Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-14 / 267. szám
1995. november 14., kedd HAZAI TÜKÖR Szelet vetett Faddy atya Az Országgyűlés tegnapi ülésén sokan felháborodva tették szóvá, hogy a kisgazdák hétvégi nagygyűlésén Faddy Otthmár dörgő tapsvihar közepette követelhette az idegenek kiseprüzését az országból. Ugyanakkor többen nyugtázták, hogy a ferences rendi atya szavaitól elhatárolódott saját rendje és az egész katolikus egyház. Szekeres Imre az MSZP frakció nevében arra szólította fel a Független Kisgazdapárt elnökét, hogy ezt ő is tegye meg. Torgyán József azonban igyekezett megvédeni a 86 éves atyát, aki szerinte nem az idegeneket, hanem az ország kifosztok ostorozta.- Nem történt most sem más, mint 50 éve. A kommunizmus rátámadt a Független Kisgazda- pártra - mondta. Szabó Zoltán, a kulturális tárca államtitkára válaszolt Torgyán József egy múlt heti kérdésében nyilvánosságot kapott korrupciós vádra. Elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap pénzéből - ellentétben a kérdés sugallta feltételezéssel - nem részesült sem Dombach Alajos SZDSZ-es képviselő, sem Török András helyettes államtitkár feleségének cége. Nem is pályáztak. Az érdemi munkára térve folytatódott a személyi jövedelemadóról és a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetek tárgyalása. * * * Az FKGP parlamenti képviselőcsoportja tegnap úgy foglalt állást, hogy egységesen kiáll Faddy Otthmár ferences rendi szerzetes mellett. A frakció nem érti, hogy az egyház miért nem védi meg saját szerzetesét. (simonffy) Kölcsönös engedmények Megegyezés és további vita az ÉT fórumain Két színtéren is folytatódtak a kormány, a munkaadók, valamint a munkavállalók képviselőinek tanácskozásai. Az Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén, több kompromisz- szum jóvoltából, egyezséget kötött a kormányzati és a munkaadói oldal. Ennek eredményeként az egyéni vállalkozók - az eddigi kormányzati szándéktól eltérően - a jövő évben is bejelentkezhetnek a társasági adó hatálya alá. Ugyanakkor a kormány nem teljesíti azt a munkaadói igényt, hogy a kamarai tagdíjat levonhassák az adóból. Az egyéb adótörvényekről tartott vitában a kormányzat elfogadta, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének pénzbeli kifizetését költségként számolhassák el a munkaadók. Nem tartotta ugyanakkor teljesíthetőnek azt a másik munkavállalói kérést, hogy továbbra is az eddigihez hasonló kedvezményben részesüljön a nyugdíjasok és a tanulók helyi közlekedési bérlete. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának tanácskozásán a munkaadói és munkavállalói oldal abban jutott egyetértésre, hogy először az egységes Munkaerő-piaci Alapot irányító önkormányzatot kell megszervezni, s csak ezt követően módosítani az alapra vonatkozó törvényi szabályozást. A szociális partnerek elismerték, hogy a kormányzat nem zárkózik'el az alap önkormányzati irányításától, de érthetetlennek találták, hogy miért erőlteti a kabinet az ennek ellentmondó törvényi módosítást. Térítés nélküli oktatás az első szakmáig Családbarát adót kérnek Három vagy annál is több gyermeket nevelni: súlyos gondot jelent a családokban. Legalább 22 ezer ilyen család képviseletét vállalta magára a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Ezeket a családokat az új adózási mód, a nulla kulcs eltörlése most igen súlyosan érinti. A többi között ez is elhangzott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének hétfői sajtótájékoztatóján. A hét végén megtartott közgyűlésükről beszámolva Benkö Agnes, az egyesület elnöke elmondta: a tanácskozáson mintegy 120-130 ezer ember képviseletében fogalmazták meg, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete családbarát jövedelemadózást akar, s követeli, hogy az adózásnál az egy főre jutó jövedelmet vegyék figyelembe. Kívánatosnak tartanák, ha az első szakma megszerzéséig térítésmentes lenne az oktatás, és családi pótlék járna a gyerekek után mindaddig, amíg tanulnak. Két aláíró nyilatkozata a szocialista frakción belüli akció céljáról A költségvetési vitáé az elsőbbség Szekeres elégedett a frakció döntésével fotó: feb/diósi imre 71 igen, 53 nem és 6 tartózkodó szavazattal döntött úgy tegnap az MSZP frakciója, hogy január végén, február elején értékeli saját tevékenységét, s ekkor térnek ki a szervezeti, személyi ügyekre is. Ha szükséges, személycseréket hajtanak végre a vezetésben, amit a nemmel szavazók elhalasztottak volna a tavaszi kongresszus utáni időszakra. Az ügy előzménye: néhány frakciótag a közelmúltban aláírásgyűjtésbe kezdett, mert elégedetlenek a 209 képviselőből álló csoport működésével, illetve vezetésével. Hogy pontosan mi állt az íveken, s hogy azokat eddig hányán írták alá, azt nem tudni. A tegnapi frakcióülésen ugyanis a papírok nem kerültek elő. Az aláírók közül ketten. Lajtai István és Juhászné Lévai Katalin lapunknak nyilatkozva elmondták, hogy kezdeményezésük jobbító szándékú volt, s nem bizonyos személyek ellen irányult. Voltaképp kényszeríteni akarták a vezetést arra, hogy végre a csoport belső ügyeivel is részletekbe menően foglalkozzanak. Szerintük ugyanis hiányzik az igazi csapatmunka, s így a meglévő szellemi tartalékokat sem használják ki eléggé. A különböző híresztelések, folyosói pletykák szerint az MSZP-s képviselők egy része - úgymond - azért lázadt most fel, mert a frakció vezetői elnyomják ambícióikat, márpedig háttérben maradásuk esetén, nyilvános szereplések híján választóik elpártolhatnak tőlük. Máté László, az MSZP alel- nöke az ülés után úgy nyilatkozott, hogy elégedett a frakció döntésével. Nyomatékkai tette hozzá, hogy semmilyen hátrány nem érheti az aláírás- gyűjtőket, akik közül egyelőre csak néhányan fedték fel magukat. Szekeres Imre frakcióvezető nem tartja személye elleni támadásnak az aláírásgyűjtést, mert szerinte a kezdeményezés elsősorban a munka minőségének javítását célozta. A frakcióülés elején többen vita nélkül le is akarták zárni az ügyet, Szekeres azonban a tisztázás, a „kibeszélés” híve.- A januári-februári frakcióülésen alapos értékelésre számítok, ami nem nélkülözheti az ügyvezetés, a munka- csoportok vezetőinek, a bizottságok szocialista tagjainak és vezetőinek, a parlament elnökének és jegyzőjének, tehát valamennyi MSZP-s tisztség- viselőnek a minősítését sem - jelentette ki újságíróknak nyilatkozva a frakcióvezető* Takács Mariann Támogatás önkormányzatoknak A kistelepülések összefogását szorgalmazzák A kormány meghatározta azokat a célokat, amelyekre az egyes önkormányzatok 1997-ben címzett és céltámogatást igényelhetnek. Az előírásokkal összhangban álló igényeket a jövő év elején kell bejelenteni. A napokban elfogadott rendelet négy főcsoportba sorolja a támogatható célokat. A szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos támogatás a lakossági igények kielégítésére. kérhető, azonban szennyvíztisztító-telep építésére a 2000 lakosnál kisebb települések, a megyei jogú városok és a főváros önkormányzatai nem kaphatnak központi támogatást. A kistelepülések csak akkor, ha társulnak, s az egyesülésben érintett települések lakóinak lélekszáma meghaladja a 2000-et. A támogatás mértéke 40 százalék. Céltámogatásért folyamodhatnak a települések folyékony hulladékot - szippantott szennyvizet - tisztító telep építésére is. Erre is érvényes a követelmény, hogy legalább 2000 lakosú legyen a település. További feltétel, hogy a belterület közműves vízellátással rendelkezzen, és az építendő létesítményt a későbbiekben csatlakoztatni lehessen a közcsatorna-hálózathoz. A támogatás aránya 40 százalék. A támogatások második csoportját azok az oktatási létesítmények alkotják, amelyeket az I. fokú építési hatóság életveszélyessé nyilvánított. Az emiatt kieső tantermek pótlásához a költségek 40 százalékát kitevő támogatásért folyamodhatnak az érintettek. A harmadik csoportba a működő kórházak és szakrendelők tartoznak, amelyek a fogászat, a hagyományos röntgen, a diagnosztika, a kórházi laboratórium, az intenzív terápia és a fertőtlenítés fejlesztésére igényelhetnek 30 százalékos támogatást. A negyedik kategóriába a szilárdhulladék-lerakó építését sorolja a rendelkezés. Harmincszázalékos támogatásra az olyan települések számíthatnak, ahol húsz kilométeres körzetben nincs megfelelő lerakodótelep, vagy a település népességé meghaladja a tízezret, (koós) Ráadáspénz. A Honvédségi Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség 2,4 milliárd forint bért takarított meg. Úgy döntöttek, hogy ennek a feléből - még az idén - egyhavi illetményük 75 százalékával tetézik meg a hivatásos katonák, a továbbszolgálók és a szerződéses katonák jövedelmét. További egymil- liárd forintot dologi kiadásokra kívánnak átcsoportosítani. Az utolsó szó jogán. A Legfelsőbb Bíróságon tegnap folytatódott az úgynevezett olajezredesek pere. A vádlottak cáfolták, hogy üzemanyagügyleteikkel kárt okoztak volna. Éel- panaszolták egzisztenciájuk tönkremenetelét, egészségi állapotuk megromlását és valamennyien felmentést, illetve ennek elmaradása esetén az első fokon kiszabott büntetés enyhítését és felfüggesztését kérték. A jogerős ítéletet november 20-án hirdetik ki. Készültség. Egyelőre nem fenyegeti közvetlenül hazánkat a Munkács közelében megsérült, Barátság II. kőolajvezetékből kiömlött olaj. A több tonna szennyezőanyaggal borított Latorca patak ugyanis szlovák területen torkollik a Bodrogba. Ennek ellenére nálunk is fokozott figyelőszolgálatot, elsőfokú vízminőségi, kárelhárítási készültséget rendeltek el. Államtitkár jelölt. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága meghallgatta Szil- vásy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi helyettes államtitkárát és támogatta kinevezését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának posztjára. Elődje szakmainak mondott okokból távozott. Hibakeresés. A Paksi Atomerőműben még mindig nem találtak magyarázatot arra, hogy a 2-es blokk reaktorában miért szorult be egy a 37 szabályozó rúd közül. A további vizsgálatokhoz több üzemanyag-kazettát kell kiemelni a hibás szerelvény környezetében. Most ezen dolgoznak. Sztrájkbizottság. Nem kapott tárgyalási alapnak tekinthető választ a tulajdonost képviselő ÁPV Rt.-től hétfőn 12 óráig a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Ezért megalakítja az ágazat sztrájkbizottságát, amely megkezdi a villamos- energia-ipar 8 órás általános munkabeszüntetésének szervezését. Az előkészületek hosz- szabb ideig tartanak, mert mintegy két hét szükséges ahhoz, hogy megállapodjanak a munkáltatóval a minimális szolgáltatás mértékéről. Tanácskozik a válságstáb, elkerülhetőnek látszik a sztrájk Az egészségügy átcsoportosíthat Még bízik az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete abban, hogy a szombati figyelemfelkeltő demonstrációt követően elkerülhető az országos sztrájk. Az egészségügyiek ragaszkodnak a bérek 35 százalékos, s az intézmények működési költségeinek 10 százalékos növeléséhez. Elfogadhatatlannak tartják a nyugdíjtörvény tervezetét. Kedvezményes egészségügyi ellátást kívánnak, s az 1992. július 1. előtti közalkalmazotti jogviszonyuk elismerését kívánják. A kormány álláspontja szerint az ágazatban 20 százalékos béremelést és szintén 20 százalékos dologi költségnövelést lehet végrehajtani. Érdeklődésünkre Pankucsi Márta, a Népjóléti Minisztérium szóvivője hangsúlyozta: a tárca véleménye változatlanul az, hogy az említett, ösz- szességében negyvenszázalékos többlet jelentős előrelépés. Ez egyben lehetőséget kínál arra is, hogy az intézmények jövőre helyben, maguk döntsenek ennek felhasználási módjáról. Mint ismeretes, a tárca 20- 20 százalékot javasol bér-, illetve fenntartási költségemelésre. A súlyozás azonban - a helyi gondok ismeretében - az intézmények hatásköre és felelőssége. Tehát egy-egy kórház vagy szociális otthon vezetősége e keretet házon belül átcsoportosíthatja. A közalkalmazotti jogviszony elismerésével kapcsolatos követelést a tárca támogatja, és az ágazat dolgozóinak kedvezményes egészség- ügyi ellátási lehetőségeit is vizsgálja már egy szakértői bizottság. Lapzártánk idején Sződlige- ten ülésezik az EDDSZ válságstábja. Az alapszervi titkárok tanácsától új jogosítványokat kapnak arra, miképpen tárgyaljanak tovább. A fórumon részt vesznek más szakmai érdekképviseleti szervezetek is..Úgy tudni, esély van arra, hogy további tárgyalások révén elkerülhető legyen a sztrájk. (cs. benkő) Nagyobb részt vállal a költségvetés az iskolák fenntartásából Közoktatás: 25 százalékos béremelés? Az ideinél negyvenmilliárd forinttal több jut jövőre az óvodák, iskolák működtetésére a közoktatásra vonatkozó költségvetési javaslat szerint - jelentette be Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Ez azonban nem oldja meg a pedagógusok bérgondjait; s a szerdai demonstrációt az érintettek bizonyára megtartják. Az államtitkár vezetésével bizottság alakult, amely kormányzati felhatalmazással tárgyalásokat folytathat a pedagógus és közgyűjteményi, köz- művelődési bérkövetelésekről. Számukra jövőre elképzelhető a 25 százalékos béremelés. Az idén a költségvetés 108 milliárdot juttatott a közoktatásnak, s ez mintegy 47 százaléka volt a tényleges költségeknek. A többit az önkormányzatok tették hozzá, hogy folyamatosan működhessenek az óvodák, az általános és középfokú iskolák. A tervezett emeléssel körülbelül 70 százalékra nő a költségvetés részesedése. A kormány javaslata szerint más-más arányban részesülnek az úgynevezett gyermekenkénti fejkvótából a nagyobb és a háromezer lakos alatti települések. Az arány a kisebb települések javára módosul, a magasabb fajlagos költségek miatt. Az egy óvodásra jutó fejkvóta például a jelenlegi 27 ezer 500 forintról 59 ezer 400 forintra emelkedik, míg a nagyközségekben, városokban „csak” megkétszereződik ez az összeg. A közoktatási törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy a fejkvóta szerinti pénzügyi fedezetet felváltsa a feladatarányos támogatás, s erről a minisztérium nem mondott le. A törvény módosítására azonban csak a jövő esztendőben kerülhet sor. A 1996-os pénzügyi keretekből egyébként mintegy 10 milliárd forintot tartalékolnak, s ebből részesedhetnek azok az önkormányzatok, amelyek a maguk hatáskörében megkezdik az oktatás körülményeinek ésszerűsítését. (deregaii)
