Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-25 / 225. szám
GAZDASÁG 1995. szeptember 25., hétfő Bankárportré István Karsai István, az OTP bat- tonyai fiókigazgatója 35 évvel ezelőtt kezdte bankos pályafutását. — Cégünk 1958 óta van jelen a városban — mondja. — 1960-ban az akkori fiókvezető, Mauer Pál kérésére lettem banki dolgozó. A gyakorlat mellé igyekeztem megszerezni az elméleti ismereteket is; 1967-ben már felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkeztem. A következő évben nyugdíjba vonult Pali bácsi, s ekkor kineveztek fiókvezetővé. 1969- ben végre beköltözhettünk az akkori tanácsháza alatti tágas fiókhelyiségbe, itt működtünk 22 éven át. — Közben kinőtték a harmadik battonyai fiókjukat is... — Igen, 1991 novemberében költöztünk a jelenlegi helyünkre. Tizenegyen vagyunk, létszámemelés nem várható. A számítógépek, a szakmai tudás és a nagy gyakorlat garantálja, hogy eleget tudunk tenni a megnövekedett feladatainknak. Két évem van a nyugdíjig, ez alatt szeretném „levezényelni” az átalakulást. Jól érzem magam, a munkabírásom kiváló. Világéletemben sportoltam: atletizál- tam, futballoztam, tollasoztam, sakkoztam, 13 éve pedig az NB Ill-ban tekézem. A napi kikapcsolódást a kerti munka jelenti számomra. Mire vagyok büszke? Arra, ha az ügyfelek megköszönik az évekkel korábban adott pénzügyi jó tanácsaimat. Ménesi György Karsai Az aprómagvak termesztéséről Békés megye éghajlati és talajadottságait tekintve rendkívül alkalmas az aprómagvak termesztésére és korábban igen jelentős szerepet töltött be mind a vetőmagexportban, mind a hazai vetőmagellátásban. Az utóbbi időben ez a tevékenység érdemtelenül háttérbe szorult. Újraélesztése mind a térség agrárgazdasági pozíciójának erősítése, mind a nemzetgazdasági érdekek szempontjából feltétlenül indokolt. Kerti kalendárium Érik a szőlő Ezt a körülményt felismerve, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet pályázatot nyújtott be a föld- művelési tárcához. Ebben ajánlatot tett a megye mezőgazda- sági tájkörzeteire vonatkozó termesztéstechnológiák kidolgozására a fűfélék, valamint az egyéves és évelő pillangós takarmánynövények vetőmagelőállításának biztonságossá tétele érdekében. A tárca szakértői testületé azonosult a gondolattal, s így elkezdődött a megye vetőmagtermelésének fejlesztését megalapozó munka. Az említett növényfajok nem támasztanak különleges igényt a termelési feltételekkel szemben, hiszen viszonylag gyengébb talajon is termelhetők - s ami az elmúlt évek csapadékellátottságát tekintve rendkívül fontos — a szárazságot is jól tűrik. A vetésváltás szempontjából jó elővetemény, sőt bizonyos fokú biomeliorációs funkciót is képes ellátni. Miután 4—5 évenként kell újratelepíteni, vetőmagként hasznosítva jövedelmezően termelhető. Az aprómagvak piaca fellendülőben van, s ebből feltétlen kiemelendő a nyugati exportlehetőség. Különleges előnye a megyének, hogy Szarvason, az ÖKl-ben folyik ezen növények nemesítése. A nemesítő munka egyik fő célja a biztonságos termelést garantáló só-, fagy- és szárazságtűrő fajták előállítása. Az a körülmény pedig, hogy a nemesítés ugyanazon ökológiai adottságok között folyik, mint a lehetséges vetőmag-előállítás, szintén nagy jelentőségű a termelés minimális kockázata szempontjából. Természetesen az OKI alapanyaggal és nem utolsósorban szaktanácsadással áll a termelők rendelkezésére, továbbá a vetőmag feldolgozásában és az értékesítés szervezésében is vállal bizonyos szerepet. A kitűzött feladat megoldása nem problémamentes, hiszen „mostohán” kezelt ágazatokról van szó, legalábbis ami a rájuk vonatkozó megyei helyzet megítélhe- tőségét illeti. Éppen ezért nagyra értékeljük a megyei közgyűlés gazdasági és mezőgazdasági bizottsága, az FM-hivatal, a KSH megyei igazgatósága, valamint az agrárkamara segítői támogatását. Ez utóbbi szervezeten keresztül kérjük és várjuk a gazdajegyzők tevékeny közreműködését is, azokét, akik talán legtöbb információval tudják szolgálni az ügyet a jelenlegi helyzetben. Dr. Hanyecz Vince igazgatóhelyettes, ÓKI, Szarvas Ha ősz van, akkor itt a szüret ideje. Ki ne szeretné a kerti munkák egyik legszebbikét, amikor együtt a család, a szomszédok, és jókedvvel együtt takarítjuk be a szép szőlőfürtöket. Gyermekkoromban ekkor még finom pogácsa, diós és mákos bejgli is járt a reggelihez. A gondos gazda ekkorra előkészítette az eszközöket, kifertőtlenítette a kamrát, a pincét, felkészült a szüretre. Igaz, mi nem borvidéken élünk, a házikertekben Békéscsabán és a környező helyeken is fellelhetők „szőlőskertek”. A szüret nemcsak a szőlő szedését jelenti, amelyet bárki könnyen el tud végezni, hanem a szedés idejének helyes meghatározását, a szőlő musttá feldolgozásának különféle módjait, a must erjesztését, és minden tevékenységet, ami ezzel kapcsolatos. így tekintve, a szüret a szőlő egyik legfontosabb munkájának tekinthető. A szüretben testesül meg egész évi munkánk gyümölcse, a termés, amelynek minőségét, mennyiségét — ezen keresztül értékét — tudjuk befolyásolni a szüret idejének helyes meghatározásával. A termés értékét elsősorban a cukor- tartalom szabja meg, ezért akkor szedjük, ha cukortartalma már nem szaporodik, savtartalma megfelelően lecsökken, nem savanyú. Ezek megállapítására ismert módszer a cukorfok mérése (refraktométerrel) és az ízleléssel történő érzékszervi vizsgálat. Teljes érésre fejlődnek ki azok az ízek és zamatanyagok, amelyek a szőlő jó ízét és a jó bor jellegét megadják. Amikor a szőlő a teljes érést elérte, a bogyók a fajtának megfelelő színeződésűek (kék, aranysárga, zöldessárga, rozsdásan pontozott), a bogyó puha, héja áttetsző. A kocsányok, a bogyónyelek fásodni kezdenek, színük barna. A bogyó leve sűrű, édes, ragadós és a magvak könnyen elválnak a belső húsos résztől. A szőlőfajták érési ideje többféle, a Csabagyöngyét már július végén szedhettük, augusztusban a Szőlőskertek királynőjét, a Leánykát és Ezerjót szeptemberben, amíg a Kövidinka és az Izsáki sárfehér szüreti ideje október végén van. A csemegeszőlőt és a borszőlőt étkezésre akkor szedjük, ha már szépen kiszínesedett, érett, de nem túlérett, a fajta jellegének megfelelő a színe, kellemes íze és zamata van. A szőlő bogyói nem egyszerre érnek. Leghamarabb a fürt vállán, legkésőbb a fürt csúcsán lévő bogyók. A fürtök sem egyszerre érnek, ezért fogyasztásra helyes, ha több részletben szedjük a szőlőt. A betakarítást a harmat vagy az eső felszikkadása után érdemes elkezdeni. A fürt hamvas marad, ha szedéskor a fürtnyelet fogjuk meg. A fürtről bogyózó ollóval szedjük ki a hibás szemeket. A szép és tetszetős fürtöket gyümölcsrekeszekbe rakjuk, ne vödörbe! Minőségi fajtáknál bevárhatjuk az aszúsodást, vörösbort adó fajtáknál viszont nem ajánlatos a túlérést megvárni, mert a színanyagok károsodnak. A művelődéstörténet feljegyzései szerint súlyosan büntették a tolvajokat, csak kóstolni szabad! Mózes V.23—25 intelmei: „Mikor beméndesz Te felebarátod szőlőjébe; egyél szőlőt eleget kívánságod szerint, de valami edénybe azt ne rakjad!” Jó volna, ha korunk emberei is ismernék ezt az intelmet! Tusjak Jánosné Az 1995-ös év csapadékadatai megyénkben mm eltérés a sokéves átlagtól január 32,7 + 3,4 február 47,7 + 17,3 március 27,4-5,6 április 50,6 + 5,6 május 48,3-8,4 június 96,4 + 30,6 július 28,5-24,1 augusztus 20-áig 14,5-35,1 Hőségnapok száma az év során (30 fokot meghaladó hőmérséklet) május 4 nap június 2 nap július 24 nap augusztus 7 nap (Forrás: KÖVÍZIG) A Hód-Mezőgazda Rt. második alkalommal rendezte meg szeptember közepén az alföldi állat- tenyésztési napokat. E kiállítás és vásár egyrészt hagyomány- őrző, másrészt olyan szakmai fórum, amely alkalmat kínál arra, hogy az állattenyésztők, állattartók, a takarmánygazdálkodással és az állategészségüggyel foglalkozók megismerjék az ágazat legújabb termékeit, technológiai eljárásait. Ugyancsak itt nyílik lehetőség arra, hogy felsorakoztassák mindazokat az állatfajtákat — szarvasmarha, sertés, ló, juh—, amelyek nemcsak küllemileg felelnek meg az elvárásoknak, hanem tenyészértékükben is. Örvendetes, hogy ezen a kiállításon és vásáron mintegy 30 Békés megyei gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is képviseltette magát. A Medgyesegyházi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet magyar nagyfehér süldő kocáit hozta el. A 350 tenyészkocából álló telepről olyan hat hónapos süldőkocákat hoztak, amelyek megfelelnek a korszerű húsipar igényeinek. Vékony szalonnájuk van, s úgynevezett négysonkás típusúak. Ezeket az állatokat főként egyéni vállalkozóknak kínálják, elérve ezzel azt a szándékot, hogy megfelelő módon alakuljon a maszek portákon fellelhető állatfajták arculata. Ilyen tenyészsüldőt a hízóár felett 30 százalékkal kínálnak, s természetesen még erre az ÁFÁ-t rá kell számolni. Körülbelül 28 ezer forintba kerül egy hat hónapos süldőkoca. Sütő Jánosné telepvezetőtől megtudtuk, hogy jelentős igény van ezekre a tenyészállatokra. Amennyiben változnának az irreális takarmányárak, s a gazdálkodó igénybe veszi azokat a kedvezményeket, amelyeket a kormány biztosít, akkor érdemes velük komolyan foglalkozni. Für Antal főállattenyésztő, a Gyulai Köröstáj Szövetkezetét képviselte, s ők két, elsőborjas holstein-fríz tehenet hoztak el Hódmezővásárhelyre. A szövetkezet már Korszerű fejőberendezés kis- és nagygazdaságoknak / Békés megyeiek a II. Alföldi Állattenyésztési Napokon Für Antal, a Gyulai Köröstáj Szövetkezet főállattenyésztője elsőborjas tehenükkel Tejkóstoló és a berendezésgyártó cég képviselői tavaly is képviseltette magát ezen a kiállításon. Mint a főállattenyésztő elmondta, a pluszkiadást felvállalják, szívesen eljönnek egy ilyen rendezvényre, mert tapasztalatot gyűjthetnek, megismerkedhetnek újabb technológiai és takarmányozási eljárásokkal. A kondorosi Krajcsovicz Mihály törzstenyésztő is két tehenet hozott bemutatásra, ugyancsak holstein-fríz fajtát. A szakember állítja, hogy ezt a típust érdemes tartani, s nem mást, ha komoly tejtermelési kihozatalra törekszik a vállalkozó. Ők egyébként egy kft.-n belül tenyészállatot is előállítanak, melyre külföldön nagy igény mutatkozik. Papp János A Medgyesegyházi Haladás Szövetkezet elnöke, Machnicz Endre és a szövetkezet vezetése az általuk kiállított süldőkocák óljánál fotók: lehoczky I'Ktkií
