Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-20 / 221. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. szeptember 20., szerda Generációkat nevelt Kati néni és a legdrágább „tanítvány ”, Gergő, az unoka FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Földinh volt. Bálint Benedek fametsző, grafikus, iparművész, aki 1860- ban Szentkatolnán született, 1920-ban ezen a napon halt meg Békéscsabán. Morelli Gusztáv tanítványa volt. Rövid párizsi tartózkodás után 1885-től itthon dolgozott. 1900 után Kézdivásár- helyen volt rajztanár. Az egyik legjobb technikájú magyar fametsző volt. Főként illusztrációkat metszett fába, székely népi stílusban iparművészeti munkákat is készített. Gyermekrajzok. „Én és a természet” címmel hirdetett annakidején gyermek- rajz-pályázatot a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság. A legsikerültebb rajzokból rendezett vándorkiállítás szeptember 22 és 25 között Kaszaperen, a művelődési központban tekinthető meg. GYARAKINÉ ÉS TÁRSAI BT Ügyfélfogadás: Békéscsaba, Reviczky u. 1/1. Telefon: (60) 304-503. 25 év alattiaknak és munkanélkülieknek 10% tandíjkedvezményt adunk! ______ V állalkozói tanfolyamot végzőknek a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 5900 Ft tandíjat átvállal. Folyamatosan indítjuk az alábbi tanfolyamokat: ► B, C, E kategóriák ► Árufuvarozó vállalkozó ► Belföldi árufuvarozó autómentő >• TIR, ADR >■ Könnyűgépkezelő (targoncák,stb.) >• Nehézgépkezelő (kotrók, stb.) >• Nemzetközi vállalkozó ► Kisteljesítményűkazán-fűtő >■ Motorfűrész-kezelő >• ADR ügyintéző >■ II. forgalmi kát. növényvédőszer- felhasználó Jelentkezni lehet naponta 7—18 óráig a lenti címen j§ és telefonszámon. A Körösi Csorna Sándor Főiskola tanévnyitó ünnepségén, Békéscsabán adták át az aranydiplomát Viczián Andrásné telekgerendási tanítónőnek. Az ötven éve szerzett tanítói diploma, az egy életet átfogó áldozatos munka elismerésének gesztusa ez. Viczián Andrásnéval, Kati nénivel az ünnepséget megelőzően beszélgettünk életéről, munkásságáról. —Mikor és hol kapta Kati néni a diplomáját? — A Horthy-korszakban az utolsók között végeztem a budapesti Szent Orsolya-rendi római katolikus Középiskolai Tanítóképző Intézetben — mondja, miközben elém teríti az okmányt. — Akkor szüleimmel Budapesten laktunk, így bejáró diákja voltam az intézetnek. — Ezen a diplomán nem látszik, hogy mennyi idő telt el a kiállítása óta. Hogyan sikerült ilyen állapotban megőrizni? — Féltve őrzött dokumentum volt számomra, ezért a háború idején mindig a zsebemben hordtam. Ha ugyanis elveszítettem volna, soha nem tudom bizonyítani, hogy oklevelem van. — Hogyan került Budapestről ebbe a térségbe? — Amikor végeztem a tanítóképzőben, beért a front, lejöttem ide Békéscsabára a nagy- szüleimhez. Pályámat Nagyme- gyeren kezdtem evangélikus tanítónőként, majd 12 év után Csorvás-alsón tan ítottam 4 évig. Azután kerültem Telekgerendásra, ahonnan összesen 39 évi szolgálat után 1979-ben vonultam nyugdíjba. Igaz, egy nyugdíjban töltött év után még három évig tanítottam. —Hány diákot nevelt? — Gyors és leegyszerűsített számítással is ezer fölött van ez a szám. Az első diákjaim már nagymamák, nagypapák lettek azóta. Előfordul, hogy valakinek már a neve nem jut eszembe, de azt meg tudom mondani, hogy „a tanteremben a harmadik padban ültél és masni volt a hajadban”. — Ennyi év tapasztalatával hogyan tudná összehasonlítani az akkori és a mostani oktatási rendszert, illetve a gyerekeket? — Ok ma is ugyanolyan aranyosak, mint akkor voltak. A tanítás viszont régen sokkal nekonyháját segíti. A gazdálkodók érdekében tervezik a gazdakör újjászervezését a településen. A testület ezután dr. Komáromi Sándor igazgató tájékoztatását hallgatta meg a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet munkájáról. Az 1995/96-os tanév az intézet 75. jubileumi tanéve. Az iskohezebb volt, hiszen elsőtől a nyolcadikig voltak együtt a gyerekek. Minden pad egy-egy osztályt jelentett, ahol félóránként váltani kellett a tanítást. — Hogyan tölti Kati néni ma a napjait? — Még egy pár .éve sokat olvastam, kézimunkáztam, de ma már nem áll rá a kezem. Ehelyett leginkább a tévét nézem, és persze segítek a családnak a házimunkában, az unokák nevelésében. Sajnos, az egészségi állapotom már nem a régi. — Gratulálunk az elismerő kitüntetéshez, és kívánunk erőt, jó egészséget az elkövetkezendő' időre. Laluska Éva Iában jelenleg 370 diák tanul. A gyakorlati oktatás feltételei jobbak, élelmiszer-tartósító, sütő és kertészeti tanműhely segíti az oktatást: Végül egy bejelentés: Gábor György, az általános művelődési központ igazgatója a helyi művelődési ház vezetésével Tusjak Jánosné kertész üzemmérnök tanárt bízta meg 1995. szeptembertől. A gazdakör újjászervezését tervezik Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-5« éve eló'fizetó'i lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Moncton egy sztorit! Az elveszett kézirat bosszúja Az alábbi történet csaknem harminc évvel ezelőtti, amikor még nemhogy számítógépen készült volna az újság, hanem a telefon is bejelentős vagy kurblis volt. Tehát a (h)őskorban. Az Orosházi Hírlap szerkesztőjeként az is feladatom volt, hogy az elkészült oldalak kéziratait, képeit a megjelenés előtt két nappal — lehetőleg még délután — express-ajánlva feladjam Békéscsabára, a Népújság szerkesztőségébe. A helyi postán már előre elkészítették a szükséges bélyegeket; mondhatni, sínen volt a dolog. Mígnem egy szerdai napon déltájban csengett a kurblis és a szerkesztő — amúgy erősen borízű hangon — leteremtett egészen a sárgaföldig, sőt azon túl is. Voltam én minden, amit a nyomdafesték azóta sem bír el, mivel a másnapi lap kéziratai nem érkeztek meg, így veszélybe került a megjelenés. „Pattanj azonnal motorra, akármilyen részeg is vagy (én?! — sic) és fél órán belül jelentkezz Csabán a kéziratokkal a főnöknél és..!” — böfögte a borízű hang, de tovább nem tudta folytatni, mert „vargát” rántott a nyelve (nem a cipője). Kézirat természetesen nem volt. mivel azt előző délután postára adtam, a 250-es szolgálati Pannónia viszont csak erre várt, hogy megmutassa, mit tud igazán. Hátsó ülésén kolleganőmmel beszáguldottam egyenesen a főnökhöz, aki már valamivel jobban vélekedett rólam, és látva az anyag feladását tanúsító „Ajánlott” blankettát, hajlamos volt hinni, hogy a hibát nem én követtem el. Nosza, elkezdtük pötyögni az írógépen a tíz-egynéhány oldalnyi anyagot, csak úgy emlékezetből. Nem azért mondom, de egész jól sikerült. Az Orosházi Hírlap csütörtöki száma tehát megjelent, az olvasó mit sem sejtett az egészből. Egészen vasárnapig. Akkorra ugyanis befutott az elveszett kézirat, amit idebenn originál frissnek tartottak és kinyomtattatták. A különbség csak annyi volt a két lap között, hogy jobban sikerült az emlékezetből lediktált szám. Seleszt Ferenc j —s RÉKF.S MF.C.YFI HÍRÍ AP kézbesítésére munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki MEXŐBERÉNYBEN naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. 1ELENTKEZN1 LEHET a Békés Megyei Hírlap ügynökségén Borbély Éva „ nökségvezetőnél, Békés, Veres P. tér 8. III. em 7. Telefon: 06 (20) 436-627. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye az Alkotmánybíróság és a kormány vitájáról? Csicsári István, 56 éves, a bélmegyeri FATE Kft. betanított munkásaf Szerintem a miniszterelnöknek meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy nagyobb beleszólása legyen az ország gazdasági ügyeibe, elvégre ő az országot irányító kormány feje. Szerintem a családi pótlék megszüntetésével, a tb, az adók emelésével csak a lyukak egy részét lehetne betömni. A Bokrosprogram megvalósulásával visszalépést jelentene a családok megélhetésében, mindenkit érzékenyen érintenének az újabb elvonások. A bevételek növelésére talán másutt, s nem a kisemberek zsebében kellene kutatni. Pálfi Zoltán, 21 éves, a békési Electric Áruház műszerésze: Szerintem nem lett volna szabad a Bokros-programot beterjeszteni sem. Áz Alkotmánybíróság jogosan találta alkotmányellenesnek a pogram több tételét. Szerintem az Alkotmánybíróság jól döntött, ebben a vitában a kormány alulmaradt. Lehet, hogy máshogyan gondolkodnának azok, akik ezeket az irreális elképzeléseket kigondolták, ha annyiból élnének, mint a magyar átlagpolgár. Ha viszont ma Magyarországon mindenki annyit keresne, mint a pénzügyminiszter, akkor önként és dalolva fizetnénk, s akkor most nem lenne ez a valós vagy mondvacsinált vita. Kéki Márta, 37 éves, a Mezőberényi 2. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese: — Véleményem az, hogy a kormány foglalkozzon az ország gazdaságával, az Alkotmánybíróság az Alkotmány írott és íratlan szabályai felett őrködjön, a pedagógus tanítson, a suszter maradjon a kaptafánál... A zavartalan munka feltételeit kellene megteremteni. A Bokros-csomag érintett pontjainak törlésével egyetértek, az olyan kiváltságokat, amik az emberek megélhetését napjainkban nagyon is érintik, nem szabad megszüntetni. A hiányzó pénzeket nem a szociális célokat szolgáló forrásokból, hanem máshonnan kellene elvonni. Erre nekem is lenne tippem... Zsíros Béla, 43 éves, békéscsabai munkanélküli: Az Alkotmánybíróságra szükség van, ez egy kontroll, hogy ne hozzon az adott kormány csak neki tetsző döntéseket. Olyan nagy azonban fent a káosz, a cirkusz, hogy a hétköznapi ember ezt már nem tudja követni. Nem is kíváncsi igazán rá, ott a saját gondja- baja. A felső vezetés ne csodálkozzon azon, hogy mi történik lent, ha maga jár elöl a rossz példával. A civódásra, a mások kárára történő pénzeltüntetésre, az önzésre, a saját pecsenye sütögetésére gondolok. Misztikus éjszaka Csanádapácán Eleinte csak a faluban suttogtak róla, később már megyeszerte beszédtéma lett: valami történt augusztus 16-ának éjjelén, hajnalán Csanádapácán, a római katolikus plébánián. Mivel—az állítások szerint — a történtekben némi (mellék)szerepe a rendőrségnek is volt, dr. Gál László ezredeshez, Békés megye rendőrfőkapitányához fordultunk felvilágosításért. — Valóban megtörtént a szóban forgó eset — mondta. — Augusztus tizenhatodikán éjjel egy órakor a csanádapácai plébános telefonon bejelentést tett az orosházi rendőrkapitányság ügyeletére. Mivel egyik URH-s kocsink éppen a település térségében tartózkodott, rendőreink alig tíz perc múlva a helyszínen is voltak. A hazatérő plébános a parókián a szokásostól általa eltérőnek talált világosságot látott. Rendőreink azt tapasztalták, hogy a kegytárgyakat őrző szekrény ajtaja tárva-nyitva volt, a helyiségben felborult széket találtak. Mindez alátámasztani látszott a bejelentésben foglaltakat, a betörésre való utalást. A rendőrök rádión bűnügyi technikát kértek a helyszínre. Ekkor a plébános úr elmondta nekik, hogy ne hívjanak senkit, hiszen nem történt bűncselekmény. Csupán arra volt kíváncsi, hogy a rendőrök mennyi idő alatt érnek a helyszínre, s mit tesznek ilyenkor. A csanádapácai plébános az esettel kapcsolatban a következőket látta jónak elmondani: —Ami általunk végzett szolgálatnak össze kell kapcsolódnia a rendőrség szolgálatával. Szükségünk van egymásra, az együttműködésre. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a szomszédos települések plébániáira és a mellettük lévő polgár- mesteri hivatalokba betörtek. Készenlétben kell állnunk. A szemináriumban ilyen helyzetekre, feladatokra nem kaptunk kiképzést: a tennivalókat magunknak kell kimunkálnunk. Jó lenne, ha nem csupán a rendőrség s a hívők egy kis része, hanem az egész község fontosnak tartaná az egyházi értékek mellett a közkincsek védelmét is. Ismereteink szerint az üggyel az ügyészi nyomozóhivatal foglalkozik, a megyei rendőr- főkapitány pedig levélben kérte a szeged-csanádi megyés püspököt a rendőrség és a római katolikus egyház közötti jó kapcsolat további fenntartására. Úgy tudjuk, hogy a püspök sajnálkozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. KAI A szabadkígyósi önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén a mezőgazdaság helyzetéről tárgyalt. A téma előadója Tusjak János alpolgármester volt. A képviselő-testület tárgyalt arról, hogy a kezelésében lévő 5 hektár területet megműveli a munkanélküliek bevonásával, és a megtermelt zöldségfélékkel az általános iskola
