Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
1995. szeptember 1., péntek MEGYEI KÖRKÉP Lg 3 aRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Bizottsági ülések. Tegnap ismét sok dolga volt a békéscsabai közgyűlés egészségügyi, valamint szociális bizottságának. A szociális bizottság tagjai lakásügyekről és a közmunkások foglalkoztatásáról tárgyaltak. Az egészségügyiek komoly témái: az egészségügyi alapellátási intézmény további működtetésének lehetőségei, a mentőszolgálat és az Együtt — Egymásért Alapítvány támogatása. Bírságolnak. A kevermesi önkormányzat jövedelempótló támogatásban részesülő munka- nélkülieket alkalmaz a közterületek tisztán tartására. A jelenleginél kedvezőbb település- kép kialakításához azonban arra is szükség van, hogy a tulajdonosok (kezelők, használók, bérlők) is gondozzák ingatlanaikat. Ennek érdekében a képviselő- testület legutóbbi ülésén módosította a köztisztaságról szóló rendeletét: a mulasztást elkövetők ezentúl az eddigi 3 ezer forint helyett 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Új szolgálati igazolványok Mától új szolgálati igazolvánnyal látták el a belügyi irányítású szerveknél dolgozókat. A rendőrség, a tűzoltóság, a határőrség, a polgári védelem hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottjainak új igazolványa: 85x54 milliméteres, négyszín-nyo- mással készült, fehér műanyag-kártya — grafikai rajzolatának színezésében az adott testületi szín uralkodik. Az igazolványok első oldalán többek között az igazolvány tulajdonosának neve — s ha van — randfokozata, a munkáltató, az alkalmazási jogviszony megnevezése található. A hátoldalon tüntetik fel például az igazolvány időbeli érvényességét („Visszavonásig érvényes”), sorszámát, itt látható az igazolvánnyal ellátott aláírása. Ez, valamint az első oldali fekete-fehér fénykép digitalizáltan kerül a kártyára. A közvetlen munkahely megnevezése nem szerepel a kártyán, a hátoldalon található egyik szám viszont ezt is tartalmazza kódolva. Az igazolványok bevezetéséről szóló belügyminiszteri j RENDŐRSÉG A HIVATÁSC litíaí f» L/|r KU LILt «GYVf*VlSUÉ$*E É# lIStTÉafDfeWÉÍOCOSUIT! 1 * IA<. |A v.osi ii utasítás és a kiadott kártya egy ponton eltérő megoldást tartalmaz (a hologramos „pöttyben” nem a Magyar Köztársaság címere, hanem egy „H” betű, más szögből nézve az „MK” felirat látható). Ezért megkérdeztük Benkő Istvánt, a BM Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának munkatársát, tárja fel a „titok” nyitját. Elmondta, hogy a sajtó értesítése óta—az elmúlt napok egyikén — a miniszter rendelettel váltotta fel utasítását, s e jogszabályban már a két betű szerepel, s nem a köztársasági címer. K. A. J. Olvasóink írják ------ " ■ ' ..... — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Áz olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kontraszelekció Ez a fogalom legegyszerűbben definiálva a társadalom visszafejlődését jelenti. A társadalom akkor fejlődik, ha az élet minden területéh a legmagasabb tudású emberek vannak vezető szerepben. Lapozgattam a „Magyarország Véreikétől napjainkig” című könyvsorozat negyedik kötetét, amelyben többek között magyar tudományosságról és magyar lángelmékről van szó- A magyar történelem nagyjairól, művészekről, feltalálókról és népünk érdekeit szolgáló alkotó emberekről, akik sokszor nemesi származásúak voltak. Mert azok a legnemesebb emberek, akiknek nem csak a lelkűk nemes, hanem van tudás iránti vágyuk, ismerik az oktatás örömét és tudásukkal népüket szolgálják. Hazánkban történelmi hagyományai vannak az ilyen emberek háttérbe szorításának, így legtehetségesebbjeink szétszóródtak a világban. Ezért a mindenkori hatalom prominens személyei voltak a felelősek. Régebben a nemesi előjogok voltak a legdöntőbbek, majd ezt felváltotta a politikai megbízhatóság, napjainkban pedig a pénz, miközben az ország gazdaságilag egyre inkább összeomlik. Ez az erjedő folyamat a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban fokozódott, kialakult az úgynevezett,,politikai megbízhatóság” jelszava alatt született kapcsolatok szövevénye. Középszintű emberek még közepesebb szintűeket, tehetségtelenek még tehetségtelenebbeket, rokonok pedig rokonokat, vezetők pedig hivatalnokokat vettek maguk mellé. Szakembereink külföldre áramlása pedig folytatódott. Az még csak a jobbik eset lett volna, ha legjobbjaink csupán átmeneti időre a háttérbe szorultak volna. A rendszerváltáskor aztán a ,,politikailag megbízható" emberek megtagadták elveiket vagy egymásra mutogattak. A hatalmi harc pedig mára el is dőlt. Azok kerültek ki győztesen, akik a legjobban megszedték magukat, tehát kizárólag a pénz a hatalom. Lehet valaki tehetséges, ha elképzeléseihez sem pénze, sem hitele nincs. A hatalmi elit tagjai pedig nem foglalkoztak az ország érdekeivel, csupán saját zsebükkel és kapcsolataikkal. Még jobban virágzik a kontraszelekció, így totális gazdasági és társadalmi összeomlás várható. Ifj. Salamon György, Békéscsaba Védjük, óvjuk őket! Többe kerül. Kevermesen szeptember 4-étől módosulnak a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjai. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a diákotthoni ellátás díját 145, az óvodaiét 86 forintban szabta meg. Ugyancsak 86 forintot kell fizetni a napközi otthoni ellátásért, a menzai ebéd 70 forintba kerül. Az öregek napközi otthonában a napi háromszori étkezésért 194 forintot kémek, a házi szociális gondozás keretében igénybe vett ebédért 135-öt. Az úgynevezett előfizetéses étkezők közül az intézmények dolgozói 135 forintért, a kívülállók 150 forintért kapnak egy ebédet. A térítési díjak tartalmazzák a 12 százalékos áfát .is. Szerbül tanítanak. Az új tanévben — 7 első osztályos kisdiákkal együtt — összesen 51 tanulója lesz a Battonyai Szerb Általános Iskolának. A tavaly végzettek, illetve a mostani nyolcadikosok már középfokú vizsgát tettek szerb nyelvből. Az intézmény pedagógusai igény esetén vállalják a békéscsabai menekülttáborban tartózkodó gyermekek oktatását is. A Szentatya a nőkről II. János Pál pápa a szeptemberben esedékes pekingi ENSZ világkonferencia alkalmából levelet intézett a nőkhöz. Ebben a Szentatya a Szentírásból vett részletek alapján elmélkedik a férfiak és a nők közös szerepéről és feladatáról. A Szentírás szerint Isten saját képére alkotta, és férfinak és nőnek teremtette az embert (Gén 1,27). „Nem jó az embernek egyedül. Alkotok neki társat, aki hasonló hozzá”. (Gén 2,18). Nagyon fontosak a Szentírás szavai: férfi és nő minden tekintetben kölcsönösen társa egymásnak, azonos értékűek, akik sajátságos vonásaikkal a „férfi” és a „női” mivoltukkal együtt alkotják az emberiséget. „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet” (Gén 1,28) — mondja a Szentírás. Isten ezzel arra figyelmeztet, hogy ez férfinak és nőnek közös felelőssége. Ugyancsak közös felelősség a Föld kincseinek megőrzése és megsokszorosítása. (Gén 1,28). Az Ember, mint teremtett lény a férfinak és a nőnek az egysége. Ennek a fényében kell megvizsgálni és újragondolni azokat a feladatokat, amelyek a nőkre hárulnak, az élet továbbadásában, a társadalomban és a nemzetek életében. A technikai és tudományos haladás nagyon fontos, de nem egyedülien fontos dimenziója a haladásnak. Legalább olyan fontos az etikaiszociális dimenzió, amelyből sokszor hiányzik a „nők szelleme”. Nagyon fontos az erre való nevelés. Az egyház Szűz Máriában találja meg a „női szellem” legtökéletesebb megtestesülését, amit talán ezzel a szóval lehetne a legtökéletesebben jellemezni: szolgálat, szolgálat a szeretetben. A Szentatya kitér a nők egyházon belüli szolgálatának kérdésére is, és arról elmélkedik, hogy miért, mennyiben más a nők szerepe az egyházban, mint a férfiaké. Hangsúlyozza, hogy ezeket a szerepeket nem az emberi törvények szerint kapták a férfiak és a nők, hanem Isten törvényei szerint. Ezért ezek a szerepek különbözőek, de nem különböző értékűek, hanem kiegészítik egymást. így érthető meg, hogy minden nehézség és jogtalanság ellenére is érvényesült a „női szellem” az egyházban. A pápa emlékeztet a szent életű nők, és a nagy misztikusok példájára. „Mária, Szeretet Királynője, őrizd a nőket, segítsd küldetésüket, hogy az Emberiségért, a Békéért és Isten országának terjesztéséért munkálkodjanak!” — fejezi be levelét II. János Pál pápa. A környezetvédelem, növényeink, vizeink és az állatvilág megóvása — mindannyiunk állampolgári kötelessége! Valamikor nálunk a kertben igen sok béka és sün létezett. Ma már varangyos békát nem igen lehet fellelni, még egy-egy süncsalád előfordul, de már nem olyan számban, mint régen. Pedig tudjuk, hogy a sün rovarevő jobbára éjszakai életmódot folytat. Néha előbújik (kertemben) nappal is, de legtöbbször csak alkonyati órákban hagyja el „vackát”... Tévhit az, hogy növényekben kárt tesz, semmi kárt nem okoz. Olyan ügyesen szaladgál rovarokért az ágyások között, hogy a gyenge palántáknak a levele sem rezdiil meg. Bejárja „vadász- területét” , ahol kisebb megszakításokkal egészen hajnalig tizedeli a legkülönbözőbb állati kártevőket: pókot, csigát, egeret, tücsköt, hernyót stb. Hajdanán a nagyobb gazdáknál egérirtásra is használták a pincékben, no meg más rovarokat is összefogdosott—egyébként étvágyuk igen nagy. Borbíró Lajos helytörténeti kutató, Füzesgyarmat A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1995. szeptemberében befejezett képzési programok Létszám Végzett hallgatók Képesítés Javasolt munkakörök lakóhelye és feladatkörök Gazdasági, számviteli, 15 fő Békés, Békéscsaba, pénzügyi vezető Gyomaendrőd, Gyula, BRMKK- Kondoros, bizonyítvány Orosháza, OKJ Tótkomlós, 4393614092003 További információ személyesen a Békéscsabai Regionális Munkae- rőfejlesztő és Képző' Központ információs és marketingosztályán kérhető: Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. Képzési program SZEPTEMBER Mérlegképes könyvelő Védőnői szolgálat egy életen át Nem hiszem, hogy van olyan ember Telekgerendáson, legyen az fiatal vagy idősebb, aki nem ismémé, sőt tisztelné és szeretné Évikét, a védőnénit. Hivatalos munkám során éppúgy, mint magánemberként folytatott beszélgetésekben csak szeretettel és hálával hallottam emlegetni a nevét. Ezt a közmegbecsülést sugárzó emberszeretetével, szakmai hozzáértésével és odaadó munkája révén érdemelté ki. Augusztustól azonban — helyét átadva fiatal kolléganőjének—nyugdíjasként éli napjait. Veres Tiborné védőnőt, Évikét lakásán kértük rövid beszélgetésre. — Hogyan indult ez a szép pályafutás, és milyen állomásai voltak? — 1953-ban Budapesten végeztem el az Állami Védőnőképzőt és ’58 óta Békéscsabán dolgoztam, egyetlen munkahelyen. „Boldog vagyok, mert egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek” — Mostani „nyugdíjbavonu- lását" már megelőzte egy másik, a hivatalos. Ezzel vissza is kanyarodhatunk Telegerendással való kacsolatára. Ez hogyan alakult ki? — Három évvel ezelőtt, amikor hivatalosan nyugdíjba vonultam, kértek fel, hogy átmeneti megoldásként vállaljam el Telek- gerendáson a védőnői munkát. Szívesen és örömmel tettem, hiszen az emberek, köztük a csecsemők, gyermekek’ismerősek voltak számomra. Még aktívan dolgoztam ugyanis Békéscsabán, amikor másodállásban már elláttam ezt a munkát. — Más-e városban körzeti védőnőként dolgozni, mint egy községben? — Városban a védőnő állandóan a gyermekorvos mellett van, míg a kisebb településeken a szülők lépten-nyomon a védőnőt találják, s jobban rá is vannak utalva. Más munkát jelent, de én jobban szerettem falusi védőnőként dolgozni. — Milyen érzésekkel töltötte az utolsó munkanapját? —Nagyon fájt, hogy abba kell hagynom — kezdi válaszát mély lélegzetvétel után, még most is könnyeivel küszködve. — Megszerettem a kisgyermekeket, a szülőket, és úgy éreztem, ez kölcsönössé vált. Igyekeztem szeretettel végezni a munkámat, és boldog vagyok, mert ezt a szere- tetet vissza is kaptam. Nemcsak virág és ajándék formájában, hanem apró, egyszerű emberi megnyilvánulásokban. _ Szeretném megköszönni a háziorvos, dr. Koncz Edit munkáját, akivel öröm volt együtt dolgozni, valamint a helyi vöröskeresztesekét is, akik tulajdonképpen nem egészségügyi dolgozók, de évek óta szervezik a Vöröszkeresztet, és nagyon sok mindenben segítségemre voltak. —Hogyan telnek majd a napjai ezután? — Biztosan nem fogok unatkozni, sőt az is elképzelhető, hogy találok magamnak valami szakmai elfoglaltságot is. Laluska Éva Dávidka meghalt Ötévesen ismertem meg a békéssámsoni kisfiút, Dömösi Dávidkát. Nem az óvodás korú gyerek nyiladozó értelme, hanem a betegséget elviselő', a fájdalmat is leplező' emberpalánta érintette meg a szívemet. Első találkozásunkkor kijelentette: „Májdaganatom van. A doktor bácsik nem biztatnak semmivel.” Felnőtteket megszégyenítő tájékozottsággal mesélte el a kisfiú a műtétek sorát, a kórházban szövődött barátságokat, az ovis szerelmeit. Megmutatta a testét torzító tumort, a kis hasát átszelő számtalan műtét hegét. Kopasz fejecskéjét természetes egyszerűséggel így magyarázta: „A gyógyszeres kezelések miatt hullott ki a hajam.” Első találkozásunkat újabb követte: karácsonykor a daganatos gyerekeknek tartott ünnepségen futottunk össze Békéscsabán. A nagymama öleléséből nem lehetett Dávidkát kicsalogatni. Szótlan volt és nagyon sovány. A májátültetés reménye is szertefoszlott, a betegség elhatalmasodott a kisfiún. Utolsó napjait embertelen kínok között, újabb műtétek fájdalmaival élte meg a hatévessé felcsepredett gyermek. Szervezete azonban nem tudott úrrá lenni a gyógyíthatatlan kór felett. Dávidka a számára legkedvesebb asszonynak, a nagymamának a karjaiban halt meg. Kedden kísérték utolsó földi útjára a békéssámsoni temetőben. A hozzátartozók ezúton is köszönik mindazok segítségét, együttérzését, akik a nehéz időszakban mellettük álltak.
