Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 10., kedd Q Román—magyar vízügyi kapcsolatok Hírlapi hírek. A napok­ban ismét megjelent a Mezőkovácsházi Hírlap leg­újabb száma. Többek között ol­vashatunk a „Mezőkovácsháza városért” díj odaítélésének feltételeiről, a rendőrség és a Providencia Bt. által kiadott és a közlekedésben jutalmul oszto­gatott bónuszokról, valamint a korábban kiadott kérdőívekre érkezett véleményekről. Egy felhívás a HTO-támogatások igényléséről, másik fotópályá­zatról szól. Az önkormányzati hírek mellett szó esik a közép-, és általános iskolákról, a zene­oktatásról, a balesetmegelő­zésről, a művelődési ház híre­iről. Foszforpótlás. A mezőhegyesi ménesbirtok föld­jein új gépekkel, jó ütemben-, költségtakarékosán folynak a ta­lajmunkák. Több év szünet után első ízben kerül sor őszi műtrá­gyázásra mintegy 21 millió fo­rint értékben. Dr. Hajós Béla vízügyi állam­titkár vezetésével október 6- án szakmai bizottság tárgyalt az Ovidiu Corneliu Popescu szenátor vezette román kör­nyezetvédelmi bizottság dele­gációjával. A találkozó dr. Lotz Károly szeptember lt)— 11-i romániai látogatása szakmai folytatásaként te­kinthető. A megbeszéléseken a román—magyar vízügyi kapcsolatok alakulását tekin­tették át. A kétoldalú vízügyi kapcsolato­kat jelenleg az 1986. június 25- én aláírt „Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizek­kel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről” szabályozza, ame­lyet folyamatosan készülő sza­bályzatok egészítenek ki. A ha­tályos egyezmény csak a vízfo­lyások és csatornák 20—50 km hosszú határon túli — egyen­ként meghatározott — szaka­szára terjed ki. Kellő részletes­séggel csak az ár- és belvízvédekezési együttműkö­dés kérdéseit szabályozza. Rög­zíti, hogy a román fél a határ­szelvényben a folyók egészség- ügyi vízhozamát garantáltan adja át. Az egyezményben fog­laltak teljesítése a magyar—ro­mán vízügyi műszaki vegyes bi­zottság felügyelete mellett törté­nik. A sokoldalú szférához ha­sonlóan a kétoldalú kapcsola­tokban is jelentősen megválto­zott a román fél magatartása. Azon túl, hogy fejlődött a két ország közötti hidromete- orológiai adatcsere, gördüléke­nyebbé vált az együttműködés a vízminőség-védelem, beleértve a rendkívüli vízszennyezések elhárítását is. A vizek kártételei elleni védekezés területén az együttműködés hagyományo­san jó. Fontos és nyitott kérdés azonban a megosztható vízkész­letek és a megosztás elveinek meghatározása. Az utóbbi kér­désben új egyezmény hozhat igazi megoldást. A román fél elfogadta az új határvízi egyez­mény kidolgozására irányuló magyar javaslatot. Kelet-Magyarország az or­szág vizekben szegényebb ré­sze, így mindig is helyesnek lát­szott a Tisza vízgyűjtőjén lévő országok regionális együttmű­ködése. Megérettnek találva a helyzetet, a KHVM 1995 elején megindította egy olyan — egyelőre hazai felhasználásra szánt — anyag kidolgoztatását, amely megalapozna egy, az em­lített együttműködésre irányuló magyar kezdeményezést. A szó­fiai konvenció delegáció­vezetőinek utolsó ülésén — Zágrábban, idén tavasszal — a román delegáció nem hivatalos formában kérte a magyar dele­gáció véleményét egy esetleges Tisza-völgyi többoldalú együtt­működés közös kezdeménye­zéséről. A felvetéstől nem zár­kózott el a magyar fél. Egy Ti­sza-völgyi regionális együttmű­ködés kialakítása Magyarország és Románia számára egyaránt előnyös, bár meghatározónak a kétoldalú kapcsolatok tekint­hetők ezen a téren. Szakmai szempontból a ma­gyar igényeket igazolhatóan alátámasztó anyag kimunkálás alatt van. Az esetleges közös magyar—román fellépést meg­alapozó egyeztetés 1996. máso­dik negyedévére irányozható elő. Megkérdeztük a képviselőket Mi a véleményük a napirend előtti felszólalásokról? Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő (MSZP): — A jelenlegi formájában nem szeretem, borzasztó nagy időveszteséget jelent a munká­ban. Valamennyi témához vala­mennyi ellenzéki párt hozzászól, hogy demonstrálják együttműkö­désüket. De ez még istenes, ko­rábban, amikor csak Torgyánt hallgattuk naponta hatszor- nyolcszor... Úgy gondolom, hogy ez visszaélés mind a választók, mind a képviselőtársak türelmé­vel. Ha már a napirend előtti hoz­zászólások gyűlöletkeltéssel van­nak teli, akkor még véletlenül sem lesz itt a Házban egy nyelven beszélés. Pallag László országgyűlési képviselő (FKGP): — Szükségesnek tartom azo­kat. Jó lenne, ha nemcsak a frakcióvezetők, hanem a képviselők is szólhatnának, de hát ez a házszabály, tudomásul vesszük. Lényegében olyan kér­dések hangzanak el, amik az ál­lampolgárokat érintik. Termé­szetesen a parlamentben nemigen tetszik a sok napirend előtti fel­szólalás, nem mindig, egyezik a mi általunk felvetett kérdés időszerűsége a túloldal megítélé­sével. De a megyében az emberek általában azt mondják, hogy helyénvalók és jók voltak ezek a felszólalások. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő (MSZP): — Legtöbbször indokolat­lan, politikai hangulatkeltésre használják, sajnos. Nem egy­szer úgy érzem, hogy obstruk- ciós szándék is van mögötte. Ezzel a lehetőséggel az ellen­zék élt, mondvacsinált ügyek egész sorát lehet hallani, külö­nösen a kisgazdák részéről, csak végig kell nézni a jegyzőkönyveket. Ha ez így folytatódik, teljesen komolyta­lanná tesznek a parlamenti időszakból számos, hasznosab­ban eltölthető időt. Ez egy üres, tartalmatlan szereplés, semmi más. Tóth Sándor országgyűlési képviselő (MSZP): — Alapvetően lassítja a par­lamenti munkát. Elhibázott do­log volt ezt bevezetni, ugyanis az önkorlátozással itt már senki nem él. Ha a televízió nem köz­vetítené, akkor biztosan csak or­szágos horderejű ügyekre korlá­tozódnának, de most bizonyos pártok részéről sokszor olyan kérdések kerülnek elő, ami pusz­tán népszerűségüket hivatott nö­velni. Ami igazán veszélyes az az, hogy ezek a felszólalások csak a frakcióvezetők munkája­ként mutatják be a parlamenti munkát, mert a képviselőknek nincs joga felszólalni. S. A. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresén bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fízetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Az utóbbi másfél évtized történetei A haza minden előtt A mai történet—amint acímből is kitűnik—arról szól, hogyan került a lap fejlécébe Kölcsey örökbecsű üzenete: A haza minden előtt. A rendszerváltás előtti évben, 1989-ben egymás után dőltek le a korszak szimbólumai. Közéjük tartozott a Világ proletárjai egyesüljetek! jelmondat a napilapok fejlécében. A Kommunista Kiáltvány zárómondata akkor még elválaszthatatlanul hozzá­tartozott a szocialista országok lapjainak első oldalához. „Trón- fosztása” 1989 nyarán napok kérdése volt. A megyei pártlapok egymás után vették ki fejlécükből Marx-Engels híres mondatát. Nálunk is napirendre került a kérdés, a megyei pártbizottság 1989. június 10-i ülésén. Hideg András, vagy Gábor állt elő a javaslattal. A testület felemásan fogadta a felvetést. Fennállt a veszélye annak, hogy elvetik Hideg javaslatát. Ezért kezdemé­nyeztük, a döntéssel várjunk a következő ülésig, s bízzák meg a szerkesztőséget azzal, hogy dolgozzon ki javaslatot a jelszóra. Időt akartunk nyerni és elérni, hogy jelszószerűen is meghatá­rozhassuk azt az utat, amelyen a jövőben haladni akarunk. Benn, a szerkesztőségi székházban azonnal elkezdődött a tanakodás. Mivel a korszerű magyar újságírás megteremtőjét, a gyulai születésű Pálffy Albertet tekintettük szellemi elődünknek,,a legszívesebben 1848-as lapjának, a Márczius Tizenötödikének jelszavát választottuk volna. Ám be kellett látnunk, a „Nem kell táblabíró politika” üzenete ugyan továbbra is időszerű, de ma már teljességgel érthetetlen. Ezért javaslatunk három jelszót tartalmazott: 1. A haza minden előtt. 2. Szabad­ság, egyenlőség, testvériség. 3. Világ proletárjai egyesüljetek! A sorrend a szerkesztőségi véleményt is tükrözte, hiszen az előterjesztés összeállítását megelőzően egyhangúlag Kölcsey szavait választottuk. A francia forradalom hármas jelszavát kompromisszumnak tekintettük, a régi jelmondatot pedig takti­kai megfontolásból szerepeltettük a javaslatban. A megyei pártbizottság szeptember 12-én tárgyalta a javaslatot és nagy többséggel elfogadta azt. A lap fejlécébe három nappal később, 15-én szedettük be: A haza minden előtt. A döntést azonnal elkezdték támadni jobbról is, meg balról is. Sok mocskolódást kellett elviselnünk, főleg színt váltott egykori kollégáink részéről. A BBC magyar osztályának archívumában járt munkatár­sunktól tudjuk, hogy a londoni rádiónál számon tartották a jelszóváltást és úgy emlegették a lapunkat, hogy annak fejléc­ében szerepelt először: A haza minden előtt. Sajnos nem csak első, de egyetlen olyan lap a miénk, amely Kölcsey veretes szavaival jelenik meg. Árpási ZoItán / Evadnyitás a Pierrot-nal A napokban tartotta évadnyitóját a békéscsabai Pierrot Gyermek­színház. A gyerekeknek tartott megbeszélésén sor került az új tagok bemutatására — az idén több mint 10 gyereket választot­tak ki a meghallgatáson —, a sze­reposztások pontosítására, a szö­vegkönyvek kiosztására, vala­mint az első új darab, a Pál utcai fiúk első két jelenetének olvasó­próbájára. A szülők részvételével megtartott vezetőségi ülésen Gál Zsuzsa, a gyermekszínház veze­tője tájékoztatta a jelenlévőket az elkövetkezendő év terveiről, a pénzügyi helyzetről. Többek kö­zött elmondta: Megállapodás született a Jókai Színházzal, melynek értelmében a bemutató előtti héten két próbalehetőséget biztosítanak a Pierrot-nak, így módnyílik a fény és a hang beállí­tására is. A gyermekszínház pénzügyi helyzete, sajnos a min­denkori szponzoroktól függ. Ed­dig jelentős segítséget kaptunk a Vöröskereszttől, az Agrimill Rt- től, valamint az Admirál Trans Utazási Kft.-tői. Ez a több mint 50 fős gyer­mekszínház, mely 1988 óta mű­ködik, országos viszonylatban is egyedülálló vállalkozás. Jelen­leg 13 előadást játszanak. Nyár­ra külföldi meghívásokat is kap­tak Székelyudvarhelyről és Ausztriából. Snack család gyártója jól ismert, piacvezető', jó minőségű és magas reklámtámogatással, valamint széles választékkal rendelkező termékei (Skips, Chips, mogyoró és más Snack-termékek) forgalmazására keres Békéscsabára és vonzáskörzetébe _________________vállal kozókat,__________________ a kik saját tulajdonú, 1 tonnás, zárt karosszériájú, kifogástalan állapotú kisteherautóval rendelkeznek. A jelentkezők rendelkezzenek mégélelmiszer-ipari termékek tárolására alkalmas, minimum 30 m2-es raktározási lehetőséggel is. Kérjük, hogy szakmai önéletrajzát Győri Keksz Kft., 9025 Győr, Korányi E tér 1. szám alá -c 1995. október 16-áig jutassa el Mravik Lászlóné E.E.G. vezető részére. s Kár volt, fiúk! Szép volt, fiúk (lányok)! — készültem leírni már napok óta, mert bíztam, reméltem, hogy nektek sikerül. Tetszett, hogy ki mertek állni, valami elégté­telt szerettem volna érezni a magunk gyávaságáért. Mert mi lenyelünk mindent. Zokszó nélkül elvisel­jük, hogy 20—30—40 év munkájával szerzett joga­inkat, „kiváltságainkat” rohamos tempóban nyirbálják, s tesznek arról, nehogy a „koraszülött jóléti államban” érezzük magunkat. — Talán majd ti! —reménykedtem. Már hetek óta figyelem, milyen finom módsze­rekkel hangolják ellenetek a közvéleményt s hogy mekkora sikerré!, hadd idézzek egy fórumon elhang­zott kérdést: — Mit bohóckodnak a Parlament előtt azok az ugri-bugri fiatalok? Honnan vették a pénzt, hogy ennyien fölutaztak Pestre? Pedig nektek volt igazatok! Sajnos, csak volt! Nem én mondom, csupán idézem egy.kormány- párti képviselő szavait, aki rövid mérleget készített, miért is „bohóckodnak” a fiatalok. (Szöllősi Istvánná a neve, s „mellesleg” a pedagógus-szak­szervezet főtitkára.) A mérleg egyik serpenyőjébe került az a bizonyos 2000 forintos tandíj. — Ez a legkevesebb! — mondta a képviselő asszony. — Mert közben suttyomban négy-ötszörö­sére emelték a kollégiumi díjakat, ami-még így is mennyország a 10—15 ezer forintos albérlethez képest. Egyetlen tankönyv több ezer forintba kerül. Ehhez jön még az étkezés, ruházkodás, a hétvégi utazás költsége. Szép csendben megvonták az úgy­nevezett húspénzt. A mérleg másik serpenyőjébe került a 6—8 ezer forintos ösztöndíj. Ennyi! Számít­sátok ki, merre billen a mérleg nyelve? Csúnyán átvertek benneteket! Nem arról a 2000 forintról van szó, hanem a tandíj bevezetéséről. Vezetőitek megadták magukat: tandíj lesz. Most kétezer forint. De ennek a felső határa most már—ígéret ide, ígéret oda—a csillagos ég. Sajnos, több évtized tapasztalataiból ítélve, itt minden eldőlt már. Két hét múlva ti sem fogtok semmit folytatni. Legfeljebb a tanulást. Aki anyagi­lag teheti, el akarja végezni a főiskolát, egyetemet, ezért saját jól felfogott érdekében befizeti a tandíjat, hogy ki ne rúgják. S belőletek is hozzánk hasonló, fülünket-farkunkat behúzó, lojális állampolgárok lesznek. Csak akkor ne lepődjetek meg nagyon, ha esetleg állásukat vesztett szüléitek 2-3 év múlva bejelentik nektek, hogy nem tudják fedezni további taníttatásotok költségeit. Adja az ég, hogy ne legyen igazam. Kutas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents