Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-04 / 233. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. október 4., szerda Aneszteziológusok gyulai találkozója a százötven éves évfordulón Miről álmodnak az altatóorvosok? Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1885-ben Márki István sakkozó, népmesegyűjtő. Jogi tanulmányait Pesten végezte. 1867-ben Bihar megye es- kiidtje, 1871-ben a gyulai törvényszék bírája lett. 1881- ben Budapestre költözött, ahol kisegítő bíró, 1882-ben pótbírónak nevezték ki. Irt verseket, Corneille darabjait fordította magyarra, számos népmesét gyűjtött. Ifjúsági hangverseny. Október 5-én, csütörtökön 13 órakor a békési művelődési központban rendezik az Ifjú Zenebarátok nyitó hangversenyét. Az általános iskolásoknak szóló hangverseny műsorán Bartók, darabok szerepelnek. A koncerten fellép Jász Ildikó vezényletével a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leánykara, zongorán közreműködik Farkas Pál, prózát mond Banner Zoltán. Képzőművészet.A megyei művelődési központ gyermekstúdiót szervez a képzőművészet iránt érdeklődő, tehetséges gyermekeknek. Célja a képzőművészet területén már meglevő elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek fejlesztése. Szakmai vezető Vágréti János festőművész lesz. A foglalkozásokat a hónapok második szombatján rendezik a művelődési központban 9-től 13 óráig. Jelentkezni Békéscsabán, a megyei művelődési központban Dombi Ildikónál lehet. D. Vár Kupa. A Gyulai Váralja Kutyakiképző Iskola rendezésében október 7-én, reggel 8 órai kezdettel, az iskola máriafalvi kiképzőtelepén kezdődik a II. Vár Kupa országos munkakutya-verseny. A rendezvényre érkezőket a vasútállomástól eligazító táblák segítik a tájékozódásban. A Fiatal Aneszteziológusok II. Országos Találkozójával kezdődik a Békés Megyei Képviselő- testület Pándy Kálmán Kórháza „nagy”évének rendezvénysorozata. A kórház alapításának 150. éves évfordulóját ünnepelve tucatnyi országos — és helyenként a határainkon is túlmutató — tanácskozás színhelye lesz Gyula. (Az aneszteziológia az érzéstelenítéssel és az ezzel kapcsolatos szerekkel foglalkozó tudományág.) A fiatal aneszteziológusok — persze a szakma „öregjeinek” védőszárnyai alatt — kétévenként találkoznak. Az első alkalommal (Lillafüreden) 169-en gyűltek össze, az október 6-78-ai gyulai programra már előzetesen 609-en regisztráltatták magukat, várható, hogy hét- százan is „megszállják” az Erkel Hotelt, amely a tanácskozás valamennyi mozzanatának helyszínül szolgál. — Nem tudományos tanácskozást szerveztünk, hanem lehetőséget kínálunk a fiatal aneszteziológusoknak a továbbképzésre, felkészültségük bemutatására, a találkozásra — mondta dr. Ökrös Ilona, a Miskolci Megyei Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnökségi tagja, az ifjúsági bizottság elnöke. — A társaság nemzetközi A medgyesegyházi képviselő- testület tegnap délutáni ülésén a polgármesteri hivatal munkájáról szóló beszámolót vitatta meg. Mint azt az előterjesztés tartalmazza, az 1994. évi önkormányzati választás szervezése és lebonyolítása feszítő ütemű, pontos végrehajtást igénylő munka volt. A törvénymódosításból adódóan a legnagyobb feladatot az új SZMSZ megalkotása jelentette. Az önálló rendeletalkotáson túl több esetben módosításra került sor, emellett a költségvetési tárgyú rendeleteket is szabályozni kellett. Állandó feladat a már megállapított ellátások (munkanélküliek, tanácskozásait egy helyen, valahol a Balaton mellett tartja, ezt a fórumunkat viszont vándorgyűlés jelleggel visszük az ország más-más területére. Gyula az idei találkozó révén bekerült a szakmai köztudatba. Azt várjuk a gyulai programtól, hogy szembenézhetünk az egészségügy, valamint a szűkebb szakterületünk feszítő gondjaival, s kibeszélhetjük magunkból a felgyülemlett gondokat, véleményeket. — Megemlítenék a legfontosabbakat? — Az egészségügy általános helyzete, finanszírozási körülményei mellett a jogi és etikai problémákat tekintjük majd át, különös hangsúllyal kezelve a betegjogot—kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Görhöny Gergely, a gyulai Pándy kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának osztályvezető főorvosa. — Aggasztóvá vált a szakterületen dolgozók bérezése, az ügyeleti díjak „nagysága”. Ebben a szakmában, ahol az orvosok, más dolgozók nem találkoznak a hálapénz intézményével, egy 24 órás, műtétekkel folyamatosan kitöltött ügyelet után nettó hétszáz forintot kap egy szakorvos. Ezért is alakult ki az a helyzet, hogy a kórházakban az aneszteziológus hiányszakmaként szerepel. Mára az a furcsaság is előállott, hogy október elsejétől a társadalombiztosítás nem finanszírozza a tevékenységünsegélyezettek) felülvizsgálata. Minden évben komoly terhet jelentenek a beruházások és pályázatok. Az önkormányzat feladata, adminisztrációs terhei államigazgatási szinten évről évre nő. Ezt a jogszabály-döm- pinget és változást számítógépes nyilvántartás nélkül lehetetlen követni, bár az átállást nehezítette a hivatalba történt betörés, amely plusz költséget és munkát jelentett a dolgozóknak. A problémák levezetésében nagy szerepe lenne a tervezétt hivatalbővítés minél gyorsabb befejezésének, valamint az ügyfélszolgálati iroda kiépítésének. H.M. két, hanem abból indulnak ki. hogy a különböző kórházi osztályok — mintegy a megrendelőink — költségvetésének terhére kell bennünket fenntartani. Rendkívül költséges intenzív ágyaink nyilvánvalóan nem számolhatók fel, a különféle műtéteket végző osztályok pedig csak igénybevételünkkel tevékenykedhetnek. A fiatal szakorvosok egy-két évet töltenek el nálunk, utána olyan osztályokra kérik magukat, ahol a megélhetésük biztosítottabb. Akik itt maradnak, egy kicsit a szakma megszállottjai. — Ez a munka életstílus is — vette vissza a szót dr. Ökrös Ilona. -— Sajnos, a más területen dolgozó kollégák egy része előtt nincs helyén a mi munkánk, persze kivételek is vannak: sokan egyenrangú partnernek tekintik az aneszteziológust. Nem könnyű ez a pálya: az egész éjszakát ügyeletesként végigdolgozó aneszteziológusok — hiszen központi ügyeletet látnak el — reggeltől délután háromig folytatják a munkát a különféle osztályokat kiszolgáló műtőkben. Kevesen vagyunk minden kórházban. Ami a találkozó előkészítését illeti: Görhöny főorvos úrtól, a gyulai kórháztól, a városi és a megyei önkormányzattól nem egyszerűen segítséget kaptunk, hanem együttmunkálkodtak velünk. Kiss A. János Hírmondó A Magyarbánhegyesi Hírmondó némi támogatással és 10 forint emelt árral — a híresztelés ellenére — tovább folytatja híradásait. A szeptemberi szám első oldalán érdekes gondolatokat olvashatunk a gazdaságról, valamint két oldalszélt töltenek meg az „Ezt írja meg!” rovat olvasói véleményei. Tompa Adám tanítóra emlékeznek nemrégiben kapott kitüntetése és 97. évi születésnapján. Folytatódik „A sakálok birodalmában” regény, valamint Farkas László írása mutatja be az új, szeptember elején felavatott magyarbánhegyesi speciális szakiskolát. Végül az oldalak a Recep- téka útmutatásaival és humorral zárulnak. Hivatalbővítésre lesz szükség Medgyesegyházán Megkérdeztük olvasóinkat Szükség van-e csendrendeletre? Varga András, 57 éves, békéscsabai rokkantnyugdíjas: Az ajtócsapkodásoktól az éjszakai autótülkölésekig, a diszkóból hazafelé tartó fiatalok kiabálásáig, a motorosok hangos gépbőgetéséig széles a skála, amivel zavarják a lakosok többségének nyugalmát! Csendrendeletre tehát mindenképpen szükség van, főként az éjszakai és hajnali órákat illetően. A rendelet persze akkor ér valamit, ha betartását ellenőrzik, és adott esetekben figyelmeztetnek, bírságolnak. Csak az a kérdés, kinek lenne ez feladata? Nagy Zsolt, 30 éves, békéscsabai munkanélküli: A Petőfi utcában lakom, így elsősorban az átmenő kamionforgalom zavarja a nyugalmunkat. Nem is magamról beszélek elsősorban, hiszen vasút és tüzép mellett laktam sokáig, tehát hozzáedződtem a zajhoz. A gyermekek azonban nem tudnak nyugodtan pihenni. A motorosok éjszakai „ténykedését” kellene még valamiképpen szabályozni, mert ez is felettébb zavarhatja a lakókat. A diszkózajok, a hajnali kiabálások engem személy szerint nem idegesítenek, ezektől tudok aludni. Süli Ferenc, 62 éves, békéscsabai nyugdíjas: Csendrendeletre feltétlenül szükség van, főként este 10-től reggel 6 óráig kellene jobban odafigyelni. Szerintem a rendőrség egymaga nem tudja a problémát kezelni, a fiatalok nevelésében rejlik a megoldás kulcsa. Az egymás iránti tisztelet hiányzik, és sokan nincsenek a másikra tekintettel. Hajdanán az önkéntes rendőrök jelenlétének komoly visszatartó ereje volt. sokat tudtak segíteni. A polgárőrséget nem érzem olyan hatékonynak. Iszlai András, 43 éves, békéscsabai tomaedző: Zajos környezetben dolgozom, így igénylem a csendet, a nyugalmat, de szerintem az emberek többsége is így van ezzel. Csendrendeletre szükség van, de legalább ilyen fontos, hogy azt be is tartsák. Minden ember mellé nem állíthatunk valakit, és a feljelentgetések sem vezetnek igazán eredményre. A nevelésnél kellene az alapokat lerakni, hogy odafigyeljünk a másikra, ne zavarjuk egymás nyugalmát. Békéscsabát egyébként igen zajos városnak tartom. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Az utóbbi másfél évtized történetei Mibe kerül Erdély? A szocializmus megújítható — ezzel a címmel jelent meg lapunk 1988. április 27-28-29-i számában az az interjú, amelyet a Der Spiegel magazin munkatársa készített Grósz Károllyal. A cikket a német lap április 25-ei száma közölte, s két nappal később már hoztuk a pontos — bár, mint lejjebb olvashatják—, kissé hiányos fordítását. Az átvett interjúhoz ma is égető lelkifurdalás kegyetlen emléke fűz bennünket. A rendkívül érdekes, lapunkban három részben közölt beszélgetést kolléganőnk, Niedzielsky Katalin fordította le egyetlen nap alatt. A miniszterelnök az interjúban azt fejtegette, hogy a rendszer megújítható. Grósz mesterien fogalmazott: miközben a peresztrojkát és a glasznosztyot jóval megelőző, 1968 óta tartó magyar reformfolyamatokról beszélt, azt bizonygatta, hogy a gorbacsovi kísérlet eredeti, a szovjet pártfőtitkár győzni fog, s az náluk is, nálunk is gyökeres fordulatot hoz majd a szocializmus gyakorlatában. Természetesen, mint minden interjúban, ebben is voltak kitérők, mellékvágányok. Ilyen volt az, amikor Grósznak arra a megjégyzésére, hogy pártmunkájáért nem kap bért, a Spiegel munkatársa azzal replikázott: épp interjúalanya mondta, hogy Magyarországon alacsonyan fizetik meg az értelmiséget. Grósz erre a következőket válaszolta: „Csakhogy én nem panaszkodom. Amit kapok, nekem elég. Mit is kezdhetnék több pénzzel? Naponta csak egyszer szeretek enni, többször nem, többet öltözködésre nem költők, pihenésre nincs időm. Barátnőt nem tartok. Röviden, mit tehetnék a pénzzel?” A Spiegel válasza: „Talán megvehetné Erdélyt?” Ismét Grósz: „Olyan sokat soha az életemben nem keresnék.” Amikor e sorokat elolvastuk, nem akartunk hinni a szemünknek. Hogy az állandó magyar-román ellenségeskedés közepette a magyar miniszterelnök válaszoljon egy Erdéllyel kapcsolatos kérdésre és még benn is hagyja az interjúban, hihetetlennek tűnt. Általánosan elterjedt nézet volt akkor a magyar sajtóirányításban: van, amit a külföldnek szánnak, van, amit a belföldnek. Egy évvel voltunk azután, hogy kemény figyelmeztetést kaptunk egy Magyarország elleni román nyilatkozat közlése miatt. Kár szépíteni a dolgot: ennek az Erdéllyel foglalkozó résznek a közléséhez nem volt bátorságunk. „Helyhiány” miatt kimaradt. Árpási Zoltán Vitanap Kötegyánban Az elmúlt hét végén ülésezett a kötegyáni képviselő-testület. A könyvtár és a művelődési ház munkájának megismerése után dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő tájékoztatta a testületet a parlament életéről, a bizottságok tevékenységéről, képviselői munkájáról. Többek között szólt arról, hogy a kötegyáni repedezett házak ügyében sikerült eredményt elérni. Békés megye több települését érintő probléma megoldásáért a megyei közgyűlés elnökével együtt tettek lépéseket. Várhatóan a legközelebbi megyegyűlésen konkrét megoldásról, pénzügyi támogatásról számolnak be. A képviselők döntöttek arról is, hogy a közeljövőben helyi vitanapot tartanak a falu jövőjéről. ■■■■■ ■HHBSHHH Mezőberény központjában, Kossuth tér 2. sz. alatt — a valamikor komoly rangot és elismerést kivívó — volt áfész-tulajdonú áruházban az Elektroház elektronikai profiljának megfelelő üzletet nyit, melynek üzemeltetéséhez keresünk munkatársakat f) w mi iiniMiM betöltéséhez. Azok jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek szakirányú elektronikai és eladói ismeretekkel vagy elszántak arra, hogy ezt magas szinten megtanulják és ehhez rendelkeznek megfelelő érzékkel. A jelentkezéseket írásban kérjük 1995. október 15-éig beküldeni. Az írásos jelentkezésnek tartalmaznia kell a személyes adatokon túl az eddigi szakmai múltat, esetleg elképzeléseket az új munkahelyen. JELENTKEZÉSI CÍM: ELEKTROHÁZ Kft., ,, műszaki eladó”, 5600 Békéscsaba, Baross u. 10.
