Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-25 / 225. szám

Megkérdeztük olvasóinkat Népszerű rovatunkban arról kérdeztük többek között Sonkolyos Csillát, hogy kellenek-e gazdagok. (5. oldal) SPORT melléklet 14-16. oldal Durst Györgyi a pálya kezdetén Két hete pedagógus a békéscsabai Belvá­rosi Általános Iskola és Gimnáziumban, német nyelvtanár. (7. oldal) 1995. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ ÁRA: 23,50 FORINT (2,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 225. SZÁM Dr. Kocsis Elemér püspök (felvételünk jobb oldalán elől) a Dürer Teremben nyílt egyház­történeti kiállításon FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Református ünnep Gyulán Ha fel tudjuk mérni örökségünket, miénk a jövő A 200 éves felszentelt gyulai református templom évfordu­lója tiszteletére „Áldás, Bé­kesség (Emlékek Gyula és környéke reformátusságának életéből)"’ címmel kiállítás nyílt tegnap délben a Dürer Teremben. A bemutatott tár­gyakat és dokumentumokat az egykori Békés-bánáti egy­házmegye egyházközségei­ből, valamint debreceni és megyénkbeli közgyűjtemé­nyekből Nagy László gyulai esperes-lelkipásztor, Cs. Sza­bó István nyugalmazott mú­zeumigazgató és az Erkel Fe­renc Múzeum munkatársai gyűjtötték össze. A kiállítás szervezésében részt vállalt a Békési Református Egyház­megye és a gyulai református egyházközösség is. Az ünnepélyes megnyitón a Gyulai Református Kórus zsoltárokat énekelt, majd dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Lebenszky Attila polgármester köszöntötte a vendégeket. Dr. Bodnár Ákos, a zsinat világi elnöke, a Tiszántúli Református Egy­házkerület főgondnoka meg­nyitóbeszédében többek kö­zött kiemelte: Nem ártana le­rövidíteni a jelent 1995 Magyarországán, ugyanak­kor kitágítani a múltat. Hiszen ha fel tudjuk mérni öröksé­günket, hogy mink van, mienk lesz a jövendő. A megnyitón részt vevő majd kétszáz em­ber ezután együtt énekelte el a Tebenned bíztunk eleitől fog­va című zsoltárt. A kiállításrendezés igen megkapó, a látogatót elsőként a terem közepén elhelyezett úrasztala ragadja meg, rajta a Szent Bibliával és mögötte a Mózes székekkel. Múlt szá­zadi keresztelőtállal kezdődik a tárlat,'korabeli fotókon, do­kumentumokon követhetjük végig a református iskolák fennmaradt emlékeit, régi konfirmálások fényképeit, az évszázados anyakönyveket — míg elérkezünk a régi temetők hangulatát idéző kopjafákig, melyek a békési Ibrányi temetőből valók. Szá­mos ezüst és aranyozott kegy­tárgy is bemutatásra került, a kelyhek, poharak, kenyérosz­tó tányérok nagy része a XVIII. és XIX. századból való. A kiállítás anyagát doku­mentáló katalógussal új kiad­ványsorozatot indít az Erkel Múzeum, melynek szerkesz­tője a kiállítás rendezője, dr. Havassy Péter. A Gyulai Ka­talógusok első kötetében a be­mutatott tárgyak leírásán túl helyet kapott még Nagy László, Cs. Szabó István és Kosa László egyetemi tanár tanulmánya is. A kiállítás 1996. január 21 -éig látogatha­tó, ezt követően a szeghalmi Sárréti Múzeumban kerül be­mutatásra. Kruzslitz Ilona Hírek Nem kell leállniuk. A Magyar Cukor Rt. szeptember 28-án tart­ja soron következő közgyűlését, melynek előkészítése a július 1- én fuzionált öt gyár mindegyiké­ben megtörtént. A pénteki mezőhegyesi tanácskozáson el­hangzott, hogy a jelenlegi időjárás nem hátráltatja sem a ré­paexportot, sem a feldolgozást: folyamatos üzemre lehet számí­tani Sarkadon is, és Mezőhe­gyesen is. Telephely-bővítés. A DÉGÁZ Rt. mezőkovácsházi kirendeltsé­gén — a magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében — kor­szerűsítik a telephelyet. A koráb­bi épület bővítése és felújítása során a szociális helyiségek kü­lön épületrészbe kerülnek, illetve a gépkocsik is új garázsokat kap­nak. Jelenleg az átalakított főépület belső munkálatait vég­zik, amelyet napokon belül az elektromos szerelések, valamint az esztétikus külső megjelenés követ. Az átalakítás előnye, hogy jövőre a lakossági díjbeszedés is az eddiginél kulturáltabb körül­mények között valósulhat meg. Szüreti mulatság. Okányban minden évben nagyszabású szü­reti mulatságot tartanak. Az idei ünnepségre szeptember 30-án (szombaton) kerül sor. Délben a volt tsz-iroda elől nagyszabású felvonulással indul a rendezvény. A felvonulók egész délután járják a falut, s humoros versek formájá­ban adják majd elő az utóbbi egy év érdekesebb helyi történéseit. A mulatság este a művelődési házban bállal zárni. Idegenforgalmi világnap. Az idegenforgalmi világnapot az Idegenforgalmi Világszerve­zet (WTO) főtitkára idén a világ turizmusának húszéves szolgá­lata szellemében hirdeti meg. Az idegenforgalmi világnapot 1980 óta minden év szeptember 27-én rendezik meg. Ä világ- szervezet céljainak megvalósí­tása érdekében tagjait széleskö­rűen segíti az oktatás és képzés, a környezetvédelem területén, a piackutatásban és egyéb szak­mai jellegű feladatok megvaló­sításában. Nagyszentmiklósi hátulgombolós Szoboravató. A Szent Borbála-szobor talapzata felrobbant, a tervezett avatást el kel­lett halasztani, de már készül a másik talapzat. A kötegyáni Szőke Sán­dor szobrászművésztől megtudtuk, Borbála­napkor megtartják az avatást. (6. oldal) A minap Erdélyben jártam, megfordultam többek között a kincses városban is. Megrög­zött vissza-visszalátogató- ként keserűen tapasztaltam: Kolozsvár kincsei tovább fo­gyatkoztak. A főtéren nyitott sebként éktelenkednek a Funar polgármester ásatta gödrök. Nem vált díszére a városnak a memorandisták centenáriumi emlékműve, de az Avram Iancu-szobor sem. Az előbbit — állván két, egy­mással párhuzamos égbe szökő betonoszlopból — a népnyelv találóan gilotinnak nevezi; az utóbbinak az az egyik legszembetűnőbb hibá­ja, hogy a móc vezér úgy tartja a havasi kürtöt, ahogyan azt képtelenség tartani. De hagy­juk a városképet, az ízlést, a lelket és a tudatot egyaránt romboló dolgokat! Újabb nagy veszteség érte Kolozs­várt: szeptember 1-jén el­hunyt dr. Octavian Buracu, az Interetnikus Párbeszéd Szö­vetség alapító elnöke, a ro­mán—magyar megbékélés tántoríthatatlan híve és harco­sa. A házsongárdi temető ár­nyas fái alatt alussza örök ál­mát, feltéve, ha hagyják. A Kántor Erzsébet asszonytól (az elhalálozott Buracu professzor helyette­sétől) hallott szomorú hír után szórakozottan betűztem a ko­lozsvári cégtáblákat: nem egyen még mindig a város be­csületes román neve, Cluj sze­repel az ismét hivatalossá tett Cluj-Napoca helyett. Az Álla­mi Magyar Opera előtt ma­gyar nyelvű transzparens hir­dette a szeptember 29-éig tar­tó Bartók-emléknapokat. Funárnak a „Cluj” még nem, a magyar felirat azonban már bántotta a szemét... Illyés Gyula Bartók című verse 1955-ben, a zeneszerző halálának 10. évfordulóján je­lent meg.,,... növeli, ki elfödi a bajt!” — kiáltotta világgá Illyés. Mindezt természetesen nem hallhatta, nem érthette Nagyszentmiklóson egy há­tulgombolós nadrágot viselő legényke, bizonyos Funar Gyuri. Sajnos ma sem hallja, ma sem ért i... Talán azért nem. mert közös szülővárosuk — egyelőre — csak a most 50 éve elhunyt Bartók Bélának emelt szobrot. Ménesi György Házi betegápolás 5 millióból A Phare Program 30 ezer ECU-s, azaz mintegy 5 millió forintos támogatásából való­sítja meg a Heves megyei Kál önkormányzata azt az otthon- ápolási rendszert, amelynek segítségével 10 idős, magate­hetetlen ember sorsán könnyíthetnek. A Phare program szociál­politikai fejlesztési alapjától pályázat útján nyerték el ezt az összeget, amelyhez mintegy másfél millió forinttal kellett hozzájárulnia az önkormány­zatnak. A pénzből gépkocsit vásároltak. Ezzel megoldják a betegek szállítását, illetve a szakorvosokat el tudják juttat­ni hozzájuk. A hálózat műkö­dését számítógépes adatbázis segíti majd. A betegek lelki gondozását is vállalják, s a Vö­röskereszt bevonásával ápolá­si tanfolyamokat indítanak a hozzátartozók számára. Orosházáról hellén földre Borongós időben búcsúztat­ták a hozzátartozók azt a 240 táncsicsos diákot, hajdan volt tanítványt Orosházán, akik pénteken indultak el Görög­országba egy újabb „hódító” körútra. Aggodalomra azon­ban semmi ok, a hellének földjén 35 fokot mérnek a me­teorológusok. Blahó János ta­nár — aki évek óta szervez a tanulóknak külföldi kirándu­lásokat — érdeklődésünkre elmondta, hogy a 10 napon megerőltető programban lesz részük utasainak. A szombat délelőtti szállásfoglalás után (Chalkidiki-félsziget keleti részén) szusszanásnyi idő sem lesz, irány Athén! A 4 busz nem csak közös túrákra viszi a magyar ifjúsá­got, fakultatív programként a tervek között szerepel az attikai riviéra, a Meteorák, Kaval is. Szerb kulturális nap Battonyán. A kalácsszen­telés szertartásán csaknem valamennyi battonyai szerb család részt vett. (Tudósításunk a 3. oldalon) FOTÓ: MÉNESI GYŐRI iY

Next

/
Thumbnails
Contents