Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

1995. szeptember 27., szerda HAZAI TÜKÖR Szabó György: Nem halogatható a cselekvés Vitanap az egészségügyről Harminc éve a magyar fér­fiak várható átlagos élettar­tama magasabb volt, mint Finnországban vagy Auszt­riában. Ma már csak a szov­jet utódállamokat előzzük meg Európában. Ez csupán kiragadott példa abból a megdöbbentő adat­sorból, amely társadalmunk leromlott egészségi állapotát jellemzi, s amellyel tegnap az egészségügyi vitanapon szembesültek a képviselők. Szolnoki Andrea (SZDSZ) a megelőzésről szólva rámu­tatott: ez nemcsak a társada­lombiztosítás, hanem az állam feladata is. Bár sok pénz kell hozzá, erre nem szabad saj­nálni a befektetést. Dr. Surján László (KDNP) szerint nem elég az egyént bí­rálni, hogy elhízik, sokat iszik, dohányzik, kábítószere­zik, hiszen mindennek társa­dalmi okai vannak. Dr. Csehák Judit (MSZP) és Rózsa Edit (SZDSZ) a civil társadalmi szervezeteknek az egészségügyben játszott ki­emelt szerepére hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Kovács Pál volt népjó­léti miniszter szerint az egészségügyi helyzet romlása társadalmi kudarc. Ha az el­szegényedésen, a tartós mun­kanélküliségen változtatni tu­dunk, javulni fog egészsé­günk is. Szabó György népjóléti miniszter mielőbbi összefo­gást sürgetett a helyzet javí­tása érdekében. A képviselők megállapodtak abban, hogy országgyűlési határozati ja­vaslatban foglalják össze a te­endőket. S. Á. Nem kell hitelt adni a mendemondának Adókedvezmény, ami marad Tegnap, az immár hagyomá­nyos parlamenti napirend, az „azonnali kérdések - azonnali válaszok” keretében Solymosi József (Agrárszövetség) azt firtatta, hogy milyen változá­sok várhatók a mezőgazdasági kistermelők 1996. évi adózása terén. Kis Zoltán, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkára azzal kezdte válaszát, hogy csupán saját minisztériuma szándékairól, elgondolásairól tud beszámolni, de reméli, hogy azokkal a Pénzügyminisz­térium is egyet fog érteni. E szerint semmiféle kister­melői adókedvezmény megvo­nását nem tervezik, a korábban kivívott kedvezmények meg­maradnak. Egymillió forint árbevételig tehát 1996-ban sem kell adót fizetni. Az ezt meghaladó ár­bevétel után növénytermelés­ben harminc százalék, egyéb tevékenység után tíz százalék vélelmezett jövedelem adókö­teles. Amennyiben a kistermelők vállalják a tételes elszámolást, akkor az egy- és kétmillió fo­rint közötti árbevétel sávjában 35 000 forintot levonhatnak adójukból. Lényeges változás lesz: egyes állami támogatásokat ezentúl kamarai tagsághoz köt­hetnek a jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy ha valaki állami támogatást kap munkájához, az állam elszámolást kér, s ha a bevételek és a kiadások külön- bözete meghaladja az egymillió forintot, akkor megjelenhet az adófizetési kötelezettség. (simonffy) Soron kívüli vasutaskongresszus Elosztják a vagyont Az idei üzemi tanácsi vá­lasztások eredményének megfelelően osztják el a Vasutasok Szakszervezeté­nek tulajdonában lévő szak- szervezeti vagyont. A felosz­tás feladata a tegnap soron kívül összehívott vasutas­szakszervezeti kongresz- szusra hárul. Ezt jelentette be Márkus Imre, a VSZ elnöke a kongresszus kedd délelőtti megnyitásakor. Az üzemi tanácsban három reprezentatív vasutas-szak­szervezet képviselteti magát. A választásokon a VSZ a sza­vazatok mintegy 65, a Moz­donyvezetők Szakszervezete 10, a Vasutas Dolgozók Sza­bad Szakszervezete pedig 25 százalékát kapta meg. Elté­rőek azonban az álláspontok a vagyon nagyságának, vala­mint a megosztás technikái­nak megítélésében. A kongresszus határoz az alapszabály módosításáról és személyi változásokról is. A MÁV 15 százalékos bérfejlesz­tést ajánl, ezzel szemben a vas­utasok 30 százalékot követel­nek. A kongresszuson a tárgya­lásokon követendő álláspont kérdése is napirendre kerül. A képviselő jelleme legyen feddhetetlen, vagyona átlátható Az összeférhetetlenség szabályai Lehet, hogy jó néhány parlamenti képviselőnek búcsút kell mondania a különféle állami és önkormányzati vállalatok­nál, állami tulajdonú gazdasági társaságokban betöltött posztjától, ha az Országgyűlés elfogadja a készülő összefér­hetetlenségi törvényt. Dr. Csákabonyi Balázs, az MSZP közjogi munkacsoport­jának helyettes vezetője, a tör­vény egyik előkészítője el­mondta lapunknak: régi adós­ságát törleszti majd a parlament az összeférhetetlenség szabá­lyozásával. A hat parlamenti párt egyet­ért abban, hogy a törvény va- gyonnyilatkozati kötelezettsé­get írjon elő a képviselők szá­mára. A bevallás nemcsak az ingatlanokra, hanem a haszon- élvezeti, használati jogra, ér­tékpapírokra, esetleges rész­vénybirtoklásra is kiterjedne. Nyilatkozni kell majd az 500 ezer forintot meghaladó kész­pénzről és pénzintézeti számla- követelésről, valamint az e fö­lötti, szerződésből várható ja­vadalomról is. Minden esetben fel kellene tüntetni a vagyon mértékét, azonosító adatait, a szerzéskori értéket, a szerzés időpontját és jogcímét. Ä bevallási kötelezettség el­mulasztása a tiszteletdíj meg­vonásával és a parlamenti munkából való kizárással járna. A törvénytervezet szerint a képviselőnek a mandátuma le­jártát követő 30 napon belül ismét nyilatkoznia kell, amiből megállapítható az esetleges va­gyongyarapodás mértéke. Mindezen túl a képviselők kö­telesek volnának minden legá­lis jövedelmükről tájékoztatni az Országgyűlés elnökét. Az ma még nyitott kérdés, hogy összeférhet-e a szakszer­vezeti tisztségviselői és a kép­viselői poszt, vagy lehet-e pol­gármester, főpolgármester, me­gyei közgyűlés elnöke az, aki­nek parlamenti mandátuma van. Vitatott továbbá, hogy ál­lami vállalatok és társaságok vezető beosztásából le kell-e köszönnie a képviselőnek? Ha a törvényt novemberben elfogadná a parlament, s azon­nali döntés elé állítaná az „ösz- szeférhetetleneket”, alaposan átrajzolódna az ülésterem képe. Ezért a fokozatosság elve alap­ján gazdasági munkakört csak addig tölthetne be a képviselő, amíg ottani megbízatásának ideje le nem jár. Előzetes felmérés szerint a törvénytervezet tartalmával az érintettek zöme egyetért. Ez azért is fontos, mert elfogadá­sához a képviselők kétharma­dának igen szavazata kell. Takács Mariann Thalia-forintok a végeken, a hátrányból akár előny is lehet Több juthat az előadásokra Új színház-támogatási rendszer kialakításán dolgoznak a mű­velődési minisztériumban. Eszerint az állam 1996. január else­jétől magára vállalná a színházépületek fenntartásának költsé­geit, és a művészi munkát segítő önkormányzati támogatás minden forintját további 80 fillérrel tetézné meg. Az országban működő csaknem harminc teátrum többségét a városi, megyei önkormányza­tok tartják fenn, a költségekből azonban körülbelül kétharmad arányban a központi költségve­tés részesedik.- Az új évadban színházat nem kell bezárni, bár egyik-má­sik társulat a csőd szélére jutott - mondja Szabó István, a tárca színházi osztályának vezetője. A jövő évben a támogatás mai összege - valamivel több mint 2,7 milliárd forint - várha­tóan nem változik, de az inflá­ció miatt az ideinél kevesebbet ér majd. A támogatás új rend­szerével azonban a hátrányból akár előny is lehet. Könnyebb­séget jelent az épületek fenntar­tásának központi finanszíro­zása, s a színházak a művészi munkára összpontosíthatják fi­gyelmüket. Utóbbihoz az anyagi fedeze­tet a jövőben az intézményt fenntartó önkormányzat és az állam közösen adná össze, oly módon, hogy az önkormányzati támogatás minden forintját újabb 80 fillérrel egészítené ki a költségvetés. (deregán) Tegnap nyílt a Budapesti Autószalon. Az első két napon még csak a sajtó szá­mára, csütörtök reggeltől már a nagyközönség előtt is megnyílnak a BNV pavilonjai, ahol a legrangosabb autómárkák sokak számára elérhető árú újdonságai mellett lottófőnyeremény- áron kínált álomautók is láthatók lesznek. fotó: feb/diósi Horn és Kuncze tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ült. A két politikus zárt ajtók mögött, négyszemközt foly­tatta a koalíciós partnerek közötti viták lezárására irá­nyuló megbeszéléseket. Mint Magyar Bálint, az SZDSZ szóvivője újságírók előtt kijelentette: a meg­egyezés érdekében a sza­baddemokraták hajlandók „jegelni” a vitás kérdéseket. Egy-egy közalapítvány­látja majd el a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió és a Duna Tv felügyeletét, s három kuratórium is ala­kulna. Erről született elvi megállapodás a hatpárti bi­zottság tegnapi ülésén, amelyen a vonatkozó tör­vényjavaslat előzetes egyeztetéséről tárgyaltak. Új határforgalmi rend lép életbe vasárnap Hegyes­halomnál. Külön sávba tere­lik a magyar állampolgáro­kat, illetve azokat, akik ví­zum nélkül utazhatnak Ausztriába. Ugyancsak kü­lön sávot kapnak az Európai Unió, valamint az egyéb or­szágok állampolgárai. A Duna Televízió mun­katársai is ott lesznek ma a Médiahajón, amelyen poli­tikusok, közéleti személyi­ségek, szakemberek és újsá­gírók cserélik ki gondolata­ikat. Összeállításukat ma este 23 óra 50 perctől, mint­egy három órás műsorban sugározza a Duna Televízió. Ezt a műsort szeptember 28- án, csütörtökön reggel 7 órá­tól megismétlik. A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesületének vezetői sajtótájékoztatón úgy foglal­tak állást, hogy a kormány és a parlament szavakban ugyan az egészséges életvi­tel elkötelezettje, döntései­vel azonban csökkenti az egészséges élet esélyét. Erre utal a családtámogatási rendszer átalakítása, a gyermeknevelés terheinek növelése, valamint a gyógy­szeráremelés is. Különleges zenei számí­tógépes programot jelentet meg Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió - jelentette be tegnap Fodor Gábor mű­velődési miniszter a CD- ROM bemutatóján. A prog­ram, amely eredeti doku­mentumok és hangfelvéte­lek felhasználásával készült, csaknem háromórányi zenei anyagot és több ezer oldal szöveget, továbbá ötszáz kottát, levelet és fényképet tartalmaz. Ön mit szól hozzá? Politikusok a pártok legújabb népszerűségi listájáról Élénk feltűnést keltett egy, a napokban nyilvánosságra hozott felmérés a pártok támogatottságáról. Az ugyan nem okozott meglepetést, hogy a politikai népszerűségi listán az első helyen a Kisgazdapárt áll, annál inkább az, hogy a második helyre az SZDSZ került, s az MSZP a képzeletbeli dobogó harmadik fo­kára lépett vissza. A további sorrend: Fidesz, MDF és KDNP. Ön mit szól ehhez? - tettük föl a kérdést az érintett hat parla­menti párt egy-egy ismert vezető személyiségének. Harmincezer perc Olyan, megsemmisültnek hitt hangfelvételek kerültek elő Németországban, ame­lyeket a Szabad Európa Rá­dió sugárzott 1956. október 19. és november 13. között. Erről adott tegnap tájékozta­tást a Magyar Rádió Doku­mentációs Igazgatósága. A hanganyag a Német Szövet­ségi Levéltárral való jó együttműködésnek köszön­hetően került a Magyar Rá­dió archívumába. A harmincezer percnyi felvétel teljes, számítógépes feldolgozása egy évig is el­tarthat. A magyar és angol nyelvű dokumentáció egy példányát a Bundesarchiv kapja meg. A Kossuth rádió még az idén szemelvénye­ket mutat be a történelmi je­lentőségű műsoranyagból. Horváth Béla. a Kisgazdapárt kabinetfőnöke:- A legújabb toplista azt bizo­nyítja, hogy ma a társadalom többsége számára Magyarorszá­gon a Független Kisgazdapárt a vezető politikai erő. Első he­lyünket állandósítottuk, s immár egyértelmű: a mostani kormány­nyal szemben ez a nemzeti párt jelentheti az egyetlen alternatí­vát. Érdekes és tanulságos az MSZP-SZDSZ helycsere. Az SZDSZ második helyének üze­nete az, hogy a két koalíciós párt hatalmi csatározásából a törpe minoritás került ki győztesen. Magyar Bálint, a szabadde­mokraták ügyvivője:- A különféle közvélemény­kutatási eredmények között akad némi eltérés, ami adódhat mód­szertani különbségből, de abból is, hogy nem egy időben készül­tek. Amikor az SZDSZ-ről rossz adatokat látok, rendszerint gon­dolkodóba esem. Amikor jókat, akkor kételkedem. A mostani kedvező képben sem hiszek. Örülnék, ha az SZDSZ ilyen jól állna, de abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy így is van. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője:- Nem ismerjük a hivatkozott közvélemény-kutatás módszerét, így nehezen tudjuk értelmezni, de odafigyelünk rá. Eredménye eltér más felmérések eredményeitől, amelyek azt mutatják: a kisgaz­dák és a szocialisták támogatott­sága egyaránt 22-26 százalék között mozog. Semmi sem cá­folja, hogy az MSZP-SZDSZ fej fej mellett van: a biztos szavazók közül ugyanis egyformán 16 szá­zalék szavazna ide is, oda is. A szöveges elemzésekből az derül ki, hogy az MSZP népszerűsége az elmúlt 3 hónapban nem csök­kent tovább. Deutsch Tamás, a Fidesz al- elnöke:- Jómagam hiszek a közvéle­mény-kutatók jelentéseinek. Ha egymás mellé tesszük a grafiko­nokat és ha nem csupán a számo­kat, hanem a trendeket figyeljük, látható, hogy nagyjából azonos irányt mutatnak. Évek óta han­goztatom, hogy két választás kö­zött a pártok népszerűségéről hű képet adnak a közvélemény-kuta­tók. Persze az is igaz, hogy a pár­tok elismertségét hitelesen csak a választások mutatják meg. Szabó Iván, az MDF ügyve­zető elnöke:- Volt időszak, amikor a kü­lönféle közvélemény-kutató szervezetek mérései csaknem azonos eredményt mutattak. Most az a sajátos helyzet állt elő, hogy esetenként 100 százalékos eltérések is adódnak. Ahhoz ké­pest, hogy a közvélemény-kuta­tások eredményei között csupán 5 százalékos különbség fogad­ható el, a 100 százalékos eltérés világosan jelzi: valaki vagy nem jól kutat, vagy nem mond igazat. Isépy Tamás, a KDNP frak­cióvezetője:- A KDNP nem kívánja a szakszerűséget a népszerűség oltárán feláldozni. Már csak azért sem, mert a népszerűségi mutatók mindig csak a pilla­natnyi állapotokat tükrözik és az érzelmi jellegű politizálásra alapoznak. 1993-ban népszerű­ségét tekintve a Fidesz volt a legnagyobb, a választásokon viszont a legkisebb parlamenti párt lett. A KDNP bízik abban, hogy a népszerűségtől eljutunk a fejlettebb politikai kultúrát je­lentő szakszerűségig. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents