Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-22 / 223. szám
1995. szeptember 22., péntek MEGYEI KÖRKÉP \ Az észak-erdélyi magyarság örömünnepe (IV.) Ötvenöt esztendeje augusztus 3tí-án Bécsben, a Belvedere- palota Arany-termében gróf Csáky István magyar külügyminiszter és Manoilescu román külügyminiszter aláírta azt a döntőbírósági ítéletet, amelynek alapján 43 591 négyzetkilométernyi terület, s mintegy kétmillió lakos került Magyarországhoz. A magyar csapatok 1940. szeptember 5- én kezdték meg az északerdélyi bevonulást. Az eseményre ezzel a sorozattal emlékezünk. Nagyszalontáról vissza Nagyváradnak, onnan pedig a Királyhágó felé folytattuk utunkat. Bihar vármegyét elhagyva első történelmi településként Csúcsa következett. Az itteni kastélyban Boncza Bertáék (Csinszkáék) birtokán az első világháború éveiben sokat pihent az akkor már betegeskedő Ady Endre. Csinszkáék kúriáját az uralomváltás után Goga Oktávián román költő-politikus vette meg. Ma pedig az épület (az említett nagykárolyi kastélyhoz hasonló) múzeumnak ad otthont. Csúcsán 1940. szeptember 8-án a magyar honvédeket diadalkapu és kitörő lelkesedés fogadta. Mi pedig csendben, halkan jegyeztük meg: ma is ugyanolyan gyönyörű ez a táj, mint ötvenöt éve lehetett. Erdély festőién szép vidékén továbbhaladva Bánffyhunyad, Kalotaszeg központja tárult elénk. Örömmel tapasztaltuk, hogy ma ugyancsak hagyományőrző, tehetséges emberek laknak a vidéken, s a művészi kézimunka még ma is hódít. Bánffyhunyadnál rövid időre leA székelyföldi Parajdon díszkapuval fogadták a magyar honvédeket FOTÓ: KULCSÁR BÉLA (NAGYSZÉNÁS) GYŰJTEMÉNYÉBŐL tértünk a nagyvárad—kolozsvári országútról, s Kalotaszent- királyra tértünk be. Ez a falu — ahol 1849-ben Avram láncú (akinek fotója ma az ötezer tejesen díszeleg) emberei kíméletlen mészárlást és pusztítást végeztek — 1940. szeptember 9- től Magyarország határtelepülésévé vált. A helybéliek készségesen mutatták meg nekünk, hogy a falutól alig egy kilométerre hol húzódott egykor a határ. A falu utolsó házai előtt még ma is jól látható az egykori országhatár nyoma: az útból két enyhén kiálló, nagy vasdarab bizonyítja, hogy bő öt évtizede azon a helyen áteresztősorompó állt. Utazásunk utolsó állomását, Kolozsvárt 1940. szeptember 11-én érték el először a magyar csapatok. Mátyás király szülővárosából tovább folytatták útjukat, és két nap múlva immár teljes Észak-Erdély magyar fennhatóság alá került. Az 1940. szeptemberi napokról Kulcsár Ferenc többek között ezeket jegyezte fel: „Etéd községben nagyon gyönyörű fogadtatásban volt részünk. Az ünnepi beszéd után a cigányok rázendítettek a jó magyar csárdás nótájára, hogy «Horthy Miklós katonája vagyok...». A fáradt határvadászok pedig sajogó lábakkal, de mosolygós arccal táncoltatták a székely kislányokat és csinos menyecskéket, akik csókkal, virággal, itallal és jó magyar kenyérrel kínáltak bennünket. A Székelyföldön minden faluban éneklő leányok és síró öregasszonyok siettek elénk, s mi cigányzenészek kíséretében vonultunk végig a településeken. Amikor meg-meg- álltunk, az emberek sírva panaszoltak a románok 22 éves igazságtalanságairól. A székely asszonyok és lányok pedig kenyeret tetettek elénk. Nekünk a székely kéz sütötte kenyér mindig nagyon jól esett, meg az, hogy a székelyek még az utolsó falatot is megfelezték velünk.” (.Folytatjuk) Magyari Barna Olvasóink írják ..... ■ < ---Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szer- kesztó'ségével. Az olvasói leveleket a szerzőit eló'zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Életet hosszabbított Egyik levelünkre reagált Farkas Lászlóné dévaványai olvasónk., ,Az emberek közül sokan ismerik a Celladamot" —1 írja. „Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az orvosok nem ismerik (el).’’ Öt év kálváriáját írja le bizonyításul, amelynek sommázata annyi, hogy imádott édesapjának hat hónap életet jósoltak előrehaladott tüdőrákja miatt. Hallottak a Celladam létezéséről, elutaztak Budapestre, a Dalszínház utcába, ahol akkoriban tömegek várakoztak a gyógyító szerre. Megkapták az ingyenes injekciókat, rendszeresen utaztak a következő adagért, a kezelés eredményesnek bizonyult. Az orvosok értetlenül álltak a daganat visszafejlődése előtt. Olvasónk a kezelés hatásosságáról tájékoztatta az akkori egészségügyi minisztériumot is. Édesapját időközben bevonták egy klinikai vizsgálatba, amely a szer eredményességét volt hivatva értékelni. Úgy tapasztalta, hogy a vizsgálat szakemberei nem kellő komolysággal fogták fel édesapja állapotjavulását, miközben már negyedik éve egyre kevesebb tünettel élte túl a megjósolt időt. Egy tanársegéd azt állította, hogy a bácsinak nem volt szüksége a Celladamra, sőt elhangzott a feltételezés, talán nem is volt rákja. Szüneteltették a Celladam-kúrát, fél év múltán pedig döbbenten vették észre hogy valami nincs rendben. Ekkor viszont már késő volt újra elkezdeni, csupán a rákos beteg fájdalmát tudták a szerrel enyhíteni. ,,Nagyon sokan vagyunk, akik hiszünk a Celladamban, és értetlenül állunk azelőtt, hogy egy ilyen szegény ország miként engedheti► meg magának, hogy veszni hagyjon egy ilyen csodálatos gyógyító lehetőséget, tekintélyféltés, anyagi haszonlesés, emberi gyarlóság miatt.” Ismét találkoztunk Szeptember derekán, egy szép őszi hétköznapon—amely ünnep volt mégis nekünk, száznegyvenünknek—Szanazugban a Békés Megyei Építőipari és Vállalkozási Rt. nyugdíjas-találkozóra hívott meg bennünket. Annál is inkább ünnep volt ez valamennyiünk számára, mert ismerve a vállalat nehéz anyagi helyzetét, igen nehéz egy-egy ilyen rendezvény finanszírozása. Köszönetét kell mondanunk a vállalat vezetőségének, dr. Bodzás Júliának és munkatársainak, valamint a szakszervezetnek, Betkó Lászlónak, akik az anyagi nehézségek mellett is képesek voltak ismét ünnepet teremteni a hétköznapon. Finom ebéden láttak vendégül bennünket, utána mégégy-két óra kötetlen beszélgetés, és sajnos ismét a búcsú pillanatai, melyek ugyanolyan meghatóak voltak, mint a találkozás első pillanatai. A szívélyes ölelések és baráti kézszorítások arra engedtek következtetni, hogy jólesett újra együtt lenni. Krucsai Jánosné, a BAÉV rokkantnyugdíjasa, Medgyesegyháza Műsoraik a szórakoztatásra és a szolgáltatásra épülnek Start Rádió: egy évvel a rajt után « '' A Start-stáb egy része. A képenjobbról a negyedik Fodor József főszerkesztő Az FM 88,9 MHz-es frekvencián tavaly szeptember óta jelentkezik állandó, napi 12 órás — 01.45—13.45 óra közötti — műsorral a békéscsabai Start Rádió. Az egyéves születésnapját ünneplő rádió főszerkesztőjével, Fodor Józseffel az eddig eltelt időszakról és közeljövő terveiről beszélgettünk. — Műsorfilozófiánk alapja a szórakoztatás és a szolgáltatás — kezdte. — Az arányokat nézve viszonylag több a szerkesztett zenei műsor, a telefonos játék, a könnyed csevegés, de ez egyáltalán nem szorítja háttérbe a híreket, az információs magazinokat, a helyi közéleti interjúkat. Bár a helyi rádióknál az engedélyek nem kereskedelmi jellegű tevékenységre szólnak, de financiális oldalról csak ilyen alapon működhetnek, hiszen az üzemelés feltételeit, a pénzeszközöket saját maguknak kell előteremteni. A Start nyereségesen működik, és ezt mutatja, hogy a hirdetők is elfogadták, kiszámítható, jó szakmai színvonallal, hallgatottsággal bíró, a hirdetéseknek megfelelő műsorkörnyezetet biztosító rádiónak tartják. —A hallgatottságról rendelkeznek adatokkal? — Nemrégiben közvélemény-kutatásra kértünk fel egy céget, és eszerint mintegy 40 ezren hallgatják rendszeresen a Start Rádiót. Hozzáteszem: ez csaknem kétszerese a sorban következő rádió hallgatottságának. Egyébként nem csak Békéscsabán fogható adásunk, hiszen a vételkörzetet tekintve a megye lakosságának fele „Startolhat”. — A konkurencia jelenléte mennyire befolyásolja munkájukat? — A velünk egy frekvencián lévő rádiókat természetes szövetségeseinknek tartjuk, ugyanis közös a célunk: ezt a frekvenciát hallgassák. Ezen a hullámhosszon napi 24 órás műsort kínál a három rádió, melyek közül a Délkelet Rádió FBI-produkci- óját szintén a Start-stáb készíti, így mi napi 18 órás, egységes programot kínálunk. A más frekvencián megszólaló médiumokkal szemben az indulásból származó helyzeti előnyünk van, és ezt nem szeretnénk elveszíteni. Éppen ezért november 1-jétől kissé átalakítjuk műsor- struktúránkat, kevesebb lesz a stúdióbeszélgetés, több a helyi hír a kiépülő tudósítói hálózatunkon keresztül, és fiatalosabb, lendületesebb műsorokat sugárzunk. Emellett sportvonalon is erősítünk. Az ifjúsági házban működő stúdiónk mellett egy gyártóstúdiót is létrehoztunk, hogy a reklámok még magasabb színvonalon készülhessenek. A hirdetéseknél maradva: a helyi rádiózás tekintélyét veszélyezteti, hogy egyesek nevetséges áron kötnek szerződéseket. Szeretnénk valamiféle ármegállapodásra jutni a többiekkel. — Mekkora stábbal dolgoznak? — Stábunk 20 tagú, ehhez \ jönnek még a hirdetésszervezők. Négy munkakört alakítottunk ki: diszpécserit, hírolvasó—hírszerkesztőit, hangmérnök—zenei szerkesztőit és szerkesztő—műsorvezetőit. Az átlagéletkor 25 év, és a csapatban a rádiós múlttal rendelkezőktől az egykori zenészekig, fiatal pedagógusokig, színésznövendékekig széles a skála. Egyben azért mindenképp megegyezünk. Hosszú távon magas színvonalú műsorokkal szeretnénk szórakoztatni és szolgáltatni, valamint a hirdetők bizalmát szeretnénk megőrizni, elnyerni. Nyemcsok László A stúdióban nincs megállás fotó- kovács Erzsébet
