Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-18 / 219. szám
gKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 18., hétfő Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1932-ben a csorvási születésű Voit Ervin festő. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után előbb Rippl-Rónai stílusában, később derűs élet- és tájképeket festett. Mint Bartók Béla unokatestvére, a legközvetlenebb Bartók- festmény Voit Ervin alkotása. A Kertészeti Tanintézet óraadó festészeti tanáraként termesztett gyümölcsfajtáinkrólfestménysorozatot készített. A Növényvédelem című folyóirat mellékleteként kiadott kertészeti, rovartani és nüvénykórtani színes képsorozat is az ő munkája. 1906-tól haláláig a Székesfővárosi Iparrajzis- kola kosztüm- és jelmeztervezés tanára volt. Utcaszínház. Az Immanuel Horem keresztény színjátszó műhely csoportja újabb bemutatót tart ma Békésen. A Dózsa ligetben délután 5 órakor a ,.Kör lánc tánc” című darabot viszik színre. Beiskolázási segély. A bélmegyeri általános iskolások az idén is ingyen kapták a tankönyveket. Az önkormányzat döntése alapján a tanév kezdetén mintegy 60 óvodás gyermekenként 1000 forint, a 126 általános iskolás, tanulónként 1500 forint, a nappali tagozaton tanuló középiskolások fejenként 4000 forint, a felsőfokú tanintézetek hallgatói pedig 6000 forint beiskolázási segélyben részesültek. A cigányságért. A mezőgyáni önkormányzat a faluban működő cigány kisebbségi önkormányzat 114 ezer forintos állami támogatása mellé 320 ezer forintos működési támogatást szavazott meg. Egy halkszavú igazgató bizonyossága „Jó kollégákkal és diákokkal jó iskolát működtetni” A Békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója az idei tanévtől Murvai László (52), történelem, földrajz-szakos tanár. Egyetlen pályázóként, a tantestület egyetértésével nevezte ki Békéscsaba képviselő-testülete a megyei beiskolázású középiskola élére. — Jövőre lesz harminc éve, hogy tanár vagyok — kezdi csendes szóval Murvai László. — Nyolc évet tanítottam Sarkadon, a többit itt a Széchenyiben. Elég sokféle választott funkciót betöltöttem, de igazgató még sosem voltam, most ez következik. Az ember az eszével tudja, hogy szinte lehetetlen feladat elvégzésére vállalkozik, de a leikével bízik abban, hogy jó kollégákkal és diákokkal jó iskolát tud működtetni. Posztgraduális képzés során elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetemen egy kétéves fakultást. —A közgé évtizedek óta igen jó hírnévnek örvend, rendkívül jók a szakirányú felvételi eredményeik. Ez a hírnév nyilvánvalóan kötelez... — A közvélemény alapján alakul ki a jó hírnév, amelyet nyilvánvaló eredményekkel lehet alátámasztani. A továbbtanulásra jelentkezők 70-75 százalékát felvették a választható szakirányú, közel 50 felsőfokú iskolába. Ebben a tanévben hétszázhetven nappali (kétszáz Murvai László, az áj igazgató FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET körüli elsős hét osztályban) és 660 levelező tagozatos hallgatónk van. Mi a Pillér Sándor vezette iskola értékes hagyományait, jó hírnevét szeretnénk továbbvinni, értékőrző, értékfejlesztő szerepre vállalkozunk. A mai világban ez sem kis feladat. —Milyen tagozatokon tanulhatnak a diákok nappalin és a levelezőn? — Külkereskedelmi ügyintéző tagozatunk van négy és ötéves változatban működik egy számítástechnikai tagozat és a világbanki képzés. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy az idejáró gyerekek gimnáziumi szinthez hasonlóan tanuljanak közismereti tárgyakat, hogy a továbbjutásra több lehetőségük nyíljon. A szakmai képzés az ő esetükben az ötödik évre összpontosul. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmákat adjuk a gyerekek kezébe. Jövőre még két újabb tagozatot indítunk a világbanki képzés keretében; a számviteli és a pénzügyi ügyintézőt. A levelező tagozaton 4 éves közgazdasági képzés, a dolgozók szakközépiskolája, a gimnáziumi képzés és az érettségi utáni pénzügyi profilú kiegészítő képzés választható. —Az iskolavezetésben, a tantestületben történt-e még változás? — Az igazgatóhelyettesek változtak, általános helyettes lett Krajcsóné Kraszkó Ilona, Tóth János a számítástechnika, valamint Zseák Sándomé a továbbtanulás, az iskolai versenyek felelőse. A 65 fős testületbe 3 új kolléga került, ez igazán nem nagy változás. Az igazgatóválasztások nagy tanulsága, hogy a tantestület véleményét nagyobb súllyal vegyék figyelembe minden oktatási intézményben. A városi oktatási koncepció bennünket, a Rózsa Ferenc Gimnáziumot és az Egészségügyit nem érinti. Arra mindenképpen vigyázni kellene, hogy a város oktatási értékeit támogatni, becsülni kell és feltétlenül kerülni a bizonytalanságérzés kialakítását a pedagógusokban és diákokban. Bede Zsóka Házasságok (is) bizonyítják a baráti kör sikereit Az Okányban működő Erdővidék—Biharzug Baráti Kör a közelmúltban ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját. Fekete Zoltánnal, a baráti kör elnökével ennek kapcsán beszélgettünk. — Miként kerültek kapcsolatba a székelyföldi Erdővidékkel, s hogyan jött létre ez a baráti kör? — Már 1989. decemberében, a romániai fordulat forradalmi napjait követően az Okány környéki települések — melyek itt, az úgynevezett Biharzugban találhatók — összefogtak, s közösen vittek segélyszállítmányt az erdővidéki magyaroknak. így indult a kapcsolatfelvétel, mely az első percektől a kölcsönös rokon- szenven alapult. Majd néhány hónap eltelte után a biharzugi községek testvértelepülést választottak Erdővidéken. Mi Szá- razajtával és Nagybaconnal létesítettünk testvérkapcsolatot, és ekkor alakult meg a baráti kör is. — A baráti kör fél évtizedes működése alatt milyen feladatokat látott el? —Megpróbáltuk mindjobban áthidalni a két vidék közötti mintegy 600 kilométeres földrajzi távolságot. Tehát azon fáradoztunk, hogy az Erdővidéken és itt a Biharzugban élő magyarok barátilag mind közelebb kerülhessenek egymáshoz. Több kulturális és sportprogramot szerveztünk. A vendégeskedések során komoly baráti kapcsolatok alakultak, sőt házasságok is születtek. Két okányi fiatalember erdővidéki lányt vett feleségül. Az egyik házaspárnak már gyermeke is született. —Milyen távlati teiveik vannak? —Továbbra is nagy odaadással kívánjuk ápolni a már meglévő kapcsolatokat. Sőt, a baráti és a kulturális együttműködéseket egy új területtel, a gazdasági kapcsolatokkal szeretnénk szélesíteni. Magyari Barna Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a tervezett diáktüntetésekről? Németh .Mihályné, battonyai kollégiumi gondnok: — A tandíj újabb adó a szülőknek. Csak akkor fogadható el, ha az utolsó fillérig az oktatás fejlesztésére fordítják. Mértéke mindenképpen függjön a tanulmányi eredménytől, hiszen a jelenleginél sokkal igazságosabb teherviselésre van szükség. Ha nem így lesz, ám vonuljanak ki az utcára a fiatalok, de csak azok, akik valóban megszenvednék az intézkedéseket. Heccből ne tüntessen senki, mert rendkívül veszélyessé válhat a dolog! Evellei Jánosné, dombegyházi rokkantnyugdíjas: — Horn Gyuláékat ingyen taníttatta az állam, s ők most bevezetik a tandíjat. A vejem sofőr, a lányom munkanélküli. Ugyan miből tudnának fizetni? Bokrosék a végsőkig leszegényítettek bennünket. Én például 8 ezer 100 forint nyugdíjat kapok, a gyógyszerem meg 5 ezerbe került. Igaza van a diákoknak: le kellene váltani a kormányt! Már csak Torgyánban bízhatunk, bár ígérni ezek a mostaniak is tudtak! S visszahozták a régi világot! Lux Gyula, mezőhegyesi majorgazda: — Ahhoz, hogy a mostani diákok a XXI. század követelményeinek megfelelő képzést kapjanak, igenis szükség van a tandíjra. Az állam nem tud magára vállalni minden költséget, ez nyilvánvaló. Ugyanakkor a családokat teherbíró-képességük arányában szabadna csak terhelni, a tandíjak mértékét a vagyoni-jövedelmi helyzettől és a tanulmányi eredménytől kellene függővé tenni. Javaslatokra, egyeztetésre, finomításokra van szükség, nem tüntetésekre! Herczeg Tamás, 34 éves, békéscsabai népművelő: Az illetékes minisztérium kapkod, a felsőoktatást érintő egyik döntésével szinte cáfolja a másikat, bizonytalanságot okoz, nem következetes. Szerintem túl gyorsan vezetik be a tandíjat, lehetővé teszik az intézményeknek kiegészítő tandíj beszedését, majd arra buzdítanak: ne nagyon éljenek vele. A diáktüntetésekkel egyetértek, de az eredményeket illetően kétségeim vannak. Nem hiszem, hogy meghátrálna a kormányzat. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! Birkát szállítottam Egyszer állattartó gazdáról kellett írnom. A feladat nem állt messze tőlem, s fotós kollégámmal együtt elindultunk Tóth Józsi bácsi tanyája felé, akiről mindenki tudta a környéken, hogy világ életében maszek volt. A tanyát hamar megtaláltuk, de figyelmeztetett bennünket, hogy rosszkor jövünk. A gazda ugyanis a birkákat eteti, s ilyenkor nem áll szóba még saját magával sem, nemhogy idegenekkel. Hát mindegy, lesz, ami lesz, néztünk össze és elindultunk a bejárón. Egészen az udvar közepéig értünk a gépkocsival, kiszállni azonban nem tudtunk, mert a kutyák nem engedtek bennünket. Persze lehet, hogy engedtek volna... Dudáltunk, kiabáltunk, s lassan előkeveredett a házigazda is. Biccentett felénk, jön rögtön, legyünk türelemmel. Telt-múlt az idő, ám Józsi bácsi nem nagyon igyekezett. Később, úgy 20 perc múl vaelőjött, elzavarta kutyáit, s beinvitált bennünket a gangra. —Na, mi van—kezdte. Elmondtunk, mi ügyben keressük, s próbáltuk meggyőzni, mondjon valamit életéről, gazdaságáról. — Hát jó, jó—mondta az idős ember—, de volna itt egy kis baj — tette hozzá. — El kéne vinni ezt a két birkát a szomszéd tanyára — mormogta az öreg. Láttuk, nincs mit tenni. Nekünk kell elvinni a birkát. Beraktuk a két szörnyű büdös, koszos állatot a csomagtartóba, és elindultunk a szomszéd tanya felé. Mentünk már egy jó ideje, de a gazda a kocsiban egy szót sem árult el, sem életéről, sem a tanyai világról. Gondoltuk, majd ha megérkeztünk. Mentünk, amerre mutatta vendéglátónk, de sehogyan sem akartunk a szomszéd tanyához érni. Mire végre kinyögte Józsi bácsi, hogy a szomszéd, úgy 70 kilométerrel odébb lakik. Már nem volt mit tenni, félútról csak nem fordulunk vissza, s leszállítottuk a két bürgét. Riport persze nem lett, mert azt mondta Józsi bácsi, neki ugyan nincs miről beszélnie, így hát dolgunkat csak félig végeztük el, s mehettünk másnap egy újabb gazdálkodóhoz. Papp János Kisebbségi önkormányzati választás Megyénk nemzetiségi és etnikai lakosok által lakott települései közül 1994. decemberben 27 településen 37 kisebbségi önkormányzatot választottak. A választási törvény lehetőséget biztosít arra a települések nemzetiségi és etnikai lakosainak, hogy öten a jegyzőt megkeresve 1995. szeptember 19-éig kezdeményezhetik ismét a kisebbségi ön- kormányzat választást. Ha kezdeményezés után jelölteket állítanak, akkor 1995. november 19- én a települések lakosainak lehetősége nyílik kisebbségi önkormányzat választásra. A már megválasztott kisebbségi önkormányzatok léte azt bizonyítja — a létező gondok ellenére —, hogy e közösségszervező, választott fórumra—már csak a támogatási rendszer miatt is — szüksége van megyénk településeiben élő minden kis- és nagyszámú nemzetiségi és etnikai közösségnek a jövő érdekében. A nemzetiségi közösségeken belül is az önkormányzat lesz a jövőben a törvényből adódó jogosítványok gyakorlója, a financiális kérdések is rajtuk keresztül realizálhatóak, s megalakítása elsődleges érdeke m inden nemzetiségi és etnikai közösségnek. Ha ezzel most nem élnek, majd csak a három év múlva esedékes választáskor lehet ez ügyben valamit tenni. Jó. lenne, ha nem sza- lasztanák el ezt az alkalmat mintegy 8—10 szlovák és cigánylakosok által is lakott településen. Hevesi József nemzetiségi titkár Kárpótlási jegy - részvénycsere Túl az 1 milliárdon A kárpótlásijegy-tulajdonosok részvényekhez és fix kamatokhoz juthatnak a HB Westminster II. Rt. nyilvánosan kibocsátott részvénycsomagjából. A nagy érdeklődés miatt az alapító 1 milliárd Ft-ról 1 milliárd 800 millió forintra emelte tervezett alaptőkéjét, valamint a jegyzés végső határidejét szeptember 29-ére tolta. A jegyzett tőke ezen a héten már t milliárd 100 millió Ft felett van, így az alapító előbb is lezárhatja a jegyzést, ha a maximális alaptőke lejegyzésre került. A részvényjegyzők kárpótlási jegyükért 90%- ban törzsrészvényt, 10%-ban pedig kamatozó részvényt jegyezhetnek, mely utóbbira három évig évi 30%-os kamatot fizetnek, mely a banki papírokkal vetekszik. A létrejövő rt. részvényei először az úgynevezett OTC-kereskedelemben lesznek adhatók-vehetők, valamint az is biztos, hogy árfolyamuk magasabb lesz a kárpótlási jegyek árfolyamánál. A jegyzéshez alapvető feltétel a jegy tulajdonjogának, illetve adásvételnél vételárának igazolása. Az ország egész területére kiterjedő jegyzést a Cenzor Bróker Kft., az Inter-Európa Bank Rt., a Procent Hungária Rt., a Lombard Rt. szervezésében a takarékszövetkezetek, a Kereskedelmi Bank Rt. helyi fiókjai biztosítják. Érdeklődésüket személyesen az előző fiókokban vagy telefonon a 06 (1) 269-2754-es számon szívesen fogadja az alapító.
