Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-09 / 263. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. november 9., csütörtök o Fotókiállítás. A harmadik kamaratárlat nyílik november 10-én, pénteken 17 órakor a bé­késcsabai Art-Contact Művé­szeti Galériában (a Lázár u. 34. -szám alatt). December 1-jéig — naponta 14—18 óráig — Bol­dog Gusztáv békéscsabai fotós fényképeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást Váradi Zoltán fotóművész nyitja meg. Jubileum. A békéscsabai baptista gyülekezet 100 éves ju­bileumát tartja. Minden érdek­lődőt szeretettel hívnak és vár­nak november 11 -én, szomba­ton 15 órától és 12-én 9 órától, valamint 15 órától Békéscsabán, az Október 6. utcai imaházban. Vágja ki — nyerje meg! Értesítjük olvasóinkat, hogy a „Vágja ki — nyerje meg!” játé­kunk beküldési határidejét no­vember 10-éig a rendkívüli időjárás miatt meghosszabbítot­tuk. Névadó táncházzal. A békéscsabai Kistabán Tánc- együttes névadó ünnepségét rendezik november 10-én, pén­teken 15.30 órakor a Békési út 24. szám alatti közösségi ház­ban. A táncegyüttes tagjai 10— 14 éves gyerekek, akik már ta­nultak népitáncot, de együtt szeptember óta dolgoznak a Csaba Nemzetiségi Táncegyüt­tes közvetlen utánpótlás-cso­portjaként. A névadó ünnepség után 16 órától táncházat tarta­nak, melyre szeretettel várják az érdeklődőket. Kiállítás. Macskássy Izol­da, marosvásárhelyi születésű, budapesti grafikus, festőművész kiállítása nyílik november 10-én 15 órától Szarvason, a Tessedik Múzeumban. A tárlat november 24-ig várja a látogatókat. Díjak Kétegyházáért. Keddi lapszámunkban beszá­moltunk a kétegyházi kép­viselő-testület üléséről, melyen tévesen azt írtuk: a nemrégiben elhunyt dr. Eisele Mihály özve­gye vehette át a „Kétegyházá­ért” díjat. A név helyesen dr. Eisele József. A tévedésért elné­zést kérünk. „Az életé az előny”című közlekedésbiztonsági kiállítást tegnap nyitotta meg Kuncze Gá­bor belügyminiszter és Túrós András, az ORFK közbiztonsági főigazgatója. A tárlatot — az utóbbi időben megszaporodott úgynevezett diszkóbalesetek kapcsán—a BM Sajtó- és Kom­munikációs Főosztálya illetve az Országos Balesetmegelőzési Bizottság rendezte. A kiállítás november 30-ig Budapesten a BM Andrássy úti bemutatóter­mében, azt követően pedig több vidéki helyszínen lesz látható. Egyedülálló a Műszertechnika fény másológép-bérleti konstrukciója fotó: lehoczky Péter Bemutatkozó körúton az irodatechnika Tizenhat nagyvárost érintő or­szágos bemutató körútja során Békéscsabán is felvonultatta irodatechnikai berendezéseit a Műszertechnika Irodatechnika Kft. A „Canon road show”-n november 8-án, tegnap a Fiume Hotelban működés köz­ben láthatták az érdeklődők szinte valamennyi Canon feke­te-fehér és színes fénymásolót, továbbá a teljes Canon telefax­választékot és a nyomtatókat, A Műszertechnika Kft. és a Canon cég nem titkolt célja az országos bemutatóval az, hogy tovább növelje részese­dését az irodatechnikai csúcs- technológia piacán. A kft. jelentős partnerei közé tarto­zik számos bank, biztosító, or­szágos hatáskörű vállalat, és vidéki irodáin keresztül az or­szág jelentős részén jelen van szolgáltatásaival, szervizháló­zatával. Tendergyő/tesként irodatechnikai területen kizá­rólagos telefax-s/állítója a BM-intézményeknek, és ked­vezményes vásárlási lehetősé­get kínál az önkormányzatok­nak. Egyedülálló a Műszer- technika fénymásológép-bér­leti konstrukciója, melynek ke­retében számos berendezés 30 vagy 36 hónapra bérbe vehető. A bemutató újdonsága a szá­mítógépekhez csatlakoztatható, normál papírral működő telefax­berendezés. Ez a készülék tele­fon, telefax, nyomtató, fénymá­soló és scanner is egyben. Készül a békéscsabai hulladéklerakó mű Szemétkezelés korszerűbben A békéscsabai önkormányzat beruházásában Mezőmegyer mellett olyan szeméttelep épí­tése kezdődött meg az elmúlt évben, amilyenből az ország­ban is kevés van. Az eleinte kétkedő környékbeliekből ala­kult lakossági ellenőrző cso­port tagjait folyamatosan tájé­koztatják az építkezés lépései­ről. A legutóbbi ilyen összejö­vetelt tegnap délután tartották a mezőmegyeri kultúrházban. Molnár Gábor építésvezető szerint, ha még egy hetet adott volna nekik az időjárás, minden­nel elkészültek volna, amit erre az évre terveztek. Hóolvadás után azonban a hátralévő ka­vicsterítést azonnal megkez­dik, és mintegy 10 nap alatt az idei munkákat befejezik. Több mint 30 ezer négyzetméter fóli­át kell leteríteniük a területre hordott 25 ezer köbméternyi agyag lefedésére. A teljes felelőséggel bíró kivitelező, a KEVIEP mellett megbízták az ellenőrzéssel a Thermálbert, és egy budapesti független szakértőt, Zeke Já­nost is, aki a tegnapi tájékoz­tatón is részt vett, és minden szempontból megnyugtatta a jelenlévőket. Végh László alpolgármes­ter az építkezés anyagi hely­zetéről elmondta: — A pályázatokon elnyert pénzek jóvoltából olyan ütemben, ahogyan a munka halad, rendelkezésünkre áll a szükséges összeg. Tavaly 152 milliót, idén 141 milliót és jövőre 200 millió forintot költünk erre az építkezésre, és reményeink szerint jövő nyár végén már erre a telepre hordhatjuk a város szemetét. Nagy gond még a régi sze­méttelep rekultivációja, az ehhez szükséges 100 millió forintból azonban egy fillér sem áll a rendelkezésünkre. A kúszógép, a vegetáriánus piranha és a többiek Tudják-e, hogy a piranhák zöme a közhiedelemmel ellentétben ártalmatlan vegetáriánus fajta? — Nos, a gyomaendrődiek e méltatlanul vérszomjasnak titu­lált hal ragadozót és „szelíd” fajtáját egyaránt szemügyre ve­hetik mától a városi művelődési központban. A kiállítás házigazdája Nagy Lajos kecskeméti akvarista. A fiatalember elárulta, húsz éve rabja ennek a különös szenve­délynek. Odahaza, lakásának egyik szobájában tartja az akvá­riumokat, ezek közül harminc- kettőt hozott el Gyomaend- rődre. A vízzel telt üvegkalit­kákban megpróbál teljes képet adni a hazai akvarisztikáról. A kiállított uszonyosok kisebbik fele a hétköznapi fajtából való, a többiek szokatlan táplálkozá­sukkal, viselkedésükkel, külse­jükkel vonzzák a tekintetet. Ilyen különlegesség, ha úgy tet­szik különc, a trópusi tenger­partokon honos, „Kúszógép” névre hallgató ragadozó hal. Ér­dekessége, hogy kopoltyús lété­re a nap huszonnégy órájából húszat a szárazon tölt és ott rova­rokra, rákokra vadászik. Az ak­varisztikái kiállítás Gyomaend- rődön vasárnapig tart nyitva, hét­főtől Gyulára költözik. Cs. R. Békésiek az adótörvényekről Sümeghy Csaba (Fidesz) tegnap a parlamentben a társasági adó­ról szóló vitában kifejtette, hogy valójában nem a társasági adó­val van bajuk, hanem általában azokkal az adórendszeren túli elvonásokkal, amelyek ma a magyar vállalkozásokat sújtják. Például a 71 milliárdos társa- ságiadó-bevétellel szemben 224 milliárdos a vámelvonás. A vál­lalkozók közérzete nem rózsás, hiszen'a nagy mértékű elvoná­sok mellett egy készületlen bankrendszer, a Magyarorszá­got jellemző tőkehiány, a hitel­hez jutás lehetetlensége és inf­rastrukturális elmaradás alkot­ják a működési feltételeket, amelyek Sümeghy szerint a fe­ketegazdaság felé visznek, ha nem változtatunk rajtuk. Kép­viselőnk javasolta, hogy készül­jön egy középtávú adóstratégia, amely egyértelművé tenné a Magyarországon dolgozó kül­földi és belföldi vállalkozóknak egyaránt, hogy milyen adóne­mekre, milyen adóelvonásokra számíthatnak a jövőben. Kifo­gásolta, hogy bár a fogyasztási és a hozzáadott értékű adókra helyezi a hangsúlyt a kormány, de ennek megfelelő mértékben nem csökkentette a személyi és a társasági jövedelemadó szere­pét. Varga István (MDF) az adó­zás rendjéről szóló törvény mó­dosításához szólt hozzá. Véle­ménye szerint a most beterjesz­tett adótörvények nem tartal­maznak kellő eszközöket a be nem vallott jövedelmek meg­adóztatására, de súlyos fenyege­téseket jelentenek a kisebb vál­lalkozások, a kisemberek, a kis keresetűek számára. A kormány nem tud vagy nem mer szembe­szállni a nagy halakkal. Az ál­lam csak harácsol, amire az ál­lampolgárok elbújással, kiját­szással válaszolnak. Varga kifo­gásolta a becsléssel történő adó­megállapítás módszerét, amely­nél szerinte sérül az önbevallás rendszere, s jogi nonszensz, hogy ezentúl az adózónak kell bizonyítania saját igazát, ártat­lanságát. Ezzel kapcsolatban az MDF az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. S. Á. „...HA AZ EMBER MEGÉLHETÉSE MÁR BIZTOSÍT­VA VAN, AZ ERÉNYT KELL GYAKOROLNIA.” (Platón) „A bukás kockázatát is vállalni kell...” Sikertelen tömeges embercsempészet a román határon (Folytatás az 1. oldalról) érzékelhették közvetlen hatását, de az biztos, sokakban megin­gott a bizalom. Történt ez annak ellenére, hogy ők például öt éve utaztatnak ki tavasszal és nya­ranta csoportokat Közép-Angli­ába, teljes megelégedéssel. Hi­telüket pedig tovább erősítheti, hogy a napokban fél évre Kecs­kemétre érkezett nyelvklubot vezetni egyik kinti tanáruk, Phil Doney. — Mivel férkőzhetett az em­berek bizalmába az immár csak „mustársárga öltönyösként” emlegetett Mihályi Endre? — Minden részletet nem is­merek, de a rendszert, amelynek révén tanulni mentek volna idén nyáron a gyerekek, azt igen, hi­szen nem teljesen egyedi mód­szer... Csináltak egy vonzónak mondható országos nyelvi játé­kot, amely tíz hónapon keresztül lázban tartotta a diákokat és per­sze azokat a tanárokat is, akiket megnyertek a tesztek rendszeres kijavítására. Sokan a szervezés­be is besegítettek, hiszen érde­keltek voltak, történetesen, ha 10 gyereket beszerveznek, ak­kor maguk ingyen utazhatnak. Ami feltehetően még külön von­zóvá tette, hogy ilyen sokan — úgy tudom háromszázan — vé­gig befizették a havi 3 ezer forin­tot a részvételért. Továbbá a fel­adatokat úgy dolgozták ki, hogy a megfejtéseket 10 napos angliai körúton, a helyszíneken ellen­őrizhették a gyerekek. Az elején joggal gondolhatta mindenki: csak nyertes lehet. Ami eddig rendben is volna, csakhogy a be­szedett pénz — 33 ezer forint fejenként — aligha lett volna elegendő a nyári kiutaztatáshoz, képtelenség is ennyiért másfél hetes utat lebonyolítani. Ezért a szervezők úgy tervezték: ami­korra majd Sopronból útra kel a nyolc-tíz busznyi diákutas, ak­korra vállalkozók, szponzorok révén összegyűlik a teljes beke­rülési összeg. Ez persze nem tör­tént meg. — Önök nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy mondjuk objektív okokból kevésnek bi­zonyul az esetleg hónapokkal korábban a kirándulásokkal is tarkított, nyelvtanfolyamra befi­zetett összeg? — Először is olyan biztos a kinti háttér, hogy nem érhet bennünket meglepetés, de ha mégis előfordulna, akkor az első dolgunk az lenne, hogy visszaadjuk a beszedett pénzt. Ez kell a bizalomhoz. Azt mondhatom csak, egy valami­re való vállalkozónak vállal­nia kell a bukás kockázatát is! Mindenesetre most, hogy ép­pen hasonló szervezés köze­pette készülök Mezőberény- be, majd Gyulára és más vá­rosokba, nyilván többet kell arról beszélni, milyen szolgál­tatásért mit vállalunk és mi a garanciánk. — És mi? — Először is tisztességesen közlöm, hogy a tavaszi, 12 napos nyelvi kurzus költsége 58 ezer forint, a nyári 19 naposé meg­közelítőleg 90 ezer, de ha sikerül olyan alapítványt találni, amely­nek vállalásában szerepel a kül­földi nyelvtanulás támogatása és ezt a cégbíróság bejegyzi, akkor csökkenhetnek a költségek. — Ha mégsem tudná a vállalt feltételeket teljesíteni...? — Ez kizárt, de mindenesetre másnap elköltözhetnék a me­gyéből, mert annyian ismernek! (fábián) Tizenhét Sri Lanka-i határsértőt és az őket hazánkba kalauzoló román embercsempészt fogtak a határőrök november 5-én, va­sárnap Pocsajnál:, a sikeres föl­derítés az Orosházi Határőr Igazgatóság nyomozócsoportjá­nak egyik szolgálaton kívüli munkatársát dicséri — tájékoz­tatta az MTI-t szerdán a határőrség. Az orosházi felde­rítő tiszt november 4-én, szom­baton az esti órákban Debre­cenből hazafelé tartott, amikor Hosszúpályi elhagyása után egy kisbuszra lett figyelmes, amely az út mellett a határ felé fordulva várakozott. A nyomozó értesí­tette a szomszédos Nyírbátori Határőr Igazgatóságot is, s a határőrök fölkészültek a várható határesemény közös földeríté­sére. A kitartó várakozást siker koronázta, mert vasárnap hajna­li fél háromkor az időközben el­tűnt a kisbusz ismét megjelent, pár perc elteltével a sötétben föl­bukkant a tizennyolc határsértő. A határőrök elfogták őket, a kis­busz vezetőjének azonban sike­rült elmenekülnie az őt üldöző határőrségi személykocsi elől. A határőrök pontos adatokkal rendelkeznek a gépkocsi-ve­zetőről, a nyomozás eredmé­nyessége érdekében azonban nem adtak róla bővebb fölvilá- gosítást a sajtónak. Az ázsiaia­kat visszaadták a román ható­ságoknak, az embercsempész román állampolgár viszont — büntető följelentéssel — a be­rettyóújfalui rendőrkapitány­ságra került. Kirakatrendezvény vagy valódi Kézfogások? Kincseket rejt a „Sík-tanya”? November harmadikán Gyulán találkoztak Arad és Gyula város vezetői, ahol a Kézfogások jövőjéről tárgyaltak. Akkori tudósításunkban első­sorban a gyulai tervekről számol­hattunk tie, szerkesztőségünket most megkereste Súsánszki Imre és Murvai Miklós, a rendezvény aradi szervezői, akik további in­formációkkal is szolgáltak: — A találkozón mindketten kitartottunk az évenkénti meg­rendezés mellett annak ellenére, hogy a gyulaiak kétévenkénti ta­lálkozót javasoltak. 1996-ban terveink szerint az első nap Gyu­lán, a második nap Aradon zajla­na, így mindkét városnak csak fele költséget kellene állnia. — Szóba került-e a rendez­vény bővítése? — Mi javasoltuk több olyan város bevonását, mint például Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Temesvár, de hosszú távon — évek múlva — szeretnénk elér­ni, hogy mindkét ország teljes területét érintse ez a rendez­vény. Sőt, már 1992-ben java­soltuk németek és franciák be­vonását is. — A két napot elegendőnek tartják-e a programok megtar­tására? — Ez a pár nap csupán elősegíti a személyes kapcso­latteremtést, ám a programok­nak egész évben működniük kell. A Kézfogások nem kira­katrendezvény, hanem irány­mutató program kell hogy le­gyen! A.Gy. (Folytatás az 1. oldalról) A ház sorsáról egyelőre semmit sem tudok mondani azon kívül, hogy valószínűleg nem a Vár­színház ügyét fogja szolgálni. Azok, akik többet jártak a házban, akik Sík Ferencet jól ismerték, tudják: szenvedélyes gyűjtő volt. Szerintük a felaján­lott egymillió forintnál lényege­sen nagyobb érték lehet abban a házban. Havassy Péter múze­umigazgató részt vett ezek becs­lésében: — Elsősorban megyénkből, de az ország más részeiből is összegyűjtött szőttesekről, kerá­miákról, népi bútorokról és egyéb eszközökről van szó. Minden­képpen hasznos lenne ennek köz­kinccsé tétele, és megnyugtatha­tok mindenkit: komoly értéket képviselnek ezek a tárgyak. Antal Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents