Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-17 / 270. szám
Megkérdeztük olvasóinkat JNjÉHÉfóÉk x Ismerkednének-e hirdetés útján? Kérdésünkre a magyarbánhegyesi Sódarné Varga Gyöngyi válaszolt. (5. oldal) Ma: Sarkad és környéke Megyei lapszámunkban ma Sarkadról és környékéről tudósítunk, békéscsabai olvasóinknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Gólyasirató... Alkonyodott. Szárnyai elerőtlenedtek. Egész nap repült, hosszú út mögötte. Hirtelen egy fát pillantott meg... (6. oldal) 1995. NOVEMBER 17., PÉNTEK ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 270. SZÁM Hírek Megyei polgárőrszövetség. Békés megyében 55 polgárőrszervezet működik. A napokban alapították meg a polgárőrség megyei szövetségét, melynek székhelye Szarvas lett. Elnöke Debreczeni József, aki a békésszentandrási polgárőrök vezetője. Feladatuknak a településeken működő polgárőrszervezetek problémájának megoldását tekintik, illetve a megyei polgárőrség alapszabályzatát igyekeznek kidolgozni. Rendőr-véradás.. A Békés megyei rendőrség állománya évente két alkalommal ad vért. Ez év júniusában és november 15-én 50-50 rendőr adott 20-20 liter vért a megyei rendőr-főkapitányságon. Kihelyezett véradáson vettek részt a mezőkovácsházi, az orosházi és a szarvasi rendőrkapitányságok állományában dolgozók is. Sd-fl irodalom. Med- gyesegyházán a községi könyvtárban november 20-án 17 órától író-olvasó találkozót rendeznek, ahol Nemere István sci-fi íróval beszélgethetnek a résztvevők e sokak által kedvelt irodalom „titkairól”. Krízisotthon Sarkadon. Átmeneti szállást biztosít rászorulóknak az az otthon, amelyet a jövő év márciusában adnak át. (3. oldal) Orosháza idegenforgalmáért Mint köztudott, Orosháza és környéke idegeforgalmilag nem egy felkapott hely. Ezen változtatva, erre a problémára megoldást keresve ültek össze a napokban Orosházán a művelődési központban a szálloda- és panziótulajdonosok, a fürdőigazgató és a dologban még érdekelt egyéb vendéglátósok. A közös cél mindenki részéről az volt, hogy egymásnak segítve, kölcsönös információnyújtással javítsanak Orosháza és környéke idegen- forgalmán. A távoli tervek között szerepel a közös reklám, kulturális és szórakoztató programok szervezése, kapcsolattartás külföldi és belföldi intézményekkel a turisták „idecsalo: gatása” érdekében. Tolerancia-nap Gyulán. A Mentálhigiénés Programiroda feladatáról, tevékenységéről beszélt dr. Benkő Zsuzsanna Gyulán, a 48-as klubban tartott tolerancia-napon. (Tudósításunk a 3.oldalon) fotó: lehoczky Péter A battonyai képviselő-testület tegnap, november 16-án rendkívüli ülésen tárgyalta meg a Somogyi és a Hunyadi utca kereszteződésében végrehajtandó forgalmirend-változást. Lapunkban többször beszámoltunk arról, hogy a határátkelőhöz vezető Somogyi utcán a külföldiek igen gyakran figyelmen kívül hagyják a stoptáblát, veszélyeztetve ezzel a „mezőkovácsházi úton” közlekedők biztonságát. — Figyelembe véve a helyi igényeket, a kiemelt, illetve alárendelt irányok felcserélését még ebben az évben meg fogjuk valósítani. A „veszélyes helyre” figyelmeztető sárga fényű villogó lámpák elhelyezésétől sem zárkózunk el, de anyagiak hiányában ez csak akkor oldható meg, ha az önkormányzat a bekerülési költség (mintegy 400- 450 ezer forint) 50 százalékát vállalni tudja — ismertette a testülettel dr. Németh Ferenc jegyző a Békéscsabai Közúti Igazgatóság forgalomszabályozási és hálózatkezelői osztályának levelét. A lámpák elhelyezésére a képviselők 200 ezer forintot szavaztak meg, ám a vita során kiderült, hogy ezzel korántsem oldódik meg a kérdés. Többen (Folytatás a 3. oldalon) Mellékvonal is lehet gazdaságos 1998-ra juthat alagútról nyűt pályára a MÁV Rt. Háromévi huzavona után, 1994 októberében jelent meg Magyarországon a vasúti törvény, mely alapján a MÁV Rt. megkapta a továbblépések lehetőségeit. Ezt követó'en a tavaly novemberi kormányhatározat 56 milliárd forint terhet vett le a MÁV-ról. Majd a magyarországi vasúti szolgáltatás normalizálása érdekében újabb kedvező' lépések történtek — mondta Kálnoki Kiss Sándor, a MÁV Rt. elnöke tegnap Vésztőn, a vasút jelenlegi helyzetével, illetve jövőjével kapcsolatban tartott fórumon. Kálnoki Kiss Sándor tájékoztatójából megtudtuk: január elsejével — az állammal történt sikeres megállapodás alapján—megszűnik a belföldi személyszállítás veszteségessége. A nemzetközi személyszállításnál viszont továbbra is 3,3 milliárd forint veszteség várható. A MÁV tehervagonparkját 3-4 éven belül fel szeretnék újítani, s további vonalak villamosítása (német segítséggel) is hamarosan megkezdődik. Az elnök hangoztatta: tudják, hogy a MÁV racionalizálása itt-ott fájdalmakat is okozott. A 4800 dolgozói csökkentést az érintettek nehezen élték át, de szerencsére tömeges konfliktushelyzet sehol sem alakult ki. Lassan ez a folyamat is lezárul, a MÁV Rt. személyi állománya várhatóan 60 ezer körül lesz. ígéretként elhangzott: három évig szinten tartják a reálbéreket, s a vezetőség 1998-ra kivezeti a MÁV-ot az alagútból, s azt követően a nyílt pályán már könnyen tudnak előre haladni. A MÁV Rt. Vésztői Regionális Üzletvezetőségével kapcsolatban Kálnoki Kiss Sándor elmondta, reméli, hogy általa (ha helyben láthatják az igényeket és lehetőségeket, s az önkormányzatok is összefognak) a mellékvonalak is gazdaságossá tehetők. Kérdés alapján vetődött fel a Szeghalom és Vésztő között, a Berettyón átvezető vasúti híd sorsa. A MÁV Rt. elnöke úgy vélekedett: a MÁV Rt. Szegedi Igazgatósága készítsen prognózist arról, hogy mekkora az az árumennyiség, amely a híd visszafogott terhelhetősége miatt kerülőúton bonyolódik, illetve mérje fel, mekkora áruforgalom kerül át közútra, a híd nem megfelelő állapota miatt. (A prognózis elkészítésére a MÁV Rt. Szegedi Igazgatóságának a fórumon jelenlevő igazgatója dr. Tóth Imre a nyilvánosság előtt ígéretet tett.) A problémát a prognózis ismeretében orvosolják majd. A további válaszokból megtudtuk: a Vésztőn működő fűtőház megmaradása kizárólag a MÁV Rt. Vésztői Regionális Üzletvezetősége létrejöttének köszönhető. A Szeghalom—Püspökladány közötti áruszállítás pedig egyelőre továbbra is a püspökladányiak hatáskörében marad. Magyari Barna Hangulatjelentés ’95. november Tüntettek a • pedagógusok, egyetemi oktatók, közművelődési dolgozók, az orvosok, az ápolók; veszélyben szervezetük működőképessége — figyelmeztetnek folyamatosan a rendőrök, a tűzoltók. S ha valaki még nem sztrájkolt, ■vagy nem fenyegetődzik munkabeszüntetéssel, nem biztos, hogy elégedett. Nehéz időket élünk, mindenkinek megvan a maga baja, saját keresztje, félnivalója. Hanincs munkahelye, attól, hogy miből él meg, fizeti költségeit, eteti, ruházza a családját. Ha a szerencsésebbek közé sorolhatja magát (egyelőre), akkor attól, hogy meddig lesz képes megbirkózni a létszámleépítés következtében megnövekedett feladatok súlyával. Akinek meg pillanatnyilag biztos az egzisztenciája, lassan attól lesz ideges, hogy a miniszterelnök egyre gyakrabban igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, „nincs társadalmi robbanásveszély”. Márpedig ha nálunk valamit mind hevesebben cáfolnak, az nem jó előjel... Annyi bizonyos: az a tanárnő nem jókedvében megy el iskola után takarítást vállalni, nem feltűnési viszke- tegsóg hajtja az utcára tüntetni. Ám ha minden ötödik, hatodik kollégáját az elbocsátás réme fenyegeti, ha iskolákat szüntetnek meg a szemellenzős gazdasági kényszer alatt — ami törvényszerűen előidézi a szellemi hanyatlást, a lélektani összeomlást, aláássa az önbecsülést —, akkor egyszerűen nincs más választása. Piacképes, hatékony oktatásról álmodunk, miközben a kormányzat éppen üzleti érdekekre hivatkozva sorra kirángat minden téglát az iskola alól. Ember- és nemzetformáló pedagógusok nélkül nincs fennmaradás, előrelépés; de hogyan várhatnánk el a hivatásában, lelkiismeretében megalázott szakembertől, hogy a jövőnket építse? Feszültségekkel terhes, zavaros, érték- és ítéletvesztett időkben nem lehet minőséget teremteni, rossz közérzettel jó munkát végezni. Valameddig valahogyan mégiscsak lehet — de mennyi az áldozat? Niedzielsky Katalin Miből fizessenek a dévaványaiak több milliót? Viharfelhők egy emlékmű körül Dévaványán a rendszerváltás után merült fel először a második világháborús emlékmű létesítésének gondolata, vagy a főtéren álló első világháborúban elesettek emlékművének kibővítése. A képviselő-testület csakhamar pályázatot írt ki. Aztán a sikeres és sikertelen pályázatok felett már-már végtelennek tűnő viták bontakoztak ki. Az évekig elhúzódó ütközések után, végül a képviselő-testület elfogadott egy többmilliós tervet, amely társult volna az első világháborús emlékmű kibővítéséhez. Ám ebbe a tervbe-is több hiba csúszott. A legnagyobb gond az volt, hogy a település nem „hurrázott”, azaz az elképzelés nem találkozott községi igénnyel, hisz a községi befizetésekből mindössze hétezer forint gyűlt össze. A tervek szerint a márványtáblára közel ötszáz nevet kellett volna felvésni. A többmilliós elképzelés eleve községi felzúdulást, nemtetszést eredményezett. Az első világháborús emlékműtől száz méterre szerényen húzódik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafa. Ezt követően szintén körülbelül száz méterre található a szovjet emlékmű, amely a régi templomkert területén helyezkedik el. Ilyen viszonyok között a második világháborús emlékmű — amely több millió forintba kerül — hivalkodásnak, sértő kiváltságnak tűnt volna, hisz a halál egyformán kaszálta a hősöket. Az is meggondolandó volt, hogy miként fizessen több milliót a lakosság, amikor a községben nagyarányú a munkanélküliség. így aztán községi nyomásra a tervezetet a képviselők elvetették. A közelmúltban tartott testületi ülésen viszont ismét szóba került az emlékmű témája. Papp Tibor polgármester furcsa módon bejelentette: Dévaványa erdélyi testvértelepülésének egy művésze készíti az emlékmű terveit, ám nem igazán eredményesen, mivel az a helyi viszonyokhoz nem idomul. A polgármester hangsúlyozta: ő a helyi adottságok figyelembe vételére hívta fel a művész figyelmét, s hiszi, biztatóan alakul majd a dolog. (Folytatás a 3. oldalon) Felkészülés a nagybetűs életre. A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium tanulói osztályfőnöki órákon ismerkedhettek munkaügyi tanácsokkal. (Cikkünk a 3. oldalon) Villogó sárga Battonyának
