Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
1995. szeptember 21., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Ingyenes hirdetés. Alfred Fögen, a németországi Ditzingen főpolgármestere felajánlotta a gyulaiaknak, hogy a testvérváros vállalkozói ingyenesen hirdethetnek az ottani újságban. A hirdetések feladásának az a rendje, hogy a hirdetőnek fel kell keresnie a gyulai városháza polgár- mesteri titkárságát. Elszállítják. Szeghalom város is csatlakozott a takarítási világnaphoz. Ebből az alkalomból szeptember 22-én, pénteken reggel 7 órától 17 óráig a polgármesteri hivatal saját gépkocsijaival, illetve a helyi fuvarozók, vállalkozók bevonásával ingyen szállítja a lakosság által összegyűjtött szemetet. A temetők rendjéért. A közeljövőben a gyulai polgármesteri hivatal munkatársai megszemlélik a város temetőit. Megállapításaik alapján a temetők rendezettségének, tisztán tartásának javításáról az egyházi temetők fenntartóival még októberben tárgyalásokat kezdenek, illetve saját területükön megteszik a szükséges intézkedéseket. Bolti betörés. A hét elején Békésen ismeretlen tettes, vagy tettesek a hátsó ajtó lefeszítése, valamint az eladótér rácsának lefűré- szelése útján betörtek a Vll. kerületi, tanyasi boltba. A tolvajok mintegy 50 ezer forint értékű édességet, kávét, dohányárut, üdítőt vittek magukkal, valamint leszerelték a mosogató hidegmelegvizes keverőcsapját, ami természetesen a zsákmány része. Kudarc nélkül az iskolába Derűs percek a kardoskúti óvodában FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A kardoskúti óvodába az idei tanévben 46 kisgyerek iratkozott be. Pusztaközpontról kilenc óvodás jár az intézménybe. Az óvodai nevelő-oktató munka a „Kudarc nélkül az iskolában” programmal egészül ki. Az óvónők igyekeznek biztosítani minden gyermek optimális fejlődését egyéni fejlesztéssel. Az önismeretet és a társ megismerését drámajátékok segítségével erősítik, így magabiztosabb, határozottabb fellépésű, önállóbban gondolkodó gyerekek kerülhetnek ki az óvodából. Három évvel ezelőtt a szalmával való ismerkedést szép és fejlesztő játéknak könyvelték el a kardoskúti oviban. Ma már nem csak játék ez a kicsik számára, tevékenységükkel kiléptek az intézmény falai közül, területi és országos versenyre kerültek munkáik. A nagytakarítások napja Szeptember 23-a, szombat a takarítás világnapja. Az első ilyen napot Ausztráliában, Sydneyben rendezték meg, ahol egy vitorláshajó kapitánya — látván, hogy a tengerek és az óceánok áramlatai mennyi szemetet szállítanak —- felhívással fordult szülővárosa lakóihoz, hogy tisztítsák meg környezetüket. Az akció olyan sikeres volt, hogy az ENSZ ezt a napot takarítási világnappá nevezte ki. 1995-ben Magyarországon a Magyar Tájfutó Szövetség és a Magyar Turista Egyesület indította el a szemétszedési akciót. A Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság a következőkkel fordul a lakossághoz: Mot mi is megmutathatjuk, hogy közös erővel és összefogással milyen nagyszerű eredményeket lehet elérni! Útjaink, ligeteink, vizeink és városaink szebbekké válhatnak, ha segítünk rajtuk. Aki részt vesz az akcióban, műanyag flakont, konzerves dobozt és papírhalmokat összeszedve az biztosan nem fogja ugyanezeket eldobálni, tehát minél többen veszünk részt az akcióban, annál kevesebb lesz a jövőben a szemetelők száma. És mi szükséges egy ilyen naphoz? Zsák, amibe a szemét kerül, teherautó, ami segít az elszállításban, néhány vezető, aki megszervezi az útvonalat, és sok-sok dolgos kéz. A Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság kéri a megye lakóit, hogy akár egyénileg, akár szervezetten kapcsolódjanak be az akcióba. Keressék meg a polgármestereket, közterület-fenntartókat, szövetkezeteket, üzemeket és kérjenek támogatást, egy teherautó vagy egy szemeteszsák is nagy segítség lehet. Bízzunk benne, hogy vasárnapra kisüt a Nap, jó érzéssel sétálhatunk a tiszta utcákon, parkokban, túrázhatunk a tiszta erdőkben, hiszen mi tettük ilyenné. Újkígyósi bulik az első buszig A fiatalok közösségi életének felpezsdítése a célja annak a vállalkozásnak, melynek keretében szombatonként élő rock- és blueszenei koncerteket, programokat rendeznek az újkígyósi Petőfi Sándor Művelődési Házban. Kovalcsik Pál Zoltánt, a művelődési ház vezetőjét és a Szervezők — az Ifjú Mormoták Klubja — részéről Kádi Csabát kérdeztük a részletekről. — Elsősorban az újkígyósi és a környékbeli fiataloknak próbálunk lendületes jó bulikat kínálni — kezdték. — Ismert együtteseket hívtunk és hívunk meg, így elsőként szeptember 23-án, szombaton 20 órakor a budapesti Carmen lép fel — előzenekar a szolnoki alternatív csapat, a Lokalizált Műhibák — jövő szombaton pedig a Beatrice koncertezik. A későbbiekben jön például a Sonja és a Sápadtarcúak,. a Coda is. Újkígyóson már sorozatban nagy sikert arattak a Csúszó—Mászó Rocktalálkozók, ahol amatőr rockegyüttesek mutatkoztak be. Ezt a hagyományt megőrizzük, a következő találkozót novemberre tervezzük. Azzal a bevett szokással sem szakítunk, hogy a bulik a hajnali első busz indulásáig tartanak, a koncertek után például a rajongók, érdeklődők kötetlenül beszélgethetnek az előadókkal. Ny. L. A Budapesti Árutőzsde hírei Megtörtént az 1996. évi új búzára az első kötés július: 15 800 Ft/t, augusztus: 16 000 Ft/t, lehet kezdeni az eladást, aztán a vetést. Ez évi határidők, meg a 96. tavasziak limitet emelkedtek, március: 21 500 Ft/t. A kukorica minden határidőben ,,hosz”, július: 18 550 Ft/t. A napraforgó-áresés megállt. A sertés tovább „hosz” 96. december: 226 Ft/kg. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Október 13950 13500-14150 13900-14150 13900—14150 November 14750 14150-14750Búza Ft/t Október 17600 17300-17600 December 19100 18300-19100 19100 19100 Napraforgó Ft/t Október 34800 34000-34800 34500-34800 34500-34800 EU vágósertés I., Ft/kg Október 206,00 202,00-206,00 206,00 206,00 November 205,00 201,00-205,00EU vágósertés II., Ft/kg Október 210,00 209,00-210,00 210,00-213,00 210,00 November 212,00 208,00-212,00 212,00 212,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Takarékoskodunk-e valóban a közpénzekkel? Mi a fontosabb a pénzügyi kormányzatnak, a fényes palota vagy a szülőotthon? — fordult kérdésével a minisztérium képviselőjéhez kedden Pallag László Békés megyei országgyűlési képviselő (FKGP). Békés város ügyeiről esett szó, képviselőnk szembeállította a szülőotthon tervezett bezárását az OTP-fiók 120 millióba kerülő átköltözésével. A megszorítások miért csak az állampolgárokra vonatkoznak? A pénzügyi kormányzat szándékosan huny-e szemet a társadalombiztosítás 3,4 milliárdos székháza, az új banképületek, a biztosítók palotái felett? Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára egyetértett azzal a gondolattal, hogy a közpénzekkel valóban minden területen takaA Békéscsabai Regionális MunkaeróTejlesztő és Képző Központ továbbtanulni szándékozók részére 1995. októberétől felvételi előkészítőt indít MAGYAR ÉS TÖRTÉNELEM tárgyakból Tábor Lajos középiskolai tanár vezetésével. Kérjen bővebb felvilágosítást a BRMKK Információs és Marketing Osztályán, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. sz. $■ BRMKK alatf illetve a (66) 445-040-es telefonszámon. J: rékoskodnunk kell. Ezért ha az ésszerűség úgy kívánja, hogy a szülőotthonokat visszafejlesszük, és inkább a kórházakban biztosítsunk lehetőséget jobb körülmények közötti szülésekre, akkor ezt meg kéll tenni. Ami az OTP-t illeti, bizony az állami bankoknál is történnek létszámleépítések, takarékossági intézkedések. De a kormánytól nem várható el, hogy az egyes pénzintézetek ügyleteit részleteiben ismerje és figyelemmel kísérje. A tb-pa- lota ma már egy adottság, amely akkor is áll, ha utólag kritizáljuk a felépítését. A pénzügyi kormányzatnak az a célja, hogy a takarékosságot kiegyenlítetten érvényesítse, legközelebb a költségvetés tárgyalásakor lesz mód ennek az elvnek a gyakorlati alkalmazására. s. Á. Az észak-erdélyi magyarság örömünnepe (III.) A Szent László tér Nagyváradon, ahol 1940. szeptember 6-án hatalmas ünnepséggel köszöntötték az anyaországhoz való visszatérést fotó: szőke maróit Ötvenöt esztendeje augusztus 30-án Bécsben, a Belvedere- palota Arany-termében gróf Csáky István magyar külügyminiszter és Manoilescu román külügyminiszter aláírta azt a döntőbírósági ítéletet, amelynek alapján 43 591 négyzetkilométernyi terület, s mintegy kétmillió lakos került Magyarországhoz. A magyar csapatok 1940. szeptember 5- én kezdték meg az észak-erdélyi bevonulást. Az eseményre ezzel a sorozattal emlékezünk. A magyar kultúrához több szállal kötődő Nagyváradot az észak-erdélyi visszacsatolás folyamatának másnapján, 1940. szeptember 6-án érte el a magyar uralom. A virágokkal ékesített honvédcsapatot fehér lován (amelyre a vasútállomásnál szállt át) érkező Horthy Miklós vezette be. Ám a nagyváradi ünnepséget némi feszültség előzte meg. A Sebes-Körös-parti város idős magyarjai még ma is jól emlékeznek arra: 1940-ben még a magyarok bevonulása előtt, amikor honvédeink még mozdulatlanul álltak az összeomlásra ítélt trianoni határon, a Reu- ter-iroda angol hírügynökség azzal árasztotta el a világot, hogy „a Nagyváradra bevonuló magyar csapatoknak az ellenséges érzületű lakossággal szemben fegyverüket kellett használniuk”. Ä feszültséget tovább fokozta az a tény is, hogy az Ártánd és Bors közötti országutat a románok több helyen hatalmas vasúti sínekkel és betontömbökkel torlaszolták el, melyeket a magyarok sokszor csak robbantással tudtak megsemmisíteni. Mindezek ellenére a visszaemlékezések és a korabeli híradások is azt bizonyítják: Nagyváradon, a Szent László téren százezernyi errfber ünnepelte a Magyarországhoz való visszacsatolást. Horthy Miklóst, Bartha Károly honvédelmi minisztert, .lány Gusztáv altábornagyot, a második hadsereg törzskarának parancsnokát meghatóan szép lelkesedés fogadta. Nagyváradon stílusos, szép századeleji épületek között sétáltunk. Egykor Ady Endre, Juhász Gyula ballaghatott arra. A két nagy költő létezése ma csupán emlékezés, akárcsak a „Pece-parti Párizsban” a magyaruralom. A Bocskai István alapította Nagyszalonta szintén 1940. szeptember 6-án került magyar kézre. A korabeli sajtó így írt az eseménnyel kapcsolatban: „Nagyszalonta visszatérése szintén különös örömöt jelent minden magyar számára. A magyar szó és a magyar költészet legnagyobb művészének neve: Arany Jánosé forrt össze ezzel a színtiszta magyar várossal, ahol most is kegyelettel gondozzák a helység nagy hírnevű jegyzőjének múzeumát. Különös iróniája a sorsnak, az elmúlt hetekben — amint erről a lapok is megemlékeztek — Arany János kései hivatali utódja, Nagyszalonta román jegyzője volt az, aki a leghangosabban tiltakozott az ősi terület visszaadása ellen. Hol van már ez a tiltakozó? Elfújta a szél...” Egy hetvenöt év körüli bácsi — aki elmondása szerint szegről-végről rokona Arany Já- nosnak -— készséggel mesél az 1940—44 közötti boldog magyar időről. Nagyszalonta déli határában, a bécsi döntés előtt két tanyájuk volt. Az új határ a két tanya közé esett, s ők természetesen a magyarországit választották. — Bárcsak egy tanyáért most is országhatárt módosíthatnék — jegyezte meg némi keserűséggel. Kulcsár Ferenc őrvezető 1940. szeptember 6-ával kapcsolatban naplójába ezeket írta: „Végre egy tiszta magyar községhez (Hosszúmező) közeledtünk. Itt már futottak elébünk a magyar lányok és fiúk, s azt kiabálták: «Éljen a Magyar Hadsereg!» Bent a községben a lakosság nótaszóval, itallal és ennivalóval várt bennünket. Ebéd után indultunk tovább. Sorasszó, Csárda községeken keresztül délután négykor érkeztünk Mára- marosszigetre. Onnan megállás nélkül továbbmentünk. Este hat óra tájban értük el Farkasrétet, ahol megpihentünk, majd tovább mentünk dél-kelet irányban.” (Folytatjuk) Magyari Barna
