Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-08 / 262. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. november 8., szerda o Valosag — mesebeli köntösben Ludas Matyi-bemutató a Jókai Színházban Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Miért késett az újság? Békéscsabán és a megye egyes helyein különböző forrásokra hivatkozva és a csütörtöki szám elmaradásából következtetve olyan hírek terjedtek el, hogy a Független Újságot betiltották. Tény, hogy egyesek ezt szívesen vennék, de tudomásunk szerint a lap betiltásáról, hivatalos formában egyenlőre sehol sem esett szó. Lapunk csütörtöki száma csupán a felmerülő technikai nehézségek és az áramszünetek miatt nem készül­hetett el, s amíg a viszonyok nem konszolidálódnak, sajnos, a jövőben is előfordulhat, hogy a lap késve jelenik meg. Szorosan ehhez tartozik az az értesülésünk, hogy a megye egyes helyein, a Független Újság elmaradása miatt, vagy attól függetlenül is, nem engedtek be a községbe más lapokat, vagy letiltották ezek terjesztését. Ezekkel az esetekkel nem értünk egyet, mert ahogy a mi lapunk igényt tart a sajtószabadságra és a nyilvánosságra, úgy senkinek sincs joga azt másokkal szemben sem gátolni. Az olvasók elég érettek arra, hogy maguk válasszák meg a nekik legjobban megfelelő sajtóter­méket, s a különböző csoportok és egyesülések nézeteinek nem erőszakkal, jogtalan beavatkozásokkal, hanem elvi vi­tákkal kell birkózniok. (Független Újság, 1956. december 16.) Változhat az adófizetés időpontja Matyi anyjával (Nagy Zsolt és Szeli Ildikó) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Hevesi-koncert. ABO- ABO címmel nemrégiben jelent meg Hevesi Tamás új albuma. A népszerű előadó a lemezbemuta­tó koncertturnéjának első állomá­saként a gyulai művelődési ház nagytermében lép fel november 9-én, csütörtökön 19 órakor. Jótékonysági bál. A ha­gyományokhoz híven a hét végén rendezték meg Tótkomlóson a gimnázium 4. osztályos tanulói Tóth Anikó osztályfőnök vezeté­sével a jótékonysági bálát. A va­csorát egyórás show-műsor előz­te meg, melyben modem tánc, aerobik és a helyi butikok áruiból összeállított ruháival kedvesked­tek a leendő érettségizők a telt házas nézőközönségnek. A ren­dezvényen összegyűlt pénzből kívánják a negyedikesek a balla­gással járó kiadásokat fedezni. Krónika. Megjelent a szabadkígyósi Krónika novem­beri száma, amelyben a művelő­dési ház programjaiból, a Taek- won-do klub füzesgyarmati sikereiről, az újraalakult nagy- családos egyesületről, valamint a legutóbbi véradásról olvashatnak a község lakói. Tehetségek támogatása. A Vajda Péter Gimnázium „Szar­vasi Vajda Péter Alapítványa” ja­vára jótékonysági bálát rendez november 11 -én 19 órakor az Ár­pád Szálló dísztermében. Az is­kola egy évvel ezelőtt létrehozott alapítványa a tehetséges diákok támogatását, szociális célokat, il­letve az anyagi-tárgyi feltételek javítását szolgálja. Végzettség szerint. Vál­tozatos képet mutat a dombegy­házi munkanélküliek iskolai vég­zettség szerinti megoszlása. Nyolc osztálynál kevesebbet vé­geztek 15-en, befejezték az álta­lános iskolát 124-en. A szakmun­kások száma 65, szakiskolát ket­ten végeztek, szakközépiskolai oklevéllel 8-an rendelkeznek, technikumival 3-an. Az érettségi­zettek közül 12 helybelinek nincs jelenleg munkája Dombegyhá­zon. Sajnos már egy egyetemi végzettségű személy is szerepel a munkaügyi központ nyilvántar­tásában. Oláh Gábor 27 éves, a békési Electric Áruház eladója: — Úgy ítélem meg: diákként nagy „takarást” tanítottak ve­lünk. Felnőttként úgy látom, hogy semmi közünk hozzá, ez a dátum inkább ’56-ot takarta. Megmon­dom őszintén, a NOSZF soha nem érdekelt, mert az akkori tör­ténelmi környezetet nem lehetett átlátni, a történelemtanárok sem tudták igazán megmagyarázni. Katonaként a november 7-e hosszabb eltávozást jelentett. Szerintem a magyar népnek ez a dátum nem volt ünnep. Dzsimil-Ninurtától, a nippuri szegényembertől a város bíró el­veszi egyetlen vagyonát, a kecs­kéjét. A koldus ezért háromszo­ros bosszút fogad. Először a ki­rály követének álcázva, legkö­zelebb orvosi öltözetben férkő­zik be hozzá. Végül rávesz egy férfit: kiáltsa oda a városbíró­nak, hogy ő a kecskés ember és oldjon kereket. A csel beválik, a gőgös úr magára marad és Dzsimil harmadszor is hosszút állhat. A mezopotámiai kultúra ezen értékes darabját egy i. e. 701 -bői való agyagtábla örökítette meg. Ugye, ismerős történet? Ősi tí­pusa ez a később világszerte el­terjedt népmesének. Ám az asszír mesehős kalandját min­den nép kicsit a maga képére, majd korára formálta. A mi iro­dalmunkban Dzsimil Ludas Ma­tyi bőrében vívja meg harcát. A Jókai Színház a Ludas Ma­tyit játssza. Fazekas Mihály me­séje Schwajda György átdolgo­zásában és Gergely László ren­dezésében egy egészen más vi­lágba varázsolja a közönséget. Másba, de nem ismeretlenbe. Ez a világ maga a valóság, a század­vég félelmeivel, visszásságai­val. A hatalom könnyen elvakít:, s a nyomában születő zsarnok­ság, erőszak az egész közösség­re veszélyes. Ezt üzente a pénte­ki premier. A súlyos mondandó, ha me­sebeli köntösbe bújik, már nem is olyan ijesztő; és a gyer­mekszínházban mégis csak a játék, a mese a lényeg. A Lu­das Matyiban ehhez minden együtt van: az izgalmas, feszült­séggel teli cselekmény, a sokszí­nű jellemábrázolás lehetősége. Egy emberként lehet izgulni Matyiért, akit Nagy Zsolt, a Re­A megyei művelődési központ kézműves iskolája nagymérték­ben hozzájárul a néphagyomá­nyok őrzéséhez, az ősi népi szak­mák ismereteinek felélesztésé­hez. Pál Miklósné, a művelődési központ igazgatóhelyettese, a megyei népművészeti egyesület elnöke beszél erről: — A 60-as évek tájékán az ágazati szakmai jegyzékből ki­vették a népművészeti szakmá­kat. Az új oktatási, szakképzési törvény alapján ismét elismertek lettek ezek a foglalkozások. Pél­dául a kosárfonó, a fazekas, a Szűcs Róza 54 éves, a békési Dübögő étterem takarítónője: — Nagy ünnep volt régen, az iskolai rendezvényeken, megem­lékezéseken kötelező volt min­denki számára a részvétel. Az ünnephez kapcsolódtak a vacso­rák, a bulik, amiket már vártunk, amikre készültünk. S ami a lé­nyeg: ilyenkor voltak a jutalma­zások, s néha nekünk is jutott egy kis pénz... A rendszerváltással minden megszűnt, de elfelejteni azokat az időket nem tudja az ember. Legalábbis az én generá­cióm. gionális Színházművészetért Alapítvány másodéves főis­kolása alakít. Ott a vérlázítón igazságtalan Döbrögi, akit Vaj­da Károly formál sok humorral, utálatosan is szeretnivaló figu­rává. Az ispán szerepében Hodu Józsefet látjuk. Galiba (Csizma­dia Éva), a szemtelen liba bolon­dozása, Cézár kutyával (Bartus Gyula) való civakodása mind kedves epizód a darabban. S ha már a szereposztásnál tartunk: a kékfestő. A NAT, a bevezetésre kerülő oktatási törvény alapján tantárgy lesz a néphagyomány, erre képzett szakember pedig nemigen van az iskolákban. A kézműves iskolánkban elsajátít­hatják ezeket az ismereteket a pe­dagógusok, mert népi játék, kis­mesterségek oktatója képzést is indítunk. Három év alatt megta­nulhat valaki egy adott meserséget (szövést, kosárfo­nást) és felsőfokú szakmai vég­zettségként az oktatási ismerete­ket is elsajátíthatja. A tavalyi kí­sérleti csoport igazolta a forma Lipcsei Imre 26 éves, békési kereskedő: — A tv-ben az ember mást sem látott ezen a napon csak fel­vonulást, a magyar és a szovjet pártvezérek beszédeit. Az én ak­kori munkahelyemen is „pofára” ment a jutalmazás, amiből a fiata­lokat, a melósokat jobbára kife­lejtették. Az egészben az tetszett a legjobban, hogy mindig rendez­tek egy bulit, amit fizetett munka­szüneti nap követett. Szándéko­san nem mondtam azt, hogy ün­nepet, mert nekem november 7-e soha nem volt ünnep. közönségnek is jut feladat. Fan­táziájukkal változik a cselek­mény helyszíne: egyszer vásár­tér, azután sűrű erdő, onnan kastélyszoba. A gyerekek képzelete lelkesen dolgozik, s eltűnik a színpad, el a nézőtér, csak a történet és a szereplők léteznek. Ilyen a mi Ludas Matyink ma, a Jókai Színházban: gyerekek­nek mese, felnőtteknek valóság. Csath Róza létjogosultságát. Azoknak az élet- és megélhetési esélyét is nö­veli, akik nem találnak állást ma­guknak és ezeknek a termékek­nek a készítéséből kiegészíthetik a családi bevételt. A pedagógu­sok képzéséhez, átképzéséhez is segítséget nyújthat ez az oktatás, közművelődési szakemberek is­meretanyagukat másfél éves kur­zuson bővíthetik. A legegysze­rűbb szakmai képzéstől a pedagó­gus-átképzésig a komplex oktatói képzésig választhatnak az érdeklődők a kézműves iskolánk kínálatából. B. Zs. Hőgye Mihályné 44 éves, az OTP békési fiókjának főelőadója: —Kicsit nosztalgiával gondo­lok november 7-ére. No, nem a politikai tartalma miatt, hanem a közösségformáló hatása nyo­mán. Korábbi munkahelyemen, az építőiparban ehhez a dátum­hoz is kötődtek az ünnepélyes át­adások, a szocialista brigádok összejövetelei, vacsorák, jutal­mak. Ezek az apró örömök, sike­rek színesítették a hétköznapjain­kat, amin ma már csak mosoly- gunk. A katonai díszszemléket erőfitogtatásnak tartottam. Az Országgyűlés gazdasági bi­zottságának előadójaként jutott fontos szerephez a közelmúlt­ban Tóth Sándor (MSZP), a mezőkovácsházi körzet képvi­selője. O számolt be a plenáris ülésen arról, hogy a bizottság milyen véleményt alakított ki a kormány által elkészített adótör­vény-módosításokról. A társasági adóról szóló tör­vény módosításával egyetértet­tek, mert továbbra is ösztönzi a beruházásokat, összhangot te­remt nemzetközi és más belföldi jogszabályokkal, valamint az adóelkerülés kiskapuit igyek­szik bezárni. A legalább 1 milli­árd forint értékű termék­előállítást szolgáló beruházás kedvezménye körében a bizott­ságban vita alakult ki arról, hogy mire vonatkozik a „legalább”, a beruházásra vagy a termelt volu­menre? A bizottság nem tartotta egyértelműnek a megfogalma­zását. A fogyasztási adóról és a fo­gyasztási árkiegészítésről szóló törvény módosítása a kőolaj- termékek és az élvezeti cikkek esetében a fix összegű adók átla­gosan 15%-os emelésére tesz ja­vaslatot. A bizottság egyrészt elismerte, hogy a pénzromlást időnként az adómértékekben is ellentételezni kell, másrészt egyetértett azzal, hogy az eme­lés ne érje el az infláció'mérté- két, nehogy az intézkedés forga­lomcsökkenéssel, a feketepiac térnyerésével járjon. A bizottság ülésén jelen lévő Magyar Gépjárműimportőrök Egyesüle­te a viszonylag alacsonyabb ár­fekvésű gépkocsik megvásárlá­sának elősegítése érdekében kedvezőbb adókulcs bevezeté­sét kérte, illetve ellentételként javaslatukban nehezítenék a korszerűtlen és használt gépjár­művek behozatalát. Az általános forgalmi adó módosításáról tárgyalva felme­rült, hogy egyes vállalkozások ma Magyarországon csak jelen­tős importtartalommal tudják megtermelni az exportképes ter­méket. Az import után befizetett áfa visszaigénylése túl hosszú időt vesz igénybe. Magyarul: az állam használja a vállalkozók szabad pénzeszközét. A jogsza­bály szerint az importhoz kap­csolódó általános forgalmi adót meg kell fizetni, a megfizetést követő másnaptól lehet levonás­ba helyezni, és az adóhivatalnak a bevallástól számított 30 napon belül kell az összeget visszautal­ni. Az adózás rendjéről szóló törvény kizárja, hogy az import­áfához kapcsolódóan lehessen fizetéshalasztást vagy részletfi­zetést kérni. A bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője azt válaszolta, hogy a pénzforgalmi adatokban a költségvetési bevé­tel 80%-át az import-áfa adja, s ez egy olyan magas szám, amitől a pénzügyi kormányzat nem tud eltekinteni. A gazdasági bizott­ság azonban a későbbiekben foglalkozni akar ezzel a kérdés­sel. Nem volt szimpatikus a bi­zottság tagjainak az sem, hogy a használt autók ezentúl nem fog­nak használt cikknek minősülni, de belátták, hogy így a vissza­élések egyik csapja zárható el. A helyi adókról szólva el­hangzott az ülésen, hogy a tör­vénytervezet két címen is emeli az idegenforgalmi adót. Egyszer a jelenlegi 100 Ft-ról 300 Ft-ra emeli a mértéket vendégéjsza­kánként és személyenként, má­sodszor pedig kiterjeszti a fize­tési kötelezettséget már az első éjszakára is. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke arról tájékoztatta a bizottságot, hogy jelenleg Magyarország idegenforgalmi versenyképes­sége ezt nem viseli el, különösen nem január 1 -jétől, mivel a szak­ma természetéből adódóan min­den árajánlat kint van, a szerződések meg vannak kötve, s azokon már nehéz változtatni. A bizottság ellenben úgy érvelt, hogy a törvényjavaslat csak a lehetőségeket bővíti, de azt tar­talommal az önkormányzatnak kell kitöltenie. A gépjárműadó­val kapcsolatban az ülésen fel­merült, hogy a gépjármű­tulajdonosokra és főképp a fuva­rozókra igen sok teher hárul, de az is elhangzott, hogy az úthasz­nálathoz, az önkormányzati fej­lesztésekhez fokozottan hozzá kell járulniuk. A gazdasági bizottság végül üdvözölte az adózás rendjéről szóló törvény módosításában azokat a törekvéseket, amelyek a feketegazdaság visszaszorítá­sára és a jelenleg nem vagy alig adózó rétegeknek a köztehervi­selésbe történő hatékonyabb be­vonására irányulnak. Valószí­nűleg kérni fogják annak az el­képzelésnek a módosítását, amely szerint a személy i jövede­lemadó-előleg befizetését az ed­digi 20-áról úgynevezett résztel­jesítéssel előre hoznák 5-ére. Simonffy Ágnes Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan emlékeznek az egykori ünnepre, november 7-ére? Kismesterség- és néphagyományoktatás

Next

/
Thumbnails
Contents