Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-19 / 246. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. október 19., csütörtök Kialva Önkormányzatok a visszavonulás szférájában Európába megy-e a megye? Országos találkozóra érkeztek tegnap a megyék közgyűléseinek pénzügyi bizottsági elnökei Gyulára, hogy szakmai találkozó keretében vitassák meg a megyék helyzetét, a strukturális és költségvetési kérdéseket. Markó István, a rendezvény házigazdája, a Békés megyei képviselő-testület pénzügyi bizottságának elnöke megnyitójában kifejezte annak igényét, hogy a megyék közigazgatási szerepe újrafogalmazásra találjon, ennek törvényi és finanszírozási háttér adjon bázist, Szilágyi Menyhért, a megyei ön- kormányzat művelődési bizottságának elnöke köszöntőjét a már többször feltett kérdéssel kezdte: Európába megy-e a megye? Nos — folytatta —, lehet, hogy valamerre megy, de nem biztos, hogy meg tudja váltani a jegyet a megfelelő vonatra. Ezután tartotta meg tartalmas előadását Kusztosné Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, bemelegítésként a „teljes közeg”, vagyis a nemzetgazdaság helyzetének elemzésével. Rámutatott arra az alaphelyzetre, amely szerint az állam- háztartás összevont hiánya nem lehet több a bruttó nemzeti termék négy százalékánál. Ez az érték az idei költségvetés eredményeként 7— 8 százalék lesz, a jövő esztendőre tehát más tartalmú költségvetés készül. A tervek szerint az önkormányzatok a visszavonulás szférájába tartoznak, mert a kormány gazdaságpolitikája a termelő területekre helyezi a hangsúlyt. Ha négy százalékon belül kell maradni, akkor az önkormányzatok jövő évi pénze nominálisan nem lehet több az ideinél. Összehasonlította a jövedelemelosztás módozatait, vagyis a struktúra változatlanul hagyását és az államháztartási reform szükségszerűségét. Az előadó ismét leszögezte: a megyék pénzügyi szabályozása rossz. Nem történt meg a közigazgatás középszintjének átgondolása, a legnagyobb probléma pedig az, hogy a megyei önkormányzatok feladata nehezen körülhatárolható. A jövő évi költségvetés tervezetét ismertetve kiemelte, hogy megszűnik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ön- kormányzatok támogatási rendszere, helyette 5 milliárd forintot különítenek el az induló fejlesztésekre. A pénzügyi bizottsági elnökök találkozóján tegnap a résztvevők konzultáltak a megyék helyének, szerepének alakulásáról, ma pedig No- votnik Imrének, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjének előadásában az állam- háztartás pénzügyi rendszerének reformjáról, a kincstár létrehozásáról lesz szó. L.E. Szabó Pál negyedszázada távozott Bihamgra nagy fiára, Szabó Pálra emlékezett tegnap. Az író huszonöt esztendeje, 1970 októberében, éppen a reformáció ünnepén távozott az élők sorából. A nagyszabású ünnepségen jelen volt az író lánya, Szabó Erzsébet, aki férjével együtt ma is Szabó Pál egykori biharugrai házában lakik. Az író tisztelői között ott találtuk a karcagi Gábor Áron Gimnázium diákjait, valamint a szeghalmi Péter András Gimnázium küldöttségét is. — Szabó Pál sírjánál keresztény hitünkből és irodalmi megbecsülésünkből fakadóan rójuk le kegyeletünket—kezdte beszédét dr. Ötvös László, karcagi református lelkész. A tiszteletes úr Szabó Pál életének fontosabb állomásait ismertette. Megtudtuk: Szabó Pál jó észjárású gyermek volt, ám a debreceni kollégium helyett mégis az itthonmaradást választotta. Tudásvágya viszont itthon sem lankadt. Esténként a magyar és a világirodalom remekeit olvasgatta. Nagyvárad művészvilága és Ady Endre költészete is nagy hatással volt rá. A szüntelen tanulni akarás a fronton sem hagyta el. Négy évig volt a harctéren, ahol — amikor a lehetőség engedte — szintén folyóiratokat, könyveket lapozgatott. Nagyfokú humanizmusát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az egyik ütközetben megmentette egy olasz tiszt életét. Szabó Pál a világháborút követően vált íróvá. Első írása — írógép Ugrón „címmel — 1927-ben jelent meg. A tegnapi ünnepség a. Szabó Pál Emlékháznál kötetlen beszélgetésekkel folytatódott. Dr. Ötvös László lapunk kérdésére elmondta: 1946-ban Hajdúnánáson, a református gimnáziumban, egy művelődési esten találkozott először Szabó Pállal. Az író olyan nagy hatással volt az akkor még gimnazista srácra, hogy azonnal elhatározta: lelki- pásztor lesz. Hogy miért? Mert a papi és az írói pályát nagyon közelinek érezte. Hisz régen — elég csak Károlyi Gáspárra gondolnunk — a papok írói munkát is kifejtettek. Kiss Zoltán polgármestertől azt is megtudtuk: november 5- én — az író temetésének 25. évfordulóján — ismét Szabó Pálra emlékezik Biharugra. Magyari Barna Füzesgyarmat költője 96 éves lenne Fogadóórák. Matuska Sándor országgyűlési képviselő 19- én, ma 14.30—15.30 órakor Körösújfalun a polgármesteri hivatalban, 16 órakor Vésztőn a művelődési házban, 17 órakora Révai iskolában, 18.30 órakor Zsadányban a polgármesteri hivatal tanácskozótermében tart fogadóórát. Tóth Károly (MSZP) ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart október 20-án, pénteken 14—15.30 órakor az MSZP megyei irodáján (Békéscsaba, Szabadság tér 11—17., félemelet). Szöllősi Istvánné szarvasi országgyűlési képviselő választó- körzetében fogadóórát tart Gyomaendrődön a polgármesteri hivatalban október 20-án 12—13.30-ig, Szarvason a polgármesteri hivatalban október 20- án 14.30—16 óráig. Szlovákok délutánja. A Csabai Szlovák Szervezet és a Vasutas Művelődési Ház pénteken délután öt órától vidám kulturális délutánt szervez Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban. A rendezvényre vendégként érkezik az újvidéki „Safarik” ének- és táncegyüttes, valamint a trencséni ifjúsági ének- és táncegyüttes. Termékbemutató. A 34 országban jelenlevő svéd tulajdonú MÖLNYCKE cég hazai képviselete termékismertetőt és bemutatót tartott tegnap Békésen. Az egyebek között egészségügyi termékeket, rendszereket gyártó és forgalmazó konszern a térség házi- és szakorvosait invitálta a találkozóra. Megtudtuk: hazánkban mintegy 100 ezer olyan beteg van, aki magát képtelen ellátni. A bemutatott termékek enyhébb esetben szabadabb mozgást biztosítanak a betegeknek, közepes súlyosság esetén a felfekvést kizárják. Súlyosabb esetben higiénikusak és könnyen cserélhetők a bemutatott termékek. Festménykiállítás. Szakács Éva és Korognai János győri festőművészek szigetközi tájakat, virágcsendéleteket, városképeket ábrázoló alkotásaiból nyílik kiállítás október 20- án, pénteken 17 órakor Békéscsabán, az Art-Contact Művészeti Galériában, a Lázár u. 34. szám alatt. A tárlatot — mely november 10-éig, hétköznap \4—18 óráig látható — Lovas József nyitja meg. Torgyán Sarkadon. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke ma 16 órakor nyilvános nagygyűlést tart Sarkadon, a Bartók Béla Művelődési Központban. A helyi FKGP-szervezet nemcsak a párt tagjait, hanem minden érdeklődőt szívesen lát ezen a rendezvényen. (x) Hegyesi János születésének 96. évfordulója alkalmából (a költő 1899. október 18-án látta meg a napvilágot) nagyszabású emlékünnepséget tartottak tegnap a költő szülőföldjén, Füzesgyarmaton. A megemlékezés délután két órakor a temetőben kezdődött: a költő sírjánál koszorúkat helyeztek el az egybegyűltek. Ezt követően az ünneplők átvonultak a tájházhoz, ahol átadták a Hegyesi János-emlékszobát. — Hegyesi Jánosra tisztelettel és kegyelettel emlékezzünk, s legyünk büszkék arra, hogy itt Hegyesi János archívfotó élhetett köztünk — mondta megnyitóbeszédében Borbíró Lajos helytörténész. Antal Agnes a költő egyik versét tolmácsolta, majd Márkus László református lelkész szólott a megjelentekhez. Hegyesi János mindig vicces, ám egyben komolyságot sugárzó viselkedését, valamint a szülőföld és a haza iránti szeretetét emelte ki a tiszteletes úr. Az ünnepség végén Szőke Ildikó, a Füzesgyarmaton működő Hegyesi János Irodalmi Kör alkotója a kör névadójáról szóló saját versét olvasta fel. (Magyari) Csak választási ígéret volt? „Rossznyelvek szerint” Le- benszky Attila gyulai polgár- mester egyik ígérete volt megválasztásakor, hogy Gedeon Józsefet eltávolítja a városházáról. Keddi sajtótájékoztatóján a polgármester újságírói kérdésre válaszolva elmondta: — Igaz, hogy a polgármesteri hivatal átszervezés alatt áll, melynek következményeként valószínűleg a kulturális osztály vezetőjének fel kellett volna mondanunk, és egyben mintegy 1,5 millió forint végkielégítést kellett volna kifizetnünk. Ez a pénz most megmarad, hisz Gedeon József áthelyezéssel kerül át a Várszínház igazgatói tisztébe. De ez a körülmény nem játszhatott szerepet sem a képviselő-testület, sem az én döntésemben. —Mikorra várható a minisztérium válasza a szakképzettség alóli felmentésről? — Ez csak rutin eljárás, nem kétséges az eredménye. Gondolom, egy-két hét alatt megérkezik a válasz... Ä. Gy. A polgármester marad! A mezőhegyesi képviselő-testület keddi ülése a Badics András és Kovács Józsefné képviselők által szeptember 19-én benyújtott interpellációkra adott válaszokkal kezdődött. A' Ménesbirtok Rt. és a város vízvezetékrendszerének szétválasztásáról, az érintett lakástulajdonosok anyagi hozzájárulásának mértékéről dr. Megyeri Zsolt vezér- igazgató írásban tájékoztatta a testületet; a választ a képviselők egyhangúlag elfogadták. A 47-es majori kultúrház, illetőleg a polgármester, Kassai Béla lemondatása ügyében benyújtott interpellációt, annak hátterét a pénzügyi bizottság vizsgálta. A beszámoló elhangzása után több képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a 47-es majori állapotok csak ürügyként szolgáltak a polgármester lemondatására. A vitában Badics András megjegyezte: ha nincs is egymással összefüggésben az interpellációban megbírált személy tevékenysége és a polgármesterrel való rokonsága, ez mit sem változtat a lényegen: az emberek úgy élik meg az adott konfliktushelyzetet, hogy az illető azért tehet meg sok mindent, mert a polgármester rokona. Kassai Béla válaszában kijelentette: „Mivel az elmúlt választáson mindketten polgármesterjelöltként indultunk, szeretném a képviselő úr figyelmébe ajánlani: a szavazók 64 százaléka rám adta a voksát. Nem hiszem, hogy ilyen koholt ügyek miatt a lemondásra kellene gondolnom; 1998-ban is vállalom a megmérettetést.” Ménesi György Betolakodó a cigányok között? Tegnap délután fórumra hívta a cigányokat a békéscsabai cigány kisebbségi önkormányzat. Bár az önkormányzat tagjai, a megye képviselői és az Országos Cigány Önkormányzat néhány vezetője is részt vett a rendezvényen, a cigány lakosok távol maradtak — pedig az ő véleményüket is jó lett volna megismerni. Első témaként a békéscsabaiak földügyéről tárgyaltak. Dr. Vécsey László tájékoztatta a jelenlévőket: jelenleg a városnak kiosztható földje nincs, ve- .teményest lehet bérelni, ám ehhez újabb — más értelmű kérelem benyújtása szükséges. A másik vita Szilveszter Ödön és az MCDSZ tevékenysége körül robbant ki: a jelenlévők szerint az MCDSZ és annak vezetője, dr. Náday Gyula mögött nincs valós szervezet, tevékenysége a cigányság egységét bomlasztja. Szilveszter Ödönt felülről ültették a nyakukba, holott nem a fajtájukból való, nem képviseli a cigányság valós érdekeit. Az általa vezetett Románé Biszora együttes tagjait félrevezette, az együttest eladta. Ezért művészeti vezetői megbízatását visszavonták, a kisebbségi önkormányzatnál betöltött főállását felmondták. Gondjukkal az ombudsmani hivatalhoz fordulnak, valamint körlevelet írnak a megyében működő kisebbségi ön- kormányzatokhoz. Hevesi József, a megyei ön- kormányzat nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke a békét tartaná a legfontosabbnak: — Nem szabad, hogy egyes személyek ellentétei megbontsák a cigányság egységét — mondta. Szilveszter Ödön a fórumon nem volt jelen, hisz az előző napokban -— állítása szerint — megfenyegették, irodáját azonnali hatállyal fel kellett mondania: — Nem az iroda tesz koordinátorrá, az MCDSZ megyei szervezete más helyen ugyan, és a körülményekhez igazodva más munkamódszerekkel, de működik tovább. A cigányság képviseletét szívügyemnek tartom, hiszen két gyermekem édesanyja is cigány származású. Antal Gyöngyi Falugyűlés Nagykamaráson Ötmilliónál többet érő Joker Nagykamaráson a hét elején falugyűlésen számolt be az önkormányzat a térségi gázberuházásról. Többszöri nekimgaszkodás után 1993-ban alakultak ki azok a feltételek, amelyek után megkezdődhetett a lakossági szervezés. Az egyéni érdekeltségi hozzájárulás 50 ezer forint volt, amelyben már a lakásbekötési terv is szerepelt. A lebonyolításra részvénytársaságot hoztak létre, melyben Nagykamarás 10,8 százalékkal vett részt. A település belterületén beépítettek 20,2 kilométer gázvezetéket és 503 gázcsonkot. A lakossági bekötés eddig 474, a közületi 29 db. A költség 68,9 millió forint, amelyben a lakossági befizetések mellett jelentős ÁFI-támogatás, 80 százalékos részvényeladás és különféle hitel van. Nagykamaráson úgy döntöttek, hogy a végelszámolás után a hozzájárulás összegéből — az állami kötelezettségek után — a számlán maradó részt visszafizetik a lakosságnak. Ennek összege várhatóan 3700 forint, viszont akinek adóvagy más hátraléka van, ezt az összeget a tartozás erejéig beszámítják. A javaslatot a falugyűlés elfogadta, majd az ön- kormányzat 1995. évi költség- vetési programját, valamint fejlesztési elképzeléseit vitatták meg. A felvetésekben elhangzott, hogy a szeméttelepi pályázatot, a mostani elfogadhatatlan körülmény felszámolására, Almáskamarással együtt szorgalmazni kell. Célszerű lenne egy községi mezőőr alkalmazása, valamint szeretnék, ha egy állatorvos jelentkezne és települne a faluba. A jelenlevők a polgárőrség újjászervezésében is megállapodtak. H. M. A Szerencsejáték Rt. gyulai ki- rendeltségében vette fel a nyereményét az a tizenegy tagú lottózó társaság, amely a 38. héten a Joker számmal 5 millió 302 ezer 495 forintot nyert, s a fejenkénti nyereményük meghaladja a 482 ezer forintot. A szerencsés nyertesek elmondták: többségükben gazdálkodók, több éve heti 200 forinttal rendszeresen játszanak együtt, s három hete tértek át a gépi játékra, mert lusták voltak kitölteni annyi szelvényt. A 38. heti részvételi díj befizetésekor megmaradt ötven forint aprópénzük, s úgy döntöttek: nem kérik a visszajáró összeget, helyette inkább megpróbálkoznak egy Joker-játékkal. Megtudtuk: a nyeremény felvétele után csaknem mindenki megszabadul pénzétől, úgy mondták:,,Romoljon a forint másnál...” —vagyis gépeket vásárolnak belőle. Rendszeresen totóznak is, eddig kisebb-nagyobb nyeremény ütötte csak a markukat. Kaparós sorsjegyen egyszer nyertek 20 ezer forintot. A góltotón viszont még soha nem nyertek. S hogy hogyan ünnepük meg a nagy nyereményt? A hét végén a munkával megállnak égy napra, családostól egy bográcsos mellett kártyacsatát rendeznek. —szekeres— Gyomaendrőd hétszáz cigány lakosa ugyanúgy elszenvedője a szociális megszorításoknak és a munkanélküliségnek, mint bármelyik helybéli. Rossz értelemben vett „cigány kérdés” nincs a településen — szögezte le dr. Frankó Károly polgármester a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete tegnapi gyomaend- rődi kihelyezett elnökségi ülésén. A helyi cigány kisebbségi ön- kormányzat valamennyi városi bizottságban képviselteti magát. Ami a városnak is feladja a leckét és száz gyomaendrődi család gondja, az a lakáshoz jutás kérdése. Évente két-három lakásnál többet nem tudnak kiutalni, ám az önerős építkezéseket támogatják. — A cigány kisebbségi ön- kormányzat nem a családok eltartására alakult, a százezer forintos vagyonúnkból erre nem futja — hangsúlyozta Dógi János, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, utalva választóik túlzott elvárására. Az elnök nem titkolta, a szervezetükön belüli széthúzás, egyet nem értés valós probléma, amely tevékenységük megítélésére is árnyékot vet. Ez utóbbi igazolásául szolgált a helybéli cigány hallgatóság heves megnyilatkozása. — Nekünk nem kell cigány önkormányzat! — kiáltozták. Véleményük szerint a választás véget vetett a cigányváros nyugalmának, képviselőik hatalmukkal visszaélő kiskirályok. Az érintettek a vádakat visszautasították. A kínos közjáték csakhamar véget ért. s az ülés folytatódhatott. Cs. R. „NEM HALLJUK SZÍVESEN A BŰNT, AMELYET ELKÖVETÜNK SZÍVESEN.” (Shakespeare) Közjáték az elnökségi ülésen
