Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-04 / 207. szám
lÜBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békéscsaba város címere Hírek Városüzemeltetés. A jelenlegi anyagi viszonyok között a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája nem képes a város teljes területét gondozni. így a lakótelepek, a Len- csési, a Kazinczy, a Mokry számos gondján sem tudnak segíteni. A fű és a gaz eltávolítását megpróbálják megoldani, az allergiát okozó növényeket vállalkozók segítségével kiirtani. A lakóközösségek igényességétől is függ, hogy egy-egy ház vagy játszótér környéke milyen képet mutat. „Négyszer nem”. A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat meghívására a városi szlováksággal foglalkozó, kapcsolatot tartó pedagógusok, népművelők, klubvezetők utaznak színházi előadásra Budapestre, a szlovák intézetbe szeptember 7-én, csütörtökön. A szlovák nyelvű darab címe: Sty- rikrátnie (magyar fordításban Négyszer nem). Ároktisztítás. Békéscsabán évtizedek óta nem tisztították meg ajárdák mentén húzódó, a csapadékvíz elvezetését szolgáló árkokat. A nyilvántartás szerint 326 kilométer nyílt árok van a városban. Tavaly a közmunkások kitakarították az árkok 80 százalékát, amely a környező házak nedvesedését is kedvezően befolyásolta. Anyakönyvi hírek Békéscsaba Házasságkötések: Marik Éva és Kelle András, Csajbók Erika és Mochnács Zoltán, Juhász Marianna és Juhos István, Gyulafalvi Erika és Szabó Béla, Keller Mária és Stumpf Adám, Varga Edit (Békéscsaba) és Szabó Béla (Vésztő"), Petrovszki Anita (Kétsop- rony) és Szász Árpád (Kétsoprony), Képíró Tünde Rózsa (Bélmegyer) és Békési István Mátyás (Bélmegyer), Drenyovszki Lívia (Békés) és Máj Béla Miklós (Köröstarcsa), Voják Gyöngyi Ágnes (Csorvás) és Csi- csely Ándrás (Csorvás). Születések: Zsíros János és Hanczár Kincső leánya Brigitta Kinga, Pauló Mihály és Bene Mária leánya Lilla, Vaszkó György és Tuska Ildikó leánya Bernadett, Kmetykó János és Tarczali Erika fia Dávid, Müller Tibor és Sipiczki Tünde leánya Vivien, Kuli András és Knyihár Katalin leánya Tímea, Molnár László és Krajcso- vicz Krisztina leánya Dóra, Kon- dacs László és Kunstár Ilona fia László (Csabacsüd), Ferencz Mátyás és Kugyela Anna Krisztina leánya Krisztina Anna (Szarvas), Par- di Zoltán és Hajdú Mária fia Tamás Attila (Köröstarcsa). Halálesetek: Apáti István (1915), Pecsenya János (1937, Kondoros), Janurik András- né Filip Erzsébet (1912, Kondoros). Az oldalt Bede Zsóka, Kiss A. János, László Erzsébet és Nyemcsok László írta. Szerkesztette: Nyemcsok László. Fotó: Lehoczky Péter. Telefon: (66)450-450. CSABAI NAPLÓ Embert próbáló idők a szociális irodában Az ügyiratszám közel tizenkétezer <* Békéscsaba megyei jogú város önkormányzati hivatala szociális irodájának vezetője június l-jétől Tóth Jolán. Korábban a családsegítőben dolgozott, otthonosan mozog a szociálpolitika területén. Szegeden végzett a József Attila Tudományegyetemen pedagógiai pszichológusként. 1989-ben öt évre a békéscsabai családsegítő szolgálat vezetője, és az újszerű humánszolgáltatás munkamódszereit, hálózatát irányította. Időközben elvégezte az Orvostovábbképző Intézet és a Magyar Pszichiátriai Társaság Békés megyei szekciójának rendszerszemléletű családterápiás tanfolyamát. Öt éve tanít és gyakorlatot vezet a Szegedi Orvostudományi Egyetem szociális munkásokat képző főiskolai tagozatán. — A családsegítő jó iskola volt ahhoz is, hogy meggyőződésemmé váljon: a magánéleti probléma akkor kezelhető és oldható meg, ha segítünk a család működésének változásában, az erőtartalékok felszínre kerülnek, az egymás iránti magatartás változik — mondja Tóth Jolán. — A szülő-szülő, a szülő-gyermek, a gyermek-gyermek érzelmi kapcsolatát szorosabbá kell tenni. A rendszerszemléletű módszer eszköz a családsegítő munkájában. —Az önkormányzati iroda vezetése hatósági munka... — Mégpedig szigorúan szabályozott, de a szociális munkás szemlélet itt is hasznosítható. Ügyfélközpontú Tóth Jolán: Szeretnénk szorosabb kapcsolatot teremteni az egyházakkal, a rokkantak egyesületeivel, a karitatív szervezetekkel, alapítványokkal ügyfélfogadásra törekszünk a munkatársaimmal. A rendeletekben előírtakhoz tartanunk kell magunkat, de azt mindig mérlegeljük, hogyan segíthetünk a rászorulókon. A közgyűlés megalkotta és többször a változásokhoz, az aktuális helyzethez mérten módosította a pénzbeli és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletet. A támogatások formái: a munka- nélküliek jövedelempótló támogatása, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély, a szemétszállítási díj átvállalása, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, a rendszeres szociális segély, a rendszeres nevelési segély. Foglalkozunk még a központi jogszabályok által meghatározott ügyekkel, többek között a szociális intézményi beutalások kérdésével, a menekültekkel, a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásával, a hadigondozottak, hadiárvák és ezer más nehéz sorsú ember gondjával. A jogosultság elbírálása a feladatunk. Egyre több ember fordul hozzánk és sokasodnak a szociális gondokkal küzdők a városban. Gyarapszik azoknak a családoknak a száma, akik a családsegítő gondozóinak segítségét igénylik és kapják. —Az sem mindegy, hogyan szól az ügyintéző a hozzáfordulóhoz? — Erre különösen ü- gyelünk, hiszen sokaknak még az is megalázó, hogy kérniük kell. Hallottam már ügyféltől, „igaz, hogy nem tudtak segíteni, de nagyon kedvesek voltak”. Sajnos azonban inkább az a jellemző, hogy türelmetlenek, ingerültek az emberek. Megértjük az egyéni gondokat, persze mi is megértést kérünk, hiszen rengeteg az ügyfelünk. Az önkormányzat szociális bizottsága, bárki lenne a szociális iroda vezetője, ugyanúgy átérezné, képviselné a nehéz emberi sorsokat. A baj az, hogy a mi segítségünk csepp a tengerben, és egy vá- rosnyi ember gondját a lapos pénztárcájú önkormányzat nem tudja kiváltani. A közgyűlés folyamatosan foglalkozik szociális ügyekkel és belső pénzátcsoportosítással próbálja biztosítani a szükségleteket. Most a beiskolázási támogatás a legsürgetőbb kérdés, de már 12 ezernél is több az ügyirat az irodánkban. Szeptember 4. A Spektrum Tv műsora Szeptember 5. Szeptember 6. 18.00: Borban utazunk 18.30: Titokzatos helyszínek 19.30: Bolygónk védelmében 20.00: Ember és természet 21.00: Az ezredfordulón túl 18.00: A második világháború története 19.00: Állati élet 20.00: Az igazi Vadnyugat 21.00: Az éló'tenger 21.30: Helikopterek 18.00: Ember és természet 19.00: Bolygónk védelmében 19.30: Sebességórület 20.00: Vadnyugati kalandozások 21.00: Titokzatos helyszínek Jelentős halpusztulást nem észleltek A partot egyre több fiatal horgász lepi el Ötvenezer hal „repült” április közepén Békéscsabánál az Élővíz-csatornába, azaz a gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezet—a terület kezelője — 28 év után megpróbálkozott itt akishaltelepítéssel. A másfél tonnaösszsúlyú,akkor 3—6 centis, és egyenként 3 dekás kárászok, törpeharcsák „túlélési gyakorlatának” jelenlegi állásáról Kiss Sándort, a szövetkezet ágazatvezetőjét kérdeztük. — Jelentős halpusztulásról nem érkezett hozzánk jelzés, így mondhatjuk, hogy az egyik kritikus időszakot, a nyarat átvészelte az állomány — kezdte. — A partot egyre több fiatal horgász lepi el, és mostanában a telepített halakból 8—lOcentis példányokat fognak vissza. A következő veszélyes időszak a tél lesz, hiszen ekkor a jég, valamint a vízmozgás, vízcsere, oxigén hiánya, az iszap, a mocsárgáz jelenthet erőpróbát az állománynak. Ha ezt is átvészelik, akkor jövőre ismét helyezünk ki halakat a rendszerbe, elképzelhető, hogy már pontyokat is. 1995. szeptember 4., hétfő' Ha szegény a gazdag... A békéscsabai önkormányzat szabályzatban rögzítette, hogy a lakossági úttársulások támogatásának milyen feltételei vannak. Eszerint az utcában lakással rendelkezők kétharmadának kell be szállnia-—minimum 20 ezer forinttal—, hogy a támogatást elnyerhessék, és az útalap létrehozása megkezdődjön. Idén még az a „csoda” is megesett, hogy az önkormányzat igen jelentős összeggel — 36 millió forinttal — támogatta az útépítést. Az igényt benyújtó, és az előírásoknak megfelelő társulások utcáiban nagyrészt már be is fejeződtek vagy hajrájukhoz érkeztek az útalap-kialakítások. Ha a közgyűlés biztosítja az aszfaltozáshoz szükséges pénzt, akkor jövőre sok helyen a gidres-gödrös, nyáron poros, eső után, télen járhatatlan földút már csak egy rossz emlék maradhat. Persze a tapsvihar kitörésével jobb ha ezt megvárjuk. Meg hát, egyik olvasónk igencsak elgondolkoztatott az ügyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes utánanézni, ki nem vállalta a hozzájárulást. Náluk éppen az a gazdag vállalkozó, aki három autóval is közlekedik, de vastag bőr volt az arcán, és pofátlanul kivárta, amíg összejön a kétharmad. A kisnyugdíjas ugyanakkor fizetett, részben mert nem tudott volna a többiek szemébe nézni, másrészt egy évben háromszor jön hozzá kocsival az unoka, és nehogy a rossz út miatt kínlódjon a bejutással. Pedig az idős ember nyugdíjas-szelvénye hűen kifejezi: neki a 20 ezer forint nem mellényzsebből kivágható összeg. Mielőtt még általánosítanánk, tudomásom van arról, hogy az egyik utcában éppen a jól menő vállalkozó döntött úgy: 100 ezerforintot áldoz az útra, csk épülhessen meg végre. Ugy felei így könnyebben juthatnak el hozzá, tehát neki ekkora pénzt is megér az ügy. Ot egyébként az utcában senki nem akarja leköpni... Mi újság a határban? Régebben félve tettük fel Dobozon, a Petőfi tsz-ben a címbéli kérdést, hiszen évekig az sem volt biztos, hogy lesz-e határ, lesz-e tsz egyáltalán. Most korántsem ilyen aggasztó a helyzet, sőt, kedvező hírekről (is) beszámolt Bálint István, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezető-he- lyettese: — Búzából nagyobb termésre számítottunk — a 4 tonnás megyei átlag körül arattunk —, de némiképpen behozta az elmaradást, hogy jól sikerült eladnunk a gabonát. A 200 hektáron termett árpa eladhatatlan, legalábbis annyi pénzért, amennyiért érdemes piacra vinni. így marad a gazdaságban az utóbbi idők legjobb termése, a hektáronkénti 4,7 tonna árpa. Jónak ígérkezik a cukorrépa, 450 mázsára számítunk, de a végső eredmény majd a szeptember elején induló betakarításkor derül ki. Csupán saját szükségletre vetettünk kukoricát 90 hektáron, reményeink szerint 55 mázsás átlaggal meghaladjuk az országos eredményt, ami így is éppen hogy fedezi a költségeket. A szakember értékeléséből arra következtethetünk, hogy különösebb pénzügyi gondok nem nehezítik a Petőfi tsz életét. Mint hallottuk, a mérleg kedvező alakulásában sokat segít a folyamatos süldőeladás. Ez az ágazat most nyereséges, az idén már 4500 állatot értékesítettek, az év végére pedig szeretnék elérni a 8 ezres bűvös határt. A Szegedről, Paksról és még számtalan helyről érkező felvásárlók a bizonyítékai, hogy ugyancsak nagy a kilós süldők kereslete az országban. Megnyugvással állapíthatjuk meg tehát, hogy a szövetkezet 80 tagjának nem kell a munkanélküliségtől tartania a dobozi Petőfi szövetkezetben. A Garancia Biztosító Rt. Békés Megyei Fiókigazgatósága pályázatot hirdet orosházi ügyfélszolgálati irodája üzleti csoportvezetői munkakörének betöltésére. Egyben üzletkötő munkatársak • jelentkezését is várja. (Min. feltétel: középfokú végzettség.) Jelentkezés: írásban vagy személyesen 1995. szeptember 4—5-én az üzleti vezetőnél vagy igazgatónál. GB Békés Megyei Fiókigazgatósága, Békéscsaba, Gyóni G. u. 3. Telefon: (66) 441-237, 441-374. G GAKANCIA • I S4 ló «I.
