MÉG CSAK NEM IS AKARNI AZT ” (Démokritosz)

Next

/
Thumbnails
Contents