Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 208. szám

1995. szeptember 5., kedd MEGYEI KÖRKÉP c---------------------------------------------------------------------------------------------------------­BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Körös-völgyi természetvédelmi terület Üde, zöld szalagon tündérfátyol A Hármas-Körös hullámtere Békés és Szolnok megyében 1979- től helyi védettségű terület, mely mintegy 6400 hektárt foglal magában. Védetté nyilvánítását tájvédelmi, növénytani és ál­lattani értékek indokolták. A múlt századi folyamszabályozá­sok felszámolták az Alföld vízivilágát. Ennek töredékeit jelen­tősen degradált, másodlagos tájként a folyók hullámtere őrizte meg napjainkra. Még így is üde, zöld szalag a folyó két partja a végtelennek tűnő alföldi kultűrtájban. E keskeny területen megtalál­hatók az egykori mocsárvilág egyes növényei, mint a nyílfű (Sagittaria sagittifolia), a virág­Új-Guineában amerikai ornito­lógusok szenzációs felfedezést tettek. A hálókkal fogott madarak között olyan faj egy példányát is találták, amely—mint az később kiderült — tollaiban, de a bőré­ben is, teste egyéb részeiben is mérget hordoz. Ez a homobatra- chotoxin nevű anyag a dél-ameri­káka (Butomus umbellatus), a súlyom (Trápa natans), a tün­dérfátyol (Nymphoides pelta- ta). Az elmocsarasodott holt­kai indiánok nyílméregbékákból nyert mérgéhez hasonlít legin­kább. A Pitohui nemzetséghez tartozó madarak tollazata színes, feltűnő, talán éppen mérgező vol­tukra figyelmeztet. A bennszülöttek mindenesetre régóta ismerik, és ahol lehet, el­kerülik ezeket a madarakat. ágakat és kubikgödröket réti ecsetpázsitos kaszáló és mész- pázsit társulások váltják fel a magasabb részeken. A folyót sok helyen puhafás ártéri er­dők, füzes-nyárasok bokros, li­getes állományai követik. A térség állatállományára az év nagy részében előforduló gémfélék a legjellemzőbbek. Gyakran találkozhatunk bakcsó­val (Nycticorax nycticorax), kis kócsaggal (Egretta garzetta), szürke gémmel (Ardea cinerea). A nyár végi, ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya (Ciconia nigra). Té­len a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenőhelyet. Az emlősök közül a vidra (Lutra lut- ra) emelhető ki gyakoriságánál fogva. A terület szabadon láto­gatható, kerékpáros és gyalogos túrákra kiválóan alkalmas. Lengyelországban Közép- és Nyugat-Európa egyik legna­gyobb vizes élőhelyét nemzeti parkká nyilvánították. A Biebr- za Nemzeti Park területe 59 ezer hektár, ehhez tartozik még 82 ezer hektárnyi védőövezet. Az európai madárfajok 60 százalé­ka megtalálható a park területén, ahol ezen kívül jávorszarvasok, vidrák, farkasok és hódok is él­nek. Eltűnő értékünk, a fekete nyár Kihalás szélére sodródott leggyorsabban növő Ős­honos fafajunk, a fekete nyár. Jó növekedést mély termőrétegű, jó tápanyagellátású, állandó vízhatá­sú területen hoz, de nagy alkalmazkodóképességét mutatja, hogy gyengébb homoktalajokon is megél. Gyors növekedése, nagy genetikai változatossága, viszonylag rövid vágáskora vonzóvá tette az erdé­szeti növénynemesítés számára. Génkincsének csökkenése a nemesítés számára is érzékeny vesz­teséget jelent. Eredeti, elsődleges élőhelyei a folyók árterei. A fekete nyár magról történő természetes fel- újulására főként az árvizek után visszamaradó iszapos területe­ken lehet számítani, magérése ugyanis olyan későn történik, amikor az ármentes területeken felverődő, lágy szárú növényzet már megakadályozza a csírázá­sát. A folyószabályozások után a fekete nyár élőhelyei beszűkül­tek. A vízrendezés során a véd- töltések közé szorított hullám­térről is eltűnt a galériaerdők je­lentős része, és mezőgazdasági kultúrák foglalták el a helyüket. Az eredeti erdőtársulások az élő- és holtmedrek partéleire, a kubikgödrös, művelhetetlen területek foltjaira szorultak vissza. Az utóbbi 30 évben felerősö­dött és ma is tart a hullámtéri mezőgazdasági területek újraer­dősítése, ez azonban döntően nemes nyárfajtákkal (kiónok­kal) történik. A nemes nyárasok tömeges megjelenése újabb veszélyt je­lentett az ártéri fekete nyárakra. A hímivarú nemes nyárfajták ál­tal termelt nagy tömegű pollen a fekete nyárra került, és mivel szabadon kereszteződnek, a ter­mészetes úton feljövő fekete nyár újulat genetikai tisztasága erősen kérdésessé vált. A talajvíz folyamatos süllye­désével a termőhely a nem ártéri területeken is egyre kevésbé lett alkalmas a fe­kete nyár számá­ra. Helyére akác és szürke nyár került. Ahol még­is megfelelő lett volna számára a termőhely, kiszorította a na­gyobb fátermést és a kor műszaki színvonalán jobban hasznosítható faanyagot adó ne­mes nyár. A fekete nyár a legrosszabb, gazdaságosan nem felújítható területekre szorult vissza. Itt nemcsak hogy önmagát felújíta­ni nem képes, hanem még fenn­maradása sem biztosított. Az idős példányok fokozatos pusz­tulásával nem tud lépést tartani a néhány felverődő sarj, a magról való felújulás pedig kizárt eze­ken a területeken, így igen rossz záródású, csúcsszáradó, beteg és túltartott állományok alakul­nak ki. A fentiek alapján nyilvánva­ló, hogy a fekete nyár eredeti változatosságában emberi segít­ség nélkül nem maradhat fenn. Első lépésként fel kell mérni, hogy az országban és környékén hol található még teljes geneti­kai értékű fekete nyár. Második lépés a szaporítóanyag előállítá­sa, végül létre kell hozni egy olyan génrezervátumot, ahol nagy területű fekete nyárasok élnek aktív szaporodási közös­ségben, nemes nyárasok hatása nélkül. A génrezervátum egyik optimális helye lehetne a Körös­völgyi természetvédelmi terület, mely magába foglalja a Hármas-Körös hullámterének nagy részét. Itt a legutóbbi idő­kig intenzív erdőgazdálkodás nem folyt, jelentős mennyiségű fekete nyáras maradt meg, ame­lyek koruk és fenotípusuk alap­ján nagy valószínűséggel gene­tikailag tisztának minősíthető. A Körös-völgyben nemes nyárasok az országos hullámtéri átlagnál lényegesen kisebb mér­tékben fordulnak elő. Sok vi­szont a mezőgazdasági terület, ezeket azonban a bizonytalan vízjárás miatt jelenleg — és vár­hatóan a jövőben is—nagyrész­ben parlagon hagyják, így sok az erdősítésre váró terület. A Körös—Maros-vidéki Ter­mészetvédelmi Igazgatóság a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesülettel, valamint a Román Madártani Egyesülettel közösen megkezdte a génrezer­vátum létrehozását. Az ered­mény — az erdő természetéből következően — csak évek múlva fog jelentkezni, de tartós megol­dást kínál élő vagyonunk e részé­nek megmentésére. Utazzon az időben Nostradamussal! III. A Napkirályról 1661-ben XIV. Lajos, a „Napki­rály” került a trónra, aki Európa politikai életét 50 évre meghatá­rozta. Franciaország leküzdötte az utolsó húsz év belső konfliktu­sait, s ott állt annak a korszaknak a küszöbén, amelyet anyagi jólét és mélyreható változások jellemez­tek, éppen úgy, ahogy azt Nostra­damus a X. Centúria 89. négyso­rosában megjósolta: Tégla helyett márványból fognak falakat emelni, hetvenöt (vagy ötvenhét) békés esztendő', örvendeznek az emberek, újra megnyitott vízvezeték, egészség, bő termés, öröm és mézédes idő. Nostradamus megjövendölte e korszak háborúit is, méghozzá a X. Centúria 58. szakaszában: Gyász idején indít háborút az ál nők uralkodó a fiatal Aemathian ellen; Megrendül Franciaország, veszélybe kerül a bárka (Péter bárkája), be kell venni Marseille-t, megbeszélések Nyugaton. Á „fiatal Aemathian” a vers második sorában nyilvánvalóan Lajos Napkirállyá való átváltozá­sára utal, mivel a klasszikus mito­lógiában Aemathian a hajnal gyermeke volt, és ezért a nappal azonosították. Az első sor „álnok uralkodója” a ravasz IV. Fülöp spanyol király volt, aki Francia- országra hadjáratot erőltetett, mi­közben az ország 1643-ban XIII. Lajost gyászolta. Annak a mondatnak, mely szerint „veszélybe kerül a bárka (Péter bárkája)”, kettős értelme volt, mint oly gyakran Nostrada- musnál. Legelőbb az egyház ne­héz helyzetére utal 1643 és 1661 között. Másodszor pedig azokra a viszályokra, amely Róma és XIV. Lajos között keletkeztek. A vita a megüresedett egyházi javak körül forgott, mivel a király állás­pontja szerint azok őt illették. Orani- ai Vilmos n. Jakab angol királynak (a korábbi yorki hercegnek és n. Károly fiatalabb fiútestvérének) a veje volt. Vilmos számos magas rangú protes­táns személyiség felhívására partra szájlt Angliában, s feleségével, Mári­ával együtt átvette a trónt Ez döntő csapást jelentett Lajosra, amit Nost­radamus így jövendölt meg: A gall király a jobb kéz felé eső keltáktól (azaz Hollandia), látva a nagy monarchia zűrzavarát, kiterjeszti jogarát a három leopárdra, a nagy hierarchia ( La Cappe, azaz Capet, a francia király) királyával szemben. A „három leopárd” közelebbi magyarázatot érdemel: ezek a le­opárdok Anglia címerében. 1661-ben XIV. Lajos került a trónra, aki Európa politikai életét 50 évre meghatározta MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK FIGYELEM! Az Agrimill Rt. a megyében lévő keverőüzemeiben és tárházaiban megkezdte a kukorica felvásárlását 11 000 Ft/tonna + áfa vagy kompenzációs feláron. e> SU4 01 g 5 * 2 LU DŰ lU § UJ Sü Érdeklődni az Agrimill Rt. üzemeiben és az RT. központjában: Békéscsaba, Kondoros, Sarkad, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szeghalom, Szarvas, Füzesgyarmat, Tótkomlós. Agrimill Rt. Békéscsaba 111 Hírek, érdekességek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents