Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-28 / 279. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. november 28., kedd Manipulált tulajdonváltás az állami patikákban? Növekvő gyógyszerár, késleltetett privatizáció „Már a vízcsapból is gyógyszertári privatizáció folyik!” — mérgelődött az egyik önkormányzati tag, amikor a Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat sokadik alkalommal tárgyalt előterjesztéséről kellett dönteni. Mi tagadás, a gyógyszertárak önkormányzati tulajdonlásában sokszor a képviselők is alig ismerik ki magukat. Legutóbb Medgyesegyházán született határozat, amely szerint „még az rt.-vé alakulás előtt ragaszkod(ná)nak a gyógyszertári vagyon önkormányzati tulajdonba adásához”. Mint tudjuk, más településen nem ilyen egyértelmű az álláspont. Miért nem sikerül egyezségre jutni? — kérdeztük Nagy Béla polgármestert. Lassan halad a privatizáció és nagy a bizonytalanság a gyógyszertárak önkormányzati tulajdonba adása terén. Mivel gyószerre mindig szükség lesz, Medgyesegyházán is a kedvezőbb megoldásra várnak fotó: kovács Erzsébet Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1888-ban a zsadányi születésű Bihari Péter református főiskolai tanár, pedagógiai és filozófiai író. Teológiai tanulmányai végeztével több külföldi egyetemet látogatott. 1868-tól a szatmári gimnázium, 1873-tól a budapesti református főiskola filozófiatanára. 1882-ben a budapesti egyetemen magántanár lett. Alapította és szerkesztette a Szamos című társadalmi hetilapot. A hivataliról. Kardoskúton a polgármesteri hivatal egyes igazgatási területeiről rendszeresen beszámolnak a dolgozók. A legutóbbi testületi ülésen a jegyző összegezte munkájukat. Mint megtudtuk, a hivatalban 3 főelőadó, 1 pénzügyi előadó, 1 ügykezelő és 1 fizikai alkalmazott lát el feladatokat. Az ügyfél- fogadási időt — a dolgozók kérésére — szűkítették ugyan, de ez csak szándék maradt. A polgárok ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy apró-cseprő gondjukkal bármikor bekopoghattak a hivatalba, s ezt joguknak, kiváltságuknak tekintik most is. Nagy érdeklődés. Medgyesegyházán a művelődési házban ősztől több év közben meghirdetett klub is megkezdte működését. Többek között nagy 'sikere van a makettszakkömek és az akrobatikus rock and roll klubnak, amelyet Farkas Szabolcs az újkígyósi művelődési ház dolgozója vezet. A gyermekeket és felnőtteket a mezőkovácsházi Strasinszki Zsuzsanna várja hetente kétszer az aerobik tornára. Péntekenként a helyi újságíró szakkör „"palántái” találkoznak, a haladók pedig a Medgyes- egyházi Hírlap szerkesztésében működnek közre. — A probléma gyökere a gyógyszertári vagyon. Ami egyrészt jelenti a településen levő gyógyszertárakat az eszközeikkel, készleteikkel, s legtöbbször egy- egy szolgálati lakással, másrészt a központi működtető vagyont, az irodát, a raktárakat és a nagykereskedelmi egységet. A privatizációról szóló döntés után a Békés Megyei Vagyonátadó Bizottság (VAB) felmérte a vagyontömeget, kérdőíveken tájékozódott a települések szándékáról. Megjegyzem, ezzel a körültekintő módszerrel korrekt módon igyekezett a VAB rendezni a vagyon sorsát. A megszületett határozatról az érintettek 90 százaléka egybehangzóan nyilatkozott. A medgyesegyházi nyilatkozat is ott volt az elsők között. Ebben az „összeállításban” olyan lényeges és precedens értékű elem szerepelt, hogy a patikával nem rendelkező települések is részesedjenek a vagyonból. — Az egybehangzó vélemények mellett miért nem kezdődött el mégsem a privatizáció? — Mert közben kiderült, hogy ez a dolog bizonyos érdekeket sért. Ez egy mesterségesen szított ellentét. A gyógyszertári vállalat kimutatta a településekről, hogy melyik veszteséges vagy nyereséges. Ami nem biztos, hogy a piaci viszonyok között is helytálló megállapítás. A kisebbek megijedtek: mi van, ha a patika veszteségesen működik? Sokan nem látják ugyanis, hogy — bár költségcsökkentést is végre kell hajtani —, de a gyógyszertár, mint kereskedelmi tevékenység a magántulajdonban nyereségesen üzemeltethető. A „manipulált” számokkal sikerült érdekkülönbséget kelteni, hisz ahol nincs patika, ott bárhogy adják át a vagyont, sose lesz nyereség, ahol van, ott lesz is. — A települések bizonytalansága az egyetlen hátráltató ok? — Nem, a másik a vállalat központi irányítási apparátusa. Szerintem ez két külön kategória: egy a településekért felelős kiskereskedelmi gyógyszertárak ellátása, más a nagykereskedelmi tevékenység. A kiskereskedelemért felelős az önkormányzat, ezt működtesse a magánpatikus. A nagykereskedelmi 1 tevékenységet pedig meg kell mérni a piacon: versenyképes-e? Ellenkező esetben merni kell felvállalni a leépítést. Mert mi érdekli az embereket? Miközben az egészségi állapotuk romlik, a gyógyszerárak gigantikus méretűek. Legyen verseny a gyógyszerkiszolgálásban is! —Mi történt a gyakorlatban ? — A központi érdekeket felhasználva megosztották a településeket. A korábbi kidolgozott döntést megfellebbezte: Puszta- ottlaka (gyógyszertára nincs), Újkígyós (tulajdonképpen csak a gyógyszerkészlet sorsát vitatja), a Békés megyei önkormányzat, valamint a vállalat. Megkérdezném, hogy szabad-e a megyének olyan döntést képviselni, ami a 90 százalékkal ellentétes? A vállalat „beleszólását” pedig jogszerűtlennek tartom, mert nem alanya, hanem tárgya a vagyonátadásnak. Mindez jóvátehetetlen, súlyos károkat okozott. Miért? Mert egy lassú, bizonytalan helyzetben — ilyen-olyan átalakulási koncepciókat lebegtetve — függőben tartják az egész privatizációt. —Milyen megoldás várható? — A VÁB határozatát érintő fellebezéseket másodfokon a Belügyminisztérium érdemben elbírálja. Jelenleg folyamatban van egy megegyezés: ha ki tudunk alakítani egy 100 százalékosan egybehangzó álláspontot, akkor a BM jóváhagyja. Ha nem, marad a felülvizsgálat. Egy biztos: ez a több éves huzavona senki érdekét nem szolgálja, a visszafogott működés pedig máris jelentős vagyonvesztéssel járt. Halasi Mária Megkérdeztük az MSZP-s képviselőket Milyen érzés szocialistaként kapitalizmust építeni? Matuska Sándor. Az 1988/89-es rendszerváltás időszakában az állampolgárok úgy döntöttek, hogy a korábbitól eltérő gazdasági, politikai rendszert kell építeni, amit ugyan nevezhetünk szociális piacgazdaságnak, de lényegében kapitalizmus. Az 1994-es döntés sem tért el ettől, ezért bárki is győzött, köteles folytatni a korábban elhatározott rendszer építését, de a piacgazdaságnak nincs is ésszerű alternatívája. Ezért a magam részéről egyetértek, ha úgy tetszik, a kapitalizmus építésével, de szeretném, ha a mostaninál simábban, kíméletesebben, nagyobb szociális érzékenységgel, az emberek igényeit jobban figyelembe véve tudnánk folyhatni. Dr. Simon Imre: Ha mélyebben belegondolunk, már a kérdés sem igazán értelmezhető. A korosztályomat, s a nálam fiatalabbakat valaha arra „képezték ki”, hogy sötétnek lássunk mindent, ami kapitalizmus. Pedig hát a kapitalizmus fejlődése lényegesen eltért attól, amit a múlt században, az akkori viszonyokból kiindulva megjövendöltek. Európában, s másutt sorra jóléti társadalmak jöttek létre. Ezek közül sokban szocialista, keresztényszocialista, szociáldemokrata színezetű kormányok, koalíciók működtek, s teljesítették a szociális vívmányokat. Az MSZP sem jár más úton, így korszerű megközelítésben nem állíthatók szembe ezek a fogalmak. Tóth Károly: 1990-ben azért választották az állampolgárok az új rendszert, mert azt látták, hogy a kapitalista társadalmakban magasabb az életszínvonal, jobban tiszteletben tartják az egyes ember személyiségi jogait, lehetőségeit, a magántulajdon hatékonyabb az államinál. Az igazi nehézséget nem az jelenti számomra, hogy kapitalizmust építünk, hanem az, hogy egy szocialista pártnak kell olyan gazdaságpolitikát megvalósítania, amely nem elosztás-centrikus, hanem előbb elő kellene teremteni azt a tőketartalékot, azokat a fejlesztési alapokat, amiről el lehet indulni. Ez okozza az igazi konfliktust. Vastagh Pál: A jogállami intézményrendszer kiépítésében, a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság megteremtésében az új kormány folytatja az előző munkáját, mert nincs választási lehetősége az országnak. Azt már kipróbáltuk, hogy mire megyünk vele, most egy olyat kell kiépítenünk, ami a világ jelentős részén egészen elfogadhatóan működik. Számomra ez nem jelent ideológiai problémát, egyszerűen egy modem, korszerű társadalmat szeretnék, amiben a dolgok a helyükre kerülnek. Az persze zavar, hogy ez nem úgy megy és nem olyan gyorsan megy, hogy az emberek számára elviselhetőbb és elfogadhatóbb legyen. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Új sorozatunkban terjesztőinkkel, nyomdászokkal, kiadónkkal ismerkedhetnek meg. Bemutatjuk a nyomdászokat A gépmester éjszakái Amikor beszélgetésünk időpontját egyeztettük, Betkó György kérte, ne délelőtt találkozzunk, mert neki délig éjszaka van. A Kner Nyomda vezető gépmestere ugyanis éjszaka dolgozik és nappal alszik. Este kilenckor kezd és hajnali 4-5 órakor fejezi be, amikora Békés Megyei Hírlap utolsó példánya is legördül a nyomdagépről. És ez így megy több mint húsz éve. — Tanulóként kezdtem 1963-ban, majd három év után szabadultam, mint magasnyomó gépmester—mondja.—Készítettem nyomtatványokat, plakátokat, de az igazi szerelem a lap. Sok éven át még a régi rozoga géppel dolgoztunk, és rimánkodtunk, nehogy valami baj legyen, mert abban az időben politikai kérdés volt az újság megjelenése. De sokat vártunk egy-egy Hruscsov-beszédre, kongresszusi anyagokra! Olyankor késhetett is a lap, de ezek ki nem maradhattak. A technikai váltás 1977-ben történt, május elsején jelent meg a Békés Megyei Népújság első olyan száma—színes fotóval az első oldalán! —, amelyet a svéd ofszet rotációs gépen nyomtak. A jó öreg Solna azóta is szolgál, akárcsak mestere, Betkó György. — Különös hivatás ez, akit egyszer a nyomdaillat megcsapott, az nem tud meglenni nélküle — folytatja. -— Apropó, illat! Sok-sok közös élményünk mindmáig legemlékezetesebbike, amikor nőnapokra illatos újságot készítettünk. Először a Krasznaja Moszkva nevű, nem éppen szolid kölnit kevertük a nyomdafestékbe, a következő évben Caolát, majd a Henkeltől kaptunk illatosító anyagot. Fél éjszaka szagolgattuk a gép mellett a szerkesztőség munkatársaival az újságot, a végén már semmit nem éreztünk, de a újságnak nagy sikere volt. Akadtak persze nehéz percek is, mert a nyomda ördöge soha nem alszik, de egyre büszke vagyok, miattam még nem — de a nyomda hibájából sem—maradt ki a lap. Ezt kívánjuk az elkövetkezendő évtizedekre is! Seleszt Ferenc Vezetőségválasztás Nemrégiben vezetőségválasztó közgyűlést tartott a Békés Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete. A megyei elnök Kuku- rugy a László köröstarcsai tagtárs, titkár, Marik Mihályné lett. Elnökhelyetteseket is választottak, általános: Szabó Gyuláné (Sarkad), a szociálpolitika felelőse: Pató Istvánná (Békéscsaba), szervező: Gyáni Jánosné (Békéscsaba). A vezetőségben különböző feladatokat lát el: Bozó Jánosné, Pleskó Jánosné, Fodor Mária, Lukács Sándomé, Bereczki Antal, Schön Mihály és Mezei Teréz. A nagy létszámú tagságot magáénak mondható egyesület legfőbb célkitűzése a mozgáskorlátozottak, -képtelenek segítése, a törvényesség betartatása, az eredményes érdek- képviselet. Segítettek a mozgás- korlátozottak gyermekeinek beiskolázásában. Mostanában az idősek, egyedülállók és a rászorulók karácsonyi csomagjainak beszerzése a feladatuk. Fenyőünnepre is készülnek. Békéscsabán a Petőfi utca 3. szám alatti irodájukban tartanak ügyeletet. Hétfőn, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig, csütörtökön pedig délután 2-től 5 óráig lehet hozzájuk fordulni. B. Zs. Hogyan vészelik át a nehéz időket a dobozi cigányok? Sok a fa és a fűtetlen lakás A dobozi cigányok közül egyre többen szorulnak támogatásra, kerülnek kilátástalan helyzetbe, ráadásul a fűtésre szánt központi támogatást igazságtalanul kevésnek találják a faluban. Hogyan vészelik át a nehéz időket?—ez a kérdés foglalkoztatta valamennyi napirendi pont tárgyalása közben a helyi cigány kisebbségi önkormányzat tagjait tegnapi ülésükön, a polgármesteri hivatalban. A dobozi önkormányzatnak nagy tehertétel a nagyközség lakóinak szociális szempontból kedvezőtlen összetétele: sok a munkanélküli, a létminimum alatt élő ember, a nyugdíjas. Egyre többen nyújtanak be igényt szociális támogatásra, ily’ módon az egy főre eső juttatás összege csökken. Az egészségügyi és szociális bizottság munkáját jellemezve jutott e következtetésre Köves Mihály bizottsági elnök. A témával kapcsolatban vetődött fel, hogy egyre több cigány család küzd fűtési gondokkal. Eddig hat család kapott tüzelőfát az erdészettől, de újabb négy nyújtotta be igényét. Kiderült, hogy az erdészethez fűződő kapcsolat — néhány felelőtlen helybéli miatt — nem felhőtlen. Fa és fűtetlen lakás viszont bőségesen akad, ezért lenne célszerű megegyezésre jutni. Annál is inkább, mert a Népjóléti Minisztérium mindössze 1 millió 431 ezer forint fűtési támogatást adott a településnek úgy, hogy a központi keretet eredetileg a fűtőolajat használóknak hozták létre, ám később kibővítették az érintettek körét. A pénz összegét viszont Doboz esetében nem emelték, így a tervek szerint lesz, aki mindössze 3 ezer forint egyszeri támogatást kap. A méltánytalan eljárás miatt a doboziak megkeresik a minisztériumi illetékeseket. Teljesülni látszik viszont a dobozi cigányok 7 hektáros földigénye—minimális bérleti díjért—, mint Szatmári János polgármester elmondta, előzetesen megállapodott erről a szövetkezet elnökével. Végezetül Zsigmond Károly, a kisebbségi önkormányzat elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az országos cigány önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökeként gyakran utazik Budapestre. Távollétében Czinanó János alelnök látja el az elnöki feladatokat. L. E.
