Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

Az Év Nővére Orosházán Orosházán az Egyesített Szociális Intézményben az idén az Év Nővére címet Szabó Ferencné nyerte el. (3. oldal) Ma: Szeghalom és környéke Megyei lapszámunkban ma Szegha­lomról tudósítunk, békéscsabai olva­sóinknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat ezúttal a francia atomrobbantásokról. Molnár Lajosné, 46 éves sarkadi pénz­ügyi előadó: „Maximálisan elítélem.” (5. oldal) 1995. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK ÁRA: 23,50 FORINT (2,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 217. SZÁM Csődhelyzetben a megyei önkormányzat A hiány 300 millió forint, de még nem adtak fel minden reményt Elkeserítő adatok látnak sorra napvilágot a sajtóban. Vala­mennyi azt igyekszik alátámasztani, hogy csődhelyzetbe kerül­tek a megyei önkormányzatok. A Világgazdaság tegnapi cikke rámutat: a középfokú intézményhálózatot a finanszírozási rend­szer ellehetetlenülése miatt a megyék egyre nehezebben tudják fenntartani. A megyék csődjét a Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége is megjövendölte a minap, a bajok orvoslására pedig állásfoglalást adott ki. A magánnyomozók között óriási verseny várható a piacon Sherlock Holmes visszatér? Mi a helyzet Békés megyé­ben? — fordultunk a többszörö­sen leegyszerűsített kérdéssel Kovács Mihályhoz, a megyei önkormányzat pénzügyi osztá­lyának vezetőjéhez. — Kezdjük a beszédes szá­mokkal! — válaszolt Kovács Mihály. — A pénzügyi vezetők elmúlt heti találkozóján már el­hangzott, hogy a 19 megyei ön- kormányzat közül 14 működéshiányos. Valamennyi­en pályázatot nyújtottak be köz­ponti támogatásra, amelyek közül tízet elfogadtak, közöttük a Békés megyeit is. Ez azt jelen­ti, hogy mi is a forráshiányos megyék közé tartozunk. — Miből tevődik össze a for­ráshiány? — Az idei költségvetésünk szerint az intézmények működtetése körében 170millió forintos volt a hiány úgy, hogy semmilyen fejlesztést, színvo­nalemelést nem terveztünk. Egyébként ezt egyenlíti ki most a pályázatunk nyomán az állam. (Folytatás a 3. oldalon) Regénybeli élményeinket kel­tette életre hirtelen a kormány 87/1995-ös rendelete, amely egyebek mellett lehetőséget biz­tosít a magánnyomozók tevé­kenységére. Új korszak kezdő­dik tehát, amelyben életünk ré­szévé válhat, hogy megjelenik a modernkori Sherlock Holmes, és megbízói ügyében kutakodik. A legendák kísérte krimik he­lyett azonban érdemes sorra vennünk az új szabályozás fon­tos elemeit, hiszen nem sokat tudunk még arról, kikből lehet­nek ma magánnyomozók, hon­nan ismerjük fel, és milyen jogo­sultságokkal hatalmazza fel őket a szeptember 1-jén hatály­Dr. Bencze Sándor, Szarvas vá­ros alpolgármestere nyitotta meg a Tessedik Sámuel Múze­umban azt a kiállítást, amelynek címe: Elő kismesterségek be­mutatkozása. Hat régi szakma képviselője állította ki terméke­it, úgymint mézeskalács-készítő — közülük ketten is eljöttek —, tojásfestő — itt is két mester mutatkozott be kétféle techniká­val —, s megjelent a népi szövő, a gyékényfonó és a csipkeverő is. Ä kiállítás érdekessége, hogy Gondos József a Bé­kés Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője az 1992. évi kárpótlási törvény is­mételt módosításáról. (8. oldal) ba lépett rendelet. A kormány- rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvé­delmi, illetve a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabálya­it tartalmazza. E körben ismert vállalkozásokat is találunk, hi­szen régóta működnek a külön­böző őrző—védő kft.-k, pénz- szállítók. Milyen változást hoz a rendelet e szervezetek életében? Ezzel a kérdéssel kezdtük a be­szélgetést dr. Gál László rendőr ezredessel, Békés megye főka­pitányával és közbiztonsági he­lyettesével, dr. Abrahám Béla rendőr alezredessel. (Folytatás az 5. oldalon) a látogatók a helyszínen kipró­bálhatták kézügyességüket, a mézeskalácsosok lehetővé tet­ték, hogy akinek kedve volt, az egy-egy motívumot ráfesthes­sen a kalácsra. Az ügyesebbek, főleg az asszonyok a csipkeverést néz­hették meg és próbálhatták ki Kovács Tibor segítségével. O egyébként gyékényfonó és férfi létére most tanulja a csipkeve­rést. A kiállítás október végéig tekinthető meg. Szakmai nap az S. 0. S.-ben A kecskeméti S. O. S. gyermek­falu megnyitásának ötödik év­fordulója alkalmából szakmai napot szervez szeptember 22- ére az S. O. S.-gyermekfalu Ma­gyarországi Egyesülete. A kecs­keméti rendezvényen Wemer* Hilweg, aki az innsbrucki Her­mann Gmeiner Akadémiáról ér­kezik, a nemzetközi S. O. S.- mozgalomban tapasztalható új jelenségekről kíván szólni. A Szegeden élő dr. Kassai Zsu­zsanna „A pszichiáter lehetősé­gei az S. O. S.-gyermekfaluban” címmel számol be a Battonyán szerzett tapasztalatairól. Hírek Telefonkönyv-osztás. Az új, 1995—96-os megyei telefonkönyv terjesztését a békéscsabai Diáktanyán működő, fiatalokból álló Meló-Diák hálózat vállalta fel. A közeljövőben közel 300-an mintegy 40 ezer tele­fonkönyvet juttatnak el Bé­kés megyében az előfizetők­höz, akik ingyenesen kapják a könyvet. Akinek a terjesz­téssel kapcsolatos kérdése, illetve problémája van, a Di­áktanyát keresse. Címük: Békéscsaba, Kinizsi u. 20. Telefon: (66) 326-053. Tizenhat értékelhető. Zsadány és térsége gázberu­házásának kivitelezői mun­kálataira az ország szinte minden részéről összesen ti­zennyolc pályázat érkezett. A pályázatokat a napokban bontották fel. Ekkor ki­derült: a beküldött ajánlatok közül csak tizenhat értékel­hető, ugyanis egyik pályázó nem fizette be a díjat, egy másik pályázat pedig a ha­táridő lejárta után érkezett. A kivitelezői munkák oda­ítéléséről az illetékesek harminc napon belül dönte­nek. Gyarapodó egyesület. Az országos statisztikai ada­tok szerint „öregszenek” és fogyatkoznak a megyékben működő közlekedéstudomá­nyi egyesületek. Ezzel szem­ben Békés megyében kedve­zőek a tapasztalatok; míg 1993-ban 184,1994-ben 174 tagja volt, 1995-ben már 236 tagot számlál a Közlekedés- tudományi Egyesület me­gyei szervezete. Nemrégi­ben alakult meg a szervezet kilencedik szakcsoportja, amely a közlekedés-egész­ségüggyel foglalkozik. El­nöke: dr. Vitaszek László. Kismesterségek Szarvason Jeruzsálemiek Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Mű­velődési Központ már évek óta jó kapcsolatot tart fenn az izraeli nagykövetséggel. E közel-keleti országból tegnap ismét vendé­gek érkeztek a gyulai fürdővá­rosba. A jeruzsálemi duó, a fu­volán játszó Wendy Eisler- Kashy és a zongoraművész Al­lan Streinfield már évek óta jár­ják a világot. Zenei programju­kat az izraeli kultúrára és vallás­ra építették. Öt évvel ezelőtt Münchenben, három éve a Ber­lini Parlamentben, később Ro­mániában, Csehországban és Szlovákiában csodálhatta meg őket az európai közönség. Ma­gyarországon 1991-ben járt a duó. Énekesükkel, a szintén je­ruzsálemi Amalia Ishakkal eb­ben az esztendőben már mint Lyric Trió léptek fel különböző európai országokban. Megint csoda történt? Tehetséges nép vagyunk (len­nénk), mondják rólunk föld- kerekség-szerte s nem csak ama bók okán, hogy felettébb becsületesen fizetjük a hitele­ket. Szerda estig talán a „vi­lágszabadalomra” is jó eséllyel pályázó ujjlenyomat­azonosító lehetett volna a leg­frissebb mérce (elvitték egy svájci világbemutatóra, ahol elájultak tőle), de alighanem mindenki sejti, még ha nem is zöldre lüktet a vére fele, most a Fradiról lesz szó! Története­sen ők is a helvétek földjén bemutatóztak és fogadok, erre legalább úgy felkapja a fejét a világ egy része, mint arra, hogy az angol bajnok szenté­lyében győzött a moszkvai Szpartak. Sejtik-e, mit jelent mond­juk egy megállapodott euró­pai számára, amikor a keleti blokkosok magabiztosan vág­tatnak a győzelem felé? Felet­tébb mutatós példa, hogy a svájci bekk nem adta vissza az újra játékba hozott labdát a magyarnak, aki kirúgta a vo­nalon túlra, mert valaki feküdt a földön. Tessék hinni, ilyenre még nem igen volt példa a földkerekségen. Amit mi magyarok—elné­zést fradisok — most véghez vittünk, arra nincs jobb jelző: csoda! Vagy mégsem egé­szen, hiszen hogyan vártuk a múltkor a belgákat? „Rajtunk csak a csoda segíthet”-ala- pon. Pedig a tehetség, az aka­rás, az egyetakarás volt az, amitől a foci elittálba kerültünk, semmi más. Jó, jó nem ment símán, de lám, mégis lehet erőt meríteni, annyi bajunk közben is. Hogy most, itt minek lelkendezek, miközben az összmagyar foci sehol sincsen? Nem ellentétel semmire, éppen ellenkező­leg! Mutatja, többre is vihet­nénk, ha hagynánk magunkat. Szegény Kalap, minden fradi­sok perecese! Ha megéri, most megint úgy szaladt vol­na körbe trikolort lobogtatva, mint amikor a brazilokat vertük el a Népstadionban. Az emberből olykor kitör a nem­zeti büszkeség. Persze, nem kell mindig zászlót lobogtat­ni. Csak örülni. Hagyjuk ma­gunkat most is, nem törődve a kekeckedőkkel, hogy tízen voltak, meg különben is... Tehetséges nép vagyunk, hisszük magunkról, de nem elégszer! Fábián István Szabadság idejére távolléti díj jár Változott az átlagkereset-számítás is Meg kell ismerkednünk a távol­léti díj fogalmával, amelyet ezentúl minden dolgozó a sza­badsága idejére kap. A megyei munkaügyi központ igazgató- helyettese, Kristóffyné Szász Etelka tájékoztat arról, mit je­lent, kikre vonatkozik ez a foga­lom és hogyan kell alkalmaznia a rendelkezést a munkáltatók­nak? — 1995. szeptember elsejé­től lépett életbe a távolléti díj. Korábban a kieső időkre a mun­kavállalókat átlagkereset illette meg. Arra törekedett a jogsza­bály, ha a munkavállaló a Mun­ka Törvénykönyve által elismert okból van távol (például szabad­ságon vagy állampolgári köte­lességét teljesíti) akkor ne járjon rosszabbul, mintha dolgozna. A hatályos Munka Törvényköny­ve szerinti átlagkereset kiszámí­tási módja alapján volt olyan munkavállaló, aki kedvezőbben járt akkor, ha nem dolgozott. Emiatt vezették be a távolléti díjat, amelyet a szabadságidő­re, az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésének idejére, közeli hozzátartozó halála esetén, kö­telező orvosi vizsgán való rész­vételre, munkaszüneti napokra fizetnek. Megmaradt az átlagke­reset is, ez általában kártérítési (Folytatása3. oldalon) Százezer csomós kézi perzsaszőnyeg a szentandrásiak vásári standján fotó: Fábián István BNV — kilencen a kilencvenkilencediken A jelenlét piacmegtartó erő Mindössze kilenc cég képviseli a Békés me­gyei színeket a 99. Budapesti Nemzetközi Vásáron, amely szeptember 8-án nyílt, és va­sárnap, 17-én zárja kapuit. Milyen az idei vásár, sikerült-e üzleteket kötni, s egyálta­lán: érdemes-e áldozni ilyen célra, hiszen nem olcsó mulatság egy vásáron, szakkiállí­táson részt venni? — Ezt kérdeztük tegnap a kilenc közül három Békés megyei kiállító­tól. (Cikkünk a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents