Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-06 / 235. szám
1 MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 6„ péntek ^ FölMtUe volt. Ezen a napon született Szeghalmon 1863-ban Iváitfi Jenő színész és rendező. Több vidéki városban működött, 1884-ben a kolozsvári színház tagja lett. 1896-ban a Nemzeti Színház szerződtette, melynek rendezője, főrendezője, klasszikus műsorának egyik erőssége lett, 1918-tól örökös tag. 1922-től a Petőfi Társaság tagja. Külföldi tanulmányútja után itthon a Comédie Francaise játékstílusának hirdetője. Legnagyobb sikeréta Tartuffe-ben aratta. Kegyeletit futás. Magyarbánhegyesen új kezdeményezésként, valamint hagyományteremtő szándékkal szervezik meg az általános iskola tanulói részvételével október 6-án az úgynevezett kegyeleti futást. A 13 aradi tábornok tiszteletére szervezett program délután fél háromkor indul a község helységnévjelző táblájától és a polgármesteri hivatal előtti téren, a kopjafánál ér véget. Ezt követően a település felszabadulásának fél évszázados évfordulója tiszteletére koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak a Kossuth-emléktáblánál. Előadás Erdélyről. Szabó Károlyné, a Magyarok Világszövetsége Karitatív Bizottsága Békés Megyei Szervezetének elnöke tartott nagysikerű előadást a napokban Kertészszigeten a falu leendő testvértelepüléséről, Tusnádról és annak környékéről. Vetélkedő. Az elmúlt napokban a hivatásos és a közalkalmazotti, valamint a sorállomány részére az Orosházi Határőr Igazgatóságon egészségi és műveltségi vetélkedőt szerveztek azzal a céllal, hogy felmérjék az állomány általános műveltségi szintjét és egészségügyi ismereteit. A legjobbak képviselik egyébként az igazgatóságot az országos döntőn. Ének-zene tankönyv a meseországból Esztétikus kiállítású könyveket kapott a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár, melyek a román tannyelvű általános iskolák alsó tagozatú első és második osztályának ének-zene oktatását mutatják be. A közoktatás területén évek óta jelentkező gondokat ismerve — örömhírkénfért az ajándék, így alig vártam, hogy a fiatal szerzőt megkeresve, beszélgessünk a tankönyv megjelenésének körülményeiről. Garami Veronika, a Gyulai 3-as Számú Általános Iskola rendkívül ambiciózus tanára, aki mindössze három esztendővel ezelőtt szerezte meg a diplomáját Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképzőben. —-Hogyan sikerült tankönyvíróvá lennie? — Eredetileg matematika— ének és számítástechnika szakos tanári diplomával rendelkezem, és mivel a magyarországi román nemzetiségű tanárok között az egyetlen ének-zene szakos vagyok, így került arra sor, hogy a Tankönyvkiadó Vállalat önálló nemzetiségi osztálya felkért erre a csodálatos munkára. —Kapott-e valamilyen segítséget a könyv megírásához? — Természetesen a régi tanGarami Veronika: jrA harmadik és negyedik osztályos tankönyv kézirata már elkészült” könyveket is megkaptam, de romániai barátaimtól, ismerőseimtől is kértem énekgyűjteményeket. Ugyanakkor a főiskolán kiváló módszertantanáraink voltak, így a tankönyv pedagógiai rendszerét, logikai felépítését nem volt nehéz kialakítani. Érdekes, hogy Romániában az énekoktatásban abszolút szol- mizáció létezik, ahol a Cé hang jelenti mindig a szol-mizációs Dót és a G-kulcsot pedig Szókulcsnak nevezik. Ezenkívül a ritmusképietek kifejezésére sincs megfelelő román nyelvű szó. — Gyönyörű színes képekkel díszített az egész tankönyv, szinte meseországban érezheti magát az a kisgyermek, aki ebből tanul énekelni. Úgy tudom, hogy a rajzok is az Ön munkái. — A zenei feladatok rajzainak a méreteit megállapítottam, az ábrákat megterveztem, a grafikus pedig kivitelezte. — Kitől örökölte a zene sze- retetét? — Édesanyám szintén pedagógus, a román tannyelvű általános iskola és gimnázium tanára. Nagyon szépen énekel, s jelenleg a gyulai román, valamint a battonyai kórusban is énekelünk. Édesapám jogász, de a komolyzenének elkötelezett híve.-— Ón pedig még a gyulai Erkel Kórusnak és a kamarazene- karnak is alkotó tagja, tanítványai pedig országos ének-zenei versenyek dobogós helyezettjei. Lesz-e folytatása a tankönyvírásnak? — Nagy örömmel kell beval- lanom, hogy a harmadik és negyedik osztályos tankönyv kézirata már elkészült és valószínűleg jövőre fog megjelenni. Pál Olga zenei könyvtáros Új néven, régi erényekkel Egy sor megyei önkormányzati intézmény neve változott meg a közelmúltban. Az új elnevezések: Békés Megye Képviselőtestületének Tüdőkórháza: Békés Megye Képviselő-testülete Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Gimnáziuma, Békés; Békés Megye Képviselőtestülete Németh László Középiskolai Kollégiuma, Békés; Békés Megye Képviselő-testülete 4. Számú Általános Iskolája és Diákotthona, Békés; Békés Megye Képviselő-testülete Ipari Szak- középiskolája és. 636. Számú Szakmunkás-képző Intézete, Békés; Békés Megye Képviselőtestülete Mikes Kelemen Középiskolája Battonya; Békés Megye Képviselő-testülete 614. Számú Ipari Szakképző Iskolája, Mezőhegyes; Békés Megye Képviselő-testülete Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézete, Szabadkígyós; Békés Megye Képviselő-testülete Mohá- csy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskolája, Gyula. Az iskolai névváltozások mögött az áll, hogy egy művelődési és közoktatási miniszteri rendelet szerint „A többcélú közoktatási intézmény elnevezésekor a szakmunkásképző iskola és szakiskola helyett szakiskola, a szakközépiskola és szakmunkásképző iskola, szakiskola helyett szakképző iskola, a gimnázium és szakközépiskola helyett pedig aközépiskolameg- jelölés is alkalmazható. Orosházi pótköltségvetés Orosháza képviselő-testülete a idei első félévi költségvetés gazdálkodásáról készült tájékoztató elfogadása után határozatban rendelkezett a pótköltségvetés elkészítéséről. Az elmúlt hónapokban ugyanis komoly hiány jelentkezett a város kasszájában. (Az F kategória besorolásával kapcsolatban 14 milliót, a 47-es számú főközlekedési út elkerülő szakaszának megépítésére 30 milliót, a szállítói tartozásokra 29 milliót stb. kell kifizetnie az önkormányzatnak. De hiányzik az a 40 millió forint is, amit az el nem adott üzletek, garázsok be nem folyt bevétele jelent.) A városnak jelenleg 95 millió forint mínusszal kell számolnia, ennek kompenzálására dolgozták ki azt a pótköltségvetést, amit a tegnapi nap folyamán az önkormányzat testületi tagjai elfogadtak. Abban is egyetértettek a városatyák, hogy független személy kísérje figyelemmel a jövőben a pénzügyi gazdálkodást. Cs. I. Megkérdeztük olvasóinkat Mi volt élete legnagyobb tévedése? Szabó József 53 éves, nagy- laposi rokkantnyugdíjas: :— Annak idején tele lelkesedéssel, érettségizett szőlész-borász és gyümölcskertészként tértem haza a falumba. Reméltem, a szakmámban dolgozhatom, ám tévednem kellett: a helyi tsz csak jószággondozóként alkalmazott. Jó néhány évvel később fél szememre vakon, elesetten abban bíztam, az állam tisztes megélhetést ad. Legalábbis ahhoz eleget, hogy ne nélkülözzön a családom. Ebben is tévedtem. Bojtos Károlyné . 35 .éves, kondorosi rokkantnyugdíjas: — Szerencsésnek mondhatom magam, mert igazi tévedésem még nem volt. Eddig amit csak akartam az élettől mindent megkaptam. Az ember mielőtt valamire vállalkozik, valamiről döntést hoz, jó, ha felméri a lehetőségeit. A párommal mindig ehhez tartottuk magunkat. Hat évvel ezelőtt súlyos balesetet szenvedtünk, csoda, hogy túléltük. Azóta ha lehet, még meg- gondoltabbak vagyunk. Fegyver József 27 éves, csabacsűdi pék: — Igazi nagy tévedésem még nem volt. A recept egyszerű: elérhetetlen dolgokat ne tervezzen az ember, s akkor nem érheti csalódás. Hónapokkal ezelőtt új állást ajánlottak, akkor visszautasítottam. A mostani helyzetemben lehet, másképp döntenék, mégsem tévedésként élem meg az akkori lépést. Egyszerűen kihagytam egy lehetőséget, semmi más. Érzem, ha váltanom kell, találok megfelelő munkát. Kendra Tamás, 22 éves, békéscsabai vállalkozó: Az utóbbi két-három évem tévedések láncolata. Vállalkozásaimban az egyik tuti tipp sem jött be igazán, bár mindig megéltem belőlük. Azt érzem, hogy vállalkozni érdemes, csak végre el kellene találnom, hogy mely terület kecsegtet sikerrel. Remélem, a mostani vállalkozásom már jó irányba visz. A magánéletet tekintve a női nem egyelőre nagy tévedés számomra, nem sikerült kiismernem. F Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Az utóbbi másfél évtized történetei Átírtuk Kádárt Az 1988-as tavasz nagy politikai zsongás közepette telt. Közel- gett az MSZMP országos értekezlete, s egyre szélesebb körben terjedt a hír: lemond, vagy lemondatják Kádár Jánost. A május 20-án nyíló pártértekezlet előtt egy héttel, 12-én este a Magyar Televízió Reformok útján járunk címmel interjút sugárzott a párt főtitkárával. A 45 perces beszélgetést az NBC Amerikai Televíziós Társaság munkatársa készítette. A fél ország ott ült a képernyő előtt, nagy várakozással figyelve Kádár János szavait. Nem nehéz kitalálni a rendkívüli érdeklődés okát: mindenki a nagy bejelentésre várt. Arra, hogy a főtitkár közli, vagy legalább sejteti: vége, a pártértekezleten távozik. A szerkesztőségben úgy gondoltuk, ha bekövetkezik az amire mindenki vár, akkor másnap az olvasók elkapkodják a lapot, abban a reményben, hogy olvashatják benne a Kádárinterjút. Felkészültünk tehát a lehetetlenre: a 20 óra ötvenkor kezdődő adásból a 23 órás lapzártáig „levenni” az első, fél újságoldalnyi részt. Két magnetofont kapcsoltunk be, az egyikből a kazettát 10 perc után kivettük, hogy a szöveget azonnal gépelhessük. így vártuk az adás kezdetét. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Magyar Távirati Iroda közölte, nem adja ki—mint máskor—a beszéd szerkesztett szövegét. Tudni kell. Kádár-beszédet csak MTI alapján szabadott közölni. Ha az „Öreg” mondjuk Békéscsabán beszélt, akkor a szöveget előbb felküldték az MTI-be, ott megszerkesztették, majd kiküldték a lapoknak, mi is onnan vehettük át. A Kádár-beszédek „levétele” rádióból vagy televízióból szigorúan tilos volt. A körülmények miatt nem igazán vettük komolyan a tilalmat. Különben sem igen hittünk abban, hogy bárki is komoly szankciót fog érvényesíteni velünk szemben. A vállalkozás a vártnál nehezebbnek bizonyult. A szenzációs bejelentés, vagy annak sejtetése elmaradt. Ezzel szemben egy megöregedett, a folyamatokat már nem értő, helyenként összefüggéstelenül beszélő ember jelent meg a képernyőn. Az élmény döbbenetes volt. Anélkül, hogy kimondta volna, mindenki érezte—az egész szétesett beszélgetés ezt sugallta—, Kádár János menni fog. A beszéd írásba tételével iszonyúan megküszködtünk. Helyenként mondatonként kellett újrafogalmazni az elhangzottakat. Az interjú első része végül is másnap megjelent: a keserves munkáért kárpótolt bennünket a lap sikere és a tudat, hogy nem központilag szerkesztve közöltünk — a magyar sajtóban egyedüliként—egy Kádár-beszédet. Árpási Zoltán AKCIÓ! AKCIÓ! SZOMBATTÓL a -szaküzletben (v'X.mí’í» ss készlet: tart!) — 540 MB Winchester (IBM, Seagate) 23 900 Ft + áfa helyett 21 400 Ft + áfa — 1,44 MB FDD 3900 Ft + áfa helyett 3500 Ft + áfa — GE 9711 rádiós telefon reklámáron: 4000 Ft + áfa = 5000 Ft. Áraink csak készpénzfizetés esetén érvényesek! Nyitva szombaton isi Szaküzlet: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 12—14. tlefon/fax: (66) 321-824,325-824,443-130. Szerviz: 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 21—23. _ Tlefon/fax: (66)327-441,328-183. ' | szám PRilHlliG a \/r*\r\\ ^ Szőreg és Vidéke A KCIO! Takarékszövetkezet kedvező áron kínálja megvételre a mezőgazdaságban, az iparban egyaránt felhasználható árukat: több mint 50 különféle mezőgazdasági gépéhez alkatrészeket, egyetemes, csípő-, lapos-, telefonfogókat, kábelcsupaszító fogókat, fóliatömlőket, fólia uzsonnászacskókat. és hordtáskákat, hegesztő elektródákat, kéziszerszám-készleteket, villás-, cső- és csillagkulcsokat, csigafúrókat, ásókat, lapátokat, hólapátokat és nyeleket, kerti szerszámokat, locsolóberendezéseket, O-gyűrűket, tömítéseket, tömítőanyagokat, csapágyakat, simmeringeket, ékszíjakat, hidraulikus tömlőket és csatlakozókat, IFA-, valamint pótkocsialkatrészeket, porszívókat, elektromos fűnyírókat, robbanómotoros kompresszorokat, huzalokat, szegeket, drótfonatokat, szórófejeket, permetezőtömlőket, görgős láncokat, láncszemeket, PB gázkályhákat, porszívókat, PVC- csöveket, csőidomokat, vágó- és tisztítókorongokat, rozsdamentes le- mezeket, tisztító-, kenőanyagokat, növényvédő szereket, ragasztókat, <3 élfóliákat. Árusítás: az AGROKER telephelyén, Szeged, Dorozsmai út 33. Telefon: (62) 361-855, fax: (62) 361-096. Nagyobb mennyiségű áru vásárlás: esetén jelentős kedvezmény!
