Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-16 / 243. szám
Megújulás külsőségekben és... Gyulaváriban a református hívők, az egyház és a megyei vezetés jóvoltából felújították a templomtornyot. (3. oldal) SPORT melléklet 10-12. oldal A legnagyobb diszkontáruház Négyezer négyzetméteren hétezer áru, 150 millió forint értékben - szombat óta Békéscsabán, az Ipari úton. (3. oldal) 1111 i 1111111 1995. OKTÓBER 16., HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 243. SZÁM Az ünnepségen a legkisebbek köszöntötték az otthon lakóit és a meghívott vendégeket fotó: lehoczky Péter Idősek otthona Mezőberényben Hogy ne szakadjanak el szülőhelyüktől Egy újabb, igencsak esztétikus épülettel gazdagodott Mezőbe- rény: szombaton délelőtt bensőséges ünnepség keretében avatták fel az 50 személyes, csaknem 90 millió forintos beruházással elkészült szociális otthont. A létesítmény a békéscsabai Korintosz Kft. tervezésében és lebonyolításában, a csárdaszállási Mezőépfer- Bt. fővállalkozásában készült el. Az otthon lakóit és a meghívottakat a legkisebbek köszöntötték, majd Cservenák Pál Miklós polgármester vázolta a létesítmény megvalósulásának körülményeit. Mint mondotta a beruházásról a város előző kép- viselő-testülete döntött, azért, hogy a településhez nagyon is kötődő idős emberek életük alkonyán se szakadjanak el szülőhelyüktől, megszokott környezetüktől. A munkálatokat az elmúlt év márciusában kezdték, a nyáron megtörtént az épület műszaki átadása, október elsején, az idősek világnapján már beköltöztek az első lakók. A céltámogatással megvalósult új otthon máris szűknek bizonyul, a későbbi bővítéshez a területen egy hasonló nagyságú létesítmény építésére van hely. Dr. Szegedi Tamásné, a Népjóléti Minisztérium főosztály- vezetője elmondta: a tárca vezetői tudják, hogy a hasonló otthon iránt a városban is nagyobbak az igények, mint a lehetőségek. Ez az új szociális otthon nem kötelező feladatként, hanem helyi kezdeményezésre valósult meg, azért, hogy a berényi idősek, az otthon jelenlegi és leendő lakói megszokott lakóhelyükön, környezetükben, közösségükben éljenek. Ezután Kovács Edina, a szociális otthon vezetője kalauzolta végig a vendégeket, akik elismeréssel szóltak a látottakról, a helyi Faipari Szövetkezet által gyártott belső berendezésről. —sz— Hírek Díjazottak. A Hódmezővásárhelyen vasárnap megnyílt 42. Őszi Tárlaton Békés megyei művészeket is megjutalmaztak: Tóth Ernő festőművésznek a város különdíját, Lóránt János festőművésznek munkadíjat nyújtottak át. A kiállításra 197 művész 508 alkotást adott be, abból választották ki a tárlat anyagát, 147 festő, szobrász, grafikus 241 munkáját. Az Őszi Tárlat több, mint egy hónapig tart nyitva. Iskolanévadó. Az egykori 611. Számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolát hivatalosan október 19-étől hívják Trefort Ágoston Villamos és Fémipari Szakképző Iskolának. Csütörtökön délelőtt 8.30 órakor tartják ugyanis a névadóünnepséget, ahol köszöntőt mond Sisák Péter, békéscsabai alpolgármester. Ezt követően megkezdődnek az iskolanapok rendezvényei. Kosárfonás, népi hímzés. Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban a hét végén Kiss Józsefné népi hímző és Balogh Sándomé Kállai Margit kosárfonó munkáiból nyílt kiállítás. A Békés városának népművészetét bemutató gyűjtemény a megye értékeit gazdagítja—állapította meg bevezetőjében Kiss László, a Petőfi Művelődési Központ igazgatója, majd történelmi visszatekintőjében megemlékezett az elmúlt századi mesterekről, ajellegzetes békési formavilágot képviselő kosárfonók és hímzők munkáiról. A kiállítás november 30-áig tekinthető meg. Kiállítás. Kiss Ibolya nyugalmazott művésztanár kiállítását láthatják az érdeklődők holnaptól a békéscsabai Kossuth Zsuzsanna Középiskolás Leánykollégium klubjában. A Marosludason élő alkotó munkásságát Nagy Hajnalka, a kollégium nevelőtanára méltatja a megnyitó napján. Romák találkozója Orosházán Immár hagyomány, hogy minden évben a megye valamelyik városában a cigány szervezetek képviselői bemutatkoznak egymás előtt. így volt ez a hét végén is Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban, ahová Sarkadról, Füzesgyarmatról, Mezőgyán- ból, Mezőkovácsházáról, Elekről és más településről érkeztek hagyományőrző csoportok. Az ünnepélyes megnyitón Fetser János polgármester köszöntötte a vendégeket a házigazdák nevében, majd Zsigmond Károly, a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének elnöke méltatta a sok éves hagyomány idei szervezőinek áldozatos munkáját. Miközben a csoportok kulturális műsorral szórakoztatták a közönséget, addig a megyei kisebbségi önkormányzatok képviselői Raduly Istvánnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának osztályvezetője által tartott előadását hallgathatták meg. Itt az országos cigány közoktatási programról, a romák számára kidolgozott kiútkeresési lehetőségekről cseréltek véleményt a jelenlévők. cs. i. Falak és kitörési pontok Országgyűlési és megyei képviselők politikai fóruma Tartalmas, sokszínű és érdekfeszítően pergő' politikai vita alakult ki szombaton, a megyei közgyűlés soron kívüli ülésén, amikor a megyénkben megválasztott országgyűlési képviselőkkel találkoztak a testületi tagok. Sajnálatos tényként állapították meg ugyanakkor a jelenlévők, hogy a meghívott települési polgármesterek — akiknek a véleményére szintén számítottak a vitában — többségükben nem jelentek meg a fórumon. Az országgyűlési képviselők közül Vastagh Pál és Tokaji Ferenc külföldi programja miatt, dr. Varga István és dr. Sümeghy Csaba ígérete ellenére nem vett részt az ülésen. Egy különleges, gazdasági szempontból rendkívül fontos, úgynevezett eurorégió létrehozásának nehézségei kerültek felszínre Gyarmati Jánosné, Dombegyháza polgármestere felszóla- lásanyomán. A település szeretne Arad megyei partnerre találni, szoros együttműködést keresni, mindenekelőtt a gazdasági élet fellendítése céljából. Tóth Sándor, a körzet országgyűlési képviselője ugyancsak szorgalmazza a regionális övezet kialakítását, ezt tartja a térség kitörési pontjának. Dr. Simon Imre parlamenti képviselői és megyegyűlési elnöki minőségében is szólva aláhúzta, szorosabbá kell tenni ezeket a kapcsolatokat, önálló szervezetet kell létrehozni, melynek összefogására vállalkozó kerestetik. Ellentétesen ítélték meg többen a megye helyzetét. Tóth Sándor a privatizálás előtt (alatt) álló nagy élelmiszerfeldolgozó üzemek problémái ellenére reménykeltőnek tartja a kialakult állapotokat. Tóth Károly', Békéscsaba képviselője a megye szerepének növelését biztosító törvényhozást kért. Koltay Zsoltné, Békés parlamenti képviselője az Alföld program megjelenítését hangsúlyozta, amelyben a mezőgazdaságon kívül többek között az iparnak, az oktatásnak, a telefonnak szerepet kell kapnia. Markó István, a megyei testület tagja hatékonyabb lobbizást kért az ország- gyűlési képviselőktől. Felvetette a 44-es fűút kilátástalan sorsát, szorgalmazta a területfejlesztési törvény megszavazását. rámutatott a szociális intézmények szomorú állapotára, amelylyel a megye a jelenlegi körülmények között nem tud mit kezdeni. Dr. Lukovics Éva. országgyűlési képviselő az aggasztó tőkehiányra hívta fel a figyelmet, hiszen ez okozza, hogy a 44-es fűút bővítése szóba sem kerülhet (ma egy kilométer' autópálya egymilliárd forintba kerül). Fejleszteni most csak más területek rovására lehet — monta —, azt is csak hitelből. Ezzel szemben Szöllősi Istvánná, Szarvas parlamenti képviselője azt emelte ki, hogy pályázatokkal, különböző programokban való részvétellel megoldhatók, sőt, meg kell oldani a feladatokat. Szöllősiné egyébként hosz- szasan beszélt az oktatás helyzetéről. Utalt a közoktatás néhány napja elfogadott kis csomagjára, amelyben megerősít- tetett a nyolc osztályos általános iskolai képzés. Beszélt a Nemzeti Alaptantervről, amely a kormány szakmai dokumentuma, tehát alárendelt a törvényeknek. Kifejezte, hogy az úgynevezett „nagy (Folytatása3. oldalon) Tóth Hajnalka ezüstérmes A hét végén a lengyelországi Wroclavban junior Világ Kupa női párbajtőrversenyt rendeztek. A rangos viadalon az olasz és ukrán vívónők kivételével a teljes nemzetközi élgárda pástra lépett. A 67 tagú mezőnyben kilenc magyar vívónő vett részt Galli Zsoltnak, a Békéscsabai Előre Vívó Egyesület edzőjének vezetésével. A békéscsabaiak kiválósága, Tóth Hajnalka végig jól vívott, az előcsatározások során a legnagyobb küzdelemre a tapolcai, Berták Agnes késztette, aki ellen 15:13-ra nyert. Az elődöntőben az orosz Logunovával találkozott Galli Zsolt tanítványa és 11:6-ra nyert, így a döntőbejutott. A fináléban szintén egy orosz vívónővel, Sigacsevával mérkőzött Tóth és nagy csatában 15:12-re kikapott, így ezüstérmes lett. Etni cum laude Cigányaink idén Orosházán rendezték meg szokásos megyei találkozójukat. Elnézést kérek a hivatalos szervektől, hogy csak így „lecigányoz- tam” az ünneplőket! Hivata- loséknál manapság a körülírás dívik, pedig hát a cigányok maguk is többnyire cigány-, mások romaszövetségbe tömörültek. Valaha a rendőrség egykori (és egyes mai) vezetői még terjedelmes tanulmányt készítettek a cigánybűnözésről, ma viszont már teljesen „bedemokratizálódva” ilyesmiket olvashatunk körözéseikben: két kreol bőrű férfi... A megyei közgyűlésben pedig valaki így említette a cigányokat: az etnikum. Mi baj ezzel a „cigánnyal”? Ha most — és évszázadok óta — feszültségek vannak az itt élő egyes többségiek és kisebbségiek között, arról alighanem mindkét fél tehet. Cigányok és nem cigányok nem lelnek egymás kezét. Ezért kár lenne elbőrfejűsödnie az egész társadalomnak. (Ráadásul: ha nem lennének cigányok, a nemzeti tarok találnának maguknak szórakoznivalót valamely más kisebbségben.) Azt se takargassuk, hogy a cigányságot mocsárként húzza le a kulturális elmaradottság. Ezzel összefüggő tény, hogy a börtönlakók nagyobbik része éppen e kisebbségből kerül ki. Attól, hogy néhány betojásos, pontosabban befolyásos civil és rendőrségi főhivatalnok fél nevén nevezni a dolgokat, a bajok még léteznek. Jobb lenne hozzálátni végre a megoldásukhoz! Freud a megmondhatója: a hivatalos(kodó) finomkodás nem rejt-e magában elfojtott fajgyűlöletet? Ám ha feltenném a kérdést: van-e faji előítélet például a rendőrök körében... De akkor mi fán terem a hétvégére, vidéken skinheaddé vedlő fővárosi rendőr, s miért jussa cigányembernek a csendőrpertu? Van igazság az agyonhajszolt, megfizetetten rendőrök reakcióiban is: más kultúrájú, erkölcsű emberek rigolyáit kell(ene) napszámra eltűrniük. Az etnikum: egy népet jellemző jegyek összessége. Nem érdemjegyeké, szerencsére. Egyik fél minősítése sem lenne cum laude (dicséretes). Errefelé egyelőre etni cum laude szerepel a bizonyítványban... Kiss A. János
