Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-02 / 257. szám
1995. november 2., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP ff MEGYEI HÍRLAP Januártól drágább. Füzesgyarmaton azok a családok járnak jól, akiknek még ebben az esztendőben módjuk van bekötni lakásukba a gázt. December 31- éig még változatlanul 18 ezer forint a lakossági gázbekötés közműfejlesztési hozzájárulása. Január elsejei hatállyal viszont ezt az összeget a képviselő-testület 26 608 forintra felemelte. Magányosok estje. A gyulai Partnerközvetítő Iroda szombaton este 7 órától a klub tagjai, valamint egyedülállók részére zenés estet szervez Gyulán, a Park étteremben. A lassan hagyományossá váló program legutóbbi rendezvényén csaknem százan töltöttek el egy kellemes estét. Jelentkezni még lehet az autóbusz-állomásnál, a Bongó Tourist-irodában. Vaqgygytás. A nagykamarás! általános iskola az elmúlt napokban vas- és papírgyűjtést szervezett a tanulók részvételével. A szorgalmas munka eredményeként a gyerekek 36 tonna vasat és 5 tonna papírt szállítottak be a békéscsabai MÉH telepére. A kapott pénzt arányosan megosztják a tanulók között, akik maguk döntenek a felhasználásáról. Mint hallottuk, néhányan a kapott összeg egy részét felajánlották a Nagykamarási Gyermekekért és Ifjúságért Alapítványnak. Hírmondó. A magyarbán- hegyesi templomban találkoztak a közelmúltban azok a hajdani lányok és fiúk, akik 50 évvel ezelőtt minden vasárnap a Mária Kongregációban és a Legény- egyletben jöttek össze imádkozni, énekelni, beszélgetni. Erről szól a megemlékezés a Magyar- bánhegyesi Hírmondó októberi számának első oldalán, ahol még egy szép verset is olvashatunk az anyai szeretetről. Ezt az írást egy „Nyílt levél” követi az 1956-os forradalom és szabadságharcról, majd az elmaradhatatlan folytatásos regény, valamint egy személyes hangú beszélgetés az iskola- igazgatóval. Milyenek voltak a „Szegény emberek” Bánhegyesen? —megtudhatjuk dr. Kisházi Margit beszámolójából. Az „Ezt írja meg!” rovat érdekes felvetései ezúttal a záró oldalon nyújtanak olvasnivaló csemegét. Gondolat nélkül nincs színház Holnap: Ludas Matyi-bemutató, a rendező: Gergely László A második verés: Döbrögi a szekéren, mellette Ludas Matyi orvosnak álcázva és Cézár, a süket eb (Vajda Károly, Nagy Zsoltfh. és Bartus Gyula) fotó: kovács Erzsébet Gyermekbemutató lesz holnap délután a Jókai Színházban, Fazekas Mihály—Schwajda György Ludas Matyi előadását Gergely László rendezi. A címszerepben Nagy Zsoltot, a Regionális Színházművészetért Alapítvány másodéves főiskolai hallgatóját, Döbrögiként Vajda Károlyt, az ispán szerepében Hodu Józsefet látjuk. Főpróba után a gyermekelőadások jelentőségéről, a klasszikus művek korszerű színpadra állításáról és az előadás szellemiségéről beszélgettünk a rendezővel. — Egyre kevesebb magyarországi színház vállalkozik mesejátékok és ifjúsági darabok előadására. — Sajnos ez így van. A Jókai Színház hosszú időn keresztül a gyermekszínházi előadások egyik fő központja volt, a régi lendület az utóbbi években azonban már hiányzik a repertoárunkból. Továbbra is játszunk gyermekelőadásokat, de a tévé és a nyilvánosság igénye nem akkora, és a szakma sem figyel kellőképp a gyermekszínházra. Egyre nehezebb tovább vinni, pedig kötelességünk; A másik ok — amiért a gyermekszínházi múlt mára veszített a fényéből — a drámairodalom hiánya; jó gyermek- és ifjúsági darabok ma nem születnek. A klasszikusokat be kell mutatni, így jött szóba a Ludas Matyi is. S egy költeményt mindig adaptálni kell; minden komák megvan a maga írói vagy gondolati vonala, ami a színpadra ültetést irányítja, de ez nem elég, mert az előadásnak a maga korához kell szólni. Fazekas Mihály elbeszélő költeményét többen is adaptálták, elsők között Móricz Zsigmond, aki nagyon realisztikus, társadalombíráló, a szegénység mellett kiálló gondolatvilágot erősített a műben, ám a móriczi változat ma már nemcsak mondandójában, hanem színpadtechni- kailag is kicsit idejétmúlt. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején vette elő Schwajda a témát, ami abban az időben nyíltan a Kádárrendszer ellen szólt. Minden adaptálás ürügy, így a Schwajdáé is, ami nagyon jó színházi, színpadi lehetőségeket kínál a társulatnak, s lehetővé tette, hogy a gyermekközönségnek szóló mesén túl olyan mondanivalót is felvegyen a darab, ami nyíltan felvállalható eszmét próbál hirdetni. A hatalommal való visszaélés gondolata nem újdonság, de mindig aktuális, időszerű, ugyanígy az emberi büszkeség, tartás felmutatása a másik oldalon. Megpróbáltunk olyan színházi előadást létrehozni, amit a gyermekközönség — akár négy-, akár tízéves — örömmel fogadhat. Ugyanakkor a felnőtteknek is nagyon sok olyan gondolatot igyekszünk közvetíteni, ami természetessé teszi egy színházi előadás korszerűségét. — A gyermekprodukció azért is fontos, hogy a főiskolások, korábban a stúdiósok lehetőséget kapjanak. — A másik lehetőség, amit szeretnénk kihasználni, hogy — miután nagyon minimális a díszletigény — bárhová el tudjuk vinni az előadást. Békés megye nagyon igényli a színjátszást, és a megyei színháznak ezt a funkciót is fel kel vállalni. — A jó előadás továbbá a kötelező irodalmat is megszerettetheti a gyerekekkel. — Gondolat nélkül nincsen színház. Még akkor is, ha gyermekdarabról van szó, fel kell vállalni egy eszmeiségét. A színház nem lehet meg politikum nélkül; gondolatiság, aktualitás kell, jelen kell lenni a kultúra életében, s nem csupán azzal, hogy egy előadást bármilyen szinten is megvalósít, hanem akkor tud igazán hatni és jelen lenni, ha valamire ráirányítja a figyelmet, egyfajta tükröt tart elénk — még ha torz a tükör, akkor is! — Ha minden adaptáció ürügy, jó alkalom valamely gondolat hordozására; mit mond nekünk ma Ludas Matyi? — A hatalom egy személyben való gyakorlása mindenkor veszélyes, visszaélésre ad alkalmat. Niedzielsky Katalin EGO-centrum a személyiségfejlesztésért Gondolt egy merészet Nagy Zsuzsa főiskolai adjunktus, pszichodráma-asszisztens és D way né Paróczay Éva gyógypedagógus, majd megalakították az EGO-centrumot. Összefogásuk célja, hogy személyiségfejlesztési, életvezetési, vezetői tanácsadást tartsanak, képzéseket szervezzenek segítő foglalkozásúak- nak és segítő beszélgetést folytassanak az azt igénylőknek. — Az ember morzsolódik, da- rálódik a mindennapokban — magyarázza Nagy Zsuzsa —, pedig az emberi értéket meg kell őrizni, újra és újra feltölteni. Segíteni szeretnénk a különböző korú és foglalkozású embereknek, ezért szervezzük tanfolyamainkat. A hét végén kezdődik a békéscsabai Réthy Pál Kórházban a pszichodráma önismereti csoport egyéves foglalkozássorozata. Azoknak ajánlják, akikben erős a törekvés önmaguk megértésére, belső harmóniájuk megteremtésére, személyközi kapcsolataik javítására. Homályos tükör elnevezéssel 14-18 éves korúak csoportját szervezik, akik a békéscsabai ifjúsági házban találkoznak majd csütörtökönként. Milyennek látod magad, milyennek látnak mások és milyen szeretnél lenni? Ezek a kérdések igencsak foglalkoztatják a fiatalokat és a beszélgetések során „kitisztulhat a tükör”. Januárban féléves programjuk lesz különféle szülői csoportoknak. A tökéletes és az elfogadható szülő személyiségét szeretnék tisztázni e nehéz hivatást választóknak. Hiszen a legtöbben szülővé válunk anélkül, hogy különösebben felkészített volna valaki erre bennünket. A csoport neve; Elég jó szülő. A Gyerekestül szeress! csoportban elvált szülők új kapcsolatának és gyermeknevelési feladatának összeegyeztethetőségéről lesz szó. Segítő, problémafeltáró beszélgetés lehetőségét kínálják a „csak úgy” betérőknek csütörtökönként a Réthy Pál Kórház addiktológiai (alkohol- és drog- ambulancia) épületében. Akinek a családjában van lassabban fejlődő, nehezen nevelhető, beteg gyermek vagy beteg felnőtt családtag, vagy nehéz élethelyzetbe, válságba került, annak érdemes belátogatnia. A lehetőségek között szerepel 60 órás biblioterápia- és bibliodráma - képzés a kórházban, melynek lényege ugyancsak a személyiség- fejlesztés, a tudatalatti kutatása, hatékonyságfejlesztő tréning irodalomtanároknak és osztályfőnököknek. Érzékenyítő, úgynevezett szenzítiv tréning is várja az emberekkel foglalkozókat, többek között a pedagógusokat. Az érdeklődők a 328-064-es telefonon kaphatnak bővebb tájékoztatást az önismereti képzésekről, foglalkozásokról. B. Zs. Caldonazzóban és Agárdon nyaraltak az S. 0. S.-gyerekek A battonyai S. O. S. gyermekfalu vezetője, Mádi István arról tájékoztatta lapunkat, hogy az idén két helyen táboroztatták a gyermekeket. — A magyarországi S. O. S.- mozgalom történetében először került sor erre—mondja. — Egy 32 fős csoport az olaszországi Caldonazzóban, egy 27 fős pedig idehaza, a Velencei-tó melletti Agárdon nyaralt. A gyermekek három-négy hetes távollétében az S. O. S. anyák kivehetik jól megérdemelt szabadságukat. — Caldonazzo és Agárd. Feltételezem, gyermeki szemmel nézve is van némi különbség a két üdülőhely között. — Egyesületünk vezetősége úgy döntött, hogy az olaszországi Európa-táborba csak azok a gyermekek mehetnek, akiknek megfelelő a magatartása és a tanulmányi eredménye. A felső korhatár 14 év. Ez utóbbi miatt nagyon jónak tartom az agárdi tábor létrehozását. Nálunk, Battonyán ugyanis már szép számmal vannak olyanok, akik kinőttek az általános iskolás korból. Ezek a gyermekek tavaly itt töltötték a nyarat a faluban, mert Caldo- nazzóba már nem mehettek. Az idén viszont többségük örömmel utazott Agárdra, csak néhányan maradtak itthon azok, akik Mezőhegyesen vállaltak címerezést. — Milyen élményekkel tértek haza a gyermekek? — Mindkét helyen nagyon jól érezték magukat. Ami Caldo- nazzót illeti: pedagógiai szempontból is helyeslem, hogy automatikusan egy gyermeknek sem jár a külföldi nyaralás. Az itthoni táborról pedig még annyit mondanék, hogy szándékosan nem küldtünk kecskeméti, kőszegi vagy battonyai felnőtt kísérőket az agárdi táborba. Ennek az volt a célja, hogy a gyermekeink megértsék: nem csak az S. O. S. anyák, nem csak a pedagógiai munkatárs vagy a faluvezető irányítását kell elfogadniuk, hanem idegen, illetve új emberekét is. M.Gy. A gyulai Kossuth-szobor nyomában Október 19-én Kossuth-szobrot avattak Gyulán. A „csillag” egykori helyén felállított mellszobor leleplezésére az első gyulai Kossuth-ünnep századik évfordulóját választották az esemény szervezői. Valószínű, kevesen tudják, hogy 1895. október 19-én ma már szokatlan külsőségek közepette nagyszabású megemlékezést tartottak az akkori megyeszékhelyen. Az ünnepségre az adott alkalmat, hogy a városháza dísztermében felavatták Kossuth Lajos életnagyságú arcképét. Lovasbandérium és díszkivilágítás Egy festmény leleplezése általában nem olyan esemény, amely tömegek megmozdítására alkalmas. A száz évvel ezelőtti képavatás mégis ünneppé vált, mégpedig olyan ünneppé, amelynek a gyulaiak többsége résztvevője —és nem közönsége! — lett. A szertartás a csabai pályaudvaron vette kezdetét. Az újvárosi zenekarral kiegészített népes gyulai küldöttség a meghívott jeles ünnepi szónok, Kossuth Ferenc elé utazott Békéscsabára. A díszes fogadtatás a gyulai állomáson megismétlődött, a csepergő eső dacára mintegy ezer ember éljenezte Kossuth Lajos fiát, amikor átvette az elé szaladó lánykától a virágcsokrot. Az indóháztól lovasbandérium vezette a díszes kocsisort a városházára. A száz évvel ezelőtti képavatás azonban nem a hézagosán felsorolt fényes külsőségek, hanem a tömeges részvétel és a lelki azonosulás miatt válhatott igazi ünneppé. Az állomástól a városházáig vezető utat integető polgárok sora szegélyezte, a fellobogózott házak ablakai is megteltek. Az ünneppel való azonosulásnak objektív mércéje volt: nagy ünnepek előtt a szervezők arra kérték a város A nemrégiben felavatott Kossuth-szobor Gyulán polgárait, hogy a fellobogózás mellett világítsák ki házaikat. Ilyenkor —általában este 7 és 8 között — gyertyákat tettek az ablakokba. Ha csak a belvárosi ablakok voltak világosak, az elit ünnepelt. Október 19-én viszont a külső városrészekben is csaknem minden ablakban égett a gyertya. „Magyarok Mózese” Ami akkor Gyulán történt, az nem egy politikai tartalmú ünnep, hanem egy kultusz jellemző jegyei. A Kossuth-megemlékezé- seket sorra véve regisztrálhatjuk, hogy az Alföld több városához hasonlóan a múlt század kilencvenes éveire Gyulán is erős Kos- suth-kultusz bontakozott ki. Ahogy 1848 az alkotmányosság, a nemzeti függetlenség, a gazdasági felzárkózás szimbólumává vált. úgy lett a dualizmus évtizedeiben Kossuth Lajos a forradalom és a szabadságharc első számú —gyakran egyetlen—politikus szimbóluma. A Kossuth iránti tisztelet és szeretet számos spontán megnyilatkozását ragadhatjuk meg Gyula történetében is. Kossuth volt az egyetlen politikus, akinek névnapját magánházaknál megünnepelték, akit a polgárok virtuálisan bebocsátottak a privát szférába. A körök és egyletek március 15-ei társas vacsoráin az első poharat szinte mindig „a haza legkiválóbb fiára, a nagy száműzöttre” ürítették. A gyulai mandátumra vadászó képviselőjelöltek sohasem mulasztották el Kossuth méltatását. A kultusz immár szervezett formában történő építésének jele volt, hogy Gyula város közgyűlése 1888-ban díszpolgárává választotta a „turini remetét”. 1894- ben a város ugyancsak nagyszabású, hivatalos gyászünnepen búcsúzott a nagy halottól. A megyeszékhely polgárai számára Kossuth ekkor már mítosz, elevenen élő erő volt. Az írás elején felidézett képavatáshoz hasonló nagy ünnepet 1902-ben, Kossuth születésének centenáriumán rendeztek Gyulán. Az évtizedeken keresztül alakuló és változó Kossuth-mítosz- rendszer a dualizmuskori Gyula polgárai számára egyszerre adott alkalmat vezérlő elveik. pozitív önképük és céljaik felmutatására. Aligha lehet kétséges, hogy mindennek komoly szerepe volt a város 1867 és 1914 közötti páratlan ütemű fejlődésében. Milyen előjelnek tekinthetjük most az új szobor felállítását? Egy korábbi cél- és követelményrendszer újraéledésének, az alkotmányosság, a függetlenség, a modernizáció egybekapcsolódó szimbólumának? Vajon azt jelzi-e a mellszobor, hogy a város társadalma képes lesz olyan vezetőket, irányító csoportokat felszínre emelni, akik meg tudnak valósítani egy 1867 utánihoz hasonló gazdasági és kulturális fejlődést? Kossuth alakjának szoborba öntése je- lenti-e a személye által szimbolizált normák rendszeres felmutatását? Avagy egyszerűen csak arról van szó, hogy egy üres közteret be kellett tölteni, s mégiscsak jobb, ha egy kissé elfeledett múlt századi politikus szobra áll a város egyik központi terén, mint egy önkényuralmi jelkép... Erdész Adám
