Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

1995. december 12., kedd HAZAI TÜKÖR Átmeneti tb-költségvetés Parlamenti bizottság vizsgálja az olajügyet Az Országgyűlés tegnapi ülé­sén az ellenzéki pártok képvi­selői napirend előtt bejelen­tették, hogy a múlt héten ki­pattant „olajgate-ügy” - az orosz olajszállítások és az MSZP közötti üzleti kapcso­lat - tisztázására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Ezzel a két kormányzó párt és a kormány is egyetértett, mond­ván, közös érdek, hogy tisztá­zódjék, vannak-e valóban kor­rupciós összefonódások vagy mindez csak rágalom. A társadalombiztosítás jövő évi költségvetését az idén már nem tudja elfogadni az Ország­gyűlés, erre valószínűleg csak tavasszal kerülhet sor. Az át­meneti idő áthidalására azt ter­vezik, hogy az alapokból finan­szírozott ellátásokat, szolgálta­tásokat, valamint a gyógyszer- támogatást a hatályos jogszabá­lyok szerint biztosítják. A gyógyító-megelőző ellátá­sokat változatlan rendben, ha­vonta fizetik - az idei keret egy hónapra eső részének 5 száza­lékkal megemelt összegével. A plusz pénz a január 1-jétől köte­lező béremelések fedezetéül szolgál. Biztosítják az egész­ségügyiek 13. havi illetményé­nek január havi kifizetését is. Megkezdte a Ház a közúti közlekedési törvény módosítá­sát célzó kormány-előterjesztés tárgyalását is. A kabinet egye­bek közt azt indítványozza, hogy kössék szigorúbb feltéte­lekhez az utak melletti táblák, reklámok elhelyezését. Rögzíti a javaslat, hogy az utakat ke­zelő szervek - köztük az állam - díjat szedhetnek az autópá­lyák használatáért. S. A. Parlamenti szavazásra készülnek a frakciók Sokasodnak az elutasítások Elutasító döntések mellett foglalt állást tegnap több párt képviselőcsoportja. Vélemé­nyük a plenáris ülések napi­rendjén szereplő törvényja­vaslatok sorsát befolyásoló szavazatok arányában tükrö­ződik majd. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nem kíván találgatásokba bocsátkozni, ezért az úgynevezett olajügy­ben megvárja a Miniszterelnöki Hivatalban indított vizsgálat befejezését. Addig a szóba ke­rült valamennyi személyt szoli­daritásáról biztosítja. A képviselőcsoport egyhan­gúlag megszavazta az etikai bi­zottság javaslatát, amely szerint a frakció minden tagja önkéntes alapon adja át az etikai bizott­ságnak az egyéni vállalkozói tevékenységével, gazdasági társaságokban való részvételé­vel, alapítványok létrehozásá­val, illetve kuratóriumi tagsá­gával kapcsolatos adatait. A zárt borítékokat csak akkor nyitnák fel, ha etikai vétség gyanúja vetődne fel, illetve ha a képviselő ezt maga kémé. A Szabad Demokraták Szö­vetségének frakciója megerősí­tette, hogy a személyi jövede­lemadó ügyében fenntartja ed­digi álláspontját, s tagjai nemet mondanak az szja-törvényre. A szocialista politikusokat is érintő olajbotránnyal kapcso­latban Pető Iván pártelnök kö­zölte: nem tartják kielégítőnek az eddig nyilvánosságra került hivatalos véleményeket. Az SZDSZ szerint a kormánynak minél előbb választ kellene ad­nia az ellenzék vádjaira. A Magyar Demokrata Fó­rum képviselőcsoportja nem támogatja, hogy idén újra eltér­jenek a házszabálytól, és meg­változtassák a költségvetés par­lamenti menetrendjét. Már 1994-ben is csak azzal a felté­tellel járultak hozzá a házsza­bály módosításához, hogy ez lesz az utolsó ilyen alkalom. A Független Kisgazdapárt frakciója úgy döntött: az Al­kotmánybírósághoz fordul a villamosenergia-ipar, a gáz- szolgáltatók és az erőművek most folyó privatizációja miatt. Az FKGP nemzetellenes bűn­tettnek tartja az energiaszektor ilyen magánosítását. A médiatörvényt annak elle­nére elutasítja, hogy a parla­menti frakciók elfogadták a kisgazdák egy-két kisebb mó­dosító javaslatát. A képviselő- csoport arról is határozott, hogy visszahívja a hatpárti albizott­ságból a párt megbízott média­politikusát és médiaszakértőjét, így az FKGP a továbbiakban nem vesz részt az albizottság munkájában. A Kereszténydemokrata Néppárt nem vonul ki a hatpárti médiatárgyalásokról, de a tör­vényjavaslat részletes vitára bocsátásánál tartózkodni fog. Ezt a képviselőcsoport hétfői ülését követően jelentették be. Úgy vélik: jót tenne a rádiózás­ról és televíziózásról szóló jog­szabálynak, ha még egy-két hónapot rászánnának a részle­tek kidolgozására. Hiányolják a többi között a frekvencialeltárt, és az átalakulás előtt álló Ma­gyar Rádió és Magyar Televí­zió vagyonának részletes fel­mérését. Sztrájk idején is lesz elégséges szolgáltatás az iskolákban • • Ügyelet igen, tanítás nem Bár tegnap délutánig nem született egyezség a szakszervezet és a minisztérium között a „még elégséges szolgáltatás” tar­talmáról, nem maradnak ellátatlanul a sztrájk napján azok a kisgyermekek, akiknek a szülei az ügyeletet igénylik. December 15-én várhatóan reggel nyolctól délután négyig tart majd a munkabeszüntetés - tájékoztatták lapunkat teg­nap a Pedagógusok Szakszer­vezetének illetékesei. Ezt ja­vasolja az országos sztrájkbi­zottság a helyi sztrájkbizottsá­goknak. A terv szerint a peda­gógusok a szokásos időben megjelennek az intézmények­ben, de csak az ügyeletesek veszik fel a munkát. A fogyatékos gyermekek intézményeiben a szükséges szolgáltatásra készülnek fel a nevelők, másutt ügyeletet tar­tanak, és gondoskodnak a napközisek ellátásáról. Az ország több mint há­romezer településén mintegy tízezer óvodát, általános és középiskolát érinthet a mun­kabeszüntetés. Hogy ténylegesen érint-e, s hogy milyen módon, arról ezekben a napokban egyeznek meg a helyi sztrájkbizottságok és az önkormányzatok. A szülőket mindenütt előre értesítik az óvoda, az iskola pénteki programjáról. A na­gyobb településeken várha­tóan egy-egy intézményben összevontan tartanak ügyeletet a pedagógusok. Az igazgatók is sztrájkol­hatnak, mint a tanítók és a ta­nárok, de intézményvezetők­ként el kell látniuk feladatai­kat. Az ő felelősségük, hogy a munkabeszüntetés miatt a gyerekek ne maradjanak ellá­tatlanul. (deregán) A kormány már elkészítette a javaslatát Új KRESZ a biztonság jegyében A kormány módosította a közúti közlekedés szabályairól szóló 1975-ös rendeletet. A változások néhány jelzőtáblát, a megkülönböztetett jelzéssel közlekedő jármüvekkel kapcso­latos szabályokat, illetve a jármüvek kivilágítására vonat­kozó előírásokat érintik. A sebességkorlátozást a köz­utakon eddig olyan tábla sza­bályozta, amelyen a piros kör­ben szereplő szám mellett a km-jelzés is szerepelt. Euró­pában, a Bécsi Egyezmény ér­telmében a piros körben csu­pán a szám szerepel és ebből minden közlekedő tudja, hogy a szám a megengedett km/óra sebességet jelzi. Várhatóan a jövő év elejétől már nálunk is csak a piros körben feltüntetett szám ad majd útmutatást arra, hogy milyen sebességgel ha­ladhatunk a jelzett úton. Korszerűsödik a jelzőtábla­elhelyezés gyakorlata mind­azokon a lakott területeken, természeti környezetben, ahol a megengedett legnagyobb se­bességet a helyi körülmé­nyeknek megfelelően - a nemzetközi gyakorlathoz iga­zodva, lakott területen 30 km/ órára - kívánják korlátozni. Hogy ne kelljen minden utca­sarokra táblát kihelyezni, csak a korlátozott sebességű övezet kezdetét és végét jelző táblá­kat alkalmazzák majd. Ha a sebességkorlátozás csak meg­határozott időre szól, a tilalom idejét kiegészítő tábla jelzi. Módosulnak a megkülön­böztető jelzéseket használó gépjárművek előzésére és kö­vetésére vonatkozó előírások is. Ezután megkülönböztető jelzést használó gépjárművet előzni tilos lesz, de a „farvi­zébe” sem kapaszkodhatunk. Magyarul: tilos a gyorsabb ha­ladás érdekében, a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyva, követni a megkülön­böztető jelzéssel közlekedő járműveket. A módosított KRESZ elő­írja, hogy a megkülönböztetett jelzéseket használó járművek, motorkerékpárok lakott terüle­ten, nappal és jó látási viszo­nyok között is kötelesek a tom­pított fényszórót használni. Rendőrségi berkekben már dolgoznak egy büntetőpont- rendszer bevezetésén is. Bizo­nyos szabálytalanságoknak pontban kifejezett „ára” is lesz, s akik begyűjtenek egy bizo­nyos mennyiségű „fekete pon­tot”, egy időre búcsút vehetnek a jogosítványuktól és új KRESZ-vizsgára kényszerül­hetnek majd. A büntetőpontok mellé természetesen a bírságot is kiszabják. Mint megtudtuk, a bevezetés előkészítéseként most fejlesz­tik a rendőrség országos adat­nyilvántartó rendszerét, két megyében hamarosan megkez­dik a pontrendszer gyakorlati kísérleteit is. (lantos) Évekig is elhúzódhat a sortüzekkel kapcsolatos igazságtétel ügye Álló perek, felfüggesztett eljárások Az 1956-os sortüzekkel kapcsolatos igazságtételi tör­vény alkotmányossági vizsgálata akár évekig is elhú­zódhat - tudtuk meg az Alkotmánybíróság illetékesei­től. Mivel az ügy nem a soron kívüli elbírálás igényével került a taláros testülethez, szinte megjósolhatatlan, hogy mikor születhet majd meg a döntés, hiszen évekkel ezelőtti ügyek hosszú sora vár még elbírálásra. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész a közel­múltban kezdeményezte, hogy az alkotmánybírák vizsgálják meg és állapítsák meg: az 1956-os forradalom és sza­badságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény nemzetközi szerző­désbe ütközik, és ennek meg­felelően semmisítsék meg. Szerintük ugyanis a törvény szövege a hazánk által aláírt genfi egyezménnyel ellenté­tes, így nem érvényesül a belső és a nemzetközi jog kö­zötti összhang, amit az alkot­mány előír. Egy országon be­lüli jogszabály pedig nemzet­közi szerződés tartalmát nem változtathatja meg. Jelenleg öt sortűzügy van folyamatban a Legfelsőbb Bí­róságon, ám a büntetőeljárást az Alkotmánybíróság dönté­séig az egyes bírói tanácsok felfüggesztették. A Legfőbb Ügyészségen elmondták: ha az Alkotmány- bíróság megsemmisíti a tör­vényt, akkor — a bűncselek­mények 15 éves elévülése alapján - a vádlottakat várha­tóan felmentik. N. Zs. Készülődnek. Folyamatosan érkeznek az amerikai gépek Taszárra. Hétfőn tíz gép landolt a légibázison, 160 katonával, il­letve az itt állomásozó egysé­gek számára szükséges szemé­lyes felszereléssel. Emellett kamionokban és vagonokban is hozzák a felszereléseket. Hétfő délutánig egyébként már hat- százan jelentkeztek a boszniai békefenntartásra induló magyar műszaki alakulatba. Összesen azonban legalább ezer alkalmas jelöltre lenne szükség, hogy hat hónap elteltével felkészült vál­tása is legyen a magyar mű­szaki alakulatnak. Száloptika. Hétfőn üzembe helyezték a Magyarország és Ukrajna közötti fényvezetőszá­las távbeszélő átviteli rendszer Kisvárda-Ungvár közötti vona­lát. Az új optikai távbeszélő rendszer igen nagy jelentőségű a keleti irányú távközlési átme­nőforgalomban. Fontos szere­pet játszik a Független Államok Közösségéhez tartozó országok elérésében, így a szomszédos Ukrajna telefon-előfizetői is könnyebben hívhatók. Erőgyűjtés. Az MSZOSZ ve­zérkara kétnapos zárt ülést tart Balatonfüreden. Hétfőn az el­nökség megbeszélésével kez­dődött a program, amelybe ma a tagszervezetek vezetői is be­kapcsolódnak. A tanácskozá­son elemzik a vezetési módsze­reket, tárgyalnak a működési feltételekről és a társadalombiz­tosítási kapcsolatokról. Szerdán az MSZOSZ szövetségi tanácsa nyilvános ülésén a nyugdíjre­formmal foglalkoznak. Szakítás. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete felfüggeszti tagságát a Szakszervezetek Együttműködési Fórumában az •MSZOSZ és a SZÉF megálla­podásában foglaltak miatt. Ki­fogásolja ugyanis a megyei szervezetek között tervezett együttműködést. Mivel a SZÉF többi 31 tagszervezete ellen- szavazat és tartózkodás nélkül hagyta jóvá a megállapodást, azon nem kívánnak változtatni. Szigorítás. Január 1-jétől bő­vül a pénztárgépek használatára kötelezettek köre, s idén az év végétől megszűnik a pénztár­gépek beszerzéséhez biztosított kedvezmény. Az új esztendőtől kötelező lesz a pénztárgépek alkalmazása valamennyi keres­kedelmi üzletkörhöz tartozó üz­letben. kivéve az üzemanyag- töltő állomásokat. Kötelesek lesznek pénztárgépet használni a cukrászdákban, az informá­ciós irodákban, továbbá a szál­lodákban, a gyógyszertárakban is. A fodrászoknak, a kozmeti­kusoknak, a cipőjavítóknak, a vegytisztítóknak azonban ez­után is csak a kézzel írt nyugtát kell adniuk. M5-ÖS szerződés Az M5-ÖS autópálya építésénél kerül sor a legnagyobb állami­lag nem garantált EBRD-hitel kihelyezésére Magyarországon. A hitel összege mintegy 204 millió ECU lesz. Mindez az EBRD magyar csoportjának tá­jékoztatóján hangzott el hétfőn, miután módosították az M5-ös autópálya koncessziós szerző­dését, és a hozzá kapcsolódó megállapodásokat. A beruházás költsége meg­közelíti a 2,5 milliárd francia frankot. Ennek 80 százalékát fedezik hitelből az építők. Az M 5-ÖS autópálya fontos része az európai úthálózatnak: az úgynevezett 4-es számú folyo­són fekszik, amely Drezdából indul, és Prágán, Pozsonyon, valamint Budapesten át Szeged érintésével halad a romániai Aradon keresztül Görögország és Törökország irányába. Kis győztesek. Egy rajzpályázat 27 gyermekgyőztesét, köztük a nyolcéves Berdar Miro- szlavot köszöntötte hétfőn, az Operaházban Göncz Árpádné, a Magyar Rákellenes Liga el­nöke. Velük együtt több mint háromszáz, daganatos betegségben szenvedő vagy már gyó­gyult gyermek is meghívást kapott az operaházi látogatásra. fotó: feb/diósi imre Mit keresnek a vasutasok? A vasútnál fejlődtek a kerese­tek az összes többi ágazathoz képest a legtöretlenebbül 1992-től 1995. május végéig, derül ki a Közlekedési Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium jelentéséből. A vasútnál az 1992-es 21 ezer forint körüli bruttó átlagbérek 1995-re meghaladták a 37 ezer forintot. Az elégedetlenkedő mozdonyvezetők átlagkeresete 30 400 forintról 52 024 forintra növekedett. A kilenc nemzetgazdasági ág között az átlagkeresetek szem­pontjából a vasút a hatodik, a mozdonyvezetők csoportja pe­dig a második helyet foglalja el. Ez utóbbiak kétszer annyit ke­resnek, mint az építőipar vagy az egészségügy dolgozói. Ä MÁV Rt.-n belül a mozdony­vezetőknek a központi irányí­tásban dolgozókét is megha­ladó átlagbérük van. A vasúti dolgozók körében az átlagos havi munkaidő idén várhatóan 140 óra körül alakul. Ez azt jelenti, hogy a szak- szolgálatban foglalkoztatottak 1995-ben napi nyolc óránál ke­vesebbet dolgoznak. A jelentés leszögezi: a MÁV bevételeiben jelentős részük van az állami pénzforrásoknak. Az állami hozzájárulás mérté­két csak az áruszállítás mennyi­ségének és az abból származó bevételek növelésével lehet csökkenteni. A vasutassztráj­kok viszont kockáztatják a MÁV piaci helyzetét, belföldi, külföldi, és tranzitszállításait. A szakszervezeti bérharcok így megakadályozhatják a MÁV piaci térnyerését.

Next

/
Thumbnails
Contents