Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-24 / 276. szám

GYULA 1995. november 24., péntek # Sürgős feladatok az árvízvédelemben Kinn a bárány, benn a farkas (Nyílt levél 134 gyulai polgárhoz) Kedves Aláíró! Ismerem Ont, valószínű Ön is ismer engem. Neve, aláírása szerepel azon az íven, amelyet az elmúlt napokban Gyulán a kórházban, az iskolában, vagy vállalkozása üzletében Önnel és további 133 társával együtt aláírattak. Nevét, támogatását kérték ahhoz, hogy a Gyulai Hírlap gyulai maradhasson. Az aláíróív készítői farkast kiáltva azt állították Önnek, hogy lapunk, a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége gazdasági gon­dokkal küszködik, példány száma csökken, ki akarja venni az önkormányzat kezéből és a megyei lap mellékletévé akarja zülleszteni a Gyulai Hírlapot, meg akarja magának szerezni az újság előfizetői és vásárlói körét, végső célja pedig a városi lap elsorvasztása. Biztosíthatom Önt arról, hogy sem a Békés Megyei Hírlap szerkesztőségének, sem a Gyulai Hírlap főszerkesztői helyére pályázó munkatársunknak, sem e sorok írójának ilyen szándé­ka nem volt és nincs. Mint gyulaiaknak és lokálpatriótáknak ilyen lépés ízlésünk ellen való, már maga a feltételezés is mélyen sértő és megalázó. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a gyulaiság csak egyesek kiváltsága, bennünket ez valamilyen ok miatt nem illet meg. A Békés Megyei Hírlap nem küszködik gazdasági gondok­kal, példány száma nem csökkenő. Sőt, épp stabil gazdasági és pozicionális helyzete miatt tett ajánlatot a városnak arra, hogy a kölcsönös gazdasági érdekek alapján — anélkül, hogy a városi lap szerkesztésébe beleszólna —- megpróbálja anyagi­lag elfogadhatóbb helyzetbe hozni a Gyulai Hírlapot. Akik az aláíróívet Ön elé tették, arról hallgattak, s ma is hallgatnak, hogy a helyi lap gazdasági helyzete rendezetlen. Miközben a városnak alig van pénze oktatásra, egészségügyre, a képviselő-testület évente ötmillió forintot ad a lapnak. Ez hat pedagógus egész évi bére, ezer gyulai polgár ötezer forintos segélye, talán ugyanennyi idős ember gyógyszerre összeku- porgatottpénze. Az összeget ma a Gyulai Hírlap kétezer vevője között osztja szét a város: az újság minden egyes előfizetője illetve vásárlója hetente ötven, évente 2500 forintot kap az önkormányzattól az Ön, a mi pénzünkből. Ezen akartunk változtatni, ebből a szubjektív és keveseket érintő adományból valami keveset lefaragni. Nagyon sajnálom, hogy az Ön alá­írását kérők politikát csináltak egy alapvetően gazdasági kérdésből. Lelkűk rajta, de kérem Önt, aki tudatosan, vagy a tényeket nem ismerve nevét adta a történtekhez, gondolja végig: kik, milyen ügy érdekében és ki ellen kérték az Ön aláírását? .1 , . Tisztelettel: --W»Yi wtCőu» Gyula közbiztonságáért! A Gyulai Polgárőr Egyesület hétfőn számolt be a testület előtt eddigi munkájáról, melyből kiderült: az 1991 vé­gén alakult egyesület évről évre gyarapszik, erősödik. 1992-ben lakóterületi csoportokat alakítottak, 94-ben pedig beszerezhettek egy olyan kommunikációs rendszert, mellyel munkájuk hatékonysága jelentősen ja­vulhatott. Még ugyanebben az évben megalakulhatott a vízirendészeti polgárőr cso­port is, majd idén júniusban a cégbíróság is bejegyezte az egyesületet. A több mint 100 polgárőr harmada lát el rend­szeres járőrszolgálatot, ren­delkeznek halogén lámpák­kal, fényvetőkkel, távcsövek­kel és rádió- telefonok- kal. Nem kellő azon­ban járőreik jogi helyze­te, problé­mát jelent az üzem­anyagköltségek fedezése. Az őket segítő Gyula Közbiztonságáért Alapít­vány is felhívással fordult a város polgáraihoz: már nem tudják segíteni sem rend­őrséget, sem a rendészetet, sem a polgárőrséget. Kérik — segítsenek, hogy dolgoz­hassanak! A gyulai római katolikus templom 1909-ben Hírek Rendelő Dénesmajorban. A Békés Megyei Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat kifogást emelt a Dénesmajorban működő or­vosi rendelővel kapcsolat­ban. Az ideiglenes működési- engedély meghosszabbításá­nak feltételeként szabták meg, hogy az önkormányzat foglalkozzon az épület sorsá­val. Gazdasági okokra hivat­kozva a képviselők hétfőn úgy döntöttek, hogy az épület átalakításával idősek klubját és közösségi házat létesíte­nek, ahol egyben az orvosi rendelőnek is helyet adnak majd. Az ehhez szükséges pénzt az 1996-os költségve­tés felújítási keretéből külö­nítik el. 45 óvodai csoport. A Gyulán működő óvodai cso­portok számát egy önkor­mányzati rendelet 44 cso­portban maximálta. A gyula­vári bölcsődében működő óvodások nemrégiben a pol­gármesteri hivatal gyulavári kirendeltségének épületében kaptak helyet, így megjelen­tek az ez évi óvodai statiszti­kában. A gyerekek száma is szükségessé tette, hogy a tes­tület korábbi határozatát mó­dosítva az óvodai csoportok számát 45-re módosítsa. Magyar hét Budrióban. A tervek szerint Gyula test­vérvárosában, Budrióban jövő év áprilisában magyar hetet szerveznek. Ennek ke­retében a város bemutathatná a magyar kultúrát, képző- és iparművészetet, népi tradíci­óinkat, nemzetközileg elis­mert termékeinket. Ezt a ren­dezvényt a jövő évi költség- vetés tervezésekor kiemelten kezelik, és egyben kérik a gyulai kamarák és a Nemzet­közi Kapcsolatok Alapítvá­nyának támogatását. Románok tanácskozása. A hét végén Gyulán a Román Szövetség székházában ren­dezik meg a Magyarországi Románok Kutatóintézete és Alkotók Közössége V. szim­póziumát. A rendezvényen részt vesznek a nagyváradi és az aradi múzeumok kép­viselői, valamint Cornelia Bodea, a Román Tudomá­nyos Akadémia tagja is. Az oldalt írta és szerkesztet­te: Antal Gyöngyi Várjuk olvasóink leveleit, véleményét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon (66)450-450. A Békés Megyei Hírlap gyulai kirendeltségén: 5700 Gyula, Városház utca 20/A. Telefon: (66) 463-970 A hétfői testületi ülésen számolt be Gyula ár- és belvízvédelmi helyzetéről a Körös-Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetősége. Dr. Goda Péter írásos beszá­molójából kiderül: a megye tele­pülései közül Gyula város terü­letén van a legtöbb árvízvédelmi töltés, az árvizek gyorsak, heve­sek, ezért ezek megelőzésében, az árvizek elleni védekezésben az önkormányzatnak aktív tá­mogató tevékenységet kellene végeznie. Nagy szükség lenne a Körö­sök gyulai szakaszain az önkor­mányzat által szervezett közel 120 emberből álló független figyelőszolgálat munkába állítá­A gyulai szabadtéri színpad vissza-visszatérő témája a sajtó­nak: az ország egyik legjobb fekvésű színpada, régi, nagy hírű programjai már csak az em­lékekben élnek. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ több mint egy éve je­lezte, hogy nem tudja, és nem akarja tovább hasznosítani a te­rületet. A tél beköszöntével egy­re aggasztóbbá vált a helyzet, és felmerült a kérdés, mi legyen tovább. Talán a meg-megjelenő írá­sok hatására némi érdeklődés mutatkozott a színpad hasznosí­tására, míg a hétfői testületi ülés Közel egy éve, hogy először a gyulai testület elé került a Nagy­váradi úti lakásépítés program­ja. Egymás után peregtek az ese­mények: a képviselő-testület döntése után módosították a vá­ros rendezési tervét, elkészítet­ték a terveket, közmeghallgatást tartottak, az építendő lakásokat meghirdették, jelentkező is akadt rá bőven — a terület azon­ban ma is üresen áll. Ennek okáról számolt be a hétfői képviselő-testület előtt Kiss József\ a Sjva Kft. ügyvezető igazgatója, aki társa­ságukat vétlennek tartja a kiala­kult helyzetben. — A telek megvásárlásakor a Budapest Bank per- és teher­mentességet ígért a területre, ám a földhivatali bejegyzés során kiderült, hogy erre a telekre a sára, ugyanis a vízügyi igazga­tóság őrszolgálatának létszáma magasabb készültségi fokozat­ban kevésnek bizonyul. A legnagyobb árvízszintek 1966 óta folyamatosan emel­kednek: a Fekete-Körösön 141, a Fehér-Körösön 111, a Kettős- Körösön 110 centiméterrel nőtt a legmagasabb tetőzés. Ez az árvízszint-növekedés a védtöl- tések jelentős fejlesztését tette szükségessé. Ez a Kettős- és Fe­hér-Körösön teljes hosszban el­készült, a többi azonban messze elmaradt az igényektől. Átme­neti megoldásként csak a Mályvádi árvízi szükségtározó jöhet szóba, tehát ezen a terüle­elé került Molnár Pál és Molnámé Danszki Klára ajánla­ta, amit végül is a képviselők elfogadtak. Molnámé Danszki Klára la­punk kérdésére elmondta: — A vagyonigazgatósággal megkötendő szerződés aláírása­kor azonnal munkához látunk. Jövő nyárra szeretnénk befejez­ni az épületek és a kerítés felújí­tását, majd megkezdjük a minigolfpálya telepítését. — Ez mekkora helyet foglal majd el a jelenlegi területből? — 300 férőhelyet újítunk fel a jelenlegi teljesen használhatat­lanná vált ezer helyett. Miután a Thermál Investnek elővásárlási, sőt, 27 éves bérleti joga van. Emiatt augusztusban keresetet adtak be a bíróságra — a per tehát tart, az építkezés csak en­nek lezárása után indulhat meg. A képviselők közül többen feltették a kérdést: miért csak hónapok múlva derült ki ez az akadály, és elsősorban mi lesz az önkormányzat pénzével, ugyan­is a rendezési terv módosítása és egyéb teendők közel egymillió forintba kerültek. Kiss József állítása szerint vá­sárláskor teljesen tiszta tulajdoni lapot láttak, a bejegyzést a cég­bíróság utólag kérte. Az egymil­lió forint ledolgozását vállalják — erre várják a lehetőséget. Bozó Andrásné, a Thermál Invest Rt. elnök-vezérigazgató­ten az építési tilalom feloldását nem javasolják. A Fehér-Körösön közel 100 éve épült gyulai duzzasztó korát és konstrukcióját tekintve egy­aránt elavult műtárgy, tartószer­kezete összeomlással fenyeget. Az Élővíz-csatornát vízzel ellá­tó mű helyett jövőre új duzzasz­tógát épül. A gyulavári körtöltés teljes szakaszát és a dénesmajori kör­töltés egy szakaszát át kellene vennie az önkormányzatnak. Ugyancsak szükséges lenne az Élőyíz-csatoma környezetének rendezése, ehhez azonban fel­tétlen szükség van a város segít­ségére is. vetítőfalak és a vetítőterem is megmarad, továbbra is lehető­ség lesz kulturális rendezvények tartására is. — Az engedélyükben a ven­déglátás is szerepel... — A jelenlegi színpad terüle­tén szeretnénk teraszt kialakíta­ni egy kis büfével, asztalokkal. A bérlők 10 évre kapták meg a területet, bérleti és letéti díj nélkül, mivel vállalták, hogy ha a beruházás saját hibájukból meghiúsul, a költségeket nem kérik vissza. A képviselők azon­ban előírták számukra az idő­szakos kulturális rendezvények megtartásának lehetőségét. ja egészen másként látja a törté­netet: — Ez a terület teljes egészé­ben a mi tulajdonunk volt, csupán a használati, bérleti jogot adtuk ki a Thermál AERO Kft.-nek, akiktől a Siva Kft. telephelyként bérli a telket évek óta. Tavaly októberben a tulajdonjogot, és ki­zárólag csak a tulajdonjogot el­adtuk a Budapest Banknak. A Siva Kft. vezetője pedig néhány hete megkeresett minket azzal, hogy megvenné a terület haszná­lati jogát is, ám egy egyeztető tárgyalás után többet nem jelent­kezett — így az egyezség nem jöhetett létre. Meglepődve ta­pasztaltuk azonban, hogy az új­ságban eladásra hirdet olyan te­rületet, ami nem is az övé. — Ezek szerint ő csak bérlő ezen a területen? — A Siva Kft. úgy birtokolja a területet, hogy az nincs a tulaj­donában, és év eleje óta bérleti díjat sem fizet utána. Ezért for­dultunk augusztusban bíróság­hoz. —Az önök tudomása szerint a tulajdoni lap mit tartalmaz? — A tulajdoni lap szerint a mai napig mi vagyunk a terület tulajdonosai, ugyanis a Buda­pest Bank sem szerzett be még néhány olyan iratot, ami a föld- hivatali bejegyzéshez szükséges lenne. — Lezárulhat-e ez a jogvita azzal az eredménnyel, hogy a kft. az építkezést megkezdheti ? — Az első tárgyalás február­ra van kitűzve, de a per eleve évekig eltarthat. Ebben az eljá­rásban azonban csak a bérleti díjról döntenek — az elő­vásárlásijog, illetve a vagyonér- téki jogunk az ingatlanon to­vábbra is fennáll majd. Antal Gyöngyi Szennyvíztisztító mű a vízdíjakból? Különleges megoldást találtak a gyulai képviselők a város egy égető gondjának megoldá­sára: évek óta szükségessé vált a szennyvíztisztító mű építése, ám erre egyszerűen nincs pén­ze a városnak. Legutóbbi dön: tésük alapján azonban a fel­használt víz árát egységesen 83 forintban állapították meg és egyben a szennyvízszip­pantást ingyenessé tették a la­kosság és a vállalkozók szá­mára egyaránt. Reményeik szerint így nem áll majd senki­nek sem érdekében az illegális szennyvíz-elhelyezés, a meg­emelt vízdíjból viszont lehetőségük lesz a szennyvíz- tisztító üzem beruházásának megkezdésére. A Gyula környéki töltések erősítésére szinte folyamatosan szükség van Mozi és minigolf a Csigakertben Tervek ingoványos talajon

Next

/
Thumbnails
Contents