Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-20 / 272. szám

KÖRKÉP 1995. november 20., hétfő Erzsébet-nap díj nélkül Nyolc éven át, november 19- e táján, vára­kozással ültünk a televízió elé, hogy része­sei legyünk az Erzsébet-díjkiosztó gálá­nak. Részesei, mert szavazatunkkal dönt­hettünk, ki kapja a szobrocskát, a velejáró „fele forint, fele dollár”-ral. Érdek­lődésünk természetesen az alapító Speter Erzsébetnek is szólt, aki édes gyermekévé fogadta a magyar művészetet és nem átallotta saját pénzét áldozni e gyermek javára. A díj nemcsak azok körében nép­szerű, akik kapták, hanem a közönség is megszerette, amit bizonyít, hogy tavaly hetvenezer szavazat érkezett. Az idén egy sem. És hiába ültünk a hét végén a tv elé is. A hiba természetesen nem a mi készülé­künkben van. Mint olvasóink is tudják, a tavalyi, Szolnokon rendezett díjkiosztó gálán Speter Erzsébet bejelentette: „...ez volt az utdlsó Erzsébet-díjkiosztó gála... Isten veled, Magyaror­szág!” Tudjuk azt is, hogy miért: az eredeti megál­lapodást a bank egyoldalúan felrúgta, a kialkudott tizenkét százalékos kamatot felmondta, lehetetlen­né téve ezzel a díj eredeti céljai szerinti működését. Azóta is sokakat foglalkoztat a kérdés: miért; de egyre inkább az is: hogyan lehetne folytatni. Mert a nemes kezdeményezés ma már nem csupán az egyéni alapítványtevő szívügye, hanem a magyar kulturális élet közügye. Ráadásul azon kivételes eset, amikor valaki a saját pénzét áldozza — nem haszon reményé­ben! — a tehetségek elismerésére. Az elmúlt években vajon kapott volna a köz­ponti büdzséből száznégy magyar mű­vész (ennyi az Erzsébet-díjasok száma) ilyen értékű elismerést? Tudjuk, hogy nem, hiszen ha a szándék megvolna, akkor sincs erre pénze a kulturális kor­mányzatnak mostanság. De hogy miért nem éri meg egy állami banknak, már csak a reklám miatt is, felkarolni a ma­gyar Oscart? A közönség — ezt jelzik olvasóink érdeklődő kérdései, vélemé­nye is — az idén Erzsébet-díjra jelöltek híján, és éppen ezért az Erzsébet-díjra szavaz­nak. A folytatásra. Annyi bizonyos, már rég nem fognak emlékez­ni a bürokratákra, az — Erzsébet asszony kifejezé­sével élve — „ügyeletes szakmumusok”-ra, ami­kor az Erzsébet-díjat még mindig emlegetik — és nem csupán így november 20-a tájékán. Bízzunk abban, hogy pénzügyi körökben előbb-utóbb győz a józan ész. Talán már jövőre... Seleszt Ferenc „The English Club” Kecskeméten Földinh volt. Ezen a na­pon hunyt el 1963-ban a szarva­si születésű Melich János nyel­vész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a nyelvészeti tudomá­nyok doktora. Egyetemi tanul­mányait Kolozsvárott és Bécs- ben végezte, 1895-ben a buda­pesti egyetemen bölcsészdokto­ri oklevelet szerzett, 1901-ben egyetemi magántanári képesí­tést nyert. 1911-től a budapesti egyetem szláv filológiai tanszé­kén nyelvi rektor. 1943-tól az MTA főkönyvtárnoka. Feldol­gozta a régi magyar szótáriro­dalom történetét, és több ilyen irányú emléket kiadott. Foglal­kozott a magyar helyesírás ré­gibb korszakával. Legjelentő­sebb etimológiai munkássága. Hatezer fűtésre. A zsadányi önkormányzat a köz­ponti alapból 660 ezer forintot kapott a háztartási tüzelőolajjal fűtők támogatására. A képviselő-testület döntése értel­mében minden jogos igénylő — a december 31 -ig tartó időszakra — hatezer forintot kap. Egyezség válás után. Ismét napirendre került a koráb­ban közös igazgatás alá tartozó három dombegyházi település vagyonelszámolása. Rácz Mi- hfyé, Magyardombegyház polgármestere azt kifogásolta, hogy a gázvagyon megosztása annak idején nem vezetékhossz- arányosan történt. Az előző képviselő-testület által megkö­tött egyezség áttekintése során kiderült: Magyardombegyház ellentételezésként a közös va­gyonból kapott egy lakást. A va­gyonmegosztást a' megyei va­gyonátadó bizqttság jóváhagy­ta, a jegyzők nyilvántartásaik­ban a megegyezés utáni állapo­tot rögzítették. Mindez azt jelen­ti, hogy a korábbi döntést csak bírósági úton lehetne megvál­toztatni. Ilyen eljárásra azonban nem kerül sor, mert Dombegy­ház polgármesterének, Gyarma­ti Jánosáénak sikerült tisztáznia a helyzetet magyardombegy- házi kolléganőjével. • Az idegen nyelveken tanulók egyik valóságos ellensége a fe­lejtés. Ezt segít elkerülni a kö­zelmúltban nyílt angol nyelvi klub Kecskeméten, a Klapka utca 35. szám alatt. Az országos hálózattal rendelkező kecskeméti Kesfló Egyesület ötlete vált valóra, amikor elsőként Magyarorszá­gon angol nyelvi klubot alakí­tott. A klubvezető kiválasztása a Békéscsabai Manchesteri Nyelviskola segítségével tör­tént. A nyáron ugyanis Manchesterben a nyelviskola toborozta oktatói köréből a leendő klubvezetőt, aki végül is vezető tanáruk, Phyl Doonay lett. A kapcsolat továbbra is élő, mert a klub induló játékában a legjobban szereplők ingyenesen A szolnoki székhelyű Tele-Coop Kft. Kevermesen is szeretné ki­építeni a kábeltelevíziós hálóza­tot, és a helyi stúdiót is. Az elképzelésekről a közelmúltban tartott tájékoztatót Borsos Árpád vállalkozó, a kft. ügyvezetője. Mint megtudtuk, a rendszer— a Magyar Televízió I-es, Il-es programján kívül — lehetővé tenné 8 műholdas, valamint 3 IJRH-csatoma vételét. A vállai­utazhatnak (a Kesfló támogatá­sával) Manchesterbe gyakorolni az angol nyelvet. — A klubtagság nálunk in­gyenes — tájékoztat Sárközi Elek, a Kesfló Egyesület elnöke —, s ez meglepte az embereket. Sokan nem hiszik el, hogy térí­tésmentesen, baráti környezet­ben érezhetik jól magukat és gyakorolhatják az angolt. Nem nyelviskola, hanem angol nyelvi környezet lesz ez, amit a legkülönbözőbb korosztályok­nak kínálunk. A gyerekek játé­kos foglalkozása, daltanulása mellett a diákság angol történel­mi ismereteinek bővítése, angol nyelvű filmek vetítése, teázás, rejtvényfejtés, drámaklub, dal­szövegírás, lemezre éneklés is szerepel a programban. A helyi kozó arra törekszik, hogy minél több magyar nyelvű adást tudjon sugározni a rendszer. A kiépítési díj háztartásonként 20, jlletve 25 ezer forint, attól függően, hogy egy összegben fizet-e a megrendelő vagy részletekben. A beruházáshoz a Kevermes és Vi­déke Takarékszövetkezet egy­éves lejáratú hitelt biztosít a helyi lakosoknak, a befizetés havi rész­letekben esedékes. A szerző­tanítóképző hallgatói segítenek a kisebbekkel való foglalkozás­ban. A képzettség felső szintje határtalan lehet, hiszen vezető üzletemberek számára kíván­ságra állít össze programot a klubvezetés. Phyl fél évig alapozza az an­gol klubot, majd újabb manches­teri szakemberek jönnek és a kinti egyetemmel, főiskolával is építjük majd a kapcsolatot. Hangsúlyozom, ez az angol klub nem üzleti alapokon áll. Phyl Dooney szereti és egyre inkább ismeri Magyarországot, őt más­kor is visszavárjuk. Ha valaki az országban számítana a segítsé­günkre egy hasonló angol klub szervezésében, megkereshet bennünket és tárgyalhatunk. Bede Zsóka déseket november 30-án lehet megkötni a pénzintézettel. A hálózat kiépítésének legfon­tosabb feltétele az, hogy Kever­mesen legalább 300 család igé­nyelje a szolgáltatást. Ebben az esetben 1996 tavaszán megkez­dik a telepítést, és nyár közepére be is fejezik a munkálatokat. A szolgáltatás havi díja várhatóan havi 270 forintba kerül. Vida Szűcs Emese Lesz kábeltévé Kevermesen? Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan tudják követni a divatot? Vízi Tünde 16 éves, sárkad- keresztúri tanuló: — Nagyon szeretem nézeget­ni a divatlapokat, a kirakatokat. Érdekel, hogy mások hogyan öl­tözködnek. Figyelemmel kísé­rem a divatot, és igyekszem kö­vetni is azt, már amennyire a szü­leim pénztárcája engedi. Egy dol­got nem szeretek: ha egy csomó embernek pont ugyanolyan ruhá­ja van, mint nekem. Az ikertest­véremmel is sok hasonló vagy egyforma holmink van, ám nem­igen szoktunk egyformában jár­ni. Mindenki egyéniség... Kertész Andrea, 22 éves, békés­csabai eladó: — Nálam már munkahelyi ár­talom a divatkövetés. Az Arnica butik, ahol dolgozom, szinte nap­rakész divatot kínál a vásárlók­nak. Nem hunyhatom be a sze­mem, ha meglátok egy-egy szép darabot. Az is nyivánvaló, hogy az ember nem vehet meg min­dent, amit „megkíván”, ezért sze­lektálok. Elsősorban arra költők, ami jól áll, amiben jól érzem ma­gam, és ami tetszik annak is, aki a legközelebb áll hozzám. Vagyis a divat önmagában kevés... ■ Fábián János, 21 éves, sarkadkeresztúri telefonszerelő: — Tudnám és szeretném is követni a divatot, ha ehhez mér­nék a fizetést, de sajnos a pénz­tárcám meg a kirakatok kínálata között óriási a szakadék. Addig, amíg egy jó farmer 8-10 ezer forint, le kell mondanom az olyan luxusról, mint divat napra­kész követése. Ha vennem kell valamit, előtte azért körülnézek kirakatokban, a baráti köröm­ben, mi is megy mostanában. De sohasem tudok a legdrágább he­lyen vásárolni... Képíróné Nagy Andrea, 29 éves, sarkadi pedagógus: — Nagyon szeretem a diva­tot. Imádom lapozgatni a divat­lapokat, minden újdonságra fo­gékony vagyok, de a pénztárca gátat szab a vágyaimnak. Ma már az áruházak sem olcsóbbak, mint a butikok. Ha valaki foly­ton csak készruhákat vásárol, az vagy nem eszik vagy nem a kö­zéprétegbe tartozik. Én úgy pró­bálom meg áthidalni ezt a prob­lémát, hogy követve a divatot a ruháim nagyrészét varratom, így még mindig olcsóbb. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Új sorozatunkban terjesztőinkkel, nyomdászokkal, kiadónkkal ismerkedhetnek meg. Bemutatjuk az ügynökségvezetőket Randevú egy őzzel Meglehetősen mozgalmasak a 801. számú, békési székhelyű terjesztési ügynökség vezetőjének,Borbély Évának az estéi. Kör­zetében — Mezőberény, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Körösladány, Ecsegfalva és Dévaványa — immáron két esztendeje na­ponta 180 kilométert autózik, s az említett térségben csaknem 2400 példányt szállít lapunkból, a Békés Megyei Hírlapból. — A lapterjesztés nem volt újdonság Borbély Éva számomra, ugyanis előtte is,,újságos” vol­tam, különféle lapok terjesztésében, szervezésében dolgoz­tam. Amikor megtudtam, hogy erre a feladatra pályázatot írnak ki, úgy gondoltam: kipróbálom magamat a napilap terjesztésében. Élvezettel csinálom ezt a munkát annak elle­nére, hogy fárasztó és sok a gond. Ma már tizennégy remek kézbesítővel dolgozom, munkájukról nekem kell gondoskod­nom. Éjfélkor kezdek, s amikor mások a reggeli műszakba indulnak, én akkor érek haza, majd délelőtt ismét megyek vissza a területemre ellenőrzésre, ügyintézésre, az esetleges problémák kivizsgálására, mert szeretek mindennek magam utánajárni — sorolja szusszanásnyi szünet nélkül. Aztán elmeséli, hogy az utóbbi időszakban a kézbesítők körében különféle okok miatt nagy volt a fluktuáció, s néhány helyen „cserélni” kellett. Most, hogy családi vállalkozások­ban folyik a terjesztés, stabilizálódott a kézbesítői létszám. Aztán a mindennapokról váltunk szót. Mint mondja, folyama­tos munkarendben dolgoznak, valósággal összefolynak a napok. Megtudom: ketten viszik a lapokat, mert így tartja biztonságosnak az utat. — Sokféle ember jár-kel az éjszakában — jegyzi meg lakonikusan, és máris két sztorit mesél. — Két hónapja egy őzzel találkozott, ez a randevú 120 ezer forintjába került. Néhány nappal később, amikor a fizetéseket vitte a kézbesítőknek, Gyomaendrődön a lezárt gépkocsiját feltör­ték, s ellopták belőle a táskáját irataival együtt. — Önkéntele­nül is az előfizetőkről és a kézbesítőkről esik szó. — Célom, hogy az előfizetők és a kézbesítők között tartós kapcsolat alakuljon ki, szeretném, ha minden kézbesítő minden család­nak személyes ismerőse, s ne csak futó vendége lenne — mondotta búcsúzáskor Borbély Éva. —sz— A földalap bővítését kérték Együttes ülést tartottak a közel­múltban Dombegyház, Kis- és Magyardombegyház földrendező bizottságai. A kis- és magyar- dombegyházi önkormányzat, vala­mint a három bizottság támogatja a dombegyházi önkormányzatnak a 11. számú kárpótlási földalap módo­sítására a privatizációs miniszter­hez benyújtott kérelmét — A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. területéből kér­tük 272 hektárnak a kijelölését 8330 aranykorona értékben — tudtuk meg Dombegyház polgár- mester asszonyától, Gyarmati Jánosáétól. — Ha megkapjuk a földet, annak 80 százalékára helybeliek, 20 százalékára pedig vidékiek, elsősorban kis- és magyardombegyháziak, illetve battonyaiak licitálhatnak. — Miért éppen 272 hektárt szeretnének kijelöltetni? — Előzetes igényfelmérést végeztünk az előbb említett tele­püléseken, a battonyai bizottság­gal is egyeztettünk. —Milyenek az esélyek? — Van egy jogszabály, amelynek alapján a privatizációs miniszter módosíthatja a II. szá­mú földalapot, ebbe újabb terüle­teket vonhat be. Reméljük, meg­hallgatásra talál a kérésünk, hi­szen errefelé sok embernek egye­dül a föld jelenti a megélhetést — mondotta Gyarmati Jánosné. Erősíti nemzetközi pozícióit a MÁV A görög vasút tagja lett, a francia pedig figyelői státust kapott ab­ban a nemzetközi vasúti szerve­zetben (OSZZSD), amely 24 ke­let-európai, illetve ázsiai orszá­got tömörít soraiba. Szófiában az elmúlt két hónapban megtar­tott konferencia középpontjá­ban a szervezet további reform­ja, a bürokratikus elemek kiikta­tása állt. Az érintett vasutak vezetői megvitatták az azonos elveken nyugvó tarifapolitika kialakításának lehetőségét, a ha­tárállomások áteresztő képessé­gének bővítését, a Nyugat-Euró- pát az ázsiai országokkal összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítésének feltételeit. Áz értekezleten a MÁV Rt.-t Sipos István vezérigaz­gató-helyettes képviselte, aki több külön megbeszélést is folytatott. Találkozott pél­dául a belorusz, a lett, a lit­ván és az észt vasutak vezetőivel, akikkel az Európa északi és déli részét Magyaror­szágon keresztül összekötő vas­útvonalakon a zökkenőmen­tesebb, az összehangoltabb te­herszállítások elősegítésének feltételeit vitatta meg. Az érin­tett felek megállapodtak abban, hogy a finn vasúttal is fölveszik a kapcsolatot, ezt követően pe­dig 1996 első negyedévében" Észtországban konferencián vi­tatják meg a konkrét teendőket. A MÁV Rt. vezérigazgató­helyettese találkozott görög, bolgár és román kollégáival is. Ezen a megbeszélésen 100 ezer tonna Görögországból szárma­zó narancsnak a FÁK országai­ba történő szállítása volt a fő téma. Az ügyben további tár­gyalások várhatók. A résztvevők megvitatták, hogy a görögországi Thessza- loniki és a németországi Mün­chen között Budapest érintésé­vel, menetrend szerint köz­lekedő teherszerelvényeket in­dítanának. E tekintetben, mint a felek hangsúlyozták, szükség van az árpolitika összehangolá­sára és az ám fegyveres őrzésé­nek a teljes vonalon történő megszervezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents