Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-27 / 278. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. november 27., hétfő Bibliai történetek elmondásából versengtek az általános iskolások Területi döntő Gyulán A Református Ifjúsági Szövet­ség szervezésében harmadik alkalommal rendezték meg a gyulai Magvető Református Általános Iskolában a bibliai történetet elmondó verseny te­rületi döntőjét. A szombati megmérettetésen több, mint száz általános iskolás indult, megyénket gyulai, vésztői, bé­kési és dévaványai intézmé­nyek tanulói képviselték, emellett Bács-Kiskun és Jász- Nagykun-Szolnok megye településeiről 'érkeztek diá­kok. A zsűri döntése alapján megyénkből a következő tanu­lók jutottak be a budapesti or­szágos döntőbe: Kéri László, Szabó Melinda, Kubinszki Petra, Lovas Éva, Ottlakán Anna, Gaál Andrea, Szabó Er­zsébet, Radnai Ákos, Bagosi Réka, Boldog Barbara, Szomor Dániel, Zolnai Ri- chárd, Gurzó Tamás, Gaál Gabriella, Somogyi Anett (Gyula), Karancsi Katalin, Lázár Nelli, Karácson Kornél, Sándor Keresztély Ágnes, Bartók Éva, Gellén Boglárka (Békés), Papp Ágnes, Parais Adrienn (Vésztő). A rendezvényt támogatták: Hydrofém Szövetkezet, Implom József Alapítvány, Gyulai Húskombinát Rt., Sár­réti Tej Rt., Zsarnóczay és Fi­vére Kft., Pándy Kálmán Kór­Nagy László, gyulai református esperes áhitat keretében nyitotta meg a versenyt fotó: kovács Erzsébet ház, Százéves Cukrászda, Szegedi Kis István Általános Iskola és Gimnázium, Békés, Törökszentmiklósi Reformá­tus Egyházközség, Gyulai Református Egyházközség, Pallagi József gyulavári pék, Gyula Rádió és a gyermekek szülei. Nyemcsok László Tévéfórumon válaszolt a polgármester Közmeghallgatás. A do­bozi képviselő-testület közmeg­hallgatásra várja a falu lakóit no­vember 28-án, 13 órától a köz­ségháza tanácskozótermében. A település polgármestere, Szat­mári János e fórumon tájékozta­tót tart az önkormányzat jövő évi költségvetési koncepciójáról. A közgyűlés a közmeghallgatás után megtartja soron következő ülését is, amelyen többek között megvitatja a köztisztaság fenn­tartásáról és a közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló rendelettervezetet. Elek költségvetéséről. Ma délután öt órakor találkoz­nak Elek képviselői a község életét érintő fontos kérdések megtárgyalására. Napirendi pontjaik között szerepel többek között az önkormányzat gazdál­kodásának ez évi beszámolója, a jövő évi költségvetési koncep­ció, a közvilágítás korszerűsíté­sének lehetősége, a Sanopharma és a földgázvagyon átadása, va­lamint a szakmunkásképző ké­relme. Várják a vésztőieket. Ma délután két órakor a helyi Sinka István Művelődési Köz­pontba közmeghallgatásra várja a település lakosságát a vésztői képviselő-testület. Az ülésen többek között szóba kerül a köz­ség jövő évi költségvetésének koncepciója, a helyi buszjáratok várható díjszabása, a napközi otthonos konyha működtetése. „Katapultált” a trabantos. Gyula határában szombaton két személygépkocsi ütközött össze, a szereplők azonban egyetlen könnyebb személyi sérüléssel meg­úszták a dolgot. Vasárnap 13 óra körül a 44-es főút örménykúti leága­zásánál egy bolgár kisteherautó és egy magyar személygépkocsi vá­gódott egymásnak. A Szarvas irá­nyába haladó bolgár kocsi vezetője elaludt, áttért a menetirány szerinti baloldalra, s nekiütközött a szabá­lyosan közlekedőknek. A személy- gépkocsi két eleki és két békési utasa közül egyikük súlyos, hármuk könnyebb sérüléseket szenvedett. Kicsivel később, 14 óra körül Tót­komlóson egy Trabant vezetője nem az útviszonyoknak megfelelő sebes­séggel hajtotta járművét, így az árokban kötött ki. A 24 éves tótkomlósi fiatalember nem kap­csolta be biztonsági övét, a borulás­kor kiesett és súlyosan megsérült. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 47. heti Ausztria lottó nyerőszámai a következők: 7,16,18,21,22,32. Pótszám: 29. Joker nyerőszámai: 299087. Mezőberényben, a művelődési központban pénteken délután 5 órai kezdettel a helyi kábeltévé városi csatornáján lakossági té­véfórumot tartottak. Cservenák Pál Miklós polgármester vála­szolt a műsorvezető újságírók kérdéseire, elsőként arra, mit si­került megvalósítania újravá­lasztása óta. Komoly fejleszté­sek, beruházások fejeződtek be ebben az évben, átadták az új, 50 Illusztris vendége volt a minap az orosházi oktatási intézmé­nyek igazgatói munkaközösség­ének, amikor Kovácsné Rajfai Éva főiskolai tanár volt a meghí­vott vendég. Neve nem ismeret­len, hiszen a televízió Szieszta című műsorában többször talál­kozhattunk vele, Szegeden a Ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kolán kommunikációt tanít és férőhelyes szociális otthont, tor­natermet, kerékpárút épült, bővült a szennyvíz-hálózat, az úthálózat 85 százaléka szilárd burkolatú. Év végére a város adósságál­lománya nagymértékben csök­ken. Örök téma a telefon. Ez ügyben a polgármester úgy nyi­latkozott, hogy 1996-ban meg­szólalnak a telefonok. Mező­berényben jelenleg 752 munka­íráselemzéssel foglalkozik. Az előadása nagyon aktuális volt: minden ember írása — így a gyermeké is — lelki, egészség- ügyi problémákat tükröz, amire a pedagógusoknak oda kell fi­gyelniük. „Lelkünk tükre az írás” — ez a címe az előadó megjelent könyvének is. A fóru­mon a jelenlévők megtudhatták, hogy az írás egyedi és utánozha­nélküli van, számukra igyekez­nek közhasznú munkát biztosí­tani. Kérdések hangzottak el a Mezőberény—Bélmegyer kö­zötti összekötő útról, mikor lesz gáz a Gyár utcában, a szemét- szállításról, ■ illetve a kóbor­kutyákról. Kérdeztek a háztartá­si tüzelőolaj-támogatás szétosz­tásáról. A válaszból megtudtuk, hogy erről december 1 -jén testü­leti ülésen döntenek. jj_ tatlan. Kialakulásában döntő fontosságú az első osztály. Már alsós korban megfigyelhetők azok a jelek, amik felhívják a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben. Belső szorongá­sokra is figyelmeztet az írás, amit a gyermek szeretne eltit­kolni. Ha felismerik a jellegze­tes jegyeket, óriási konfliktuso­kat előzhetnek meg és hasznos segítséget adhatnak a szakem­berek a pályaválasztásnál, akár a párválasztásnál is. Sz. S. „Lelkünk tükre az írás” Folyóirat szellemi kapocsként Szlovák írók tanácskoztak Békéscsabán A századelőn még működő szlo­vák folyóirat, a Dolnozemsky Slovák újraindítása volt az egyik legfontosabb témája a magyar- országi, szlovákiai, romániai és vajdasági szlovák írók hétvégi, békéscsabai tanácskozásának, melyet a Körös Hotelben tartot­tak. A szlovák kormány csak­nem félmillió forintnak meg­felelő összeggel támogatta a fo­lyóirat kiadását, de ez a pénz a folyamatos működésre nem elég. Mivel egyelőre intézmény nem áll a kiadvány mögött, a résztvevők azt vitatták meg, mely szervezetekre számíthat­nak a 48 oldalas, kétezres pél­dányszámú kulturális, tudomá­nyos és néprajzi folyóirat kiadá­sánál. A megjelentek abban megegyeztek, hogy a folyóirat­nak szellemi összekötő kapocs­ként kell szolgálni a különböző országokban élő szlovákságot. A tanácskozáson beszédet mondott Pelcsinszki Bole szláv, a Békés megyei önkormányzat alelnöke és Hevesi József, a me­gyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságá­nak titkára is. Mindketten hang­súlyozták, hogy Békésben több nemzetiségéi kölcsönös megbe­csülésben, békében egymással. Kiemelték: nagyon fontos, hogy a kisebbségi önkormányzatok is megtalálják az utat az adott tele­pülésen élő szlováksághoz, és lehetőségeikhez mérten segít­sék, támogassák őket. A rendez­vényen a Magyarországi Szlo­vák írók és Művészek Egyesüle­te közgyűlést is tartott, ahol szervezeti kérdéseket tekintet­tek át. Az írók az olvasókkal, valamint a Csabai Szlovák Szer­vezet és a szlovák kisebbségi önkormányzatok vezetőivel is találkoztak. Ny. L. Terítéken a kutatási eredmények Immáron ötödik szimpóziumát tartotta a Magyarországi Romá­nok Kutatóintézete a hét végén Gyulán. A tudományos tanács­kozáson elsősorban értelmiségi­ek, pedagógusok vettek részt, de a nagyváradi és áz aradi múze­umból, valamint a Román Tudo­mányos Akadémiáról is érkez­tek vendégek. A rendezvényen dr. Berényi Mária, a kutatóintézet igazgató­ja előadást tartott eddigi ered­ményeikről. Beszámolt arról, hogy intézetük három szekció­ban — néprajzi, történettudo­mányi, nyelvészet- és irodalom- tudományi — végzi munkáját, a magyarországi románsággal kapcsolatos kutatást. Jelenleg a magyarországi román népokta­tás történetét dolgozzák fel, a nyelvállapotot, a dialektusokat elemzik. A közelmúltban Két- egyházán. Eleken, Méhkeréken, Pusztaottlakán és Battonyán is végeztek nyelvjárási, szocio- lingvisztikai felmérést. Az inté­zet a Magyarországi Románok Szövetségével és a Békés Me­Or. Berényi Mária beszámolt a Magyarországi Románok Ku­tatóintézetének munkájáról FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET gyei Múzeumok Igazgatóságá­val együtt néprajzi nyári táboro­kat is szervez több éve, és ezt a jövőben is folytatni kívánják. Ny. L. Rendelet a díszpolgári címről Orosházán november 29-én tartja ülését az önkormányzat képviselő-testülete. A nyilvá­nos ülés keretében napirendre kerül a helyi autóbusz-közle­kedés 1996. évi támogatása és a díjtételek megállapítása; be­számol az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat Orosháza Városi Intézet vezetője; alapító okiratokat, önkormányzati lakások lak­béréről szóló rendeletet mó­dosít a testület, de téma lesz a díszpolgári cím adományozá­sáról szóló rendelet is. „AZ IGAZSÁG BESZÉDE EGYSZERŰ.” (Seneca) Az orosháziak megtalálták emberüket Legyünk közös hullámhosszon! Szeghalom és Scheibbs diákságának egy a hangja A Péter András Gimnázium kétszer is megünnepli Ausztria ezeréves évfordulóját Jövőre lesz ezer esztendeje annak, hogy az Ybbs-ben talált dokumentum (Ostarrichi elnevezéssel) először említi Ausztria nevét. Az évforduló alkalmából 1996-ban nagyszabású rendez­vényeket tartanak Ausztriába. Az ünnepségsorozatba a szeghal­mi Péter András Gimnázium Magyarországról egyedülállóan kapcsolódik be. A szeghalmi alma mater tanárai és diákjai ausztriai testvériskolájukkal, a Scheibbs-i gimnáziummal közö­sen 1996. márciusában Szeghalmon, áprilisban pedig Scheibbs- ben ünnepelnek majd. —Mikor és hogyan kerültek kap­csolatba a Scheibbs-i gimnázi­ummal, s a kiválasztásban szere­pet játszott-e az osztrák—magyar történelmi tradíció? — kérdez­tük Tóth Magdolna tanárnőt, a tesvérkapcsolat mozgatóját. — Papp Sándor szeghalmi kollégiumigazgató közreműkö­désével 1990. februárjában kez­dődött a két iskola közötti kap­csolatelvétel. Én akkor csupán a kapcsolatteremtés nyelvi részle­teit vállaltam, ugyanis volt egy kedvezőtlen tapasztalatom. Még 1987-ben létesítettünk testvérkapcsolatot egy NDK-beli gimnáziummal, ám annak gyakor­lati működését az akkori kelet-né­met állam megvétózta. Most könnyebb helyzetben voltunk, s né­miképp valóban teret kapott az em­lített hagyomány is, hisz az osztrá­kok a volt keleti tömb országai kö­zül még mindig a magyarok felé a legnyitottabbak. Fél évi előkészítés után 1990. októberében egy tizen­hat fős csoporttal mi mentünk ki először Scheibbs-be. Ausztriai tar­tózkodásunk ideje alatt diákjaink bejártak az ottani gimnázium tan­óráira, s több közös kiránduláson is résztvettünk. Ezt követően 1991. májusában Scheibbs-ből érkezett egy diákcsoport Szeghalomra.-— A továbbiakban hogyan folytatódott a két gimnázium együttműködése ? — A kapcsolat egyre mélyült. 1992-ben osztrák tanárok és diá­kok bevonásával gimnáziu­munk megtartotta az első német nyelvi tábort, melyet azóta min­den évben megrendezünk. A Scheibbs-i és szeghalmi tanárok kötődése is egyre fokozódott. Ausztriai továbbképzésekre, pe­dagógiai napokra, sítáborokba hívtak bennünket, ők pedig sza­lagavató ünnepségekre, s más rendezvények alkalmából jöttek Szeghalomra. Sikeres együtt­működéseink révén vetődött fel a közös ünneplés gondolata is. — A szeghalmi közös ünnep­lésre mikor kerül sor, s hogyan készülnek rá? — A kétnapos rendezvényt 1996. március 28—29-én tart­juk. A testvérkapcsolatot a teljes tanári kar a sajátjának érzi, ezért az előkészületi munkákból min­denki tevékeny részt vállal. A gyermekeket elsősorban Auszt­ria történelméből, földrajzából és irodalmából, valamint fiziká­ból és biológiából készítjük fel. A Scheibbs-i tanárok és diá­kok önálló műsorral érkeznek majd, de látványosnak ígérkezik a különböző zenei, földrajzi, tör­ténelmi és irodalmi vetélkedő is. — Az ausztriai ünnepségen kik képviselik majd a szeghalmi Péter András Gimnáziumot? — Ausztriában az országos ünnepségeket jövő év áprilisá­ban tartják majd. Gimnáziu­munkból a HUC. osztály — Knapekné Balog Júlia tanítvá­nyai — utaznak Scheibbs-be, az ottani ünnepségre. Magyari Barna Különleges produkció kezdődik december elsején, pénteken 14 órakor (erre az időre a Petőfi adó ideiglenes engedélyt kap a CCIR sávra) a rádiózás megszü­letésének 70. évfordulója alkal­mából. Másnap 14 óráig az or­szág 12 helyi rádiója egy hul­lámhosszra hangolódik. Erről is hallottunk azon a sajtótájékozta­tón, amit az Orosháza 5900. rá­dió stúdiójában tartottak a hét végén. (Ez az egyetlen rádió megyénkből, amelynek csapata jelentkezett a nem mindennapi megmérettetésre.) Mint megtudták, erre a két napra felfüggesztik a versenyt a helyi adók, együtt keresik helyü­ket az éterben. Az ország szá­mos pontján hallják majd, miről szólnak az orosháziak, hogyan tájékoztatják hallgatóságukat. Egy meghatározott forgató- könyv szerint a Petőfi műsorá­nak egyes részletei is hallhatók lesznek a helyi rádiókban, de a vidékiek is megszólalnak a Petőfi hullámhosszán. A máig egyetlen kezdeményezés termé­szetesen alapos felkészülést igé­nyelt az orosháziaktól. Küldeni­ük kellett a hangklippeket, dol­gozatokat, a várost bemutató hanganyagot. A 24 órás műsornak termé­szetesen lesz játékos része is, amit a hallgatók bevonásával kell a helyi adóknak megoldani­uk. A vetélkedés már elkezdő­dött, meg kellett nyerni egy — a városhoz kötődő—híres embert az ügynek. Az orosháziak egy népszerű színészt választottak, aki örömmel vállalta a megmé­rettetést. (S hogy ki ő? A rádió­ból megtudhatja az olvasó és a hallgató pénteken.) A tét pedig: a legjobb kollektíva 24 órára megkapja a Petőfi adó egyik stú­dióját, vagy a közvetőtőkocsil. Csete Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents