Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

GAZDASÁG 1995. október 13., péntek Békéscsabán töltik a kétliteres palackokat Cherry Coke: vadonatúj Coca-Cola termék a magyar piacon Idén immár másodszor lepi meg új termékkel magyar fo­gyasztóit a Coca-Cola. A nemrégiben bevezetett Fanta citrom után egy nálunk eddig ismeretlen, új íz kerül a cég üdítőiatal-választékába: a Cherry Coke. Az Amerikában jól ismert terméket a Coca- Cola Company valamelyest átalakította az európai ízlés- és ízvilágnak megfelelően, s a termékek spanyolországi si­keres fogadtatása után az öreg kontinensen másodikként Magyarországra hozták. A Cherry Coke-kal, annak ízével, image-ével a tinédzser korosz­tályt célozta meg a világ legna­gyobb üdítőital-gyártója. Eh­hez kapcsolódik a termék be­vezetését kísérő reklámkam­pány is, amely zenei és képi megvalósításában e generáció kedvencéhez, a techno-dance világához kötődik. A Cherry Coke-ot, ugyan­úgy, mint a Coca-Cola Company Magyarországon kínált többi termékét a cég magyarországi palackozója, a Coca-Cola Amatil Hungary Kft. hozza forgalomba. Az üdítőital hétféle kiszerelésben már a jövő héttől megtalálható lesz az élelmiszerüzletekben és a cég vendéglátó-ipari part­nereinél. A Coca-Cola Amatil Hum gary Kft., a Coca-Cola ma­gyarországi palackozója ed­dig mintegy 150 millió dollárt fektetett be Magyarországon. A szénsavas üdítőitalok terüle­tén piacvezető vállalat termelő és értékesítő tevékenysége ré­vén közvetlenül mintegy 1400 főnek ad munkát. A Coca-Cola Company a világ legnagyobb üdítőital­gyártója és -forgalmazója. A Coca-Colával együtt a cég a világ öt legjelentősebb üdítőmárkája közül négyet, köztük a Coke Light-ot, a Fantát és a Sprite-ot mondhat­ja magáénak. A világ legna­gyobb elosztási hálózatán ke­resztül több mint 195 ország fogyasztóihoz jutnak el a cég italai, amelyekből naponta 773 millió adag fogy szerte a világon. A Coca-Cola italok egy főre jutó fogyasztása (2.5 dl-es palackban) Norvégia Belgium Németország Görögország Ausztria Spanyolország Svájc Magyarország Nagy-Britannia Olaszország Franciaország Csehország Szlovákia Lengyelország 100 150 • 200 250 300 forrás: Coca-Cola Amatil Levegősszennyezést mérnek Kunágotán Az egészségügyi ellátás költségei a GDP százalékában USA Kanada Finnország Svájc Franciaország Ausztria Flollandia Németország Olaszország Norvégia Belgium Svédország Portugália Japán Nagy-Britannia Spanyolország Magyarország Írország Dánia Luxemburg / Uj kerékpárutak Békésben CÉGFOTÓ Mezőbank Rt. mezőkovácsházi kirendeltsége Mezőkovácsházán 1989 óta működik a Mezőbank Rt. kiren­deltsége az Új Alkotmány Mgsz székházában (Alkotmány utca 53.), amelynek tevékenységi köre egyre bővül A kezdeti évekhez mérten jelentősen nőtt a betétállomány, ezen belül kiemelkedő az értékpapírok for­galmazása. A nyáron bővítették az irodát, most megújult külsővel és tágas ügyféltérrel várják a lakosságot. Hemiőné Csende Erzsébet kirendeltség­vezetőt a cég munkájáról kér­deztük. — A sokféle betétkonstruk­ció mellett új szolgáltatásként vezettük be a magánszámla ve­zetését, amely 12 százalékos be­téti kamatlábbal működik. Sze­retnénk, ha több vállalkozás ke­resne meg bennünket számlave­zetési igénnyel, ugyanis a Zsíró­rendszer bevezetésével meg­gyorsult a cégek közötti pénz- forgalom. Az elszámolási szám­la kamata 6 százalék, amellyel versenyképesnek ítéljük ma­gunkat. Kedvező a Kamatozó jegy, a Sprint és a Maraton elne­vezésű értékpapírjaink kamata, amelyek igen keresettek. Szolgáltatásaink közül ki­emelném a vállalatoknak és ter­mészetes személyeknek nyúj­tott gyorsított eljárású hitel- konstrukciót, amelynek fedeze­te bármilyen devizában vagy fo­rintban elhelyezett lekötött betét vagy értékpapír. H. M. A kunágotai általános iskola környezetvédelmi szakkörének tagjai immár harmadik alkalommel neveztek be az Air Pollution Project Europe elne­vezésű nemzetközi környezet­védelmi programba. A program keretében 13 ország iskolásai — egységes tematika szerint —- mérik a levegő szennyezettsé­gét, vizsgálják a savas esőt és az idén plusz feladatként a zuzmót. Az egy hónapig tartó esemény október 9-én kezdődött, mely­nek során elméleti és gyakorlati teszteket kell készíteniük a tanu­lóknak. A kunágotaiak a méréseik adatait Norvégiába továbbítják, ahonnan az értékelés után visszajelzik az eredményeket. A világ minden tájáról érkező ada­tokat végül összehasonlítják és így például az európai levegő­szennyeződésről egységes átte­kintést kapnak. A „kutatások” másik fontos haszna, hogy a gyermekek kapcsolatba kerül­nek különböző országok iskolá­ival és további kapcsolat is ki­alakítható a testvérosztályokkal más (nyelvi, kulturális) területe­ken. Az útalaptörvénynek megfe­lelően a félévenkénti kerékpárút­építési pályázat 1995. évi máso­dik fordulója a tárcaközi bizott­ság október 10-ei döntésével le­zárult. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Belügy­minisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériummal egyet­értésben hirdette meg pályázatát a kerékpárutak építéséhez 1995. II. félévben elnyerhető útalap tá­mogatására. A felhívásra 60 pályázat ér­kezett, 877 millió forint összér­tékű kerékpárút-építéshez kérve támogatást. Bár az összesített tá­mogatási igény a rendelkezésre álló keret két és félszerese volt, de az építésre műszaki és pénz­ügyi szempontból egyaránt jól előké-szített, és így a pályázat követelményeit kielégítő igé­nyek mindössze 20 százalékkal lépték túl a támogatási lehetőségeket. . A tárcaközi bizottság döntése — a kerékpáros társadalmi és ér­dekvédelmi szervezetek vélemé­nyére is figye­lemmel — 34 pályázatot ré­szesített össze­ségében 214 millió forint tá­mogatásban, 60 km kerékpárút építésének anyagi feltételeit te­remtve meg. A kivitelezésre a munkák versenyeztetését köve - tőén a jövő évben kerül sor. Ez a 60 km már a központi támogatás­sal épülő kerékpárutak második ezer kilométerét fogja gyarapíta­ni, ugyanis az idén befejeződő kerékpárút-beruházásokkal 1000 kilométer fölé jut a magyarorszá­gi kerékpárutak hossza. Békés megyében, ahol a ma­gyarországi kerékpárutak több, mint egytizede található, és ahol eddig is kiemelt figyelmet fordí­tottak a kerékpáros forgalomra, most további öt szakasszal (Bé­késcsaba, Kardoskút, Nagyka­marás, Nagyszénás, Szegha­lom) bővülhet a hálózat. Örven­detes, hogy a pályázatokban ter­vezett kerékpárút-építések leg­többje a kerékpáros hálózat üte­mezett kialakításán fáradozik. Darumadár fenn az égen... ...hazafelé szálldogál — szól a jól ismert nóta szövege. De hol is van az a haza? A daru a múlt században még jellegzetes költő faj volt a hazai madárvilágban. A Fertő, a Hanság, a fonyódi nagyberek, a Tiszántúlon pedig a Berettyó és Körösök Sárrétje szolgált megfelelő fészkelőhelyül. Erre még sok helyen utalnak a helység- és határszavak is, és az sem véletlen, hogy számos település címerében is felfedezhető a daruábrázolás. Közismert a fészekből kiszedett fiókák udvarokban való tartása is. Ma már mégsem mint fészkelő, hanem mint vonuláskor való tö­meges megjelenőnek tartjuk a darut, főként Kelet-Magyaror- szágon. A múlt századi tájválto­zások e fajnak és még más, ha­sonló életfeltételeket kívánó faj­nak a fészkelési lehetőségeit megszüntették, a lecsapolások és az azt követő csatornaháló­zatok kiépítése alapvető válto­zásokat eredményezett a táj ar­culatában, növény- és állatvilá­gában. A daru e században már csak mint vonuló madár ismert. Et­nográfiai források 1926,- 1932- és 1942-ből sejtetik még a daru hazai fészkelését. Utolsó tojása­it 1952-ben Cserebökényen a pusztagyepen találták, de ez a vonuló madaraktól származha­tott, még költési kísérletnek sem tekinthető. A század második felében a darura is jobban irá­nyuló szakmai figyelem három gyülekező helyét tette ismertté. Az egyik a Hortobágy, az akkor még terjedelmesebb, össze­függőbb szikespusztai környe­zetével és a megépült hatalmas halastórendszereivel. A másik a biharugrai—begécsi puszták helyén kialakított halastavak és víztározók, a harmadik pedig az Orosháza közelében fekvő kardoskúti szikestó és pusztai környezete. Október elején napról napra rengetegen szárnyalnak át az or­szághatáron és meg sem állnak az első nagy állomásig a horto­bágyi síkon, a Bogota-puszta melletti hortobágyi halastava­kig. Néhány csapat rövid időzés után továbbrepül Dévaványa— Mezőtúr közti sávban Kardoskút, illetve a szegedi Fe­hér-tó felé. A vonulás október végén tetőzik. Magyarországon elsősorban a Finnországból, Észtországból és Oroszország­ból származó darvak vonulnak keresztül. Ezt az utóbbi évtized­ben elvégzett színes lábgyűrűs jelölésekkel, illetve a vonulási útvonalkon ezek leolvasásával sikerült bizonyítani. Ez utóbbi munkának magam is részese va­gyok a hazai gyülekezőhelye­ken. A leolvasás nagy teljesít­ményű távcsövekkel történik megfelelő távolságból. A bal lábra helyezett színes gyűrűből az országra lehet következtetni. (Ez pl. Finnország esetében 1990-től 1992-ig hosszú és sár­ga színű, ebből összesen 120-at helyeztek fel, 1993-tól pedig sárga-piros-sárga színű.) A jobb lábon három színből álló kombi­náció van elhelyezve, melyet az olivazöld, piros, égszínkék, sár­ga, fekete és fehér színekből vá­logatnak. 1991-ben és 1992-ben a finnek olyan rádióadókat sze­reltek fel a madarakra, amelyek adását satellit-közvetítéssel le­hetett fogni. A számunkra legin­kább érdekes vonulási utat az az egyed rajzolta meg, amely októ­berben érkezett meg Magyaror­szágra. Október 30-ától novem­ber 4-éig a Hortobágyon tartóz­kodott, november 7-én Szeged térségében jelzett, 11-én már Szicíliában volt, 15-én. pedig Tuniszban, Észak-Afrikában. A magyarországi darugyüle­kező helyeken a tömeges átvo­nulás speciális feladatokat is ró a természetvédelmi kezelőkre. Mint - ahogyan egy kedvező adottságú gyülekezőhely is tra­díciókat tud fejleszteni, éppúgy a kedvezőtlen adottságok is­métlődése meg is tudja szüntetni azt. A nemzetközi egyezmé­nyekhez való csatlakozás is részben biztosíték arra, hogy az alkalmas területek hosszú távon is fenntarthatok. A közelgő da­ruvonulás előtt azzal a megjegy­zéssel zárnám, hogy a termé­szetvédelem ügye nem magán­ügy. Nem néhány hozzáértő em­ber kedvelt időtöltése, hanem olyan céltudatos tevékenység, több százezer ember helyett végzett tűzoltómunka, amely hosszú távon a természet, s mindezen túl az emberiség fenn­tartható fejlődését és fennmara­dását szolgálja. Széli Antal, természetvédelmi területkezelő, Dévaványa Messze szállnak, délnek tartanak...

Next

/
Thumbnails
Contents