Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-15 / 217. szám
SZEGHALOM ES KORNYÉKÉ 1995. szeptember 15., péntek Eredményes színjátszó kör Okányban Egy hónap óta itt vagyok Minden egy napfényes nyári délutánon, augusztus 14-én kezdődött. Beültem gépkocsimba, és elindultam a sárréti vidék felé. Útközben többször átvillant agyamon: mostantól én vagyok a térségértfele- lős újságíró. Közben szüntelenülforogtak agytekervényéimen az ezzel kapcsolatos gondolatok. Alig kaptam észbe, amikor a képzelődés gigantikus csúcsairól hirtelen az ecsegfalvi képviselő-testület ülésén landoltam. Majd (még aznap) Szeghalmon várt rám testületi tudósítás. Aztán következtek a többi helységek: Vésztő, Okány, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Bucsa, Dévaványa, Körosladány. Egy hónap tapasztalata alapún úgy látom: az említett települések vezetői és polgárai nem elesett emberek. Amikor a sors engedi, mindannyian összefogva, közösen próbálnak tenni szőkébb pátriájuk mellőzöttségének kiküszöbölése érdekében. Az öröm és a bánat két pólusa között a Sárréten is igazi emberi küzdelmet vívnak. Amennyiben a tisztelt olvasók történéseikkel megkeresnek, ígérem, minden esetben megpróbálok objektív híradásokkal szolgálni. A Légy jó mindhalálig negyedik előadása, augusztus 19-én az okány i művelődési házban nagy sikert aratott A kitüntetés kötelez is A füzesgyarmati református templom Hírek Focizó rendőrök. A szeghalmi rendőrök nemcsak a térség biztonságát őrzik sikeresen, hanem a labdarúgópályán is figyelemre méltó eredményeket érnek el. A kapitányság kispályás csapata az idén megnyerte a Sárrét Kupát, majd egy kelet-magyarországi, azt követően pedig a berettyóújfalui tornán diadalmaskodott. A napokban pedig a BM országos kispályás labdarúgó- kupájának tiszántúli selejtezőjét rendezték Szeghalmon, anonnan — a borsodi és a szabolcsi mellett — sikeresen továbbjutott a szeghalmi rendőrökre épülő Békés megyei csapat. Szociális discont. Déva- ványán szeptember 4-én nyűt meg az önkormányzati szociális discont. Ez a bolt kedvező áraival próbálja kielégíteni a lakosság igényeit, s ami a legfontosabb: itt lesz beváltható az önkormányzati hitelvásárlási utalvány. Megyei iroda. Vésztőn a napokban megnyitotta megyei irodáját az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A szolnoki központhoz tartozó iroda vezetésére Lakatos Oszkár kapottmegbízást. Sikeres diákok. A szeghalmi Péter András Gimnázium tavaly végzett 68 tanulója közül 40 jelentkezett továbbtanulásra. Közülük 26-an vették sikerrel a felvételit. A legjobb eredményt a 4/c osztály tanulói érték el, hisz a sikeres felvételizők 84 százaléka innen került ki. Az év felvételizője Jenei Mária (Vésztő), aki 120 ponttal jutott be a JATE földrajz szakára. A korábban érettségizők közül Szűcs Agnes (Dévaványa) szerepelt a legjobban. O 125 ponntal nyert felvételt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az oldalt szerkesztette és írta: Magyari Barna. Fotó: Kovács Erzsébet és Fülöp Miklós. Kincses Károlyné tanárnő vezetésével immár négy esztendeje eredményesen működik az Oká- nyi Színjátszó Kör. Találkozásunkkor a tanárnő elmondta: az okányi tanulók vezetésével évek óta rendszeresen átutaztak Békéscsabára, hogy figyelemmel kísérjék a Jókai Színház előadásait. Egy idő után jelentkezett a pozitív hatás, a gyerekek nemcsak megszerették, hanem egyre inkább igényelték is a színházat, így alakult meg a színjátszó kör. Az első próbálkozások mesejátékok és népszokások előadásaiból álltak. Majd komolyabb művet kerestek, s találtak is mindenki számára megfelelőt: A légy jó mindhalálig-ot. Ám ennek előadásához, felnőtt szereplőkre is szükség volt, ezért az addigi gyermek-stáb felnőtt szereplőkkel egészült ki. Ma az Okányi Színjátszó Körnek összesen mintegy harminc tagja van. A légy jó mindhalálig című darabot — igen nagy sikerrel — négy alkalommal adták elő. A darab létrejöttében (szövegkönyv, jelmez révén) nagy segítséget nyújtott a Jókai színház, valamint a helyi művelődési ház is. A színjátszó kör Okányon kívül eddig Zsadányban, és három székelyföldi településen A szehalmi lapkiadás története immár 95 éves múltra tekint vissza. 1900. január 7-én jelent meg a Szeghalom és Vidéke fej- lécű társadalmi hetilap, mely rövid ideig (talán 1900 július 1-ig) működött. A lap szerkesztősége Körösladányban, a református lelkészi hivatal épületében volt, Tóth József református lelkész főszerkesztésével. Ezt a lapot A7- egelZoltán szeghalmi könyvkö- tész adta ki, s Szeghalmon, Kovács Antal könyvnyomdájában nyomtatták. Szeghalom legjelentősebb lapját, a Szeghalom-Vidéki Hírlapot (megy többszöri megsza(Szárazajtán, Nagybaconban és Erdőfülén) lépett színpadra. De hamarosan újabb meghívásoknak tesznek eleget. A jövőben kításokkal még 1943-ban is megjelent) éppen kilencvenöt esztendeje, 1900 szeptember 1 fián vehették kezükbe az olvasók. Főszerkesztője dr. Csák István volt. A szerkesztőség és kiadóhivatal Szeghalmon, a Kis utca 372. szám alatt működött. A lap kiadója, tulajdonosa és nyomtatója az előző lapban is tevékenyen részt vevő Kovács Antal volt. Horváth László, a szeghalmi könyvtár igazgatója elmondta: a Szeghalom-Vidéki Hírlap sorozatba tartozó lapok közül mindazok amelyek a hazai közintézményben fellelhetők, másolatpedig új mű bemutatását tervezik, amely A Pál utcai fiúk, vagy a Valahol Európában című musical lesz. ban vagy mikrofilmen a szeghalmi könyvtárban is megtalálhatók. A Szeghalom-Vidéki Hírlapból 1943 után valószínűleg már nem jelent meg egyetlen példány sem. Ha valakinek a birtokában mégis lenne későbbi lapszám, annak a jelentkezését nagyon szívesen vennék. Öt év múlva, a szeghalmi első lapkiadások 100. évfordulóját a könyvtár méltóan kívánja megünnepelni. A Szeghalom- Vidéki Hírlap története szakdolgozat formájában máris elkészült. A repertórium, valamint a többi anyag feldolgozása pedig már a végső stádiumban van. Dr. Szentesi Károly, Füzesgyarmat polgármestere a Magyar Köztársaság Ezüst Erdemke- resztje kitüntetést vehette át a közelmúltban. A polgármesterrel ennek apropóján beszélgettünk. — Számított-e erre a szép kitüntetésre? — Teljesen váratlanul ért a dolog. S talán nem is annyira a kilenc hónapos polgármesteri ténykedésemnek szól, hanem sokkal inkább azt a munkámat ismerték el, amelyet 1967 óta a közigazgatásban végzek. — A budapesti ünnepélyes átadáson mit tapasztalt? — Nagyon csodálatos élményben volt részem. Maga a Parlament épülete is gyönyörű. Az Aranycsemege Kft. Biharug- rai Élelmiszeripari Üzeme a hódmezővásárhelyi Hód Csillag Szövetkezet tulajdonában van. Nagy Lászlóné ügyvezető igazgatótól és Szamos Imréné üzemvezetőtől megtudtuk: erre az évre tervezett árbevételük meghaladja a 97 millió forintot. Ebből 5 százalék a nyereség, amelynek létrejöttéhez 200 tonna terméket kell gyártaniuk. Tavaly 133 tonna árut állítottak elő, idén az első félévben pedig már 79 tonnát. A nyereségesség érdekében két-három havonta új termékek készítését kezdik meg. Júliusban 100 mázsa különböző áruféleséget gyártottak, de ez a szám a téli hónapokban megsokszorozódik. A három féle ízesítésű — banános, citromos és vaníliás — túrórolád mellett siker lett a Szepesi Györggyel, Darvas Ivánnal, Kállai Ferenccel meg a többi neves személyiséggel (akik szintén a kitüntetettek között voltak) találkozni pedig külön élmény volt. Mikor hazajöttem, hallottam, hogy volt olyan politikus, aki felvetette: az országnak miből telik kitüntetésekre? Nos, mindenki megnyugtatására mondhatom: a kitüntetéshez egyetlen fillér jutalom sem járt. —Mit jelent az őrt számára ez az elismerés? 4* — Rendkívül örülök neki. Úgy érzem, még jobban sarkall a munkára, és a munkakedvemet is fokozza. Az a tény pedig, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökkel kezet foghattam, kötelez is. gesztenyés Geszti-Eszti, a megy- gyes, a mandulás, a kókuszos, a rumos diós és a diós szelet is. Természetes anyagokból készül a Coco-Bello, a Tuti-drazsé, a Hódapróka és a Sós kukac. Most augusztus 7-től pedig teljesen új terméket készítenek. Ez a C vitaminnal dúsított epres túrórolád. Érthetetlen módon ezek a termékek a Békés megyei piacon nehezen tudnak érvényesülni. Egyelőre külföldön nem, hanem a hazai piacon vannak jelen. A biharugrai üzem már e hónap végétől megkezdi négyféle szaloncukor gyártását. A bérből és fizetésből élők megcélozásá- ra akciót indítanak: az egész ország területén nagyker áron kívánják árusítani a szaloncukrot. Bertalan Erika Kilencvenöt éve indult a szeghalmi sajtó A Szeghalom-Vidéki Hírlap második évfolyama első számának fejléce Arany(csemege) Biharugráról Jelentős aszálykárok Dévaványán és Ecsegfalván Dévaványán és Ecsegfalván sok család elkeseredett, csalódott, mert a nagy aszály miatt elvesztették terméseiket. Úgy érzik magukra maradtak. A kártérítés és a segítség nagyon hiányzik. Hiteltámogatásra általában nincs mód, ha pedig mégis, akkor az elérhetetlen. Milliókat lehet felvenni, de csak fedezet ellenében. Ám akinek millióik vannak, azoknak minek a hitel? — kérdezik az emberek. A témában megkerestük Bukta Gábort, Dévaványa jegyzőjét. — A jelenlegi aszálykár-felmérés alapján vidékünkön a kukoricánál 30—100 százalék, a napraforgónál 30—40 százalék, az egyéb növényeknél pedig 40-65 százalék az átlagos terméskiesés. Dévaványán például a Róna Tsz-nél az őszi növényeknél 31 millió forint kiesés mutatkozik. — mondta a jegyző. — Térségünkben hol mutatkozott a legnagyobb kár? — Ecsegfalva teljes területén és Dévaványa északi részén. De úgy tudom, Békés megye is rajta van a kiemelten aszálykáros megyék listáján. —Hogyan látja, a károsultak közül a magángazdálkodók, vagy a tsz-ek vannak szerencsésebb helyzetben? — Mind a kettő helyzete nagyon nehéz. Pillanatnyilag semmi segítséget nem kap a mező- gazdaság. Az egyetlen kedvező dolog az, hogy, aki már hitelt vett fel, kamattámogatást kap. így viszont az aszály azt sújtja legjobban, aki saját pénzét fektette be. Faragó László, a Róna Tsz munkatársa megerősítette a Bukta Gábor által mondottakat. Majd hozzáfűzte: — Mivel kukoricából 50 százalékos a terméskiesés, ezt a növényt jövőre teljesen felszámoljuk. A gabona, a napraforgó és a fénymag viszont maradna. Aszálykár ellen viszont védekezni nem tudunk. Öntözésre nincs lehetőségünk, ezért az elkövetkezőkben ki kell iktatnunk azokat a növényeket, amelyek víz- és öntözésigényesek. Kovácsné Szőke Zita Képek a múltból. Szeghalom múltjában kutatva nemcsak színvonalas sajtótermékekkel, hanem szép közterekkel és épületekkel is találkozhatunk. Az első fotón az országzászló, a másodikon a református templom, a harmadikon pedig a mozi épülete látható. Mindhárom felvétel 1942-ben készült.
