Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
Székelykaput avattak Gádoroson székelykaput avattak, amely a testvértelepülés, Torja ajándéka (3. oldal) SPORT melléklet 13-16. oldal Ünnepi forgatag... Társastáncbemutató, számítógépes párviadal, lovasbemutató szórakoztatta a közönséget (11. oldal) 1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 231. SZÁM A békéscsabai menekülttábor lakói nagy örömmel vették át az indonéz nagykövetség ideiglenes ügyvivőjétől, Djoko Harjantótól a ruhaneműkből álló csomagot fotó: lehoczky Péter Aprópénzekből összegyűlt adomány a bosnyák menekülteknek Segítő kezek Indonéziából Hagyományteremtés Kunágotán Hírek Október 6. Aradon. A 13 aradi vértanú emlékének idén több rendezvényt szentel az RMDSZ Arad Megyei Szervezete. 11 órakor a belvárosi római katolikus templomban tartanak szentmisét, majd 16 órakor kezdődik a koszorúzás a Vesztőhelyen. A Kultúrpalotában 18 óra 30- kor emiékműsorral várják mindazokat, akik Romániából vagy Magyarországról érkeznek Aradra, az október 6-ai megemlékezésre. Repedésre gyógyír. Megyeházi hírek szerint újabb olyan előterjesztés került a kormány asztalára, melynek elfogadása estén további források nyílnának meg a megrepedt Békés megyei házak kárainak rendezésére. Kovásznaiak Eleken. Békés megye és az erdélyi Kovászna megye viszonylag rövid múltra visszatekintő együttműködésnek egyik kézzel fogható jeléként romániai magyar fiatalok érkeztek Elekre. Tizenhárom lány és három fiú tanul szeptembertől a az Eleki Mezőgazdasági és Ipari Középiskola és Diákotthonban. Négy fiatal általános állat- tenyésztőnek, egy lótenyésztőnek készül, a többiek a gazdasszonyképzőt végzik. Ellenőriznek. Békésben, Tolnában és Komárom megyében is kísérleti jelleggel a gyógyszertárakban ellenőrző programot indítanak. Mint azt a Békés Megyei Gyógyszerész Kamara alelnökétől, dr. Herczegfalvi Lászlónétól megtudtuk, megyénk gyógyszertáraira azért esett a választás, mert jó számítógépparkkal rendelkeznek. Az ellenőrzés során az orvosokat* a felírt receptek alapján kontrollálják. Mi a közös Indonézia és Bosznia között? Mindenekelőtt, hogy Indonézia 185 milliós lakosságának legnagyobb hányada muzulmán, akárcsak Boszniáé. A másik, hogy Indonézia budapesti nagykövetsége egyben Horvátország és Bosznia képviseletét is ellátja. Talán ez indította két indonéz karitatív szervezet vezetőit arra, hogy országukban gyűjtési akciót szervezzenek. Az indonézek aprópénzeiből gyűlt össze az az összeg, melyből megvásárolhat Háromfordulós továbbképzésre hívta megyénk mintegy 80-100 fogorvosát a Barankovics Alapítvány, a Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Fogorvosi ták azokat az adományokat, melyeket tegnap adott át a nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Djoko Harjanto a békéscsabai menekülttábor bosnyák lakóinak. Az ajándékok szétosztása előtt számtalan kérdésre adott választ a küldöttség tagjainak a tábor vezetője, Székely Béla. Többek között elmondta, hogy a tábor jelenlegi lakóinak többsége, mintegy 200 fő az utóbbi hónapokban érkezett. A táborlakók napról-napra felmerülő legfőbb kérdése: hovatovább? Tagozata, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt Békés Megyei Szervezete. Szombat délelőtt Szabadkígyóson, a Vadász panzióban taBár a sok-sok gondon az ajándékok nem segíthetnek, mégis mindenki nagy örömmel vette át az alapvetően ruhaneműkből válogatott csomagot. Szép pillanatok voltak ezek, a két szervezet és vezetői megérdemlik, hogy nevüket megismerjük: a The National Indonesian Committee National Committee Solidarity for Bosnia vezetője H. Pro- bosntedjo, és az Indonesian Ulama vezetője, Hasan Basri. Antal Gyöngyi lálkoztak első ízben az érintettek. Ezen a napon mutatkoztak be a szponzorok: a résztvevők megismerhették a KDNP által (Folytatás a 3. oldalon) Megható ünnepség részesei lehettünk szombaton délelőtt a kunágotai köztemetőben, a tavasszal elhunyt Tűhegyi Mihály fafaragónak, a népművészet mesterének tiszteletére készített kopjafa felállításán. Az avatáson — a család tagjai mellett — részt vett Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, az egyesület több tagja, a helyi nyugdíjasklub, a hely- történeti szakkör, valamint az önkormányzat képviselői. Tűhegyi Mihály sohasem tanulta a fafaragást, csupán szorgalmával, akaratával és rendkívüli tehetségével alakította saját művészetét. A kopjafát hagyományteremtésként Kunágotán elsőként állította az egyesület az amatőr művész tiszteletére. Szlovákok ünnepeltek Csabaszabadiban Csabaszabadi lakói január óta készültek a nagy napra: szeptember 29-én tartották a faluban a megyénkben élő szlovák lakosok anyanyelvi kultúrális napját. Az izgalom igazán érthető, hiszen a vendégek ezen a napon többen voltak, mint a falu lakói összesen: a 400 fős település mintegy 500 látogatót fogadott. Reggel a megjelent 14 község küldöttségének felvonulása és a két himnusz elhangzása után Kesjár Mátyás polgármester és Mat a Mihály, az országos szlovák önkormányzat elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ezután a megye szlovák közösségeinek bemutatói következtek, miközben a gyerekeket a megyei művelődési központ kézművesei szórakoztatták. Az iskolában Frankó Pál műveit, illetve acsabaszaba- diak által összeállított hely- történeti kiállítást tekinthették meg a vendégek. A legnagyobb sikert a Szarvasi Tessedik Táncegyüttes záró műsora aratta. A rendezvény szervezői mindent megtettek a siker érdekében, álljon hát itt az ő nevük is: Csabaszabadi Község Képviselő-testülete és szlovák önkormányzata, Békés Megye Képviselő-testületének nemzeti és etnikai bizottsága, a magyarországi szlovákok országos önkormányzata, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a megyei művelődési központ. A.Gy. Ahol a vendégek többen voltak, mint a házigazdák: nagy sikerrel zárult a megyei szlovákok napja Csabaszabadiban FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Jó tanácsok napjaink fogorvosainak Pap János, Békéscsaba polgármestere szombaton sört csapolt a Fiume szálló előtt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Csörgősipkát a számadó juhásznak? „Fiam. ha nem esz annyit a rosseb ezért a cifra süvegért meg botért, otthon akár számadó juhász is lehetett volna belőled!” A népi anekdota „egyszeri embere” mindezt a püspöki palotában tett látogatása során súgta oda elsőszülöttjének. A ’70-es, ’80-as években középiskolai tanárként szembesültem a társadalom efféle értékrendjével, az anekdota igazságtartalmával. Jómagam például akár pesti kőműves is lehettem volna, ha nem ösztökélnek annyira a bölcsészdiploma megszerzésére. A történet 1967-tel kezdődik, amikor a gimnázium második osztályának elvégzése után 16 évesen „fölmentem Pestre” maltert keverni, hitet és pénzt keresni. A pénz bejött, a hittel azonban továbbra is hadilábon álltam. „Nem találom a munkásosztályt” — írtam haza egy fél év után kedves magyartanáromnak, az iskola igazgatóhelyettesének. „Ne keresse, jöjjön vissza harmadikba, igazoljuk a hiányzását” — érkezett a válasz postafordultával. Szót fogadtam, pedig ha nem teszem, talán ma én lennék a főváros egyik legkeresettebb építési vállalkozója... Elismerem, meglódult a fantáziám, s ennek egyetlen oka van: három évtized elteltével a nagypolgárságot keresném és a középosztályt. Sajnos csak tengődő diplomásokkal, kényszervállalkozókkal találkozom nap mint nap. No, meg a privatizációból, a földkárpótlásból, az „elvtársi összeköttetésből” mesés vagyonra szert tett újgazdagokkal. Újgazdagné asszony például a képembe villogtatja kutyalánc vastagságú nyak- és karékeit, fölemeli „aranyos” kacsóját (milyen kár, hogy a hüvelykjére már nem jutott gyűrű!), s azt mondja: „Az én uram ennyi meg ennyi embernek ad munkát, jogra adjuk a fiunkat, veszünk mellé különtanárt.” Hát igen! Még megérjük, hogy Ujgazdagffy odabiggyeszti neve elé a „dr”- t. Pedig micsoda számadó juhász vagy parádés kocsis lehetne belőle — egy félpolgári-félfeudális társadalomban! Ménesi György Kondorosi adományok a Művese Alapítványnak A Szegedi Orvostudományi Egyetem Művese Alapítványát — az ide befolyt pénzt gép- és eszközvásárlásra fordítják — jelentős adományokkal támogatták a kondorosiak. A szervezésben részt vett Lukács Nagy Jánosné is, akinek 9 éves unokája, Csicsely Misi is vesebeteg, és a kisfiút Szegeden, a művese- állomáson kezelik. — A gyűjtés nem Misiké, hanem az alapítvány részére indult mintegy másfél hónapja, de tény, hogy sokan azért segítettek, mert átérezték a gyermek és a család helyzetét, sorsát — mondta a nagymama. — Ezért a család nevében szeretném megköszönni az általános iskola tanulóinak, pedagógusainak, a polgármesteri hivatal, az óvoda dolgozóinak, a szülőknek, a magánszemélyeknek, a vállalkozóknak, a cégeknek a pénzadományokat. Külön szólnék Kiss „Csibéről”, aki 60 ezer forintot gyűjtött egymaga össze. — Összesen mekkora összeggel támogatták a kondorosiak az alapítványt? — 130 ezer forint készpénzt utaltunk át, de sokan az alapítvány bankszámlaszámára fizettek, így pontos összeget nem tudok mondani. Számomra a leg- meghatóbb az — és szavakkal nem is igazán lehet kifejezni —, hogy mennyire önzetlenül segítettek a kondorosiak. Ny. L.
