Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. november 1., szerda G Földitik volt. Ezen a na­pon született Orosházán 1842-ben Thék Endre nagy­iparos, a nagyüzemi magyar bútorgyártás megteremtője. Mint asztalosmester hosz- szabb időt töltött külföldön a műbútorgyártás tanulmá­nyozásával. Hazatérve Buda­pesten szerény műhelyt nyi­tott, melyet később gőzerőre rendezett be. Üzeme 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban berendezett bútor­gyárává vált, melynek műkö­dését az 1890-es években zon­goragyártásra is kiterjesztett, s ezzel lerakta az alapjait az első nagyobb szabású magyar zongoragyárnak. Thék Endre gyára készítette az Operaház berendezéseit. Munkáiban a korai eklektika képviselője, a régi jrancia és angol bútorstí­lusok követője volt. Oroshá­zán tanoncotthont létesített és megalakította az elsőtanonc- szövetséget. Alelnöke volt az Országos Iparkamarának. Emelték a vízdíjat. Vésztő nagyközség képvi- selő-testülete — a Békés Me­gyei Vízművek Rt. javaslatá­ra — megváltoztatta a víz- és csatornaszolgáltatás díjtétele­it. Január elsejével Vésztőn a hatósági vízdíj köbmétere 75,80 forintról 93,20 forinra, a csatornadíj 78,40 forintról 90,20 forintra emelkedik. A lakosságnak a vízért 71,60 fo­rintot (a mostani 58,20 he­lyett), a csatornáért pedig 56,50 forintot (a 49,10 helyett) kell fizetnie az új évben. Pályázat. A kunágotai Álmos utca lakói régóta vár­nak arra, hogy lakossági hoz­zájárulással, valamint ön- kormányzati segítséggel megkezdhessék az útépítési munkálatokat. Az önkor­mányzat a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium közúthálózat építésére kiírt II. félévi pályázatára az idén ismét benyújtotta az igényét, mivel e segítség nél­kül nem tudják felvállalni a munkát. Háború és béke Sarkadon Úgy tűnik, tegnap végre pont ke­rült a hónapokon át tartó sarkadi „kispiac-háború” végére. A „hadviselő” felek mosolygó arc­cal és láthatóan megkönnyebbült szívvel hagyták el a városháza tárgyalótermét. Sarkadon valóságos hagyo­mánya volt a „kispiacnak”, vagyis annak, hogy néhány idős nyugdíjas saját terményeit árulta a bútorbolt előtti közterületen. Ez az esztendő aztán viharos válto­zásokat hozott a békésen áruló idős emberek életébe. Július 1-jén megjelent a piactartásról szóló kormányrendelet. Ezzel párhuza­mosan a település másik felébe költözött a sarkadi nagypiac. A nyugdíjas árusok pedig nem ér­tették, a nem piacos napokon mi­ért nem árulhatnak továbbra is a bútorbolt «lőtt. Nem volt világos számukra, hogy az új vásárteret, a kormányrendeletet vagy a helyi önkormányzatot kell-e okolniuk a fejleményekért. Egyet tudtak biztosan: a bútorbolt előtt bünte­tik őket. Mivel úgy tűnt, a képviselő-testület elutasítja kér­vényeiket, mentek mindenhová, ahol segítséget reméltek. így ke­rültek a belvárosi ABC előtti térre is, ahol a felszámolás alatt álló Pelikán Rt. vezetője engedélyé­vel árusítottak. Nyugalmuk azon­ban itt sem volt. Mint mondták, „pufajkás” időkre emlékeztető korszak köszöntött rájuk, zaklat­ták, sőt az új piac alkalmazott- jai(?) fényképezték is őket. Javában dúlt a „piacháború”, amikor az elmúlt héten a képvise­lő-testület ismét napirendre tűzte az idős emberek ügyét. Ennek eredményeként tegnap Tóth Imre polgármester és dr. Sipos Lajos jegyző tárgyalóasztalhoz ült a szóban forgó nyugdíjasokkal. Abban állapodtak meg, hogy a „kispiacosok” közterület-hasz­nálati engedély és díj ellenében ismét árusíthatnak a belvárosi Szabadság téren. Persze csak olyan termékeket, amelyeket ilyen esetekben a belkereskedel­mi miniszteri rendelet engedé­lyez. Például zöldséget, gyümöl­csöt, virágot, tökmagot vagy sült tököt. A legjobbat azon nevettek, ami egyúttal a legfájóbb pontja is az időseknek. Nevezetesen, hogy míg az óvszer árusítását megen­gedi, addig a tojások eladását tilt­ja a rendelet... —ria Elégedett dolgozók és vevők Januártól havonta kapják tiszteletdíjukat Működésének egyéves évfordulóját ünnepelte nemrégiben Békésszentandráson a Melis pékség. A tulajdonos, Melis György és felesége 1994. szep­tember 28-án kezdte meg az üzemben a próbasütést. Ettől kezdve folyamatosan növekedett a rendelésál­lományuk, s egyre több dolgozót tudtak foglalkoz­tatni. — A férjemmel együtt békésszentandrásiak va­gyunk, ám 15 éve Balatonlellén élünk és dolgozunk — térít vissza a jelenbe Melis Györgyné, a pékség vezetője, majd így folytatja: — Gyakran látogattuk meg a rokonokat, s ekkor vetődött fel a kérdés, elvállaljuk-e a bezárt sütöde újraindítását. Koráb­ban ebben az épületben a gyomai sütőipari vállalat sütötte a kenyeret és péksüteményt. Melisék az önkormányzat támogatásával megvásárolták a tel­jesen lepusztult pékséget, korszerű, új berendezé­seket szereztek be. A lerobbant épületet felújították, az utca felőli részében pedig ABC-t alakítottak ki. Kezdetben nyolc dolgozót alkalmaztak, ma már tizenhatan találnak munkahelyet Meliséknél. Ter­mékeiket keresik a piacon. — Négyféle kenyeret gyártunk és számtalan péksüteményt. Kiflin, zsemlén keresztül a töltelé- kes áruig sok minden megtalálható terméklistán­kon. Áruinkat nemcsak helyben, hanem a környező településeken, így Szarvason és Mezőtúron is sokan vásárolják. Az egyéves tapasztalat azt igazolja, he­lyesen elöntöttünk, amikor elvállaltuk a sütöde bein­dítását. Igyekszünk a megszokott kínálaton túl A kiváló minőségű kenyéren túl gyönyörű ka­kaós csigák is készülnek a Melis pékségben FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET valami újat is felmutatni. Dolgozóink és vevőink elégedettek, s ennél többet ma egyetlen vállalkozó sem remélhet — nyugtázza a tényeket Melis Györgyné. Papp János Ecsegfalvára az elöregedés a jellemző, így a település nagy gondja oldódott meg, amikor hét esztendővel ezelőtt átadták a he­lyi idősek klubját. A nappali el­látást biztosító intézmény reggel nyolc órától délután négyig tart nyitva, s jelenleg 64 taggal mű­ködik. Az ötvenöt év feletti nőket és a hatvan évet betöltött férfiakat mindig gazdag progra­mok várják — tudhattuk meg Kovács Imréné beszámolójából a helyi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén. A képviselők módosították a hivatal köztisztviselői közszol­gálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Majd önkormányzati képvi­selők tiszteletdíjáról is döntött a testület. Az idei tiszteletdíjukat egy összegben — melynek mér­téke 15 ezer forint — kapják meg a képviselők. Jövőre vi­szont változik a kifizetések mér­téke és módja. Január elsejétől minden hónapban 2-2 ezer forint tiszteletdíj illeti a testület tagjait. (Magyari) Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Jelentem... A Forradalmi Tanács Elnökségének megbízásából otkóber 30-án reggel Budapestre mentünk, hogy a Békés megyeiek követeléseit a kormány elé terjesszük, és megbízható híreket hozzunk. Az első utunk a Felkelők Hadiszállására vezetett, mert biztos tájékoztatást akartunk szerezni, hogy kihez for­dulhatunk, hogy követeléseink biztos kezekbe kerüljenek. Mikor elmondtam, honnan jöttem, minden akadály nélkül eljutottunk Nagy Imre személyes összekötőjéhez. Á péntek este beterjesztett 15 pontról természetesen tudtak. Azóta, mint a különböző hírforrásokból is értesültünk, követeléseink nagy részét már teljesítette a kormány. Á legfontosabb kérdésről, a szovjet csapatok kivonásáról, a'Honvédelmi Minisztérium vezérkari tisztjei közül két vezérőrnaggyal beszélgettük. Azt a felvilágosítást adták, hogy a szovjet csapatok október 31-én reggelig elhagyják Budapest területét, mint később kiderült, még a délutáni órákban is tartózkodtak a parlament környékén. A csapatok teljes kivonására megegyezés történt. Ezek után nagyon fur­csának tűnhetnek azok a hírek, amelyek egyes erős szovjet páncélos és tüzér egységek Nyíregyházán való átvonulásáról szólnak — nem az országból ki, hanem Budapest felé. Ezen érdemes gondolkodni. A tájékoztatás szerint a csapatok volt állomáshelyeikre vonulnak vissza. Ezzel szemben, Budapest közvetlen határában helyezkednek el. Emlékezetünk szerint a forradalmat megelőző időkben nem voltak a kecskeméti műút mellett sátorban táborozó orosz katonák. Tehát: az ígéretek biztatóak, a látszat annál kevésbé. Sajnos, van okunk kétel­kedni és félteni a forradalom vívmányait. Ezért bárhol, bárki­vel beszéltem, a legfőbb intésük volt, vigyázzunk, mert a forradalomnak nincs vége. Ne higyjünk azoknak, akik el akarják terelni a figyelmet legfontosabb kérdéseinkről. Óva­kodjunk azoktól, akik provokációkkal, hamis vádakkal a bizalmat akarják megingatni. Óvakodjunk azoktól, akik meg­állnak. Tovább kell menni a forradalom beteljesedéséig. Ezekkel bocsátottak útra a harcosok, és arra kérünk minden becsületes magyart, fogadja meg a jótanácsot. Azok adták, akik a forradalom első soraiban álltak. Kaskötő István (1956. november I.) A bankszámlaszám-változásról A pénzintézetek 1995. de­cember 4-i hatállyal átalakít­ják a bankszámlaszámokat. A pénzforgalomról szóló 10/1995. MNB rendelkezés­sel módosított 3/1992. MNB rendelkezés értelmében csak az így átalakított számlák használhatók a pénzforga­lom, így az adóbefizetések, illetve a folyósítások lebo­nyolításánál is. Az adózók által korábban megnyitott és az adóhatóság­hoz bejelentett bankszámla- számok átalakított változatát a pénzintézetek teljes körű­en, minden adózóra kiterje­dően átadják az APEH-nak. A pénzintézetek adatszol­gáltatására figyelemmel az APEH ebben az esetben elte­kint az adózói változás­bejelentési kötelezettség tel­jesítésétől, vagyis az adózó­nak a bankszámlaszám-vál- tozást az adóhatóság részére bejelenteni nem kell. Felhívom az adózók fi­gyelmét, hogy ezen egyszeri számlaszám-változást köve­tően az adózóknak az új számlanyitást, illetve szám­lamegszüntetést az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően 15 napon belül az előírt nyom­tatványon be kell jelenteni. Sajben Anita mb. osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatóság Megkérdeztük olvasóinkat Mikor nevettek utoljára? Kiss Istvánná, 43 éves, vésztői rokkantnyugdíj as: Alaptermészetem elengedhe­tetlen része a humor. Szinte mind­ig tudok nevetni. Sőt nevettetni is. Még a kórházban is vicceket szoktam mesélni. Egyszer, ami­kor műteni vittek, cikcakkban tolt a műtős; a vicceimtől úgy neve­tett, hogy egyszerűen képtelen volt egyenesen tolni. Meggyőződésem: az ember éle­tében nagyon fontos a derű, a jókedv. Ha a humoros oldalról szemléljük a világot, a problémá­kat is könnyebb elviselni. Kucsera Teréz, 17 éves, vésztői tanuló: Kabarék hallgatására, illetve né­zésére mostanában nem nagyon van időm, ám ennek ellenére na­gyon szeretek nevetni. Bizonyára önök is látták, éppen az előbb is nevettem. Különben most mosoly­gós korszakom van, az utóbbi időben minden téren jól alakultak köröttem a dolgok. Ezeknek köszönhetően mostanában a hu­morra is sokkal inkább vevő va­gyok. Úgy érzem: mosolygások és kedélyesség nélkül sokkal szegé­nyebb lenne az emberek élete. Lakatos Mihály, 30 éves, vésztői fűtő: Láthatták, ebben a pillanat­ban nevettem utoljára, mégpe­dig azon, hogy éppen nekem tet­ték fel ezt a kérdést. Továbbá a mai gazdasági helyzet is nagyon vicces, de ez egyáltalán nem nevettető, hisz kedvezőtlen ha­tásait saját bőrünkön érezzük. Aztán az is nevetséges, hogy so­kan milyen kevés pénzből kény­telenek élni. Én humoros jellem vagyok, ezért nagyon szeretek nevetni, ám mostanában egyre kevesebb lehetőségem van rá. Szabó Attila, 15 éves, vésztői tanuló: Rendszeresen hallgatom a különböző kabarékat. Úgy is mondhatom: vevő vagyok min­den viccre. Utoljára egy hete ne­vettem egy jót, mégpedig a Zsa­rukabarén. Ám nemcsak kaba­rékon, humoros jeleneteken tu­dok nevetni, hanem az életet is igyekszem derűsen felfogni. Minden humoros élethelyzetet, komikus problémát kihaszná­lok, hogy mosolyoghassak vagy nevethessek. A szomorúság tá­vol áll tőlem. Ml LlISACi, RENAULT ? víSEWEN ■ymsMÍW IV KÉSHET TM** MARKAKEPVISELET: Meszlényi és Társa Bt., Békéscsaba, Kazinczy u. 1—3. Télefon/fax: (66) 445-133, 06 (60) 384-007. •novemberi lista ár RENAULT ÉLMÉNY VFIF É1N'

Next

/
Thumbnails
Contents