Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

1995. december 14., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Polgárőrök a bűnmegelőzésért A Medgyesegyházi Bűnmeg­előző, Vagyonvédelmi és Ön­védelmi Egyesület (közismert nevén polgárőrség) 1995. ja­nuár 7-én alakult 15 taggal. Az egyesület célul tűzte a köz­ségben egyre növekvő bűnö­zés megelőzését, illetve a fel­derítések segítését. Az éjsza­kai járőrözés elsősorban a bűnözők visszarettentését szolgálja — olvashattuk az egyesület év végi beszámoló­jában. Az előírások szerint 5 fős vezetőséget és 3 fős ellenőrző bizottságot válasz­tottak, akiket 6 hónapra bíztak meg a feladatokkal. Ezt követően megkezdődött a tag­toborzó munka. Februárban megindult a járőrözés és má­jusra 60 tagra emelkedett a létszám. A kezdeti lelkesedés után sajnos tapasztalható volt, hogy nem mindenki vállalta egyformán a nehézségeket, így a lendületes egyesületi munka szürkévé vált. Önkriti­kusan megállapították, hogy a vezetés hibája is hozzájárult, hogy szeptemberre már csak 15-20 járőrpár teljesített szol­gálatot. Nem sikerült elérni azt sem, hogy az autó üzem­anyag-költségeit ki tudja fi­zetni az egyesület. A rendsze­resen megtartott üléseken ezek a problémák felszínre kerültek, majd — részben en­nek eredményeként — no­vember 10-én tisztújító köz­gyűlésre került sor. A vezetőség elnöke Száméi Pál, az ellenőrző bizottságé Beke András lett. Ezt követően a járőrpárok hatékonyabb mun­kájára kidolgozták a helyi rendőrséggel közös munka­rendet, amely szerint több éj­szaka a rendőrségi autóval polgárőr is teljesít szolgálatot. A szigorúan önkéntesség alapján működő egyesület sze­retné kiváltani a medgyes­egyházi polgárok bizalmát, va­lamint azt, hogy minél többen segítsék (tagként vagy szponzo­rálással) a bűnmegelőző mun­kát. H. M. Kulcs a felemelkedéshez Gyermekvédelem és államtitok Megemlékezés. Szabadkí­gyós képviselő-testülete a hon­foglalás 1100. évfordulójának megünneplésére koordinációs bi­zottságot hozott létre. Tagjai: Tusjak Jánosné, a művelődési ház vezetője, Szabó Zoltán, az Ifjúsági SC elnöke, Zatykó Pál, a természetjárók elnöke, Tóth Istvánná kultúrfelelős és Csik Zsolt, az ifjúsági bizottság elnö­ke. Karácsonyra. Nagykama­rás képviselő-testülete az intéz­ményekben rendezendő karácso­nyi ünnepségekre létszámará­nyos támogatást szavazott meg a költségvetésből. Eszerint a nyugdíjasklub 3000, az öregek napközi otthona 2000, az 1-es számú óvoda 3400, a 2-es számú 2000, az általános iskola 5000 forintot kap. Gyerekeknek. A mezőko­vácsházi városi könyvtár az idei téli szünetben ismét megrendezi a gyermekek foglalkoztatására az egész napos játszóházat. Szeret­nék, ha a vállalkozók segítenének abban, hogy a játékokhoz szüksé­ges kellékeket (rajzlap, gyurma, fonalak, ceruzák), valamint egy kis édességet és szendvicset bizto­sítani tudjanak. Ehhez bármilyen felajánlást szívesen fogadnak! Negyvennégy helyi és környék­beli lakos részvételével Vésztőn megkezdi működését a roma kép­zési központ. Az egykori komlódifalvi iskola épületét már a célnak megfelelően átalakította az önkormányzat. A felújított lé­tesítmény átadásakor Kaszai Já­nos polgármester köszöntőjében többek között a hiányosságokról is szólt. Hisz még nem biztosított a szakmai oktatás feltétele. A fér­fiak gyakorlati oktatásának szín­helyéül szolgáló műhelyt az isko­la melletti épületből kívánják ki­alakítani. (A hölgyek részére a varrodaműhely már teljes mér­tékben elkészült.) Molnár György, a BMKK igazgatója beszédében rendkívü­li és példaértékűnek nevezte az iskola megnyitását. Az oktatási intézményben hu­szonkét hölgy varrónőnek, ugyanennyi férfi pedig lakatos­nak és hegesztőnek tanul majd. A beiratkozott negyvennégy sze­mély átlagéletkora 26 év. A legfi­atalabb jelentkező tizenhét, a legidősebb 49 éves. Az oktatás időtartama egy év. Ennek sikeres elvégzése után a tanulók szak­munkás-bizonyítványt kapnak majd. Az oktatási központ átadásá­ról a Sárrét Tv is felvételt készí­tett, melyet MTV 2-es műsora szombaton reggel 8 órakor a Ci­gánymagazin keretében sugároz. Petes Ili Iskolatükör A kunágotai általános iskolában a közelmúlt új kezdeményezése­ként kiadták az Iskolatükör című alkalmi diáklapot. — A diáktanács kezdeménye­zését, amely más iskolák tapasz­talatain alapult, a tanári kar kedvezően fogadta — mesélte Biszák Beáta 6. a osztályos tanu­ló. — Összedugtuk a fejünket és elhatároztuk, hogy időszakos ki­adványként megpróbáljuk össze­állítani az első számot. A tanulók közül vállalkoztak a cikkek meg­írására, a pártoló tagság verseket írt, Chvála Erzsébet tanárnő pe­dig segített. Elsőként 100 pél­dányt sokszorosítottunk az ön- kormányzat segítségével. Fogad­tatása sikeres volt: mind elkap­kodták a tanulók. Hol tart a gyermek- és ifjúságvé­delmi törvény előkészítése? - kérdezte kedden a parlamentben Szöllősi Istvánné (MSZP), Szarvasnak és környékének képviselője. Szabó György nép­jóléti miniszter elismerte, hogy ebben a kérdésben a törvényal­kotóknak komoly adóssága van. A törvény szakmai koncepcióját már ez év tavaszán elfogadta a kormány, a törvényjavaslat szö­vegezése is elkészült a szakmai szervezetek, tudományos műhe­lyek, egyetemek és érdekképvi­seletek szakértőinek közremű­ködésével. A fontosabbnak ítélt gazdasági törvények sora sajnos félresodorta, de a miniszter bízik abban, hogy tavaszi parlamenti tárgyalás és elfogadás után 1996. július 1-jén hatályba lép­het. Jó jel, hogy a már részletei­ben elfogadott költségvetési tör­vény 650 millió forintot elkülö­nít á gyermekvédelmi intéz­ményrendszer megújítására. Pallag László (FKGP) a legfőbb ügyészhez intézett kér­désében a Budapest Banknak Advent harmadik vasárnapján, december 17-én 16 órakor jóté­konysági hangversenyre várja a zenekedvelő orosháziakat a Liszt Ferenc Zeneiskola a katolikus templomba. (Közreműködnek: az iskola tanárai, a jelenlegi és volt növendékei, Józsa Mihály, az Orosházi Madrigál Kórus, az Orosházi Kamarazenekar.) A rendezvény bevételét az orosházi juttatott 12 milliárd forintra tért vissza, illetve az ügynek arra a részletére, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter egy rádiómű­sornak nyilatkozott erről, holott más információk szerint ezt a pénzügyi tranzakciót államtit­kokká minősítették. Történt-e államtitok-sértés? - kérdezte képviselőnk. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ismertette a Mi­niszterelnöki Hivataltól kapott információt, amely szerint a kor­mány 1994. december 8-án ho­zott egy határozatot a Budapest Bank Rt. privatizációjáról, ame­lyet valóban államtitoknak minősített. Tíz nappal később született egy másik kormányha­tározat a pénzintézeti rendszer korszerűsítésének irányairól és soron lévő lépéseiről. Ebben szerepelt az, hogy az állam úgy­nevezett alárendelt kölcsön­tőkét nyújt a Budapest Banknak. Ez utóbbi határozatot azonban se államtitokká, se szolgálati ti­tokká nem minősítették, így Bokros Lajos nem sértett állam­titkot. Simonffy Ágnes hajléktalanokat segítő intézmény javára ajánlják fel. A hangver­seny után, 17 óra 30 perckor megemlékezés lesz a városháza előtt felállított karácsonyfánál. A történelmi egyházak lelkészei ökumenikus imádságot monda­nak, majd dr. Varga István or­szággyűlési képviselő emléke­zik meg néhai dr. Antall József miniszterelnökről. Advent harmadik vasárnapján Közép-amerikai mozaikok 1. Száraz lábbal a Bering-szoroson át Békéscsabán a Kulturális Örökség Kutató Egyesületet diákok, tanárok, mérnökök alapították. Rövid múltja ellenére már szervezett néhány utat, de a legnagyobb „vállalkozás” december 27-én kezdődik: 6 fős expedíció indul öt hétre Dél- Amerikába (Bolívia, Ecuador, Peru). Most a legutóbbi tanulmányútról (1994. február—március; Mexikó, Belize, Guatemala) tájékoztatják röviden a kedves Olvasót az utazók: Kovács Géza, Kucsera Emil, Regős László és az „íródeák”, dr. E. Szabó Zoltán. Jellegzetes városkép a pálmafákkal szegélyezett utca Földünknek sok-sok különle­ges, temérdek szépséget és érde­kességet kínáló térsége van. Ilyen Közép-Amerika is. Nem­csak régi kultúrák nyomára buk­kanhatunk itt (toltékok, aztékok, maják...), hanem gyönyörű, vál­tozatos a táj, elbűvölő a termé­szet: megmártózhat az utazó bársonyos vizű tavakban, a Csendes-óceánban vagy a tür­kizkék Karib-tengerben, láthat óriási hegycsúcsokat, működő vulkánokat, hűvös fennsíkokat, forró sivatagot, agavé- és mangóültetvényeket, kopár, kaktuszokkal tűzdelt hegyolda­lakat vagy sűrű esőerdőket... De itt is—mint mindenütt a világon — talán az ember a legérdeke­sebb, a maga sajátos hagyomá­nyaival, szokásaival, gondolko­dásával, környezetével, múltjá­val és egész életével. Kevéske alvás után Budapestről korán reggel indul­tunk. Egy kis akklimatizálódás a levegőben, evés-ivás (hozott anyagból is), ismerkedés, cse- vely, máris Amszterdam! Majd némi várakozás után átszállás a KLM Boeing 747-es gépére. Igen, igen, ez a „Jumbo Jet”! Hát, ez valami lenyűgöző jelenség! Aki látja — megcsodálja, aki re­pül vele (rajta, benne) —, nem felejti! Amikor átrepültük az Atlanti­óceánt, először Kanada fölött lát­tuk meg a szárazföldet. Innen vé­gigkísérhettük, hogyan változik a táj: a szürkés-havas, hideg kana­dai télből fokozatosan a napfény­ben izzó, színes virágokkal pom­pázó mexikói télbe jutottunk. 12 ezernyi kilométer megtétele után. Mexikó —hivatalos nevén Estados Unidos Mexicanos (Me­xikói Egyesült Államok) — Amerika országai közül — nagy­ságát tekintve—az ötödik. Terü­lete huszonegyszer nagyobb, mint hazánké. Az ország lakossá­ga 70 milliónyira tehető. Körül­belül négyötödük mesztic (fehér és indián keverék), egy tizedük fe­hér, egytizedük indián. Pontos számot nem lehet tudni, mert sok helyütt nincsenek az emberek re­gisztrálva, bejegyezve, így so­kuknak természetesen nincs sem­miféle igazolványuk sem. Külö­nösen az indián lakosság lélek- számát nehéz megállapítani, hi­szen a hegyekben vagy az őserdőkben még mindig elszór­tan lakó törzseket olykor megkö­zelíteni is lehetetlen, nemhogy számba venni. Közép-Amerika népeiről, történelméről bőséges irodalom áll rendelkezésre, de sok a bi­zonytalanság is. Az ellentmon­dások legfőbb oka: számos vita­tott kérdés van, s az újabb és újabb kutatási eredmények rendre mó­dosítják a korábbi megállapításo­kat. Amerika benépesüléséről például manapság az az álláspont látszik a legmegbízhatóbbnak, hogy az őslakók Ázsiából érkez­tek a Bering-szoroson át, a két jégkorszak között vagy az utolsó végén, amikor is Kelet-Szibériát és Alaszkát szárazföldi sáv kötöt­te össze... Ciudad de Mexico a világ leg­népesebb metropolisza. Ide érkezünk egy sorsuk jobbí­tásáért tüntető, többnyire őslakosokból regmtálódott, vé­geláthatatlan hosszúságban hömpölygő tömeg felvonulásá­val egy időben. Sok időnk nem volt a nézelődésre, sietnünk kel­lett, a megbeszéltek szerint hama­rosan a magyar nagykövetségen vártak bennünket. Gyorsan pén­zünknek megfelelő szállást ke­restünk, ott „berendezkedtünk”, s némi keresgélés után kissé meg­hatódva foglaltunk helyet az otta­ni magyarok képviselői körében, akik elláttak bennünket hasznos tanácsokkal, információkkal egész utazásunk időtartamára. A drámai gyorsasággal növekvő, lassan a környező he­gyekre is felkúszó fővárosnak több szimbóluma is van: a főtéren található katedrális, a Sagrario Metropolitano vagy a gyarmati stílusban épített Nemzeti Palota. Valamennyi építőanyagát egy legyőzhetetlennek hitt birodalom porig rombolt épületei adták. Az aztékok voltak ők. A főtéren, az egykori Gran Teocali (a 15. században épült nagy piramistemplom) helyén sé­tálgatva, legfeljebb könyvekből idézhetjük föl az 500 évvel ezelőtt történteket. Ma már csak ünnepnapokon vagy a turisták kedvéért elevenítenek fel egy- egy pillanatot egykori múltjukból népviseletük vagy táncaik bemu­tatásával . Tárgyi emlékeit pedig a rendkívül gazdag Antropológiai Múzeum falai között kísérhettük figyelemmel. Szinte hihetetlen, hogy az az­tékok 200 évvel a spanyolok oda- érkezése előtt még kicsiny, sze­gény, félbarbár törzs volt. A 13. század közepén utolsóként érkez­tek a Mexicoi-fennsíkra. Az év­ezredek kultúrörökségét hamar magukévá tették. Eredményes földművelő módszerük felesle­get termelt, meggazdagodtak. Harcias alaptermészetük folytán erős, állandó hadsereget szervez­tek és tartottak fenn. A környező törzseket leigázták, megadóztat­ták, s így virágzó gazdasággal, fejlett kultúrával rendelkező, gaz­dag birodalmat hoztak létre. I. Moctezuma eltüntette a kunyhó­kat, Chalco híres építészeivel csodálatos középületeket emelte­tett. Megszületett a rettegett főváros: Tenoctitlan. Különös isteneik kegyeiért rettenetes emberáldozatokkal hó­doltak. E rítusok legáltalánosabb formája az élő ember szívének kitépése volt! Sokszor azért hábo­rúztak, hogy legyen elég ember vérszomjas isteneik kielégítésé­hez. Mexikóváros is rohan a világ­gal. Gyors fejlődése századunk 30-as éveitől folyamatos. Megje­lentek a gazdagság jelei: a ’70-es években már 18—20 emeletes üvegpaloták nőttek ki a földből. Ezek ma többnyire a nagy magán­bankoknak adnak otthont. A függetlenség emlékművét 1910-ben, a szabadságharc kez­dete 100. évfordulóján állították fel. A magas oszlop tetején csil­logó, a szabadságot jelképező arany angyal egyszer talán a nyomornegyedek lakóinak is meghozza a jobb v i I ágol... Dr. E. Szabó Zoltán (Folytatjuk) A főtéren ma már csupán a turisták kedvéért elevenítik fel népviseletüket és hagyományos táncaikat

Next

/
Thumbnails
Contents