Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

1995. október 13., péntek HAZAI TŰKOR Már tartalmi kérdésekről folyt a vita Készül a törvények törvénye Megkezdődött az új alkot­mány előkészítésének érdemi munkája. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizott­sága tegnap már a formálódó alaptörvény általános rendel­kezéseinek tartalmi kérdései­vel foglalkozott. Az ülésen egyebek között meg­vitatták, hogy mi legyen ha­zánk, a Magyar Köztársaság neve. Sokan javasolták a Ma­gyar Demokratikus Független Köztársaság, illetve a Magyar Demokratikus Köztársaság el­nevezést. A testület egybe­hangzó elvi állásfoglalása sze­rint a dokumentumban dekla­rálni kell, hogy Magyarország szuverenitását csak nemzetközi szerződések korlátozhatják és azok is csak szűk körben. Csákabonyi Balázs, a testület MSZP-s alelnöke a tanácskozás után úgy vélte: az új alkotmány leszögezi majd, hogy az or­szágban minden hatalom a népé, a nép pedig választások, illetve közvetlenül népszavazás útján gyakorolhatja azt. Ugyan­csak fontos eleme lesz az alap­törvénynek, hogy kimondja: a többpártrendszert népszavazás­sal sem lehet megváltoztatni. Az alkotmány valószínűleg csak általános elveket fogalmaz meg az ország határairól. Az ál­lampolgárok jogai között le­szögezik, hogy a jövőben senkit nem lehet megfosztani, magyar állampolgárságától. Halmos Csaba, a Munkaügyi Központ főigazgatója beje­lentette: senki nem kérte föl, hogy legyen a távozó Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter utódja. Jelenlegi mun­káját szeretné folytatni, ezért nem kíván semmilyen más posztot elvállalni. fotó: feb/diósi imre További egyeztetések a nyugdíjkorhatár felemeléséről Új fegyverek az APEH kezében A kormány tegnap első olvasatban megtárgyalta és elfo­gadta a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvény koncep­cióját. A tervezetet egyezteti a társadalmi és érdek-képvi­seleti szervezetekkel, s december közepén ismét napi­rendre tűzi. Elfogadta az adózás űj rendjéről szóló tör­vénytervezetet is, és úgy döntött, hogy azt sürgősséggel be­nyújtja az Országgyűlésnek. A jogszabály jelentősen bőví­teni kívánja az adóhatóság eszköztárát az eltitkolt jöve­delmek föltárása és megadóztatása végett. (Tudósítónktól) Szabó György népjóléti mi­niszter az ülés utáni sajtótájé­koztatón elmondta: az elgon­dolások szerint a nők nyugdíj- korhatárának 62 évre történő emelését 1997 januárjában kezdik, és fokozatosan, 2007- ig vezetik be. A férfiak szintén 62 évesen vonulhatnak majd nyugdíjba, az ő korhatáreme­lésük 1998-tól kezdődne. • A miniszter bejelentette: a korhatár előtti nyugdíjazás esetén (ez legfeljebb 55 éves korban kérhető majd) az érin­tett személy nyugdíja évente 3,6 százalékkal csökkenne. A kormány elfogadta az adózás rendjéről szóló tör­vénytervezetet és azt sürgős­séggel nyújtja be a parlament­nek, ugyanakkor határozatot hozott a további teendőkről is. A tervezett változásokról Draskovits Tibor, a Pénzügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára számolt be. Az APEH titkosszolgálati eszközöket ugyan a jövőben sem alkalmazhat, az eltitkolt jövedelmek feltárása és meg­adóztatása céljából azonban - lakás kivételével - átkutathat helyiségeket és autókat. Jog­köre kiterjed majd arra is, hogy vállalkozásokkal kapcso­latban álló személyeket nyi­latkoztasson a két fél közötti szerződésekről és bizonyíték­nak tűnő eszközöket foglal­hasson le. A módosítás fontos eleme, hogy a pénzügyminiszter - vállalkozói, érdekvédelmi szervek bevonásával - egy- egy szakmára vonatkozóan át­lagos jövedelmi határokat ál­lapít majd meg, és azokat köz­zéteszi. Az így becsült jövede­lemhatárt el nem érő adózót az APEH elszámoltathatja. Fehéren-feketén a vegyes házasságról Arab fiú arája ne siessen a boldogító igennel Bizonyára a növekvő idegenforgalomnak, az utazási lehetősé­gek bővülésének is része van abban, hogy emelkedik a vegyes házasságok száma. A szakemberek szerint a következő évek­ben ez a tendencia valószínűleg tovább erősödik. A Belügymi­nisztérium illetékes osztályvezetőjét, Ugroczky Máriát arról kérdeztük, milyen előírásoknak kell megfelelniük azoknak, akik külföldi állampolgárságú párt választanak maguknak. Eltérő ellenzéki álláspontok Azonos, vagy összecsengő po­litikai kérdések egész soráról fejtették ki véleményüket tegnap az ellenzéki pártok képviselői. Fellépésük éle el­sősorban a kormánykoalíció ellen irányult, de egyben az is kiderült, hogy bírálataik kö­zött számottevő a különbség. A Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülése után hangsú­lyozták: egyre közelebbi idő­pontra kerül a koalíció szét­esése. A pártnak azonban az a határozott álláspontja, hogy még akkor sem képzelhető el együttműködés az SZDSZ-szel, ha az ellenzékbe vonul. Az MDF, a KDNP és a Fidesz programja ugyanis józan kor­mányzati alternatívát nyújt a je­lenlegivel szemben. A Független Kisgazdapárt megkezdi a felkészülést az elő­rehozott választásokra, ugyanis a jelenlegi koalíció a jövő évi költségvetés és a médiatörvény meghozatala után felbomlik. A párt olyan választási győzelmet szeretne elérni, amely lehetővé teszi a teljes rendszer- és gene­rációváltást. Ezt Tárgyán József jelentette ki. A pártelnök ta­gadta a Polgári Szövetség léte­zését, mert nincsen bejegyezve és nincs tömegbázisa. A keresz­ténydemokraták rendszeresen tiltakoznak is az elnevezés mi­att. A Polgári Szövetséget csak a Fidesz és az MDF egy-két po­litikusa erőlteti - állította Tor- gyán József. A Munkáspárt azt a vélemé­nyét tárta nyilvánosság elé, hogy elfogadhatatlannak tartja a tervezett 1996-os költségve­tést.- Ha a magyar menyasszony vagy vőlegény nem itthon mondja ki a boldogító- igent, személyes igazolványain kívül tanúsítványt kell bemutatnia ar­ról, hogy a magyar törvények szerint házasságképes, vagyis nem házas, nincs gyámság alatt és elmúlt 16 éves - mondja Ug­roczky Mária. - De ahhoz, hogy ezt az okmányt kiadjuk, választottjának kell írásos nyi­latkozatot adnia házasságkötési szándékáról. S ha a mi család­jogi törvényünk előírásainak megfelel, rövid úton kézhez kaphatja a magyar tanúsítványt.- Mi kifogásunk lehet a kül­földi házasulni vágyó ellen?- Például a legtöbb iszlám országban négy felesége lehet a férfiaknak. Mi nem ismerjük el a többnejűséget, ha tehát az arab vőlegény nem igazolja nőtlenségét, nem kaphat tanú­sítványt.- És ha hazájában e nélkül is összeadják az ifjú párt?- Ezt nem akadályozhatjuk meg, de csak akkor tekintjük érvényesnek a házasságot, ha a mi előírásainknak megfelel. A külföldön 14 évesen férjhez ment kislány itthon hivatalosan csak akkor lesz asszony, ha be­töltötte 16. évét.-Az esküvő után ki milyen állampolgár lesz?- Nálunk a házasságnak nincs kihatása az állampolgár­ságra. Ha a külföldi fél hazájá­ban, az ottani törvények szerint a külföldről jött házastárs au­tomatikusan állampolgárrá vá­lik, akkor a magyar fél kettős állampolgár lesz. Koós Tamás Tizenegy országból érkeztek katonák hazánkba a Cooperative Light ’95 (együttműködő fény) elnevezésű nagyszabású NATO békepartneri gyakorlatra, amely október végéig tart. A Német Szövetségi Köztársaságból ér­keztek a legtöbben: 106 katoná­juk lépett magyar földre. Határozatlan időre felfüg­gesztette az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium az étkezési búza, a takarmánybúza és a bú- zakenyérliszt exportengedélye­inek kiadását. A korábban kia­dott, érvényes exportengedé­lyeket azonban nem módosítja a rendelkezés. Formálódik a megállapodás és a hatpárti konszenzus a ren­delkezésre álló három magyar televíziós (földi sugárzású) frekvencia, a Tvl, a Tv2 és az 58-as csatorna, valamint a mű­holdas tv-csatornák felhaszná­lásáról. Ez derült ki a hatpárti médiaalbizottság csütörtöki zárt ülése után. Továbbra sem közeledtek az álláspontok a vasutas-bértár­gyalásokon. A MÁV Rt. vezér- igazgatója, Rigó Zoltán hangsú­lyozta: nemcsak a MÁV-tól kell új javaslatot várni, hanem a szakszervezetektől is, mert je­lenlegi, 30-50 százalékos bér- fejlesztési igényeik nem tekint­hetők tárgyalási alapnak. Veszettségmegelőző akció kezdődik a jövő hét elejétől a Dunántúlon. Ennek során mint­egy 10 ezer négyzetkilométeren repülőgépről helyeznek ki csal­étkeket, amelyek emberre és ál­latra veszélytelenek, de még­sem szabad hozzájuk nyúlni. Az akció megkezdésétől számí­tott 14 napig a kutyákat meg­kötve vagy elzárva kell tartani, és közterületre is csak pórázon szabad vinni. Az Európában re­gisztrált veszett rókák egyhar- madát ugyanis Magyarorszá­gon találták. Szakmai fórumon emlékez­tek meg tegnap a pártfogói há­lózat létrehozásának 25. évfor­dulójáról. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa, az esemény véd­nöke hozzászólásában szor­galmazta a gyermekvédelmi törvény megalkotását, s felhívta a pártfogói hálózat tagjainak fi­gyelmét arra, hogy munkájuk ellátásához nem csak érzelmi elkötelezettség, hanem szakmai felkészültség is szükséges. Soron kívüli sürgősséggel vizsgálatot indít a MÚOSZ Eti­kai Bizottsága az Objektív című televízióműsor nagy visszhangot kiváltó, október 19-ei riportjával, a félmilliárdos lottónyertesek megszólaltatá­sával kapcsolatban. A vizsgálat a riportkészítés körülményeit kívánja tisztázni. Egy per a sok közül: a munkavállaló követel, a munkáltató tartozik Ha elmarad a várt prémium A munkaadók és a munkavállalók közti véleménykülönbsé­gek nemegyszer viták és konfliktusok, sőt munkaügyi perek forrásai. Az egyik ilyen esetben a prémium lett per tárgya. A munkavállaló 1992-ben vál­toztatott állást. Új helyén al­kalmazója azt ígérte, hogy a munkaszerződésben feltünte­tett havi munkabérének to­vábbi 70 százalékát évente prémiumként kapja meg. Két évig így is történt, a harmadik évben azonban a kifizetést megtagadta. Az ügy szenvedő alanya a bíróságnál keresett sérelmére orvoslást. A szóban forgó esetre a szerződés megkötésekor (1992) a még érvényes régi Munka törvénykönyvének elő­írásait kell alkalmazni. Esze­rint meghatározott teljesítmé­nyért előzetesen prémium vagy jutalék tűzhető ki. Ilyen­kor azonban meg kell hatá­rozni a prémiumfeladatot, sőt a teljesítést igazolni is kell. Ha a munkáltató ezt elmulasztja, erre kizáró okként nem hivat­kozhat; az ígért juttatást köte­les kifizetni. Valószínű, hogy ennél az esetnél burkolt mozgóbérjel- legű bérpótlékról van szó, amellyel a munkáltató saját adó- és közterheit kívánta csökkenteni. A munkavállaló csak a beígért 70 százalékos bérpótlék fejében fogadta el a munkakörhöz képest alacsony alapbért, így indokoltan igé­nyelhette a 70 százalékot. Igénye azért is jogos, mert munkabérének és egyéb díja­zásának feltételeit, különösen ezek megváltoztatását vele előzetesen közölni kell. Ha ez elmarad, a változtatásig a ko­rábbi feltételek érvényesek. dr. Lajer Erika A nap kérdése: lesz-e garancia, hogy nem lesz kiegészítő tandíj? Egy megállapodás, két vélemény Ma találkozik a kormányelnök a felsőoktatási vezetőkkel, hogy az egyetemi tandíjakkal kapcsolatos kérdéseket megbeszéljék. A konzultáció fontos része annak a kompromisszumos megál­lapodásnak, amely egy hete Horn Gyula és a Parlament előtt tüntető diákok képviselői között született és mindkét félnek el­fogadható megoldást ígért. Közben azonban a debreceni hallgatók ismét demonstrálnak, és a 2000 forintos alaptandíj el­törléséért gyűjtenek aláíráso­kat. Mit szól mindehhez Szabó László, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének elnöke?- A debreceni diákvezetők ott voltak a Hökosz minden olyan testületi ülésén, ahol a tandíjról tárgyaltunk és leszö­geztük: nem ellene, hanem be­vezetésének módja ellen tilta­kozunk. A debreceniek - s né- hányan mások is - ettől az ál­lásponttól most eltérnek, ami­hez természetesen joguk van.- Én változatlanul vallom, hogy követelésük irreális, a „no tandíj” koncepciója illúzió. Mindenesetre az október 21-én összeülő Hökosz-közgyűlés joga megváltoztatni vagy meg­erősíteni korábbi határozatát, amelyet mi képviseltünk.- Á mai nap kérdése: szüle- tik-e garancia arra, hogy az in­tézmények nem vetnek ki ki­egészítő tandíjat az 1995-96-os tanévben? Ha igen, gyarapszik azoknak a kompromisszumoknak a sora, amelyeket a radikális hallgatói csoportok kevesellnek vagy el­vetnek. Ha nem, veszélybe ke­rülhet akár a múlt heti megálla­podás is. Egyáltalán: az - mint a hallga­tók közül nem kevesen állítják - kapituláció volt, vagy tényleges nyereségeket hozott az egyete­misták, főiskolások számára? Szabó László természetesen ez utóbbira voksol, s ebben egyetért vele az elmúlt hetek kemény vi­tapartnere, Papp Lajos, a műve­lődési tárca felsőoktatásért fele­lős helyettes államtitkára is.- A fandíjrendszerrel kap­csolatban kezdettől az volt a Hökosz kifogásamondja a minisztériumi vezető -, hogy egységesen veti ki a hallga­tókra a havi 2000 forintos alaptandíjat, nem differenciál a tanulmányi eredmény, a szociális helyzet szerint. Ezt a felsőoktatási törvény a jövő tavaszra tervezett módosítása után - szándékunk szerint - lehetővé teszi.-A demonstrációk közben felvetődött követelést - hogy a kormány támogassa a hall­gatói jogok újraszabályozását - szintén nem tekintjük írott malasztnak, hanem valós és mielőbb végrehajtandó fel­adatnak. (der) Uldözéses adórendszer Dokumentumkönyv az APÜSZ tevékenységéről „Két fajta paranoiás van. Az egyik, aki azt hiszi, hogy üldözik, a másik, aki azt hi­szi, hogy nem.” Ezzel a mot­tóval jelent meg Szerdahelyi Szabolcs APÜSZ-elnök szerkesztésében a szervezet elmúlt kétévi tevékenységét bemutató kötet. Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége a mai napig nincs bejegyezve, miután az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal kifogásolta a szervezet el­nevezését. Folynak a külön­féle jogi eljárások, a szervezet már a Legfelsőbb Bíróságnál is fellebbezett, de egyelőre még nem kaptak választ a fel­lebbezésükre. Elutasító határozat esetén azonban készek arra, hogy a Strasbourgi Nemzetközi Em­berjogi Bírósághoz fordulja­nak. Az APÜSZ egyik alapté­zise, hogy Magyarországon üldözéses adórendszer műkö­dik. Az elvonási rendszer egyszerűen teljesíthetetlen, az adóprés pedig egyre erőtelje­sebben működik. Az APÜSZ nemcsak álta­lános ügyekben emelte fel a szavát, de olyan konkrét ese­tekben is, amikor úgy érezték, hogy egyeseket különös sére­lem ért az adóhatóság részé­ről. így például kifogásolták, hogy az ÄPEH eljárást folytat Palotás Jánossal szemben, mivel az eljárásnak szerintük csak politikai indokai vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents