Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-03 / 258. szám

éSRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1995. november 3„ péntek Beiskolázás. Tegnapi ülé­sén Békéscsaba oktatási bizott­sága elfogadta a jövő tanévi be­iskolázásijavaslatot, amit még a közgyűlés elé kell terjeszteni. A javaslat szerint néhány középis­kola egyes osztályaiban 30-ról 35 főre növekednének a keret­számok. Zárt ülésen kiválasztot­ták azt a három pedagógust, aki megkapja a Békéscsaba kiváló pedagógusa kitüntetést. A nyil­vános ülésen döntöttek a Jókai utcai iskola ebédlőjének ügyé­ben. Pénz nincs — jó szó van. A békéscsabai polgármesteri hi­vatal vezetői rendszeres találko­zót ígértek a helyi sajtó képviselőinek azokról a témák­ról, melyek leginkább érinthetik a közvéleményt. Tegnap, a kö­zel 3 órás megbeszélésen mind­untalan egy téma került teríték­re: támogassa-e az önkormány­zat a helyi sajtót, mi legyen az elosztás alapelve, pártatlan ma- radhat-e az illetékes bizottság. Az alaphelyzet pedig egyszerű­nek tűnt: pénz erre a célra nincs, pecsét és jó szó van — vagyis minden ötletet, programot szí­vesen segítenek, mindent aláír­nak, amihez nem kell pénz. Ha majd meg lesz pénz, akkor újabb megbeszélést kezdeményeznek a vitába ugyancsak belefáradt felek. Kabos-est Békésen. A békési művelődési központ az év hátralévő részében több nagytermi rendezvénynek ad otthont. November 4-én, szom­baton este 8 órakor minden kor­osztály számára népszerű mű­vész lép színpadra: Kabos Lász­ló. November 17—18-án „Föld, amin járunk” címmel szimpózi­umot rendeznek, majd egy hét múlva a mozgáskorlátozottak évadzárója lesz. Halál a. zebrául. Kondoroson, a 44 -es főúton, a Malinovszkij—End- rődi út kereszteződésben tragikus baleset történt tegnap 10 óra 15 perckor. Egy 14 éves fiú a kijelölt gyalogosátkelőhelyen kerékpárral akart'áthaladni, közben nem bizto­sított elsőbbséget a balról, Szarvas felől érkező Mercedes tehergépko­csinak. A biciklis a teherautó oldalá­nak hajtott, melynek következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Orosházán tegnap 10 óra 50 perckor súlyos sérülést szenvedett az az idős férfi, aki kerékpárjával egy személygépkocsi elé hajtott a Szentesi út—LorántfTy utca keresz­teződésben. Román polgármester-delegáció Sarkad térségében „Isten hozott benneteket!” ...ezekkel a szavakkal fogadta Tóth Imre sarkadi polgármes­ter azokat a romániai polgár- mestereket, akik meghívásuk­ra tegnap reggel érkeztek Vá­rosukba. A nagyszalontai tér­ség településvezetői azzal a céllal látogattak Békés megye bihari vidékére, hogy megis­merjék magyarországi szom­szédaikat, és az itteni polgár- mesterekkel aláírjanak egy kistérségi együttműködési ter­vezetet, amelyet még e hónap­ban ki-ki a saját képviselő-tes­tületében is megvitat. A Sar­kad körzeti polgármesterek re­ményei szerint a végleges vál­tozatot még ebben az esz­tendőben alá lehet írni. Mint Tóth Imre elmondta, az együttműködés hivatalos deklarációjára azért van szük­ség, mert bizonyos nemzet­közi pénzforrásokat csak en­nek birtokában lehet megpá­lyázni. A határmenti két kis­térség találkozója egyébként nem előzmények nélküli. Sarkad és Nagyszalonta, a két térségközpont már 1992- ben testvérvárosi együttmű­ködést kötött. De a többi kis­település között is szövődtek már hasonló kapcsolatok. Nem véletlen, hogy 1993- ban éppen ez a térség kezde­ményezte Békés és Bihar me­gye együttműködési alapdo­kumentumának aláírását. A sarkadi ak segítették annak a tanulmánynak a megszületé­sét is, amelyet holland egye­temisták készítettek a sarkadi és a nagyszalontai térsé­gekről. A Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány megbízá­sából az MTA Regionális Ku­tatások Központja elkészítette azt a gazdasági és vállalkozási mutatókat tartalmazó térségi dokumentumtervezetet is, amely—csakúgy, mint az em­lítetett tanulmány és az együtt­működési megállapodások — alapjául szolgálhat nagyobb összegű pályázati lehető­ségeknek. Nagyszalonta, Batar, Cefa, Madaras és Tulca polgármes­terei a sarkadi tárgyalások után Sarkadon, Okányban, Sarkadkeresztúron, Köte­gyánban és Ujszalontán néz­tek szét, majd egy méhkeréki vacsora zárta a napot. A tér­séggel való ismerkedés és a tárgyalássorozat ma tovább folytatódik. —ria A jegyző elnézést kér... Furcsa eljárás hagyatékügyben „A megalázó módszer” címmel tegnapi lapunkban arról tudósítottunk: a „hatóság” képviseletében Juhász Károly- né, a békéscsabai önkormányzat egyik munkatársa hogyan szeretett volna — véleményünk szerint — meg nem enge­dett eszközökkel az elhunyt Mladonyiczky Béla békéscsabai alkotóházában önhatalmúlag intézkedni. ígéretünkhöz hí­ven ma dr. Simon Mihály jegyzőt szólaltatjuk meg. — Jegyző úr! Ön szerint jo­gosan járt-e el a hagyaték ügyében a beosztott munka­társa? — A munkatársam, hogy finoman fogalmazzak, meg­gondolatlanuljárt el. Az tör­tént, hogy az örökösök egy része ügyvédhez fordult. Az ügyvéd pedig határozottan arra kérte Juhász Károlynét, intézkedjen a hagyaték biz­tosítását illetően... — Már megbocsásson, de volt valami előzménye an­nak, hogy veszélyben van a művész hagyatéka? — Az említett intézke­désre jogosult lehetett volna az ügyintéző, ha felmerül a gyanú, hogy alaposan tartani lehet attól: a vagyontárgya­kat eltulajdonítják, megron­gálják, vagy másként veszé­lyeztetik. Erről ebben az esetben szó sem esett. Az első hibát Juhász Károlyné tehát ott követte el, hogy nem vizsgálta, vajon van-e ok a fentiek feltételezésére. Ha egyszer valaki megbe­csült művésze a városnak, sőt a város saját halottjának tekinti, ebben az esetben nem lehet feltételezni, hogy akinek a birtokában vannak a tárgyak, az rosszhiszemű­en jár majd el. — Jegyző úr, bizonyára tudja, hogy az eljárás is , félelmetes” volt... — Ez a második hiba, amelyet az ügyintéző elkö­vetett. Ha törvényes formá­ját választja a hagyaték biz­tosításának, az eljárási tör­vény szerint értesítenie kell az érintettet. Az is előfordulhat, hogy nem küld értesítést, de ebben az esetben az érintett hozzájá­rulása szükséges ahhoz, hogy intézkedjen. — Ha jól értem, Juhász­áé elvben be sem tehette volna a lábát az elhunyt művész házába? — így van. Feltehetően a város érintett a hagyatéki ügyben. Bár a végrendele­tet nem láttam, de tudomá­som van arról, hogy Mlado­nyiczky Béla a polgármes­ternek bejelentette szándé­kát, amely szerint művei egy részét halála után a városra hagyja. Ezért a legnagyobb hibát Juhász Károlyné ott követte el, hogy ennek nem nézett utána. A Békéscsabai Önkormányzat Polgármes­teri Hivatala ugyanis ebben az esetben el sem járhat az ügyben, mert a törvények szerint ez kizáró ok. — Ezt az Ön munkatársa nem tudta? — Tudnia kellett volna, hiszen tapasztalt és jól kép­zett ügyintéző. Igaz, mindig kikéri a véleményemet. Ez­úttal nem voltam a városban. Szerintem meg kellett volna várnia az intézkedéssel. A békéscsabai polgármesteri hivatal és a magam nevében elnézést kérek a történtekért az eljáró ügyintéző helyett is. — Ezzel az ügy a lovagi­asság szabályai szerint lezá­rult? — Az ügyben a tanulsá­gokat levontuk, bízom ab­ban, hogy az intézkedések hatására hasonló attrocitás többé nem fordul elő. Béla Vali Napirenden az aszálykárok Az agrárértelmiséget is érinti a munkanélküliség Az agrár-munkanélküliség megyénkben igen súlyos gond, amely éppúgy érinti az agrárértelmiség nagyobb hányadát is, miként a kevésbé iskolázottakat, szakképzetleneket. Ráadásul ezzel a helyzettel tartósan számolni kell, hiszen a szövetkezetek saját létük fenntartásáért küzdenek, s aligha gondolhatnak munkahelyteremtésre. Ezzel a súlyos kérdéssel foglal­kozott — Argyelán János fő­munkatárs előterjesztésében — a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szö­vetsége Elnöksége, amely teg­nap Kondoroson tartotta soros ülését Nagy Imre elnökletével. Napirenden szerepelt egy má­sik, nem kevéssé fontos téma is: a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés helyzete és érdekkép­viseli feladatai, amelyről Kraj- csovicz András és Balázs Má­tyás, a szarvasmarha-, illetve a sertéstenyésztők megyei szövetsé­gének elnökei számoltak be. Hoz­zászólt a témához Koltay Zsolt, a szövetség titkárhelyettese. Az elmúlt időszak legfonto­sabb témáival foglalkozott a na­pirendek előtt Gyó'rfi Károly, a megyei szövetség titkára. Mindenekelőtt a termelőket sú­lyosan érintő aszály került ter­mészetesen szóba: a szövetség felmérése szerint a kukorica ter­mésátlaga hektáronként mint­egy 3,8 tonna — miután a sze­mes terménynek szánt vetéste­rület 10 százalékát kényszerű­ségből már lesilózták. Ezen be­lül nagyok a különbségek, öntö­zött területen termett 120 mázsa is hektáronként, míg aszályos helyen 15 mázsa került le egy hektárról. A napraforgó 1 jó-1,7 tonnát fizetett hektáronként az idén, a cukkorrépa pedig alig 30 tonnát meghaladó átlagot mutat. Mindezek a számok mutatják: térségünkben súlyos vesztesé­get okozott a termelőknek az aszály. Tóth Ibolya Szlancsik hazardírozott az úttesten Az egészségügyi oktatás megszállottjai Két évtizede tanítanak a Gyulai úton Pengeváltás— napirend előtt Napirend előtti pengeváltással kezdődött tegnap délután Békés város önkormányzatának ülése: D. Szabó Imre és dr. Pásztor Gyula szópárbaja, vitája az előző testületi ülésre utalt vissza. Az elmúlt ülésen, ugyan­csak napirend előtt volt szó az OTP helyi fiókjának költözé­séről, mellyel kapcsolatos hullá­mok a két városatya között — úgy tűnik — neműitekéi. A fő napirendi pontok sorában szerepelt a polgármesteri hivatal szervezeti felépítése és korszerű­sítése, valamint a hivatal munká­ja. Elhangzott: az apparátus dol­gozói évente közel 20 ezer ügy­ben hoznak határozatot, ennél vi­szont lényegesen több ügyféllel foglalkoznak. Az előterjesztés szerint célszerűnek látszik egy négyosztályos modellel működő hivatal kialakítása. Megalkotásra került a 30 napnál rövidebb határidőben elintézendő ügyek­ről szóló helyi rendelet, majd a testület zárt ülésen az önkor­mányzat hatósági munkájával, pályázatok elbírálásával és va­gyonnal kapcsolatos ügyekkel foglalkozott. —sz— Békésben nem az egészségügyi szakképzés, hanem a békéscsa­bai egészségügyi szakközépis­kola ünnepli ezekben a napok­ban két évtizedes létét. 1991-től Hugonnai Vilma, az első ma­gyar orvosnő (1847—1922) ne­vét viseli az oktatási intézmény. Két volt tanítvány ma már a ta­nári kar vezető tagja, Okosné Andó Mária szakmai igazgató- helyettes és Krizsán Mihályné gyakorlati oktatásvezető beszél az iskola jelenéről. —Az első érettségiző osztály diákja voltam 1976-ban — me­séli Okosné. — Egészségügyi főiskolát végeztem, dolgoztam máshol is, 1982-től itt tanítok. Az idei tanév elején lettem igaz­gatóhelyettes. Kollégája vagyok a volt tanáraimnak, de már az én tanítványaim közül is dolgozik itt néhány és a lányom az iskola diákja. — Négy évvel később érettsé­giztem itt — kezdi az örökkön sürgő-forgó Krizsán Mihályné —, két évig szülésznőként dol­goztam, majd visszahívtak szak­oktatónak. A jelenlegi beosztáso­mat én is az idei tanévtől látom el. —Jelenleg három képzési for­ma között választhatnak a diákok — magyarázza Okosné. — Az egyik a hagyományos egészség- ügyi szakközépiskolai képzés, ahol általános asszisztensi, ápolói képzettséget kapnak. Innen lehe­tőség nyílik ugyancsak ebben az iskolában egy kétéves befejező szakmai képzésre. A gimnáziumi alapú emelt szintű képzés gimná­ziumi szintű érettségi vizsgát ad a hallgatóknak, akik előtt így több felsőfokú oktatási intézmény aj­taja áll nyitva. Az itt végzettek is visszajöhetnek ötödik és hatodik évfolyamra, például gyermek­ápolói szakot szerezhetnek. A harmadik a világbanki képzési program, amelyet 1991-ben kezdtünk el és 1997-ig köt ben­nünket a szerződés. Kicsit hason­lít az előbbihez, az idejáró diákja­ink most harmadévesek. Népsze­rű a hagyományos képzési forma, de egyre nagyobb az igény a töb­bire is. — Mit jelent a világbanki tá­mogatás és a felhasználását fi­gyelemmel kíséri-e valaki? —Nem pénzt, hanem új tanterv­hez kapcsolódó eszköztámogatást jelent a Világbank pártfogása. In­formatikai tantermet, korszerű mű­szereket, az egészségügyi szakok­tatáshoz szükséges gyakorlati tan­termeket tudtunk általuk a legmo­dernebb eszközökkel berendezni. — Kitűnő a kapcsolatunk a gyakorló kórházunkkkal, a Réthy Pállal, a Degré utcai Egészség- ügyi Gyermekotthonnal, nagyon sok egészségügyi intézményben fogadják a növendékeinket és a nyári gyakorlatok is sikeresek — veszi át a szót Krizsánné. — Az egészségügyi pálya nehézségei, az anyagi szűkösség ellenére a gyakorlati oktatóink fanatikusai a szakmájuknak és példaképei a fi­ataloknak. Aki itt végez, állás- ajánlatok közül választhat az or­szág több klinikájából, egészség- ügyi intézményéből. Ennek az egészségügyi képzésnek min­denkor van létjogosultsága, ezt igazolja a hétköznapi élet. Bede Zsóka Növényvédelmi tanácskozásra hívta össze a mezőgazdasági termelőket, növényvédelemmel foglalkozó szakembereket, gaz­dasági vezetőket, érdekelt ma­gánvállalkozókat a KITE Mező- gazdasági Szolgáltató és Keres­kedelmi Rt. Békéscsabai Alköz­pontja. A vevőtalálkozónak is nevezett rendezvényt tegnap délelőtt Békéscsabán tartották meg Tuska György alközpont­igazgató vezetésével. Hadászi László ágazatvezető új növényvédő szerekről és nö­vényvédelmi technológiákról adott tájékoztatást; olyan nagy­hatású újdonságokra hívta fel a figyelmet, mint a kukoricánál alkalmazható CIBA-gyártmá- nyú gyomirtó, a Ring 80 WG, amelyből hektáronként mind­össze 20-25 gramm szükséges. A cukorrépa-vetésre kijuttatha­tó új szer a Safari 50 DF—ebből hektáronként 30 gramm az előírt mennyiség. A növényvédőszer- és mű­trágyaforgalmazás tapasztala­tairól számolt be Stefán László, az alközpont szaktanácsadója. A vetésszerkezet változásait jelzi évről évre, hogy mely növény­védő szerekből milyen arányban vásárolnak a termelők; az idén többet igényeltek a kalászos- és a napraforgó-vetésekre, és ke­vesebbet a kukoricára. A Kite Rt. üzletág-igazgatója, Adányi József a cég forgalmáról adott képet. Míg 1994-ben a Kite Rt. forgalma növényvédő szerből nem érte el a 2 milliárd forintot, addig 1995-ben ez az összeg 2,5 milliárdot megközelítő. Műtrá­gyából tavaly 100 millió, az idén 400 millió forint értékű árut for­galmaztak. A tanácskozáson bemutatták a szakembereknek a HARDI nevű dán cég által gyártott, új­donságszámba menő permete­zőgépeket is. T. I. „BÁRMENNYI FELFEDEZÉS TÖRTÉNT IS A HIÚ­SÁG ORSZÁGÁBAN, AKAD OTT MÉG ELÉG ISME­RETLEN TERÜLET.” (La Rochefoucauld) (Folytatás az 1. oldalról) rendkívül durva és nagymérvű sértetti közrehatást, és az elsőfokú ítélet enyhítését indít­ványozta. Zsíros Andor olyan ítéletet várt, amely példát állít a mai fiatalok cinikus, felháborító vezetési stílusával,magatartásá­val szemben. A bírói tanács délután hirde­tett ítéletet, amelynek során a Szlancsik Andrással szemben hozott elsőfokú ítéletet megvál­toztatta annyiban, hogy a járművezetéstől eltiltás mellék- büntetést 5 évre felemelte. Hely­benhagyta a városi bíróság által hozott főbüntetést, ily’ módon halálos közlekedési baleset oko­zásának vétsége és segítség- nyújtás elmulasztásának bűntet­te miatt 1 év és 6 hónap fogház- büntetésre ítélte Szlancsikot. A tanácsvezető bíró enyhítő körül­ményként említette a sértetti közrehatást és az idő múlását (a baleset 1993 szeptemberében történt). Súlyosító körülmény­nek nevezte az ilyen esetek rendkívüli elszaporodását, osz­totta az ügyész álláspontját, amely szerint tudatos gondat­lanság történt, erre utal Szlancsik manővere is, hiszen hazardírozott az úttesten”. Az ítélet jogerős. L. E. Ki mit tud a földekről? Az Országos Kárrendezési Hi­vatal, Békés megye és Gyula önkormányzata, valamint a Magyar Urbanisztikai Társa­ság Békés Megyei Szervezete tegnap délelőttre „együtt gon­dolkodásra” hívta a megye ön- kormányzati hivatalainak szakembereit. A rendszerváltás után a föld tulajdonszerkezete alapvetően megváltozott, a kárpótlás során mintegy félmillió új tulajdonos jutott kisebb-nagyobb földterü­lethez. A Kárpótlási Hivatal az árverések kezdetén a Zalaszám Kft. szakembereit bízta meg az­zal, hogy a folyamat számítás- technikai hátterét biztosítsák. Ezek az adatok a gépeiken bár­mikor megtekinthetők és meg­tudhatjuk, melyik parcellát ki, mikor, mennyiért vette meg, de arra is választ kaphatunk, kinek, hol, melyik megyében vannak földjei. Az adatbázis hozzáférhető­ségéről tartottak tegnap szim­póziumot Gyulán a szakembe­rek. A. Gy. Újdonságok a növényvédelemben

Next

/
Thumbnails
Contents