Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14-15 / 242. szám

1995. október 14-15., szombat-vasárnap Hajóson balra fordult a szocialisták hajója? Intelem és kormánybírálat Kötetlen beszélgetésre gyűlt össze csütörtök-pénteken a Szocialista Párt 40-50 parla­menti képviselője a Bács me­gyei Hajóson. A baráti össze­jövetel - amelynek egy részén Horn Gyula is ott volt - a kongresszusra készülő MSZP fontos politikai fórumává vált. Fordulatra van szükség mun­kánk minden területén - hang­zik a találkozó részvevőinek közös nyilatkozata. Az ország felemelkedése érdekében elke­rülhetetlen a gazdaság stabili­zációja, ami további terheket ró a társadalomra. Az eddigieknél tudatosabban és következete­sebben kell érvényesíteni az eredeti szocialista alapelveket és értékeket, mindenekelőtt az igazságosság és a társadalmi szolidaritás elvét, s véget kell vetni a terméketlen, megosztó vitáknak. A részvevők másik nyilatko­zatukban ’56 októberének em­lékét méltatva, megbékélésre hívnak mindenkit, a jövő érde­kében. Jánosi György, a párt alel- nöke kifejtette: egyöntetű vé­lemény volt, hogy le kell zárni a belső és a személyi vitákat. Békési László egyik nyilatkoza­tára utalva (ebben a volt pénz­ügyminiszter úgy véli, a mi­niszterelnöknek le kellene mondania) megjegyezte: a vita­zárást kívánó üzenet neki is szól. A találkozó házigazdája, Al­földi Albert képviselő el­mondta: számos bírálat is érte a kormányt, a miniszterelnököt pedig józan intő szavakkal fi­gyelmeztették a kormányzati munka fogyatékosságaira. Szál­lási Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ki­emelte, hogy Hajóson fontos lépést tettek a baloldali prog­ramhoz való visszatéréshez. Jövő évi nyugdíjak Újabb korhatár-emelési javaslat készül A Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban elké­szíti saját javaslatát is, hogy az Érdekegyeztető Tanács dönt­hessen, hogy milyen elvek mentén, milyen ütemben való­suljon meg a korhatáremelés. Az önkormányzat jövő keddi közgyűlésén tárgyalja a nyug­díjemelés rendszerének módo­sításáról készített elnökségi ja­vaslatot. Eszerint 1996-tól az előző évi tényleges nettó bérekhez igazítanák a nyugdíjemelést. Változna az emelés időpontja is. Szeremi Lászlóné alelnök elmondta, hogy a jelenlegi évi kétszeri alkalom helyett egy­szer, júliusban emelnék a nyugdíjakat, az egész évinek megfelelő mértékben. Jövőre azonban még januárban is lenne egy, várhatóan 7 százalé­kos emelés. 1996 júliusában azután - már az előző évi ada­tok birtokában, a januári eme­lést is beszámítva - növeked­hetnének a nyugdíjak. Bírálják az államfő külpolitikai tevékenységét Fűnyíró elvű a költségvetés Az ellenzéki pártok képviselői tegnap is időszerű kérdések egész soráról fejtették ki vé­leményüket. Az MDF tájékoztatóján Csáti György külügyi szóvivő Göncz Árpád köztársasági elnök kül­politikai tevékenységét bírálta. Kijelentette: az államfő eseten­ként külön külpolitikát folytat, s ez ellentétes az 1994. évi kormányprogrammal. Ugyan­akkor az ellenzéki képviselők nevében üdvözölte, hogy Hóm Gyula mégis tájékoztatja a kül­ügyi bizottságot a kormány külpolitikai tevékenységéről. De hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok és a miniszterelnök Vladimír Meciarral folytatott „titkos találkozójának” tartalma is szerepeljen a tájékoztatóban. A KDNP fórumán Rabár Fe­renc volt pénzügyminiszter mondott véleményt a jövő évi költségvetés tervezetéről. Ez - szerinte - az ideihez hasonlít, a rossz hagyományokat folytatja, így például „fűnyíró elvet” al­kalmaz az elvonásoknál és kincstári optimizmust tükröz, amikor 100 milliárdos nagyság- rendű privatizációs bevételre számít. - „Morzsaszedegetés- ként” jelentkezik benne az a kormányzati törekvés, amely tragikus, korlátozásokkal pró­bálja eltüntetni a hiányt. Giczy György, a KDNP el­nöke az ellenzéki pártok kap­csolatairól szólva kifejtette: mind a négy ellenzéki párt együttműködését szorgalmaz­zák, de csak olyan formában, amely nem veszélyezteti önál­lóságukat. Szövetségi politiká­jukról november 11-én, az or­szágos választmány határoz. HAZAI TÜKÖR A MSZOSZ a reálbérszint megőrzését tekinti megállapodási alapnak Jövő héten ár-bértárgyalások Az MSZOSZ nem fogad el reálbércsökkenést jövőre. A bé­rek jelenlegi reálértékének megőrzését tekinti tárgyalási alapnak az Érdekegyeztető Tanácsban előreláthatólag a jövő héten kezdődő ár-bértárgyalásokon. Párbeszédet kezdenek a tag- szervezetekkel, a tagsággal ar­ról, hogy miként lépjenek fel, ha nem sikerül a kormánnyal ár-bérmegállapodást kötni. Egyelőre tehát nincs arról szó, hogy a szakszervezeti szövet­ség országos sztrájkról döntött volna. Erről Vágó János, a legnagyobb szakszervezeti tö­mörülés alelnöke számolt be, az egységes munkaerő-piaci alap­ról tartott egyeztetést követő tegnapi sajtótájékoztatón. Mint mondta, az Érdekegyez­tető Tanács munkavállalói és munkaadói oldala egyaránt ha­tározottan elutasítja, hogy tény­leges beleszólásuk nélkül dönt­sön a kormányzat, a munkaügyi tárca a munkavállalók és a munkaadók által befizetett szo­lidaritási összegekről. Eddig já­rulékot fizettek az alapba, ezen­túl adójellegű befizetést köve­telnének tőlük. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal részéről kijelentette, hogy nem látszatjogosítványokra, ha­nem tényleges beleszólásra tar­tanak igényt a pénz felhasználá­sát illetően. Elutasítják, hogy a költségvetés elvonja, és más célra használja fel a Szolidari­tási Alap, illetve a Bérgarancia Alap jelentős többletét. Annak a véleményének adott hangot, hogy az alapok össze­vonása, továbbá az érdekegyez­tető felek tényleges beleszólási lehetőségének megszüntetése azt a célt szolgálja, hogy a költ­ségvetés elvonja az említett ala­pok többmilliárdos többletét. A tegnapi találkozón a Mun­kaügyi Minisztérium is képvi­seltette magát, de az érdek­egyeztető partnerek véleménye szerint továbbra sem közeledtek az álláspontok. Megszületett az egyezség ötvenöt felsőoktatási intézményvezetővel Jövőre is marad a kétezer forint A kormány jövő heti ülésén kész azonnali hatállyal semmissé tenni a tandíjrendeletnek az idei oktatási év kiegészítő tandí­jára vonatkozó részeit. Erről a Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére létrejött tegnapi tanácskozáson született megállapodás. A felsőoktatási intézmények vezetői ugyanis egyetértettek abban, hogy 1995-96-ban a nappali tagozaton nem vezetik be a kiegészítő tandíjat. A megbeszélésen a kormányfő és az egyetemek, főiskolák vezetői mellett ott voltak a művelődési tárca, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetői is. Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára - aki maga is részt vett az eszmecserén - sajtótá­jékoztatón elmondotta: a mi­niszterelnök úgy értékelte a megállapodást, hogy oka fo­gyottá váltak az említett kor­mányrendelet kiegészítő tan­díjra vonatkozó részei, és ezért a rendelkezések visszavoná­sából nem csinálhat a kor­mány presztízskérdést. A találkozón ötvenöt egye­tem és főiskola vezetője vett részt, s kiderült: a megelőző napokban - négy kivételével - valamennyi intézményben úgy döntöttek, hogy az idén a nap­pali tagozaton eltekintenek a kiegészítő tandíjtól. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a tanácskozá­son részt vevők egyetértettek a mostani tanévre meghatá­rozott havi kétezer forintos alaptandíjjal. Figyelmet ér­demel, hogy az 1996-os költ­ségvetési törvényjavaslatban az alaptandíj változatlan ösz- szeggel szerepel, s ez össz­hangban áll a múlt csütör­töki, a Parlament előtti diák- tüntetés nyomán született megállapodással. Egyébként ennek értelmében került sor a tegnapi megbeszélésre is. A kormány vállalta, hogy a jövő év március 31-ig kidol­gozzák az új tandíjszabályo­kat, és az előkészítésbe az in­tézmények, az érdekképvise­letek szakembereit, vezetőit szintén bevonják. A miniszterelnök felaján­lotta az érintetteknek, hogy a jövő év elején együttesen ta­nácskozzanak a felsőoktatás fejlesztéséről és korszerűsí­téséről. Nátha, megfázás van, influenza egyelőre nincs Védőoltások novemberben Megint szipogunk, tüsszögünk, krákogunk. A vénasszonyok nyarának meleg napjaiban ugyanis sokan nyárnak vélik a kellemes, de csalóka őszidőt. Straub Ilona, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi osztályve­zetője azonban megnyugtat: a mostani meghűléseknek semmi közük a téli influenzajárványokhoz. A nátha és az influenza tüne­tei ugyanis alapvetően kü­lönböznek egymástól. Míg az utóbbi vírusfertőzés magas lázzal, levertséggel kezdő­dik, addig a nátha elsősorban a felsőlégúti megbetegedésre jellemző tüsszögésben, krá- kogásban jelentkezik és nem feltétlenül jár lázzal. A két betegség közös vo­nása, hogy a gyöngébb ellenál- lóképességűek, elsősorban a kisgyermekek és az idős em­berek betegszenek meg. A C-vitamin és a citromos tea ugyan mindkét esetben kellemes és hasznos, ám ön­magában nem gyógyír. A fer­tőzésjellegének pontos megál­lapítását és a terápiát minden­képp bízzuk szakemberre. Mostanában egyébként Eu­rópában sehol nem volt és je­lenleg sincs influenzajárvány. De a leginkább veszélyeztetet­tek az idén is többféle védőol­tást kérhetnek, kaphatnak. így novemberben mintegy négyszázezer egészségügyi dolgozó, továbbá a krónikus betegségben szenvedők, va­lamint gyermekek és 60 éven felüliek részesülhetnek térí­tésmentesen oltásban. A vak­cinák az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO aján­lása alapján készülnek, s az A és B vírus ellen védenek. A járványügyi osztály veze­tője hozzátette, hogy ha az inf­luenza által leginkább veszé­lyeztetett személyeken kívül bárki védőoltást igényel, házi­orvosa receptre felírhatja, és be is adhatja azt. (cs. b. j.) Életének 92. évében pénte­ken elhunyt Varga Béla az 1944-ben összehívott Ideigle­nes Nemzetgyűlés elnöke, a Független Kisgazdapárt egy­kori alapító tagja és volt alel­nöke. 1947-ben emigrációba kényszerült, ahonnan 1990- ben tért haza. A politikust az Országgyűlés saját halottjának tekinti. Megállapították az Ország- gyűlés jövő heti ülésének napi­rendjét. Hétfőn a miniszteri ex­pozéval megkezdődik a nem­zetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája. Kedden a múlt évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalnak. Megkezdődött a Szabad De­mokraták Szövetségének két­napos országos tanácskozása az önkormányzatokról. Az eszme­cserén csaknem háromszáz ön- kormányzati képviselő, pol­gármester, országgyűlési kép­viselő és szakértő vesz részt. Két százalékkal emelkedtek a múlt hónapban a fogyasztói árak, nagyobb mértékben, mint a megelőző időszakban. A je­lentés szerint 12 hónap alatt 28,8 százalékos volt az infláció. Az adózókat is érinti a pénz- forgalmi jelzőszámok átalakítá­sáról hozott rendelet. Az APEH-et a pénzintézetek fog­ják értesíteni az új számlaszá­mokról. Ezek használata de­cember 4-től kötelező lesz a pénzforgalomban. Az APEH et­től az időponttól kizárólag az átalakított bankszámlaszámo­kat fogadja el az adózóktól. Változások szükségesek az érdekegyeztetésben. Ebben egyetértettek a szociális partne­rek a pénteken megtartott ta­nácskozáson, de mégsem sike­rült létrehozni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőiből álló szakértői bi­zottságot, hogy javaslatot ké­szítsenek az érdekegyeztetés megújítására. Beadta lemondását dr. Varga György, a Figyelő című gazda­sági hetilap főszerkesztője, a 37 évvel ezelőtt indult lap egyik alapítója. Döntését azzal indo­kolta, hogy nem tud azonosulni a kiadó menedzsmentjének üz­letpolitikájával, a nemrég meg­változtatott Figyelő tartalmával és szerkesztési elveivel. Háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött pénte­ken, Budapesten a pedagógus- képzés időszerű "kérdéseiről, a társadalmi viszonyok megvál­tozása következtében módosuló pedagógiai szerepekről. A részvevők, köztük nyolc közép- és kelet-európai ország képvi­selői plenáris ülést és szeminá­riumokat tartanak. Beszélgetőpartnerünk: a krónikás, aki nyomába eredt Fortunának (Nem)mese az öttalálatosról A magyar újságírás egyik nagy öregje, Bajor Nagy Ernő if­jabb riporter korában nyomába eredt, hogy miként alakí­totta a lottómilliomosok életét a váratlanul jött gazdagság. Tapasztalatairól, emlékeiről szívesen beszél, de neveket nem idéz, mert - mint mondja - annak még most is kellemetlen következményei lehetnek.- Első öttalálátos ismerősöm egy fiatalasszony volt, aki a Nagyvásártelepen emelgette, hordta a gyümölcsösrekesze­ket. Rossz házasságban élt, két gyermeke volt. Titokban lottó­zott, s másfél milliót nyert. Ab­ban az időben ezért Pesten há­rom öröklakást is lehetett venni. Férjének azt mondta, hogy örökölt 100 ezer forintot. Felajánlotta: ha párja hajlandó elválni és a két gyermek to­vábbi neveléséről gondoskodni, neki adja a 100 ezret. Ebben megegyeztek. Az asszony kilé­pett munkahelyéről, vett egy 3 szobás összkomfortos lakást, autót és gyümölcsöst Nagyté­tényben. Járni kezdte a szóra­kozóhelyeket, seregnyi lovag csapódott hozzá. Két év alatt a vagyon fenekére vert, elúszott mindene - a Garai téri piacon lett kisegítő eladó.- Mjísik öttalálatos honfitár­sunkat egy büfé bejáratánál is­mertem meg. Ott ácsorgott top­rongyosan, borgőzös fejjel. Elmondta, hogy az egyik nyír­ségi faluban volt szatócsboltja. A helybéli hatóságoknak ka­póra jött, hogy az amúgy is ferde szemmel nézett „osztály­idegennek” ötöse volt és 2 mil­liónál is több ütötte a markát. Értésére adták, ha nem akar bajt hozni a fejére, ajánlja föl, hogy nyereményéből lelátót építtet a helyi futballpályához. Beadta a derekát, ám a kétmillió elfo­gyott, s még félig sem volt kész a tribün. Közben a szatócsbolt tönkrement, gazdája otthagyta a falut. Pesten alkalmi munkák­ból élt és itallal igyekezett felej­teni "boltot, nyereményt, lelátót.- A harmadik telitalálatos ét­termi szakácsnő volt. A 3 mil­liós nyereményből családi há­zat vásárolt, férjét kivette a munkából. Az egész környék nyakára járt kölcsönökért, még a lelkész is kénytelen volt ki­prédikálni, hogy hagyjanak fel zaklatásával. Ékkor már na­gyon rossz idegállapotban volt, orvosi kezelésre szorult ő is, férje is - s nyeremény ide vagy oda, sivár öregség lett a részük.-Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy az ötös min­denkit tönkretesz. De, ha hi­szik, ha nem, jómagam sors­csapásnak tekinteném, ha olyan iszonyú summa hullana az ölembe, mint annak a bizonyos kelet-magyarországi házaspár­nak. Németh Zsuzsa Kiosztották az Aranyszarvas-dijakat. Hazánk­ban elsőként alapított a televízióhoz kapcsolódó kulturális díjat az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., amelyet a Tvr- hét születésnapján adnak át a győztesnek. Az idén a tévés egyéniség kategória női-férfi győztese Kudlik Júlia és Antal Imre, a legjobb nevettetőként Bajor Imre, popénekesként Zámbó Jimmy, a popzenekar kategóriában pedig az Edda együttes kapta a szép elismerést. A győzteseket dr. Bayer József ügyvezető igazgató köszöntötte. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents