Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-16-17 / 218. szám
aßEKRS MEGYEI HÍRUPMEGYEIKÖRKÉP 1995. szeptember 16—17., szombat-vasárnap Ezüst György kiállítása. A Békési Jantyik Mátyás Múzeum rendezésében szeptember 20-án, szerdán délután 5 órakor a Békési Galériában nyílik meg Ezüst György festőművész kiállítása. Az október 31-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óra között nyitva tartó tárlatot Banner Zoltán művészettörténész nyitja meg. Fórum. A telefonfejlesztéssel kapcsolatban rendeznek lakossági fórumot szeptember 21-én, csütörtökön este 7 órakor Mezőberényben, a Petőfi Művelődési Központban. A város vezetői tájékoztatják a lakosságot a két esztendeje húzódó telefonfejlesztés legújabb fejleményeiről, s kikérik a lakosság véleményét a további elképzelésekről. Protestáns esték. A Protestáns esték művelődéstörténeti sorozat keretében szeptember 21 -én, csütörtökön este 6 órakor a békési református egyház gyülekezeti termében újabb program lesz. Dr. Orosz László „A Kecskeméti Református Kollégiumtól, Beregszászon át a Budapesti Eötvös Kollégiumig” címmel tart előadást. Képviselői fogadóóra. Dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő szeptember 22- én 15 órakor képviselői beszámolót és fogadóórát tart Sarkadon a 2-es Számú Általános Iskolában (Gyulai út 17.). Költöznek! Szeptember 18-ától, hétfőtől a megyei egészségbiztosítási pénztár néhány osztálya Békéscsaba, Luther utca 3. szám alatti épületéből a Kazinczy utca 4. szám alá költözik (volt AEV- székház, jelenleg az Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. Irodaháza, telefon: 444- 544). Az ügyfelek itt találhatják majd az ellenőrzési osztályt, intézhetik a családi pótlékkal, a gyógyszer és gyógyászati elszámolással kapcsolatos ügyeiket. Balesetek. Orosháza külterületén tegnap egy személy- gépkocsi lovaskocsival ütközött, melynek hajtója 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Szarvas belterületén is baleset történt: itt egy személygépkocsi kerékpárossal koccant. A gyalogos könnyebben megsérült. „CSAK KÉTOLDALÚ SZERETET TESZI ELVISELHETŐVÉ A FÜGGŐSÉGET...” (Déry Tibor) A Jókai Színház előadásaiban folyamatosan bemutatkozhatnak a főiskolások FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Színészképzés Békéscsabán Tegnap délelőtt tanévnyitót tartottak Békéscsabán, a Jókai Színház Vigadójában és hétfőtől már oktatás folyik az ötödik évadot kezdő Regionális Színházművészetért Alapítvány színészképzőjében. Mint azt Gergely László kuratóriumi titkár köszöntőjéből megtudtuk, ebben a tanévben végez az első negyedik évfolyam; nyolc hallgató lesz a mérce, akik alapján minősíteni fogják az ország egyetlen Budapesten kívül működő színi iskoláját. A végzősök remélhetőleg sikerrel indulhatnak majd a pályán itthon és külföldön. A maga műfajában úttörő vállalkozás, négy esztendő kemény munka az életben maradásért, a szakma elismeréséért. A mai napig küzdeni kell az elfogadtatásért, és ilyen téren fontos állomásnak tekinthető a tavaszi törökországi és a nyári romániai vendégszereplés, két nemzetközi fesztiválon való részvétel, a siker és a számos meghívás. Az alapítvány célja, hogy a köztudatba beépüljön: Békéscsabán színművészeti képzés folyik, valószínűleg a jövőben a főiskola kapuin belül. Olyan tehetségeket szeretnének nevelni, akik az egész magyar színjátszást meg tudják mozgatni innen, vidékről. A tanévnyitó verssel zárult. Mészáros Mihály színművész Petőfi Sándor Színészdalát adta elő. N.K. A jogállam egyszerre tény és cél (Folytatás az 1. oldalról) Példákkal illusztrálta, hogy jó- néhány országban felismerték: a bíráskodás tömegjelenség, és bizonyos ügyekben a társadalom nem áldozhat annyit egy jelentéktelen összeget érintő vitára, melynek nyomán — míg véglegesen eldől egy kérdés — 10—20, vagy akár százszorosát fizeti meg egy közösség. Míg Kanadában 3 ezer dollár értékhatárig egyesbíró 24 napon belül jogerősen dönt, nálunk a jogállamisággal ellentétesnek tartj ák—és rögtön S trasbourgot emlegetik —, ha egy határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség. A jogorvoslatot Solt Pál túl- dimenzionáltnak értékelte, abban a korszakban, amikor a jogállam egyszerre tény és cél hazánkban. Abból, hogy büntetőügyekben lényegében nincs helye a felülvizsgálatnak, az elnök arra következtetett, hogy minden eszköz megszűnt az elvi irányításhoz, nincs meg az a'rend- szer, amelynek következtében a Legfelsőbb Bíróság kialakíthatná a jogegységet. Első és másodfokról ugyanis nem jut el hozzájuk annyi ügy, amely elegendő a jogegység kialakításához. „Nem lehet a száját befogni” A fórumot követően a Lefelsőbb Bíróság elnöke készséggel válaszolt az újságírók kérdéseire. —Elnök úr, a televízió jóvoltából sokan láthatták Magda Marinko ügyének tárgyalását. A tudósítások meglehetősen felkavarták az embereket a vádlott viselkedése miatt. A jelenleg hatályos jogszabályok lehetővé teszik-e, hogy a bírói tanács elnöke a normális mederben tartsa a tárgyalást, vagy módosításra szorul az eljárási törvény? — Nem egyszerű megítélni kívülről az ügyet. A tárgyalás vezetése kizárólag az azt vezető bíróra tartozik, neki kell a rendet fenntartani. Attól óvakodni kell, hogy bármilyen módon korlátozza a vádlottat a védekezés módjában. A büntető eljárási törvény egyébként ma is lehetőséget ad, hogy a rendet ismételten megszegő vádlott távollétében is megtartható a tárgyalás. Utólag természetesen a vádlott előtt ismertetni kell a távollétében elhangzottakat. Nehéz kívülről megítélni, hogy a tárgyalást vezető bíró miként értékeli a helyzetet, hogyan igyekszik a rendet fenntartani. Nem lehet a feladatokat úgy megosztani, hogy én megmondom a bírónak, hogyan kell a tárgyalást vezetni, de az ő felelőssége, mi történik a teremben. — Ez természetes, mégis úgy tűnik, a bíró eszköztárából hiányzott az, amivel féken tarthatta volna a megjegyzéseit válogatás nélkül odakiabáló, olykor a tárgyalás normális menetét akadályozó Magda Marinkót. Arról nem beszélve, hogy a hírhedt vádlott esetleg ötletet adott néhány, hasonló típusú és helyzetű társának. — Nehéz elképzelni, hogy egy előzetes letartóztatásban lévő, megbilincselt emberrel szemben milyen eszközöket alkalmazzon a bíró. Fizikai erővel a száját nem lehet befogni. Egyetlen eszköze, hogy eldöntse, a rendbontás eléri-e azt a fokot, amikor a vádlottat kivezetteti és a távollétében vezeti le a tárgyalást. Megjegyzem, a bírói tanács elnöke szuverén, érinthetetlen az ügyben. Az eljárás folyik, ítélet még nem született, ezért tartózkodom attól, hogy bármilyen véleményt nyilvánítsak atémával kapcsolatban. L. E. Túzokmentő amerikaiak A kihalás veszélye fenyegeti a túzokot, melynek legfőbb ellensége sajnos, az ember. Elpusztítjuk természetes élőhelyét, megzavarjuk fészkelését. Európának szinte minden országából kiveszett már ez a madár. Nagyobb számban csak Spanyolországban és Magyarországon él, ám nálunk is egyre kevesebb. A hazai állománynak jelentős hányada, csaknem a fele fészkel megyénkben, zömmel az északi térségben, a Dévaványai Tájvédelmi Körzetben, ahol a túzokrezervátum is működik, a támogatás ügye tehát a térséget közvetlenül is érintő téma. A Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság élővilágvédelmi osztályvezetője Kalivoda Béla, akitől mindenekelőtt arról érdeklődtünk, milyen az együttműködés túzokügyben a Madártani Intézettel. Mint a szakember elmondta, igen szoros és jó a kapcsolat, a dévaványai központ és a Madártani Intézet munkája jól kiegészíti egymást. Á szántóföldeken fészkelő túzok számára a negyven- ötven centi magas növényzet jó búvóhely, ám a terménybetakarításkor sok fészek és madárfióka esik a munkagépeknek áldozatul. De még ha időben kikerüli a fészket a gép, a megzavart madár akkor se mindig tér vissza, magára hagyja a tojásokat. Ha a Madártani Intézet, vagy megyénkben a dévaványai túzokrezervátum, illetve a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság tudomására jut az eset, akkor van segítség, a A mezők madáróriása szakemberek megmentik, a rezervátumban kikeltetik a tojásokat, felnevelik a fiókákat. A bejelentőnek pedig, aki fészket, elhagyott tojást, fiókát talált, jutalom jár. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területkezelője, Széli Antal mindenekelőtt leszögezi: — Ismerem a DuPont gesztusát, amelyet erkölcsi kötelességének tartok. A szóban forgó összeget a cég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek utalja át túzokvédelemre, így például területvásárlásra, mezőgazdálkodás folytatására, téli repcetakarmány beszerzésére. A támogatás bennünket közvetlenül nem érint, állami pénzből fenntartott intézmény vagyunk — ugyanis a magyar- országi túzokvédelemből az állami hatósági természetvédelem is kiveszi a részét. Közvetve viszont segítséget jelent a hozzájárulás, mert javulnak az állomány élőhely-feltételei, a fennmaradás, a megélhetés esélyei hazánkban. T. I. Kihasználatlan lehetőségek A Magyar Turisztikai Egyesület (MaTur) elnöksége Szarvason a Haltenyésztési Kutató Intézet tanácstermében tartotta soros ülését. Azért éppen Szarvason, mert a szervezet dr. Lengyel Márton, a Közgazdasági Tudomány- egyetem tanára vezetésével tanulmányt készített arról, hogy Szarvason és környékén miként lehetne fejleszteni a turizmust. Most e felmérés tapasztalatait beszélték meg, illetve adták közre. Dr. Demeter László, mint házigazda bevezetőjében arról szólt, megtiszteltetés a város számára, hogy helyt adhat egy olyan ágazat elnökségi ülésének, amelyben kihasználatlan tartalékok vannak, s amelyből jóval nagyobb profitot lehetne elérni, mint korábban. Az idegenforgalmi felmérést hasznosnak ítélte Dr. Lengyel Márton a turizmusról általában elmondta, hogy az átutazók száma nőtt, ám a magyarországi vendég- éjszakák csökkentek. A Balaton idegenforgalma mintegy 25 százalékkal esett vissza. Á turizmus területén semmi nem változott és semmi nem fejlődött — érvéit az előadó. A szarvasi felmérésről elmondta, hogy hét különböző területű és irányú kérdéscsoportban gyűjtötték össze a turisták, a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzat véleményét. Az ebből szerzett tapasztalatból úgynevezett vonzerőtérképet készítettek, amely kiinduló alapja lehet egy kistérségi turisztikai fejlődésnek. P. J. A búza, a liszt, az energia és az adó Mindennapi — áremelésünk... Lisztcsomagolás Békéscsabán, az István Malomban ARCHÍV FOTÓ (Folytatás az 1. oldalról) Az emelés 10-12 százalék, ami kilónként úgy 1-2 forintot jelent. — Mennyi most egy mázsa liszt Önöknél? — Ötven kilogrammos kiszerelésben a kenyérliszt mázsája 2350 forint plusz áfa, a finomliszt pedig 2650 forint plusz áfa. Egy kilogramm finomliszt pedig 30,50 forint plusz áfa. Áz alapanyagköltség majdnem 50 százalékkal emelkedett, nagyon megdrágult a búza. A Békéscsabai Sütőipari és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója Árendás Béla. — A csabai kenyérgyár ter- vez-e áremelést? — Egyenlőre nem, de nem tudom, meddig tudjuk „lenyelni” az emeléseket, merthogy egymás után futnak be az értesítések: drágul az élesztő, a margarin, a só, a cukor, de ami a legérzékennyeben érint bennünket, az az energiaiár. Ebben a hónapban tehát nem emelünk, aztán meglátjuk. — A liszt áremeléséről értesültek? — Hogyne! Több malommal van kapcsolatunk, igyekszünk jó minőségű és elfogadható árú lisztet vásárolni mindig. Most az Agrimill Rt. a fő szállítónk, aki 1 illetve 2 forinttal emeli kilóját. A füzesgyarmati Gyarmati Kenyér Kft. ügyvezetője Far- kasinszki György. — Az Agrimill-től vásároljuk a lisztet, 1 és 2 forinttal emeltek most. — tájékoztat kérdésünkre a szakember —. Mi nem emelünk árat hétfőtől, de később ez elkerülhetetlen. Az energia szeptember 1-jétől drágább, a szállítás is egyre többe kerül, hiszen jószerivel két tankolás között is drágul az üzemanyag. Minden költség emelkedik, elkerülhetetlen tehát a kenyérár-emelés, sajnos. — Mibe kerül most Önöknél egy kiló kenyér? — A házi kenyér 67 forint, a fehér pedig 62. — Mekkora emelést terveznek? — Erről még nem beszéltünk. A gyomaendrődi Körösi Kenyér Rt. csoportvezetője Köles Istvánné. — A lisztet hétfőtől, szeptember 18-ától 1-2 forittal drágábban kapjuk, ráadásul most drágult az energia, ami a nagyobb gond! — véli Kölesné. — Önök emelik-e a kenyér árát? — Most állunk privatizálás előtt, egyenlőre nem is került szóba ez a téma. Ahogyan minden drágul, bizonyára elkerülhetetlen lesz, gondolom. • Tóth Ibolya Versenytárgyalás Szarvas város polgármesteri hivatala és több más, gazdálkodókat tömörítő szervezet vállalkozói fórumra hívta tegnap az érdeklődőket. A téma most a köz- beszerzésről szóló törvény volt. Magyarázatot dr. Várday György marketing konzulens adott. Ebből értesülhettek a jelenlévők, hogy a közbeszerzési törvény nem más, mint a versenytárgyalások szabályozása. Az előadó szerint ebben kevés a gyakorlat, s ez hibája — erénye viszont az a törvénynek, hogy alapvetően magyar párti és a hazai piac érdekeit szolgálja. Tételesen meghatározza a verseny- tárgyalást menetében, s ugyancsak megfogalmazza kire és hogyan vonatkozik. A törvény gyakorlati végrehajtását az ezután létrehozandó 21 tagú Közbeszerzési Tanács felügyeli majd. Dr. Várday György előadása végén kérdésekre válaszolt.
