Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-29 / 229. szám

1995. szeptember 29., péntek HAZAI TŰKOR „Az érdekházasságot csak a hozomány tartotta össze” így látják a koalíciós válságot A koalíciós egyeztetések meg­akadása, a Horn-Kuncze párbeszéd eredménytelensége a belpolitika központi kérdé­sévé tette, hogy miképpen alakul a két kormányzó párt együttműködése, van-e esély a koalíció fennmaradására. Tegnap késő délután összeült az MSZP elnöksége, hogy meg­vitassa a kialakult helyzetet. Tanácskozásán, amely lapunk zártakor még tartott, meghí­vottként részt vettek a szocia-' lista miniszterek is. A hírek szerint Horn Gyula beszámolt az SZDSZ-szel folytatott ered­ménytelen tárgyalásokról és ennek lehetséges következmé­nyeiről. Nyilatkozott tegnap a kiseb­bik kormányzó párt részéről Magyar Bálint, aki elmondta: a szabaddemokraták továbbra sem tartják kívánatosnak új kormányposztok létrehozását, ezért elfogadhatatlanok szá­mukra a miniszterelnök elgon­dolásai. Az SZDSZ ügyvivője azt is nyilvánosságra hozta: Horn a kormány PR-ügyeinek irányításával - címzetes állam­titkárként — Havas Henriket, a kormányszóvivői poszt betölté­sével pedig László Józsefet kí­vánja megbízni. Az SZDSZ ezekre a javaslatokra nem rea­gált, mert úgy véli, nem tartoz­nak a koalíciós egyeztetés körébe. Torgyán József, a Kisgazda Párt elnöke szerint az SZDSZ az MSZP őszi kongresszusáig nem mondja fel az együttmű­ködést, mert azt reméli, hogy a szocialisták leváltják a minisz­terelnököt. Az SZDSZ valószí­nűleg még a médiatörvényt is át akarja erőltetni, mielőtt kilép a koalícióból. A szabaddemokra­táknak egyébként az MDF már készíti a helyet az ellenzéki ol­dalon és a leendő Polgári Szö­vetségben. Az MDF Országos Elnöksé­gének ülését követő tájékozta­tón megállapították: olyan ér­dekházasság végjátékának le­hetünk tanúi, amelyet csak a várható hozomány tartott ösz- sze. Az elnökség szerint az SZDSZ alkotmányellenes ma­gatartást tanúsított, mert a mi­niszterelnök alkotmányban rögzített jogai közül jó néhá­nyat a Koalíciós Egyeztető Tanácsban akart érvényesíteni, s ezzel béklyóba kötötte a mi­niszterelnököt. Az MDF úgy véli: ha a válság tovább gyűrű­zik, nem pusztán a kormány, a koalíció bukik, hanem a balol­dali politizálás mond csődöt immár másodszor Magyaror­szágon. Az MDF és a hozzá közel álló ellenzéki pártok ké­pesek az ország kormányzásá­nak átvételére. Deutsch Tamás, a Fidesz- Magyar Polgári Párt alelnöke egyebek között hangsúlyozta: ez a koalíció nem az ország számára fontos feladatokkal foglalkozik, hanem pozíciókért csatázik. Kölcsönös a bizalmat­lanság, mindkét fél azt lesi: mi­kor hibázik a másik. így ha ma­rad is a koalíció, rosszkedvűen tevékenykedik tovább. Giczy György, a KDNP el­nöke azt húzta alá: a vitákból kiderült, hogy a két kormány­párt nem tud együttműködni. Ha a szocialisták ebből levon­ják a következtetéseket, egye­dül kell kormányozniuk, de ez feltehetőleg hasznukra válik. A koalícióban ugyanis semmit nem tudtak megvalósítani vá­lasztási ígéreteikből. A válás a parlamentáris demokráciának is előnyére válna, mert az MSZP nagyobb érdeklődést tanúsítana a jelenlegi ellenzéki pártok vé­leménye iránt. A szerb halálbrigád-toborzó a bíróság előtt Ki adta a fegyvereket? Tanúk kihallgatásával folytató­dott csütörtök reggel Magda Marinko és társainak pere a Fő­városi Bíróságon. A tárgyalá­son a bíró részleteket ismerte­tett a szerb halálbrigád egyes tagjainak néhány napja Sza­badkán rögzített vallomásából. Dr. T. Lajos debreceni orvos azt az 1993. decemberi éjszakát idézte fel, amikor Kecskeméten mint mentőorvos a Hon’áth há­zaspár hétesztendős kisfiának hívására hajnali fél négy tájban a hármas gyilkosság helyszí­nére érkezett. A szülőknek és szerb ismerősüknek már csak halálát állapíthatta meg. Megbilincselve, két fegyőr kíséretében tett tanúvallomást Sinkovity Ivan, akit Magda Ma­rinko első számú bűntársaként emlegetnek. Elmondta, hogy Magda megrendelésére szállí­tott fegyvert és embert a kecs­keméti és orosházi rablógyil­kosságok előtt a határhoz. Magda 800 darab Skorpion tí­pusú géppisztolyt is rendelt tőle. Magda Marinko ezúttal hall­gatott. Korábban, a nyomozás során azt vallotta, hogy Sinko­vity kérte meg arra: segítsen ki­rabolni Horváth Antal kecske­méti lakost. A halálbrigád többi tagja pe­dig Szabadkán vallotta Sinko- vityról, hogy ő fogadta fel őket a Magda által irányított akci­ókra. A tárgyalást pénteken folytatják. N. Zs. Vastag csomaggal érkezett az ülésre Vastagh Pál is Kész a költségvetés tervezete, de az adókulcs még nem illik a zárba Áprilistól többet fizetünk az útalapba Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetési törvényterveze­tet, és benyújtja a parlamentnek - közölte a kabinet tegnapi ülését követő tájékoztatón Bokros Lajos pénzügyminiszter. A személyi jövedelemadóról szóló törvénytervezetet később terjesztik be, mert az Érdekegyeztető Tanács ülésén még nem sikerült megállapodniuk az adótábla kulcsaiban. Októ­ber 20-án erről ismét tárgyalnak, de a szociális partnerek mozgásterét erősen behatárolja, hogy a kormány a tervezett 480 milliárdos SZJA-bevételből nem engedhet. A pénzügyminiszter megerősí­tette: csak a koalíció keretein belül tudja elképzelni munká­ját. A két kormányzó párt eredménytelenül zárult tárgya­lásainak részleteiről a kor­mány ülésén nem esett szó. Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter el­mondta: a kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvény- tervezetet. A jogszabályba számos olyan módosító javas­latot beépítettek, amely a tör­vénytervezet úgynevezett ga­ranciális elemeit erősíti. A törvényjavaslatot november elején fogadja el a Ház. Megtárgyalta a kormány a területfejlesztésről és terület- rendezésről szóló törvényja­vaslatot is. Ez egyebek közt kimondja, hogy a megyei ön- kormányzatok területfejlesz­tési tanácsokat hozhatnak létre, amelyek hosszú távú fej­lesztési koncepciót készíte­nek, és egymással is együtt­működnek. Kiss Elemér államtitkár be­jelentette: a kormány döntése értelmében 1996. április 1-jé- től a benzin, a gázolaj, és a sű­rített földgáz esetében az út­alap-hozzájárulás 3,50-nel emelkedik, tehát 13 forint lesz. Az intézkedést a közutak karbantartásának növekvő költségei indokolják, (takács) Felkészültek a diákok fogadására az OTP-fiókok Tandíjhitel egyetemistáknak A pénzintézetek közül az OTP Bank Rt. vállalkozott arra, hogy hitelkonstrukciót dolgozzon ki a tandíjfizetésre kötele­zett egyetemi, főiskolai hallgatóknak. Az iskolavárosok egy- egy kijelölt bankfiókja a hét eleje óta várja a fiatalokat. A bank piaci alapon dolgozta ki a hitelrendszert, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy csak az veheti igénybe, aki már bizonyos megtakarítások­kal rendelkezik. Ilyen meg­lévő megtakarítási forma lehet az ifjúsági takarékbetét vagy az Új otthon betét. Mint Martin András, a bank illetékes főosztályvezetője elmondotta, az országban mintegy háromszázezer ilyen betétest tartanak nyilván, arra azonban nincs adat, hogy kö­zülük hányán járnak felsőokta­tási intézménybe. Bekapcsolódhatnak a tan- díjhitel-akcióba azok is, akik e lehetőség ismeretében most nyitnak számlát, s a szüksé­ges legkisebb összeget, a mintegy harmincezer forintot elhelyezik. Ez az összeg, illetve az eset­leges további betét nyújt fede­zetet a hitelre. Évi kamata az OTP Bank Rt.-nél 34 száza­lék, 2 százalékkal kisebb a fo­gyasztási hitelkamaténál. A 34 százalékot azonban gyakorla­tilag kiegyenlíti a lakáscélú betét kamata és a vele járó adó-visszatérítés. A tandíjhitel új szolgálta­tásként kapcsolódhat a már széles körben ismert Junior­kártyához. A Junior-kártya ez­ideig az automatákból és az OTP-fiókokból történő pénz- felvételre szolgált. Segítségével a jövőben az alaptandij-fizetési kötelezett­séget is lebonyolíthatja a hall­gató, amennyiben ösztöndíját és más járandóságait a kár­tyára vezetteti rá. Meghatározott feltételek között arra is mód lesz, hogy kétezer forintig átmeneti hitelt vegyen fel rá a diák. Külföl­dön ez általánosan bevett hite­lezési forma. A hitel futamideje tizenki­lenc év, ebből a folyósítási idő azonos a tanulmányok idejé­vel, s arra még két év rátehető. A tanulmányok befejezése után egy év „pihenőidő” kö­vetkezik, majd tíz év alatt kell törleszteni a felvett összeget. (der) Legkorábban az 1996 au­gusztusában bevonuló sorkato­nák számíthatnak arra, hogy 9 hónapot kell szolgálniuk a je­lenlegi 12 helyett - jelentették be tegnap. A Magyar Honvéd­ség parancsnokának 1996. ja­nuár végéig kell előterjesztenie javaslatát a sorkatonai szolgálat idejének mérséklésére. Kilépett az MDF-frakcióból és átül a függetlenek közé. Fe­kete György országgyűlési képviselő. Az előző kormány kulturális államtitkára lemon­dott pártja elnökségében betöl­tött tagságáról és megfogalma­zása szerint átmeneti időre ki­lépett az MDF-ből is. A szív- és a daganatos meg­betegedések után az agyérbe­tegségek következtében halnak meg nálunk a legtöbben, s ezzel a betegségcsoporttal sajnos Eu­rópában is vezető helyen állunk - hangzott el csütörtökön Szombathelyen a Fiatal Neuro­lógusok Fórumán. Kitart 30 százalékos alap­bér-emelési javaslata mellett a Mozdonyvezetők Szakszerve­zete. Elfogadhatatlan ugyanis számára a MÁV csütörtökön tett javaslata, amely szerint - az 1996-os tervkoncepció fel­tételei mellett - 15 ezer fo­rintra emelkedne jövőre a mi­nimálbér. Négymilliárd forint jut jö­vőre a költségvetésből a Bala­tonnal kapcsolatos tenniva­lókra. Ez az idei összeg kétsze­rese - jelentette be Nemcsók János kormánybiztos csütörtö­kön. A viharjelzést, a biológiai szúnyogirtást és a szennyvíz­csatorna-gerincvezetékek épí­tését ezentúl állami költségve­tésből finanszírozzák. Kilencévi börtönre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság Vén Istvánt, az Első Magyar Geotermikus Vil­lamoserőmű Kft. ügyvezető igazgatóját, aki 3582 esetben követett el kárpótlásijegy-csa- lást, s 804 millió 456 ezer fo­rinttal károsította meg az érték­papír-tulajdonosokat. A beteg érdeke a legfőbb ér­dek, döntése pedig a legfőbb döntés. Ez az az axióma, amelyre az orvos-beteg vi­szonynak épülnie kell - jelen­tették ki a betegjogokról rende­zett első országos konferencia nyitónapján. Különös baleset történt csü­törtökre virradóra Szombathely külterületén: egy feltehetően részeg autós ráhajtott a vasúti sínekre, azon közlekedett és összeütközött a Celldömölkre tartó vonattal. Az esetet többen látták, s az ütközés előtt sikerült kiráncigálniuk a felelőtlen gép­kocsivezetőt a kocsiból. Pillantás a tárgyalóterembe: ha a főnökből beosztott lesz A munkáltató nem élhet vissza a jogaival Nagy cégek privatizációjával együtt jár az átszervezés. Az utóbbi időben elég gyakori, hogy a részlegek összevonásával a határozott időre megbízott vezetők munkaviszonyát rend­kívüli felmondással igyekeznek megszüntetni a munkáltatók. Döntésüket azzal indokolják, hogy a feleslegessé vált osztály- vezető nem fogadta el a felajánlott ügyintézői munkakört, s ragaszkodott legalább a csoportvezetői beosztáshoz. Az egyik ilyen esetben a betöl­tendő munkakörről hosszú vita támadt a „nagy” és a „kis” főnök között. A munkáltató úgy találta, hogy vezető beosz­tású alkalmazottja állandó el­lenkezésével már az egész át­szervezést akadályozza. Ezért arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a munkavállaló ma­gatartása a továbbiakban lehe­tetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. A munkaügyi bíróság azon­ban nem értett egyet a döntés­sel és a rendkívüli felmondást hatályon kívül helyezte. Mint rámutatott, a törvény nem zárja ki, hogy a munkál­tató a határozott idejű mun­kaviszonyt rendkívüli fel­mondással megszüntesse - ha a felmondás indoka meg­felel a jogszabályi követel­ményeknek. Az említett perben viszont a munkavállaló - az osztályve­zető - joggal igyekezett vég­zettségének és korábbi vezető beosztásának megfelelő mun­kakört elérni. Az ezzel kapcso­latos egyeztetések ugyan vi­tává is alakulhatnak, ám ez bem jelenti azt, hogy az egyez­tetési kísérlet indokolttá tenné a rendkívüli felmondást. A munkáltatót megillető jog rendeltetésellenes gyakorlása joggal való visszaélésnek mi­nősül. A bíróság ezért a mun­kaviszony megszüntetését jog­ellenesnek mondta ki és köte­lezte a munkáltatót az elmaradt munkabér, az egyéb járandósá­gok és a felmerült kár megtérí­tésére. Kötelezte továbbá a rendes felmondás esetén járó végkielégítés kétszeres össze­gének megfizetésére is. Dr. Lajer Erika Előfordult, hogy 58 héten át nem volt telitalálat a lottón Nem a kedvenc számok a nyerők Nem csitul a lottóláz. Érthető is, hiszen immár minden idők legnagyobb nyereményével, több mint 530 millió forinttal ke­csegtet a telitalálat. Tizenkilenc hete halmozódik a nyeremény- alap, mert bár alaposan megugrott a beküldött szelvények száma, a bűvös öt számot még mindig nem találta el senki. Mekkora volt az a leghosszabb időszak a lottó történetében, amíg nem volt telitalálat? - kérdeztük a Szerencsejáték Rt. ügyvezető igazgatóját. Gölön­csér Magdolnát.- Mintegy három és fél év­tizede, 1958-59-ben egyfoly­tában 58 hétig tartott az ötös nélküli időszak. Nem is olyan régen ennek ellenkezőjére is volt példa: 1990-ben volt hét, amikor 13 telitalálatos szel­vényt találtunk. Ez egyébként abszolút re­kord, aminek külön érdekes­sége, hogy a 13 szelvényből 10 egyazon fogadóé volt. Föl­tehetően szórakozottságból je­lölte meg a szelvényeken ugyanazokat a számokat - de ennek köszönhette, hogy az akkori több mint 35 milliós nyereményalapból 28 millió forint az övé lett.-Átlagosan milyen gyakran van telitalálat?-Évente négy-ötször, tehát nagyjából 10 hetenként.-Mi történik, ha hosszabb ideig továbbra is csak négyesek akadnak?- A szabályok szerint egy évig halmozódhat a nyere­ményalap, jelen esetben tehát 1996 júliusáig. Ha addig sem lesz ötös, a pénzt a fel nem vett nyeremények alapjába helyez­zük s hat hónapon belül más formában - tárgynyeremény­sorsolással, vagy például az Álljon meg egy millióért! című játék keretében - juttatjuk visz- sza a fogadókhoz.- Melyek a leggyakrabban játszott számok és melyek a nyerők?- Legkedveltebb a 7-es, a 13-as, a 21-es, a 77-es, és a 2- es. Viszont a sorsolási gömbből legtöbbször a 3-ast, a 10-est, a 29-est, a 75-öst, a 76-ost és a 86-ost húzták ki. Németh Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents