Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-14 / 293. szám
1995. december 14., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Polgárőrök a bűnmegelőzésért A Medgyesegyházi Bűnmegelőző, Vagyonvédelmi és Önvédelmi Egyesület (közismert nevén polgárőrség) 1995. január 7-én alakult 15 taggal. Az egyesület célul tűzte a községben egyre növekvő bűnözés megelőzését, illetve a felderítések segítését. Az éjszakai járőrözés elsősorban a bűnözők visszarettentését szolgálja — olvashattuk az egyesület év végi beszámolójában. Az előírások szerint 5 fős vezetőséget és 3 fős ellenőrző bizottságot választottak, akiket 6 hónapra bíztak meg a feladatokkal. Ezt követően megkezdődött a tagtoborzó munka. Februárban megindult a járőrözés és májusra 60 tagra emelkedett a létszám. A kezdeti lelkesedés után sajnos tapasztalható volt, hogy nem mindenki vállalta egyformán a nehézségeket, így a lendületes egyesületi munka szürkévé vált. Önkritikusan megállapították, hogy a vezetés hibája is hozzájárult, hogy szeptemberre már csak 15-20 járőrpár teljesített szolgálatot. Nem sikerült elérni azt sem, hogy az autó üzemanyag-költségeit ki tudja fizetni az egyesület. A rendszeresen megtartott üléseken ezek a problémák felszínre kerültek, majd — részben ennek eredményeként — november 10-én tisztújító közgyűlésre került sor. A vezetőség elnöke Száméi Pál, az ellenőrző bizottságé Beke András lett. Ezt követően a járőrpárok hatékonyabb munkájára kidolgozták a helyi rendőrséggel közös munkarendet, amely szerint több éjszaka a rendőrségi autóval polgárőr is teljesít szolgálatot. A szigorúan önkéntesség alapján működő egyesület szeretné kiváltani a medgyesegyházi polgárok bizalmát, valamint azt, hogy minél többen segítsék (tagként vagy szponzorálással) a bűnmegelőző munkát. H. M. Kulcs a felemelkedéshez Gyermekvédelem és államtitok Megemlékezés. Szabadkígyós képviselő-testülete a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére koordinációs bizottságot hozott létre. Tagjai: Tusjak Jánosné, a művelődési ház vezetője, Szabó Zoltán, az Ifjúsági SC elnöke, Zatykó Pál, a természetjárók elnöke, Tóth Istvánná kultúrfelelős és Csik Zsolt, az ifjúsági bizottság elnöke. Karácsonyra. Nagykamarás képviselő-testülete az intézményekben rendezendő karácsonyi ünnepségekre létszámarányos támogatást szavazott meg a költségvetésből. Eszerint a nyugdíjasklub 3000, az öregek napközi otthona 2000, az 1-es számú óvoda 3400, a 2-es számú 2000, az általános iskola 5000 forintot kap. Gyerekeknek. A mezőkovácsházi városi könyvtár az idei téli szünetben ismét megrendezi a gyermekek foglalkoztatására az egész napos játszóházat. Szeretnék, ha a vállalkozók segítenének abban, hogy a játékokhoz szükséges kellékeket (rajzlap, gyurma, fonalak, ceruzák), valamint egy kis édességet és szendvicset biztosítani tudjanak. Ehhez bármilyen felajánlást szívesen fogadnak! Negyvennégy helyi és környékbeli lakos részvételével Vésztőn megkezdi működését a roma képzési központ. Az egykori komlódifalvi iskola épületét már a célnak megfelelően átalakította az önkormányzat. A felújított létesítmény átadásakor Kaszai János polgármester köszöntőjében többek között a hiányosságokról is szólt. Hisz még nem biztosított a szakmai oktatás feltétele. A férfiak gyakorlati oktatásának színhelyéül szolgáló műhelyt az iskola melletti épületből kívánják kialakítani. (A hölgyek részére a varrodaműhely már teljes mértékben elkészült.) Molnár György, a BMKK igazgatója beszédében rendkívüli és példaértékűnek nevezte az iskola megnyitását. Az oktatási intézményben huszonkét hölgy varrónőnek, ugyanennyi férfi pedig lakatosnak és hegesztőnek tanul majd. A beiratkozott negyvennégy személy átlagéletkora 26 év. A legfiatalabb jelentkező tizenhét, a legidősebb 49 éves. Az oktatás időtartama egy év. Ennek sikeres elvégzése után a tanulók szakmunkás-bizonyítványt kapnak majd. Az oktatási központ átadásáról a Sárrét Tv is felvételt készített, melyet MTV 2-es műsora szombaton reggel 8 órakor a Cigánymagazin keretében sugároz. Petes Ili Iskolatükör A kunágotai általános iskolában a közelmúlt új kezdeményezéseként kiadták az Iskolatükör című alkalmi diáklapot. — A diáktanács kezdeményezését, amely más iskolák tapasztalatain alapult, a tanári kar kedvezően fogadta — mesélte Biszák Beáta 6. a osztályos tanuló. — Összedugtuk a fejünket és elhatároztuk, hogy időszakos kiadványként megpróbáljuk összeállítani az első számot. A tanulók közül vállalkoztak a cikkek megírására, a pártoló tagság verseket írt, Chvála Erzsébet tanárnő pedig segített. Elsőként 100 példányt sokszorosítottunk az ön- kormányzat segítségével. Fogadtatása sikeres volt: mind elkapkodták a tanulók. Hol tart a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény előkészítése? - kérdezte kedden a parlamentben Szöllősi Istvánné (MSZP), Szarvasnak és környékének képviselője. Szabó György népjóléti miniszter elismerte, hogy ebben a kérdésben a törvényalkotóknak komoly adóssága van. A törvény szakmai koncepcióját már ez év tavaszán elfogadta a kormány, a törvényjavaslat szövegezése is elkészült a szakmai szervezetek, tudományos műhelyek, egyetemek és érdekképviseletek szakértőinek közreműködésével. A fontosabbnak ítélt gazdasági törvények sora sajnos félresodorta, de a miniszter bízik abban, hogy tavaszi parlamenti tárgyalás és elfogadás után 1996. július 1-jén hatályba léphet. Jó jel, hogy a már részleteiben elfogadott költségvetési törvény 650 millió forintot elkülönít á gyermekvédelmi intézményrendszer megújítására. Pallag László (FKGP) a legfőbb ügyészhez intézett kérdésében a Budapest Banknak Advent harmadik vasárnapján, december 17-én 16 órakor jótékonysági hangversenyre várja a zenekedvelő orosháziakat a Liszt Ferenc Zeneiskola a katolikus templomba. (Közreműködnek: az iskola tanárai, a jelenlegi és volt növendékei, Józsa Mihály, az Orosházi Madrigál Kórus, az Orosházi Kamarazenekar.) A rendezvény bevételét az orosházi juttatott 12 milliárd forintra tért vissza, illetve az ügynek arra a részletére, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter egy rádióműsornak nyilatkozott erről, holott más információk szerint ezt a pénzügyi tranzakciót államtitkokká minősítették. Történt-e államtitok-sértés? - kérdezte képviselőnk. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ismertette a Miniszterelnöki Hivataltól kapott információt, amely szerint a kormány 1994. december 8-án hozott egy határozatot a Budapest Bank Rt. privatizációjáról, amelyet valóban államtitoknak minősített. Tíz nappal később született egy másik kormányhatározat a pénzintézeti rendszer korszerűsítésének irányairól és soron lévő lépéseiről. Ebben szerepelt az, hogy az állam úgynevezett alárendelt kölcsöntőkét nyújt a Budapest Banknak. Ez utóbbi határozatot azonban se államtitokká, se szolgálati titokká nem minősítették, így Bokros Lajos nem sértett államtitkot. Simonffy Ágnes hajléktalanokat segítő intézmény javára ajánlják fel. A hangverseny után, 17 óra 30 perckor megemlékezés lesz a városháza előtt felállított karácsonyfánál. A történelmi egyházak lelkészei ökumenikus imádságot mondanak, majd dr. Varga István országgyűlési képviselő emlékezik meg néhai dr. Antall József miniszterelnökről. Advent harmadik vasárnapján Közép-amerikai mozaikok 1. Száraz lábbal a Bering-szoroson át Békéscsabán a Kulturális Örökség Kutató Egyesületet diákok, tanárok, mérnökök alapították. Rövid múltja ellenére már szervezett néhány utat, de a legnagyobb „vállalkozás” december 27-én kezdődik: 6 fős expedíció indul öt hétre Dél- Amerikába (Bolívia, Ecuador, Peru). Most a legutóbbi tanulmányútról (1994. február—március; Mexikó, Belize, Guatemala) tájékoztatják röviden a kedves Olvasót az utazók: Kovács Géza, Kucsera Emil, Regős László és az „íródeák”, dr. E. Szabó Zoltán. Jellegzetes városkép a pálmafákkal szegélyezett utca Földünknek sok-sok különleges, temérdek szépséget és érdekességet kínáló térsége van. Ilyen Közép-Amerika is. Nemcsak régi kultúrák nyomára bukkanhatunk itt (toltékok, aztékok, maják...), hanem gyönyörű, változatos a táj, elbűvölő a természet: megmártózhat az utazó bársonyos vizű tavakban, a Csendes-óceánban vagy a türkizkék Karib-tengerben, láthat óriási hegycsúcsokat, működő vulkánokat, hűvös fennsíkokat, forró sivatagot, agavé- és mangóültetvényeket, kopár, kaktuszokkal tűzdelt hegyoldalakat vagy sűrű esőerdőket... De itt is—mint mindenütt a világon — talán az ember a legérdekesebb, a maga sajátos hagyományaival, szokásaival, gondolkodásával, környezetével, múltjával és egész életével. Kevéske alvás után Budapestről korán reggel indultunk. Egy kis akklimatizálódás a levegőben, evés-ivás (hozott anyagból is), ismerkedés, cse- vely, máris Amszterdam! Majd némi várakozás után átszállás a KLM Boeing 747-es gépére. Igen, igen, ez a „Jumbo Jet”! Hát, ez valami lenyűgöző jelenség! Aki látja — megcsodálja, aki repül vele (rajta, benne) —, nem felejti! Amikor átrepültük az Atlantióceánt, először Kanada fölött láttuk meg a szárazföldet. Innen végigkísérhettük, hogyan változik a táj: a szürkés-havas, hideg kanadai télből fokozatosan a napfényben izzó, színes virágokkal pompázó mexikói télbe jutottunk. 12 ezernyi kilométer megtétele után. Mexikó —hivatalos nevén Estados Unidos Mexicanos (Mexikói Egyesült Államok) — Amerika országai közül — nagyságát tekintve—az ötödik. Területe huszonegyszer nagyobb, mint hazánké. Az ország lakossága 70 milliónyira tehető. Körülbelül négyötödük mesztic (fehér és indián keverék), egy tizedük fehér, egytizedük indián. Pontos számot nem lehet tudni, mert sok helyütt nincsenek az emberek regisztrálva, bejegyezve, így sokuknak természetesen nincs semmiféle igazolványuk sem. Különösen az indián lakosság lélek- számát nehéz megállapítani, hiszen a hegyekben vagy az őserdőkben még mindig elszórtan lakó törzseket olykor megközelíteni is lehetetlen, nemhogy számba venni. Közép-Amerika népeiről, történelméről bőséges irodalom áll rendelkezésre, de sok a bizonytalanság is. Az ellentmondások legfőbb oka: számos vitatott kérdés van, s az újabb és újabb kutatási eredmények rendre módosítják a korábbi megállapításokat. Amerika benépesüléséről például manapság az az álláspont látszik a legmegbízhatóbbnak, hogy az őslakók Ázsiából érkeztek a Bering-szoroson át, a két jégkorszak között vagy az utolsó végén, amikor is Kelet-Szibériát és Alaszkát szárazföldi sáv kötötte össze... Ciudad de Mexico a világ legnépesebb metropolisza. Ide érkezünk egy sorsuk jobbításáért tüntető, többnyire őslakosokból regmtálódott, végeláthatatlan hosszúságban hömpölygő tömeg felvonulásával egy időben. Sok időnk nem volt a nézelődésre, sietnünk kellett, a megbeszéltek szerint hamarosan a magyar nagykövetségen vártak bennünket. Gyorsan pénzünknek megfelelő szállást kerestünk, ott „berendezkedtünk”, s némi keresgélés után kissé meghatódva foglaltunk helyet az ottani magyarok képviselői körében, akik elláttak bennünket hasznos tanácsokkal, információkkal egész utazásunk időtartamára. A drámai gyorsasággal növekvő, lassan a környező hegyekre is felkúszó fővárosnak több szimbóluma is van: a főtéren található katedrális, a Sagrario Metropolitano vagy a gyarmati stílusban épített Nemzeti Palota. Valamennyi építőanyagát egy legyőzhetetlennek hitt birodalom porig rombolt épületei adták. Az aztékok voltak ők. A főtéren, az egykori Gran Teocali (a 15. században épült nagy piramistemplom) helyén sétálgatva, legfeljebb könyvekből idézhetjük föl az 500 évvel ezelőtt történteket. Ma már csak ünnepnapokon vagy a turisták kedvéért elevenítenek fel egy- egy pillanatot egykori múltjukból népviseletük vagy táncaik bemutatásával . Tárgyi emlékeit pedig a rendkívül gazdag Antropológiai Múzeum falai között kísérhettük figyelemmel. Szinte hihetetlen, hogy az aztékok 200 évvel a spanyolok oda- érkezése előtt még kicsiny, szegény, félbarbár törzs volt. A 13. század közepén utolsóként érkeztek a Mexicoi-fennsíkra. Az évezredek kultúrörökségét hamar magukévá tették. Eredményes földművelő módszerük felesleget termelt, meggazdagodtak. Harcias alaptermészetük folytán erős, állandó hadsereget szerveztek és tartottak fenn. A környező törzseket leigázták, megadóztatták, s így virágzó gazdasággal, fejlett kultúrával rendelkező, gazdag birodalmat hoztak létre. I. Moctezuma eltüntette a kunyhókat, Chalco híres építészeivel csodálatos középületeket emeltetett. Megszületett a rettegett főváros: Tenoctitlan. Különös isteneik kegyeiért rettenetes emberáldozatokkal hódoltak. E rítusok legáltalánosabb formája az élő ember szívének kitépése volt! Sokszor azért háborúztak, hogy legyen elég ember vérszomjas isteneik kielégítéséhez. Mexikóváros is rohan a világgal. Gyors fejlődése századunk 30-as éveitől folyamatos. Megjelentek a gazdagság jelei: a ’70-es években már 18—20 emeletes üvegpaloták nőttek ki a földből. Ezek ma többnyire a nagy magánbankoknak adnak otthont. A függetlenség emlékművét 1910-ben, a szabadságharc kezdete 100. évfordulóján állították fel. A magas oszlop tetején csillogó, a szabadságot jelképező arany angyal egyszer talán a nyomornegyedek lakóinak is meghozza a jobb v i I ágol... Dr. E. Szabó Zoltán (Folytatjuk) A főtéren ma már csupán a turisták kedvéért elevenítik fel népviseletüket és hagyományos táncaikat
