Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-29 / 280. szám
a 1995. november 29., szerda INTERJÚ n SEES MEGYEI HÍRLAP Az alkalmazkodás évei a lapkiadásban Beszélgetés Bayer Józseffel, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával Irigyelt ember. Ritkán szerepel a nagy nyilvánosság előtt. Valószínűleg neki van igaza. Jóképű, kellemes társasági partner, határozott, céltudatos. Nyolc éve ugyanazt a céget vezeti. Övé, illetve a cégé az ország két legnagyobb példányszámú hetilapja, két sikeres havilapja és kilenc megyei napilap (köztük lapunk, a Békés Megyei Hírlap — a szerk.). Viselkedésében, megjelenésében lehetne akár sajtócézár is, de nem az. — Mi a véleménye arról, amit Forró Tamás, a Zöld Újság Rt. elnök-vezérigazgatója a Kreatív szeptemberi számában nyilatkozott arról, hogy a kizárólag magyar magántőkéből alapított újságok többek között azért,.halnak meg”, mert ki vannak szolgáltatva a multinacionális lapkiadók kénye- kedvének? — Először is, az Axel Springer Magyarország Kft. nem multinacionális cég. 1988-ban alapítottuk 30 millió forinttal, és azóta egyetlen fillér külföldi tőke nem gazdagította a vagyonúnkat. De azért reagálok a felvetett problémára, csak más szemszögből, mint amire esetleg számított. Először is két részre kell bontani a lapterjesztés jelenlegi állapotát. Más ugyanis a helyzet az országos terítési hetilapoknál és megint más a vidéki, ún. helyi lapoknál. Az utóbbiaknál kiépítettünk egy új előfizetésiterjesztési hálózatot, aminek az a lényege, hogy azt a kilenc megyei napilapot, ami hozzánk tartozik, az előfizetők reggel hat órakor kézbe vehetik. Korábban ez úgy működött, hogy a posta az országos napilapokkal együtt csak délután vitte házhoz, és ezáltal olyan információs hátrányt okozott, ami jogosan bosszantotta az olvasókat. Nos, mi ezt a hátrányt szüntettük meg a saját lapterjesztési hálózatunkkal, és ezáltal jó hatással voltunk a postára is. —Ha önök ebben a módszerben üzletet láttak, a posta miért nem? — A posta is megtehette volna, de ott nem vállalták annak a döntésnek a konzekvenciáit, hogy bizonyos lapokat reggel kapnak meg az olvasók, másokat pedig csak délután. — Milyennek látja a jelenlegi média-, illetve sajtópiacot? — Azt hiszem, az 1995-ös, 1996-os esztendő az alkalmazkodás évei lesznek. Ez alól senki sem leáz kivétel, mert a lapárak — beleértve a mieinket — mesterségesen alacsonyak. —Alacsonyak? Ne vicceljen... — Nem teszem, én nem önmagában szemlélem az árakat, hanem a hazai jövedelemstruktűrához viszonyítva, akkor is, ha tudom, mekkora a munkanélküliek tábora és hogy mennyibe kerül egy kiló kenyér és egy liter tej. De azt is tudom, hogy a papíráremelések, a forintleértékelések milyen költségnövekedést eredményeztek, s hogy a pél- dányszámzuhanás elérheti azt a szintet, amikor már nemcsak hogy nem érdemes, de nem is szabad kiadni az újságot. Ezért mondom, hogy az előttünk álló idő az alkalmazkodás ideje lesz, mert a kiadókon múlik, milyen stratégiát dolgoznak ki arra, hogy elkerüljék, megelőzzék azt a szomorú pillanatot, amikor egy újság elbúcsúzik az olvasóitól. Az újságkiadás ugyanolyan vállalkozás, mint bármely más, ahová a tőkebefektetők azért teszik be a pénzüket, hogy profitot hozzon nekik. —Csakhogy az újságkiadásból nem lehet gyorsan meggazdagodni, és aki egy kicsit is jártas ebben a világban, annak, ha pénzt áldoz egy lap kiadására, tudnia kell, mit kockáztat. — Igen, de azt is tudnia kell, hogy ha a veszteség folyamatosan növekszik, akkor a befektetett tőke megtérülésének esélye is mindjobban csökken. Ha tehát a sajtóolló tovább nyílik, akkor... —Eszerint továbbra is azok az újságok számíthatnak a fennmaradásra, amelyek az átlagos közízlést, a pletykaéhes olvasók igényeit elégítik ki, és a színvonalas—netán elemző— írásokra továbbra sincs szükség? — Bocsánat, hogy visszakérdezek, de mi az, hogy színvonal? Mihez képest színvonal? Lehet, ami önnek, illetve a baráti körének színvonal, az a tömegeknek megemészthetetlen, unalmas. S azt se felejtse el, hogy az újságolvasók többsége nem politikai szempontok alapján választ magának lapot, hanem hogy mennyi érdekességet talál benne. Ha tehát újságot akarok kiadni, fel kell mérnem, hogy kik lesznek a potenciális olvasói. Tudnom kell, hogy milyen írásokkal, képanyaggal, tálalással tudom őket meghódítani. Ha nagy példány számot akarok elérni — amiben a mosóporokat, fogkrémeket, cigarettákat forgalmazó cégek hirdetéseire számítok —, akkor olyan írásokkal, sztorikkal kell megtöltenem, ami a „szürke hétköznapokat” élők vágyálmainak felelnek meg. Az újságot Bayer József: !rA mi létünk is attól függ, hogy képesek vagyunk-e nyereséget termelni. ” — és ezt már a magyar lapkiadók is tudják — nem az újságírók tartják el, hanem a hirdetések. S a cikkíróknak tudniuk kell, hogy örök harcot fognak vívni a szerkesztőkkel, a laptulajdonosokkal az írások és hirdetések arányai miatt. —Ön szerint mi az optimális ? — Az ötven-ötven százalék, de az sem lehetetlen, hogy a hirdetések aránya messze felülmúlja a cikkekét. Ehhez persze hozzá kell szoktatni az olvasót, mert ha Magyarországon megjelenik az újság az említett ideális aránnyal, akkor rögtön azt mondják: ez hirdetési újság, és félredobják. Holott az lenne követendő, hogy az újság oldalszáma aszerint növekedhetne, ahogyan a hirdetési igények nőnek. —Két évvel ezelőtt újságírói körökben elterjedt a hír, hogy egy országos terjesztésű napilap kiadásán gondolkodnak. Többen megrémültek ettől, ám a lap a mai napig nem jelent meg. Sőt: arról is szó volt, hogy beszállnak a rádiós-televíziós programokba. De sem egyikről, sem másikról nem hallani semmit. Miért? — Mert mindaddig, amíg a médiatörvényt nem fogadja el az Országgyűlés, ameddig nem lesznek tökéletesen szabályozott frontvonalak a médiapiacon, mi nem szállunk be a „háborúba”. Van időnk, van hátterünk és van sikerélményünk. Említettem, hogy miénk a legnagyobb példányszámú hetilap, de azt is mondhatom, hogy miénk a legnagyobb példányszámú napilappiac, mert ha összeadja annak a kilenc megyei napilapnak a példányszámait — 390 ezer —, amit mi adunk ki, akkor láthatja, hogy mindenkit lekörözünk. Ráadásul körülbelül fél éve átálltunk egy új szerkesztőségi rendszerre, ami azt jelenti, hogy itt Budapesten, a székházunkban létrehoztunk egy központi bel- és külpolitikai szerkesztőséget, és innen küldjük a cikkeket. Nekünk is be kellett látnunk, hogy a legfontosabb politikai események Budapesten történnek, illetve a külföldi hírszolgálatokkal mi állunk közvetlen kapcsolatban, tehát sokkal eredményesebben tudunk dolgozni, ha ezek az információk úgymond egy kézben — Pálos Tamás irányításával — futnak össze. — Elégedett azzal, amit elért, mint a kiadó vezetője? — De mennyire. Nyolc évvel ezelőtt, az alapításkor nyolcán voltunk főállásban, most hétszá- zan, és ezen kívül szerződéssel, illetve külső munkatársként közel háromezer embernek adunk munkát, megélhetést. — Mi volt a legfőbb gondja ezekben a sikeres, ugyanakkor nehéz években? — Az, hogy a kollégáim, a munkatársaim is megtanuljanak másként gondolkodni. Ez sokkal- sokkal lassúbb folyamat, mint amire számítottam. Annak ellenére, hogy én is a Kádár-korszak idején voltam gyerek, tinédzser, világmegváltó terveket dédelgető ifjú, és a környezetemben élőktől hallva úgy hittem: mindenki abból az állásból, pozícióból megy nyugdíjba, ahol a tanulmányai után elhelyezkedett. De talán másoknál hamarabb ismertem fel, hogy ez nem igaz. Viszont megértem azokat is, akik a gyorsabb, váratlanabb szakmai változások miatt pszichés válságba kerültek, kerülnek, és nehezebben találják meg az új helyüket mint remélték. Ezt figyelembe kell vennem, ugyanakkor a^t is, hogy mi, a kiadó nem lehetünk szociális intézmény, mert a mi létünk is attól függ, hogy képesek vagyunk-e nyereséget termelni vagy sem, és ezért időnként kegyetlen döntéseket kell hoznom, aláírnom. _ László Ágnes Békéscsaba belvárosában Ipari tevékenységre, irodaháznak egyaránt alkalmas. Telefon, fax, ipari áram, étkező, zuhanyzók, zárt belső udvar... ^ Ár: nettó 25 millió Ft. Érdeklődni a (66) 441-134-es telefonon. | rgá ■ % B ■% ■ s ■ % »V TO ■ s w ■ w■ % w»%»% gw ■%■ ■■ gft ESELY AZ ELHELYEZKEDESRE, LEHETŐSÉG A TOVÁBBTANULÁSRA! A KISOSZ Békés Megyei Szervezete az alábbi tanfolyamokat indítja: SZAKMUNKÁSTANFOLYAMOK — szakács —cukrász —felszolgáló —ABC-áruházi eladó — vendéglátó-eladó — virágkötő — sütőipari munkás Jelentkezési feltételek: általános iskolai végzettség, 16 éves életkor. SZAKTANFOLYAMOK — kereskedőbolt-vezető — vendéglátóüzlet-vezető — tüzelő- és építőanyag-kereskedő — kisvállalkozások gazdasági ügyintézője — becsüs — élelmezésvezető — pénztárgép-kezelő. Jelentkezési feltételek: középfokú végzettség, 18 éves életkor. Részletfizetés lehetséges! A tanfolyamok költségeinek egy részét a Munkaügyi Központ átvállalhatja! Jelentkezni: KISOSZ Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 4/1. sz. Telefon: 325-997, 327-193. (5880)f Jön! ® Jön! Jön! Vetőmagakció december 3l-éig Ahol ezt látja, a legjobbat találja! HIDASHATI VETŐMAG Néhány napot várjon, míg ezt látja és Békés megye valamennyi településén akciós áron vásárolhatja meg a legjobb kukoricafajták vetőmagját! Ahol ezt látja, ott részletes tájékoztatást kaphat az 1996. évi kukoricatermeltetési szerződésünk feltételeiről is. Hidasháti Rt., Murony, telefon: (66) 341-266. A GYARAKINÉ ÉS TÁRSAI BT.. Békéscsaba. Reviczky u. 1/1.. telefon: 06 1601 304-503. folyamatosan, egyenletesen Indítja az alábbi tanfolyamait. Munkanélkülieknek és 25 év alattiaknak 10% tandíjkedvezményt adunk. — B, C, E kategóriák — ADR alap- és továbbképző — TIR alap- és továbbképző — árufuvarozó vállalkozó (a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hallgatóinktól 5900 Ft tandíjat átvállal) — nemzetközi árufuvarozó vállalkozó — belföldi szolgáltató — motorfűrész-kezelő — fakitermelő — II. forg. kát. növényvédőszer-felhasználó — gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembehelyező (vasipari szakmák előnyben) — gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, -karbantartó (elektromosipari szakmák előnyben) — kisteljesítményűkazán-fűtő — nagyteljesítményűkazán-fűtő (kisteljesítményűkazán-fűtői képesítés és 3 hónap gyakorlat szükséges). Jelentkezni lehet naponta a fenti címen és telefonszámon. (8696) Közműfejlesztő és Üzemeltető Részvénytársaság (KÖFE Rt.) feladatok ellátására munkatársat keres egyéves időtartamra. ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: — műszaki technikusi végzettség — KPE gázelosztó vezetékek hegesztési és szerelési munkáinak irányítására jogosító végzettség — saját személygépkocsi. Bérezés: megegyezés szerint. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS: KÖFE Rt., Békéscsaba, Kétegyházi út 4. Telefon: (óó) 443-711, Kokavecz Mátyás. | A NÉPÚJSÁG KFT. vállalkozói igazolvánnyal rendelkező hirdetésszervezőket keres BÉKÉS, GYOMAENDRŐD, MEZŐBERÉNY, SZARVAS és OROSHÁZA városokba. Ön a megfelelő pályázó, ha nemcsak szorgalmas, jól képzett, gyors reakcióképességű és nagy munkabírású személyiség, de jól tud bánni az emberekkel és szívesen lenne tagja a BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP munkatársainak. ELVÁRÁSAINK: ♦ középfokú iskolai végzettség + ügyfélorientáltság ♦ jó szervezőkészség ♦ saját személygépkocsi + telefon. Jelentkezni szakmai önéletrajzzal írásban az alábbi címen lehet: NÉPÚJSÁG KFT. „HIRDETÉSSZERVEZŐK KERESTETNEK!”, 5600 Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Jelentkezési határidő: 1995. december 6.
