Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-24 / 276. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1995. november 24., péntek Földárverés. A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal december 12-én 9 órára tűzte ki a termőföld árverést Mezőbe- rényben. A helyi Aranykalász Mgtsz használatában lévő földterületből a kijelölt szántók és legelő kerül árverésre a mező- berényi polgármesteri hivatalban a jelzett napon. író-olvasó találkozó. Magyarbánhegyesen az általános iskola szervezésében író-olvasó találkozón vehettek részt a napokban azok az érdeklődők, akik az Esztergomban élő Nemere István íróval és műveivel kívántak megismerkedni. A művelődési központban tartott rendezvényen az általános iskola diákjai, a helyi diákotthon tanulói és sok felnőtt érdeklődő vett részt. ToarlnForm. Tegnap a Békés Megyei Tourinform Iroda meghívására Gyulára érkeztek az országban működő Tourin- form-irodák vezetői. A kétnapos tanácskozás során célul tűzték ki egy országos szövetség megalakulását — melyről a végleges döntés ma délelőtt születik meg. Idősek klubja. Méhkeréken december 5-én hivatalosan is megalakul az idősek klubja. Az esemény 60-70 nyugdíjast érint, akiknek a tervek szerint ezentúl hetente két-három alkalommal szervezne programot a helyi önkormányzat. Mint dr. Rúzsa György polgármester elmondta, az idős emberek itt juthatnának bővebb információkhoz a községet érintő kérdésekben is. Országos joggal. Pántya Imréné, a zsadányi óvoda vezetője sikeres pályázata révén bekerült az országos óvodai szakértők névjegyzékébe. Ezzel Pántya Imréné az ország egészr területén működő óvodákra kiterjedő ellenőrzési joggal rendelkezik. Súlyos sérülés. Békéscsaba belterületén tegnap délután súlyos sérüléssel végződő közúti baleset történt. A Szerdahelyi úton haladó segédmotorkerékpáros megijedt a neki jobbról eső egyik kapubejáróban megpillantott személyautótól, mert azt hitte, kihajt a kocsi. Leblokkolt, elesett és súlyosan megsérült a segédmotoros. „...A TÉTLENSÉG BŰNEITŐL A TEVÉKENYSÉG SZABADÍT MEG.” (Seneca) „Hogyan tovább hatékonyan?” — erre keresik a választ Szociálpolitika innen és a határon túlról A békési Hajnal István Szociális Központban működő PHARE programiroda munkatársai kapták a feladatot, hogy összehangolják az állami szociálpolitika szakembereit, módszereit, kezdeményezéseit és programját az Európai Unió által támogatott PHARE szociálpolitikai kezdeményezésekkel. Tegnap mintegy 27 településről érkeztek az ország minden részéből Békésre, hogy összegezzék a tanulságokat. — A Népjóléti Minisztériumban öt éve működik a szociális programok irodája — tájékoztatott Kovács Ibolya, a minisztérium főosztályvezetője —, amelynek a legfőbb feladata a hátrányos helyzetű kistérségek, kistelepülések szociális jellegű felzárkóztatása kormányzati pénzekből. Évente mintegy 400 településen dolgozunk. Megyei jó példa a kistérségfejlesztésben a sarkadi földprogram. A falu- gondnoki rendszer kiépítése is kiemelt fontosságú terület. A PHARE-nak a szociálpolitikát támogató értékei, újításai, pályázati programjai összekapcsolhatóak a minisztérium szakmailag kipróbált, támogatott elképzeléseivel. A térségmenedzserek együtt kell működjenek a PHARE- programokkal. Tóthmátyás István minisztériumi főosztályvezető, a PHARE programiroda vezetője szerint a két program közös felületét a válságos területek szociálpolitikai felkarolása jelenti, az egyik közös felelős területük a békési központ. Ezért hárult az összehangolás felelőssége a békésiekre. A szociálpolitikában hátrányos helyzetű csoportoknál próbálnak új lehetőségeket teremteni, az időseknél az otthonápolásban, a regionális jellegű centrumok szolgáltatásainak támogatásában, az állami otthonokból kikerülő fiatalok biztonságosabb életkezdésében („félutas házak” létesítésével), a tartósan egészségkárosodottak támogatásánál. A békési találkozás a „hogyan tovább hatékonyan?” stratégiáját van hivatott megteremteni. — Az újabb PHARE pályázatok a halmozottan hátrányos területeket, csoportokat segítik — egészíti ki Tóthmátyás István —, tovább építve az etnikai kisebbségek támogatásával. A folytonosságot szeretnénk megőrizni és új ötletekkel fejleszteni a helyi gyakorlati életben a településeken megvalósítva. A magyar fejlesztési pénzek mintegy felét a nemzetközi összefogásból biztosíthatjuk. A múlt hónapban született Brüsszelben egy konszenzusprogram, célja, hogy az országon belüli együttműködést segítse a szociális védelmi rendszer kiépítésében a munkaügy, szociálpolitika, belügy, pénzügy, oktatásügy, nyugdíj- és egészségbiztosítás, magánbiztosítók, etnikai kisebbségek képviselete, az ön- kormányzatok és a szakma összefogásával. BedeZsóka Kamikazék két keréken (Folytatás az 1. oldalról) balesetek közel 50 százalékát okozták, de figyelemre méltó a kerékpárosok 30 százalékos részvételi aránya ebben a szomorú statisztikában. — A téli időjárási viszonyok nagyon sok veszélyforrást jelentenek a közlekedők számára — „ folytatja az aktuális témák sorát Ábrahám Béla. — A lehetőségeink függvényében fokozzuk a rendőri jelenlétet a közutakon, és a gyakoribb ellenőrzésekkel is szeretnénk elejét venni az újabb tragédiáknak. Megfigyelhető ugyanis, hogy a rendőri jelenlétnek nagyon komoly visszatartó ereje van a könnyelmű gépjárművezetők körében is. Tapasztalataink szerint ameddig egy főútvonalszakaszt ellenőrzés alatt tartunk, általában nem következik be súlyos baleset. Elsősorban a személygépkocsi-vezetők és a kerékpárosok fokozott ellenőrzését helyezzük előtérbe. Az autósoknál az ittasság kiszűrésére koncentrálunk. Nem véletlenül, hiszen az összes baleseten belül az ittasan őkozottak részaránya az országban Békés megyében a légmagasabb. A kerékpárosok egy része pedig hallatlanul könnyelmű, nem túlzás némelyiket a közutak kamikazéinek nevezni. Ittasan, kivilágítatlan biciklivel közlekednek, s ezzel saját életüket teszik kockára. Ismét meg kell erősítenem, hogy amikor.a rendőrök intézkednek velük szemben, elsősorban az ő védelmükben teszik. Szeretném, ha ezt mindenki világosan látná! Gyakran halljuk az elégedetlenkedőktől, hogy „lám a rendőrök a kerékpárosokkal foglalkoznak, míg a betörők és a gyilkosok szabadon futkosnak”. Nos, Békés megyében nem futkosnak szabadon a gyilkosok. Ábrahám Béla végezetül elmondta, hogy a halálos balesetek emelkedését objektív körülmények nem magyárázzák (vagyis nem az utak állapotának változása, a járműállomány számának, átlagos életkorának, összetételének alakulása, a forgalom képének, összetevőinek módosulása körül keresendők az okok). Sokkal inkább a közlekedőknek a közlekedési szabályokhoz való viszonyában találhatjuk az igazi okokat. Az önkéntes jogkövetés és ezzel párhuzamosan a közlekedési kultúra változatlanul sok kívánni valót hagy maga után Békés megyében. László Erzsébet Jövőre is építenek utat Füzesgyarmaton Füzesgyarmat nagyközség képviselő-testületének tegnapi ülésén a Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat vagyonátadásáról szóló megállapodást egyhangúlag elfogadták a képviselők. A jövőre tervezett szilárd burkolatú utak építésével kapcsolatban felvetődött: mivel az útépítéshez szükséges anyagok közül többnek december 31. után 30 százalékkal felmegy az ára, a nélkülözhetetlen kohósalakot még ebben az esztendőben meg kívánja vásárolni az önkormányzat. A testület a vásárlásra engedélyt adott. Bucsa, Dévaványa, Ecseg- falva, Kertészsziget, Körös- ladány, Szeghalom és Vésztő részvételével már működik az Északnyugat-békési Térség Gazdaságfejlesztési Társulása. Szóba került, hogy esetleg Füzesgyarmat is csatlakozik ehhez a társuláshoz. Némi vita után a képviselők úgy határoztak, hogy a későbbiekben majd visszatérnek a témára. (Magyari) Tenyésztők és termelők (Folytatás az 1. oldalról)-—A termelőnek, aki felneveli és a húsiparnak szállítja a sertést, a tenyészállat beszerzése külön költség. Mi ösztönözheti a pluszkiadásra? — A piac. A jobb minőségű végterméknél 1 százalék színhúsért ma a felvevőpiac kilónként akár 20-30 forinttal is többet fizethet. — Az egyesület honnan, milyenfajtákat szerez be? — Nagy értékű tenyész- anyagot importálunk Nyugat- Európából rendszeresen, onnan, ahol az adott fajták legkiválóbb egyedeit kínálják. Egy-egy tenyészkan ára eléri akár a félmillió forintot is. Rendszeres a spermaimport is. Svédországból, Finnországból, Németországból, Belgiumból, Dániából vásárolunk rendszeresen. Békésben az anyai hasznosítású fajtákból van a legtöbb; a magyar nagyfehér hússertésből. Ehhez a helyben tenyésztett Pietrin is kiváló apai vonal, de a térségben a legjobban elterjedt terminál kan a Hódmezővásárhelyen tenyésztett Hód-hib, amit a Belga Lapály és a Duroc fajta különböző kombinációiból állítottak elő. — Mibe kerül egy jó tenyész kocasüldő? — Egy 100 kilogramm körüli 30 ezer forint plusz áfa, a tenyészkan pedig 40-60 ezer forint közötti. A kormány egyébként támogatja a tenyészállatvásárlást kocánként 5 ezer forinttal. A támogatáshoz a megyei földművelésügyi hivatalokhoz benyújtandó pályázat útján lehet jutni. Tóth Ibolya Öthónapos magyar nagyfehér tenyész kocasüldők. A med- gyesegyházi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet magas szakmai színvonalú tenyészete ezzel a Békésben népszerű sertésfajtával foglalkozik fotó: kovács Erzsébet Javaslatok az intézményekről Nem maradhatnak bizonytalanságban A megyei közgyűlés a legközelebbi ülésén :— szándékai szerint — megpróbálja lezárni a fenntartásában működő intézmények struktúrájának vizsgálatát. Ezt a célt tartotta figyelmének középpontjában a megyegyűlés pénzügyi bizottsága tegnap délutáni ülésén is, amelyen Kovács Mihály pénzügyi osztályvezető rámutatott: a jövő évi költségvetést végleges rövid távú stratégia ismeretében készíthetik el, és az intézmények számára sem megnyugtató a hosszú ideig tartó bizonytalanság. Markó István bizottsági elnök az intézmények elkeserítő állapotát, a dologi kiadásokra rendelkezésre álló szűk pénzügyi keretet, az épületek rossz állapotát, a alkalmazottak alacsony fizetését, az érdekérvényesítés lehetetlenségét emelte ki. Az érintett intézmények helyzetét áttekintve a bizottság a jövő héten ülésező közgyűlésnek javasolja többek között, hogy a bélmegyeri kastélyt egy későbbi időpontban értékesítsék, a befolyt összegből a tarhosi intézményt bővítsék, s ott teremtsék meg a nevelőotthoni ellátást. A gyula-remetei nevelőotthon épületeinek hasznosítása érdekében a bizottság célszerűnek találja, hogy a szabad férőhelyek a kertészeti szakközépiskola diákjainak elhelyezését szolgálják. A távlatokban gondoskodni kell, hogy a nevelőotthoni feladatokat más helyen valósítsák meg, s az intézmény a szakközépiskola diákotthona legyen. Az eleki nevelőotthonban az ellátás bővítését javasolják a térségből a gyámügy által beutalt és ellátandó gyermekekkel, s ehhez szükséges a helyi önkormányzat támogatása. A bizottság határidőt is megszabott: 1996. június 30. L. E. Békéscsaba a számok tükrében Békéscsaba legnépszerűbb embere Pap János polgármester, őt követi Végh László alpolgármester, majd fej-fej mellett dr. Lukovics Éva és Tóth Károly képviselő. Ezzel szemben a pártok támogatottsági listája élén az MSZP áll, szorosan mögötte az SZDSZ, őket kicsit távolabbról az FKGP és a Fidesz követi. A sajtóban egyébként gyakran megjelenő MDF csak ezután következik mindössze hét százalékkal. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a lakosság több mint 50 százaléka teljesen bizonytalan ez ügyben — olvashatjuk ki a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézetének októberi közvélemény-kutatásának számaiból. A Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány által indított átfogó önkormányzati vizsgálatsorozat az ország kilenc városára terjed ki — Békéscsabára az önkormányzat meghívására érkeztek a közelmúltban. Ezer véletlenszerűen kiválasztott békéscsabai felnőttet kérdeztek meg néhány igen érdekes kérdésről. De lássuk a további adatokat: A város politikai eseményei az emberek 26 százalékát egyáltalán nem érdekli, 23 százalékát egy kicsit, 37 százalékát közepesen, és mindössze 14 százalék azoknak a száma, akik nagyon érdeklődnek ez iránt. Kiderül, hogy az emberek közérzete alapján Békéscsabán jobban mennek a dolgok, mint az országban, és a négy évvel ezelőtti helyzethez mérten is úgy gondolják: az ország helyzete többet romlott, mint a városé. Csak nagyon kevesen érzik azonban azt, hogy az önkormányzat figyelembe venné az itt élők kívánságait. Legtöbben (a lakosság 47 százaléka) segélyért fordult a hivatalhoz, míg legkevésbé adóügyeik miatt keresik fel a városházát. A hivatalhoz forduló emberek 56 százaléka könnyen elintézte dolgait, 27 százaléka egyáltalán nem, 17 százaléka pedig nehezen jutott előre ügyei intézésében. Az emberek többsége szerint elsősorban kitartásra, türelemre van szükség, de sokan fontosnak vélik az összeköttetéseket is — szerencsére azonban csak kevesen tartják szükségesnek Békéscsabán a megvesztegetést. A felmérés szerint legfontosabb szerepe a város helyzetének alakulásában a polgármesternek és a közgyűlésnek van, a legkevesebb pedig az egyházaknak és a város polgárainak. Érdekes adat, hogy az emberek 75 százaléka nem tudja, ki az önkormányzati képviselője, 88 százaléka pedig sohasem találkozott vele. A legsúlyosabb gondnak a szegénységet, a munkanélküliséMilyen gyakran szokta olvasni? £3naponta Dhetente többször □ritkán | Békés Megyei Hírlap országos napilapok Békés Megyei Nap get, a fiatalok helyzetét és a bűnözést tartják, a legkevesebb bajuk pedig a tömegközlekedéssel van. Érdekes azonban, hogy arra a kérdésre, hogy miből fedezné a hiányt, ha elfogyna a város pénze, legtöbben azzal válaszoltak, hogy átszerveznék a kihasználatlanul működő intézményeket. Az emberek 39 százaléka összevonná a kislétszámú osztályokkal működő iskolákat, igaz, 45 százalékuk viszont vállalná a többlet- költségeket. A legideálisabb osztálylétszámnak egyébként átlagban a 23 főt találták. Mérlegre került a felmérés során a sajtó is: az önkormányzat munkájáról legtöbben (77 százaléknyian) a város ingyenes lapjából, a Heti Mérlegből értesülnek. Ezt követi 67 százalékkal a Békés Megyei Hírlap, 48 százalékkal a Csaba TV, 41 százalékkal a helyi rádiók, 29 százaléka ismerősök útján, 23 százaléka a kábeltelevízióból, 18-18 százaléka pedig a munkatársaktól, illetve a Békés Megyei Napból értesül a közgyűlés eseményeiről. A Heti Mérleghez a lakosság 88 százaléka rendszeresen hozzájut, és azok nagy része elégedett is a lap színvonalával. Alig ismerik azonban a Heti Délkeletet: 65 százalékuk egyáltalán, 22 százalékuk csak nagyon ritkán olvassa. Napi rendszerességgel legtöbben lapunkat, a Békés Megyei Hírlapot olvassák — ez a lakosság mintegy 63 százaléka. Ezzel szemben az országos napilapokat és a Békés Megyei Napot 14-14 százaléknyian olvassák el mindenreggel. A rádiókat elsősorban délelőtt és délután hallgatják a városban — talán ezzel van összefüggésben az is, hogy a két leghallgatottabb műsora a Start és a Róna rádiónak van. Antal Gyöngyi
