Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-07-08 / 236. szám

Mikor lesz ötös a lottón? Megkérdeztük olvasóinkat rovatunkban ezúttal többek között Tamé Bikádi Gab­riella válaszát olvashatják. (5. oldal) 7-12. oldal Mit olvas dr. Nemes György? A címzetes egyetemi tanár olvasnivalója javát a dokumentumjellegű és orvos­jHflr történeti könyvek teszik ki. (8. oldal) __"'fr' .S 1995. OKTÓBER 7-8., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 236. SZÁM SALUTÄM PARTICIPANTII SOSITI LA BÄTANIA CÚ OCÁZIA ZILEI LIMBII MATERNE §1 A CULTURE ROMÁNILOR DIN JUDETUL BICHI§! KÖSZÖNTJÜK A BÉKÉS MEGYEI ROMÁNOK ANYANYELVI KULTURÁLIS NAPJÁNAK BATTONYAI RÉSZTVEVŐIT! Hírek Protestáns esték. Ma 17 órai kezdettel a békési reformá­tus templomban hangverseny lesz. Közreműködik a zürichi (svájci) Literar Gimnázium ze­nekara. Műsor: Strawinsky, J. S. Bach, Grieg és Smetana művei. Testvérvárosok. Október 27-én — várhatóan 18 órakor— írják alá az ausztriai Krum- pendorf és Gyula testvérvárosi kapcsolatait rögzítő megállapo­dást a városháza dísztermében: ária- és dalest keretében. Ezen Csavlek Etelka lép a közönség elé. A testvérvárosi kapcsolatok iránt érdeklődők keressék Sebes­tyén Erikát a városházán. Választás előtt. Geszten megkezdődtek az előkészületek a november 19-i cigány kisebb­ségi önkormányzati választásra. A zavartalan lebonyolítás érde­kében megválasztották a szava­zatszedő bizottságot, melynek tagjai Tárnok Lajosné, Bagdi Julianna, Sújtó János, Urban- csek Károlyné, Szász And- rásné. Nincs jegyző. Mező- kovácsházán a jegyzői állásra meghirdetett pályázatra 3 igénylő nyújtott be írásos kérel­met. Ebből egy felelt meg a ki­írás szerinti feltételeknek, a tes­tületi ülésen azonban ez is eluta­sításra került. A legutóbbi dön­tés értelmében gyorsított eljá­rással ismét meghirdetik a jegyzői posztot. Az erdélyi magyarság két történelmi évfordulónak tulajdonít kiemelt jelentőséget. Az egyik október 6-a fotó: lehoczky Péter A szabadságnak nincs nemzetisége A magyar és a székely himnusz is elhangzott Aradon Három—négy ezer erdélyi és anyaországi magyar zarándo­kolt el tegnap délután az aradi tizenhárom vértanú kö­zelmúltban felújított emlékművéhez, hogy a 146 évvel ezeló'tt kivégzett szabadságharcosok emléke előtt méltóság- teljes ünnepség keretében lerója kegyeletét. A Romániában közelmúltban foganatosított tiltó törvény ellenére a Him-, nuszt és a székely himnuszt is elénekelték az egybegyűltek. —Az erdélyi magyar közösség két történelmi évfordulónak tu­lajdonít kiemelt jelentőséget. Az-ünnep napja március 15., a gyászé október 6., ám egyik dátum sem a nemzeti bezárkó­zást hordozza. Az aradi tizen­három vértanút például annak ellenére szeretjük, hogy szinte alig beszéltek magyarul. A sza­badságnak nincs nem'zetisége. Ám sajnos Európának ebben a felében ma nincs se szabadság, se egyenlőség, se testvériség. Vállalnunk kell hát a tizenhá­rom vértanú örökségét. Ok nem meghalni, hanem élni és küzde­ni akartak a szabadságért — hangoztatta ünnepi beszédéi ben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Arad a magyar Golgota — idézte Kossuth szavait Lábodi László, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke. Majd megemlítette: Arad nemcsak a magyarok, hanem a szabad­ságszerető nemzetek panteon­ja is, s nem lehetséges történel­mi megbékélés a kisebbségi problémák rendezése nélkül. Mohács után 150 évet kel­lett vámunk a szabadságra, s ha ehhez viszonyítunk, ma, 146 évvel a tizenhárom vérta­nú kivégzése után még van négy évünk, hogy az aradi hősök szabadságeszményeit megvalósítsuk — fogalmazott Tokaji György, az RMDSZ parlamenti csoportjának vezetője. A szónok szerint az aradi emlékmű a magyarság temploma, mely lelkűnkből és szívünkből lett felhúzva. Ma gyári Lajos szenátor a Székelyföld üzenetét hozta Aradra, mely úgy hangzik: minden nemzetnek szüntele­nül, újra és újra kell kezdenie a szabadságharcát. Az ünnepség végén a Békés Megyei Önkormányzat, vala­mint több megyénkbeli város koszorúja is az emlékmű talap­zatához került. Az említett him­nuszok elhangzása, illetve a Magyarországról érkezett ko­szorúkon lévő piros-fehér-zöld szalagok ellenére a rendőrök és rohamosztagosok által biztosí­tott rendezvény békességgel zárult. Magyari Barna „Ez a vidék nem fejletlenebb, mint Nyugat-Magyarorszag A nagykövet kellemesen csalódott Tapasztalataiból merítve t/r. To­kaji Ferenc, a gyulai székhelyű országgyűlési választókerület parlamenti képviselője úgy ha­tározott, hogy rendszeres párbe­szédre kéri fel körzete polgár- mestereit. Úgy találta, neki is lenne mit átadnia számukra, s a polgármesterektől hallottak ré­vén eredményesebbé válhatna munkája. Az első találkozásra csütörtökön, a gyulai városhá­zán került sor, legközelebb pe­dig Kétegyházán tanácskoznak. A sarkadi kivételével a polgár- mesterek mind eleget tettek a meghívásnak. Felsorolhatatlanul sok min­denről esett szó, a középpontban azonban mindvégig a térségi fej­lesztés állott. A képviselő ma­gyarázta a frissen megjelent jog­szabályokban rejtőző lehető­ségeket, ismertette az éppen tár­gyalt törvényjavaslatokat. El­mondta, hogy a kormány közle­kedéspolitikai koncepció­jára alapozva a gyulai elkerülő út mellett a Sarkad és a méhkeré­ki határátkelőhely közötti útsza­kasz felújítására volna esély. A téma „feldobására” ez esetben is volt ötlete, s vállalta főhatósági emberek „elhozatalát” vita cél­jából. Elmondta, hogy a napok­ban megköszönte Lotz Károly miniszternek a megye telefon­helyzetének rendezéséhez nyúj­tott segítségét, amit az érintett megnyugvással fogadott. Dr. Tokaji Ferenc elmondta, hogy aggódik: lassan az e vidéken élő lehet majd a legdrágábban tele­fonáló. Hamarosan újabb tízmilliók nézhetnek ferde szemmel Bok­ros Lajosra — vonhattuk le a következtetést: novemberben Japánba utazik pénzügyminisz­terünk, tudtuk meg a képvise­lőtől. A japán tőkefelesleget igyekszik majd kedvező feltéte­lekkel idecsábítani. Megbeszél­te a polgármesterekkel: ta­vasszal megkísérli egy kihelye­zett ülés erejéig ide csábítani az országgyűlés területfejlesztési bizottságát. Dr. Lapis István főorvos, a Pándy kórház idegsebészeti részlegének vezetője arra kérte a polgármestereket, támogassák anyagilag is a meghirdetett és elismerten fontos műszerbe­szerzésüket. Várható, hogy a polgármesterek a legközelebbi testületi ülésükön szóba hozzák majd a dolgot. K. A. J. Ünnep Mezőhegyesen Alapfokú művészeti iskolát avat­tak tegnap Mezőhegyesen; az épületben korábban bölcsőde, il­letve rendőrség működött. Az anyagiak előteremtéséről az ön- kormányzat, a szponzorok, a szülők gondoskodtak. Megnyitó- beszédében Maczák Andrásáé igazgató kiemelte: — E tanévben ünnepeljük a magyar iskolai oktatás ezredik évfordulóját. Ünnepelhetnénk-e szebben, mint az alapfokú művé­szeti oktatás lehetőségeinek bővítésével, az új iskolaépület át­adásával? Kassai Béla polgármester és Tóth Sándor országgyűlési kép­viselő ünnepi beszéde után az is­kola zenei és drámai tagozatának növendékei adtak műsort. Az ün­nep fényét emelte az Operaház magánénekesének, a Mezőhe­gyesről elszármazott Laczó And­rásnak a fellépése. M. Gy. Enni vagy lenni? A sok alapítvány között van egy, amelynek már a neve is érdekes. Ä Magyar Elhízás­ellenes Alapítvány nemrégi­ben rendezte ötödik kong­resszusát, ezúttal az egyik Ba- laton-parti üdülőhelyen, Lei- lén. A táplálkozással foglalko­zó orvosok ismeretterjesztő­szemléletformáló szervezete, a Táplálkozási Fórum pedig úgy illeszkedett a kongresszushoz, hogy kerekasztal-beszélgetést szervezett ezzel a címmel: Le­het-e Magyarországon egész­ségesen étkezni? Az orvosok arról számolnak be, hogy már az étrend változ­tatásával is megelőzhetők a ha­lálozást befolyásoló betegsé­gek. A főzelékekben, zöldség­félékben és gyümölcsökben ta­lálható C-vitamin meg az úgy­nevezett béta-karotin legalább annyira védő hatástfejt ki, mint az olajos magvakban föllelhető E-vitamin—egyaránt gátolják a zsírfelszívódást és csökken­tik a vér koleszterinszintjét. A bolti adatok szerint kezd visszaszorulni a zsír- és vajfo­gyasztás, a főzéshez szívesen vásárolnak a háziasszonyok növényi zsiradékokat. Az ipar képviselői közül a budapesti Solvent Rt. vezérigazgatója el­mondta, hogy a nemrégiben alapított húskonzorcium szí­vós kutatómunkával csökken­tette a termékeiben lévő zsír­mennyiséget. A cég hamaro­san forgalomba hoz olyan hús­féleségeket, amelyekben a zsír mindössze hatszázaléknyi lesz. A tartósítóipar képviselői pedig elmondták a kerekasztal ­beszélgetésen, hogy a hazai konzervgyárak szintén igye­keznek megfelelni a világpiac kívánalmainak. És nemcsak azért, mert a termékeiket el akarják helyezni a nyugat-eu­rópai piacon. Azért is, mert egészséges, ha az itthon vásá­rolható konzervek nem tartal­maznak tartósítószert, kevés bennük a só és a cukor, s ha növényi zsiradékkal készül­nek. A Táplálkozási Fórum balatonlellei kerekasztal-be- szélgetésének tehát éppen az kölcsönöz jelentőséget, hogy végre együtt voltak az orvosok és az ipari alkalmazók. Talál­kozásuk sejteti: van remény arra, hogy a korszerű táplálko­zás beépüljön mindennapja­inkba. Bodor Pál Szolgálati vonalon hívható gyulai magánlakások Kis magyar telefónia Nagy örömünkre a Matáv újab­ban évente gondoskodik a tele­fonelőfizetői névsor felfrissíté­séről. A napokban kaptuk kéz­hez az 1995/96-os telefonköny­vet. Az örömbe azonban megle­hetős rendszerességgel üröm is vegyül, ám amiről most szól­nunk kell, korántsem a Matáv­nak róható fel. Telefonálónk Gyulánál ütötte fel az új könyvet, s megakadt a szeme a „Polgármesteri hivatal” címszón. Az tűnt fel neki, hogy a tiszteletre méltó hivatal telefon- szám-listájának végén három olyan állomás is szerepel, me­lyet „szolgálati lakás” elneve­zéssel illetnek. Nem volt rest, utánajárt: bizony egyik lakás sem szolgálati, állítólag nagyon is magán-... Egyikben az éppen leköszönt polgármester, a másik­ban a városi választási bizottság elnöke, a harmadikban a városfej­lesztési és környezetvédelmi osz­tály vezetője lakik. Náluk kelt lármát a szolgálati csörgés, ha valaki találomra felhívja a há­rom szám valamelyikét. Vilá­gos, hogy ennyi információ bir­tokában képtelenség világos helyzetet teremteni — akárcsak a hiteles tájékoztatás erejéig is. Becsyné dr. Szabó Mártára,a gyulai polgármesteri hivatal aljegyzőjére osztatott az a hálá- datlan szerep, hogy segítsen ki­bogozni az eset szálait. — Egy 1991. március 17-ei képviselő-testületi döntés hatá­rozott arról, hogy az akkori pol­gármesternek, a főállású (Folytatás a 3. oldalon) Középpontban a térség fejlesztése Eredményesnek és sokat ígé­rőnek tekintette Békés megyei lá­togatását dr. Erich Kussbach, Ausztria magyarországi nagykö­vete tegnap Békéscsabán, a me­gyeházán tartott sajtótájékoztató­ján. Sárospatak, Nyíregyháza után megyénkben Békéscsaba, Gyula és-Szarvas nevezetessége­ivel, politikai, gazdasági, egyházi személyiségeivel, kulturális éle­tével ismerkedett. Mint említette, kellemes meglepetés érte, hiszén ez a régió — a közmegítéléssel ellentétben — nem fejletlenebb, mint az ország más területei. A nagykövet és munkatársai, dr. Jqzef Schwarz kereskedelmi főtanácsos, valamint Kapus György, az Osztrák Nemzeti Ide­genforgalmi Képviselet igazga­tója megállapította, hogy a me­gyében fellelhetők ugyan osztrák vállalkozók, de nagyságrendjük meg sem közelíti a nyugat-ma- gyarországit. A jövőben igyek­szenek meggyőzni az osztrák gazdaság képviselőit, hogy a Ti­szántúlon, sőt, a határ mentén is érdemes befektetni. Véleményük szerint azzal, hogy az osztrák Volksbank hamarosan fiókot nyit a térségben, nem sokkal utána megjelennek a nyugati szomszéd vállalkozói, tőkései is. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents