Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-14 / 216. szám

1995. szeptember 14., csütörtök KÖRKÉP Gránáttűz a követségre Szerda délután ismeretlen tettes gránátvetőből tüzet nyitott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének épületére. A támadás következtében a dip­lomáciai képviselet dolgozói közül senki sem sérült meg. Amikor a hatodik emelet ma­gasságában falba fúródott löve­dék felrobbant, a forgalmas körúton álló épület több ablaka kitört. Az első jelentések szerint a gránátot a közeli Novinszkij sugárútról, egy gépkocsiból lőt­ték ki. A vizsgálat eddigi ered­ményei ezzel szemben arról ta­núskodnak, hogy a körút másik oldaláról, a követséggel szem­ben lévő épület árkádja alól vet­ték célba a követséget, helyi idő szerint fél ötkor. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozói később megtalálták a helyszínen a fegyvert, egy Muha (légy) típusú orosz gyártmányú gránátvetőt, az el­követő által használt kesztyűt és maszkot. A támadás után ki­ürítették, majd a rendőrség kö­rülzárta az épületet. A vizsgálatot folytató FSZB munkatársait a nagykövetségi alkalmazottak nem engedték be a diplomáciai képviseletre. Á biztonsági szolgálat illeté­kese közölte: késedelem nélkül megerősítik a moszkvai ameri­kai nagykövetség, továbbá a szentpétervári, a jekatyerin- burgi és a vlagyivosztoki fő­konzulátusok őrzését. Budapest az Európa Tanácshoz fordul Vendégek a Vajdaságból „A magyar kormány kellő fi­gyelmet szentel gondjainknak és megfelelő lépéseket tesz, hogy megakadályozza a Vajda­ság etnikai összetételének erő­szakos megváltoztatását - mondta tegnap Budapesten, a Fiatáron Túli Magyarok Hivata­lában tartott sajtótájékoztatón Kasza József, szabadkai pol­gármester. Hét vajdasági település - Ada, Bácstopolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Sza­badka és Zenta - polgármestere tegnap Budapest vendége volt. A magyar ajkú tisztségviselő­ket fogadta Göncz Árpád ál­lamfő és Gál Zoltán, az Or­szággyűlés. elnöke. A sajtótájékoztatón Lábody László címzetes államtitkár, a hivatal elnöke adott áttekintést az eddigi kormányintézkedé­sekről, majd Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára méltatta a ma­gas szintű találkozók jelentősé­gét. Az államtitkár elmondta: a kormány arra készül, hogy az Európa Tanács legközelebbi tanácskozásán felhívja a fi­gyelmet a vajdasági magyarsá­got fenyegető veszélyekre. Ezekből többet ismertettek a polgármesterek. A 160 ezer krajinai menekültből ma 115 ezer tartózkodik a, Vajdaság­ban. Közülük tízezren a pol­gármesterek által képviselt, zömmel magyarlakta hét tele­pülésen. A betelepítések szer­vezett formában, gyakran erő­szakos módon folynak. Van olyan falu a Vajdaságban - hangzott el ahol már több a betelepült menekült, mint a magyar őslakos. D. G. Nicsak! Ki fecseg? Kémhisztéria a Buckingham-palotában A náci Németország kocsmái­ban mindenütt ott virított a pla­kát: „Der Feind hört mit”, vagyis az ellenség hosszú fülé­vel mindent lehallgat - jobb, ha mindenki tartja a száját. A tör­ténelem megismétlődik - mondják keserűen I xtndonban miután mindenütt, ahol a ki­rályi család alkalmazottai meg­fordulnak, megjelent a felirat: „Soha nem lehet tudni, ki hallja. Kérjük, tartsa titokban ön is a titkainkat!” A figyelmeztetés erős vissza­tetszést keltett. Különösen azok háborognak, akik az étkezések­nél az asztal körül sürgölődnek. Úgy érzik, őket vádolják azzal, hogy kifecsegik a leves vagy a tea felszolgálása közben hallott, nem a nyilvánosság számára szánt megjegyzéseket. „Egy­szerűen nem értem - jelentette ki egy magát érthetően megne­vezni nem kívánó palotapincér -, miéit ránk hárítják a felelős­séget a palotából kikerülő rém- és álhírek miatt? Amikor Ká­roly herceg és Camilla Parker Bowles nyíltan beszélnek a kapcsolatukról, Diana her­cegnő pedig elpanaszolja egész elrontott életét Andrew Mor- tonnak, aki sürgősen könyvet ír a sztoriból?! Ugyan mit tudhat­nánk mi ehhez hozzátenni?” A legelkeseredettebb udvari alkalmazottak már hideghábo­rús kémhisztériát emlegetnek. Családi pótlék: ingatlan, gépkocsi nem kizáró ok Tovább szelídül a Bokros-csomag Marad a táppénzjogosultság 25 napon belül is Egyes rendelkezések nem állták ki az alkotmányosság próbáját FOTÓ: feb/hajdu ANDRÁS Az Alkotmánybíróság szerdai ülésén kihirdetett határoza­taiban ismét megsemmisített, illetve több helyen pontosított olyan rendelkezéseket, amelyeket a gazdasági stabilizációs törvény, az úgynevezett Bokros-csomag tartalmazott. A határozat szerint nem alkot­mányellenes, ha az állam a csa­ládi pótlékot rászomltságtól te­szi függővé. Ugyanakkor al­kotmányossági követelmény, hogy a 10 millió forintot meg­haladó értékű ingatlan, illetve a kétmillió forintnál értékesebb személygépkocsi ne legyen ki­záró feltétele a családi pótlékra való jogosultságnak - ha a va­gyontárgy akár objektív, akár az érintett család életében be­töltő szerepéből eredő okból nem értékesíthető. Ugyancsak alkotmányos kö­vetelmény, hogy ha az ellátást igénylő személyek jövedelmi helyzetében végleges vagy tar­tós változás következett be, a A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Belügyminisztérium közös elő­terjesztése alapján 1996-ban egyelőre csak a nyári hónapok­ban szombaton és vasárnap, il­letve állami ünnepeken és munkaszüneti napokon, majd 1997-től már minden vasár- és ünnepnap érvényes lenne a családi' pótlék iránti kérelem benyújtásával ne kelljen hat hónapot várni, hanem az emlí­tett változás után azonnal le­gyen benyújtható. Az Alkot­mánybíróság alkotmányelle­nesnek minősítette azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a biztosított - beteg­sége esetén - csak 25 nap el­teltével igényelhet társada­lombiztosítási ellátást. Ez a jogszabály ellentétes a tulaj­don védelmének, illetve a szerzett jogok megőrzésének alkotmányos elveivel. A testület nem találta al­kotmánysértőnek, hogy egyes orvosi szolgáltatásokat - pél­dául a fogorvosi, a szanatóri­nagy teherautók pihenője. A kormány a tervezett intézke­déssel az utak immár elviselhe­tetlen hét végi túlterheltségét kívánja csökkenteni. A korláto­zási tilalom megszegőit ötven­ezer forintig terjedő pénzbírság sújtaná. A szomszédos országokban már bevezették a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók forgalmá­umi és a gyógyfürdői kezelést - kivettek a társadalombizto­sítás köréből, illetve a beteget a betegszállítás költségeihez való hozzájárulásra kötelez­ték. Az alaptörvénnyel ellenté­tes az a jogszabály, amely a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók - legke­vesebb - havi baleseti járulé­kalapját az adott év január 1- jén érvényes minimálbér őszt szegében határozta meg. Megsemmisítették azt a ren­delkezést is, amelynek alap­ján csak a végkielégítés fele illette volna meg azt a közal­kalmazottat, akinek jogviszo­nya azért szűnt meg, mert az intézmény fenntartói jogát nem állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak adták át, s ő nem kívánt az új mun­káltatónál dolgozni. nak hét végi korlátozását. így azok szombaton és vasárnap igyekeztek Magyarországon tartózkodni, mintegy parkoló­hellyé nyilvánítva az országot. Az elgondolások szerint a határátkelőktől legfeljebb 30 kilométerre — őrzött és szociális létesítményekkel ellátott - par­kolóhelyeket alakítanak ki, és az országba belépett, illetve a kilépésre várakozó gépkocsik­nak a hét végeken itt kell majd tartózkodniuk. A parkolók kiépítését a kor­mány vállalkozói alapon kép­zeli el, de nem zárja ki az ön- kormányzatok részvételét sem a vállalkozásból. (lantos) A koalíciós együttműkö­dés normáival foglalkozó MSZP-SZDSZ munkabi­zottság három témakörben készít javaslatokat a Koalí­ciós Egyeztető Tanács és a két párt részére.„Konzultá- ciós kör” létrehozására, a személyi kérdések kezelé­sére vonatkozó szabályok megfogalmazására és a koa­líció nyilvánosság előtti „ügyetlen megjelenésének” megváltoztatására tesznek javaslatot. Magyar-ukrán energeti­kai kormányegyezmény előkészítéséről kezdődtek minisztériumi szintű tár­gyalások. A megállapodás­ban a felek rögzítik a hosz- szú távú energetikai együttműködés elveit. A Fidesz vezetői a rendőr­ség gondjaival ismerkedtek tegnap az Országos Rendőr­főkapitányságon tett látoga­tásuk során. Orbán Viktor szerint erős, határozott és a jogállam által korlátozott rendőrségre van szükség. Gond, hogy a fegyveres tes­tület vezetőinek nincs mód­juk a hosszú távú tervezésre. 600 millió dollárra növe­kedhet az év végéig a ma­gyar-szlovák árucsere. A tegnapi tárgyalásokon ma­gyar vállalatok versenyké­pes ajánlatot tettek egyebek közt energiatakarékos be­rendezések, valamint a vas­úti járműpark korszerűsíté­sére. Kedvező fogadtatás esetén a szállítás és a kivite­lezés egyaránt gyorsan va­lóra váltható. Az agykutatás utóbbi évti­zedekben elért eredményei­ről és gyakorlati alkalmazá­sukról számol be „Agyunk; titkai” címmel a televízió új hétrészes, szombaton kez­dődő ismeretterjesztő soro­zata. A nézők az agyi rend­ellenességek, működési za­varok miatt kialakuló pszi­chés betegségekkel, így a depresszióval, a pánikbe­tegséggel és a kényszerneu­rózissal ismerkedhetnek meg. Hazánkban több száz­ezer ember szenved ezekben a kórokban. Az egyházakat felkérték a művelődési tárca vezetői, hogy e hónap végéig ké­szítsenek végleges listát a még visszaigényelt ingat­lanokról és azok költségki­hatásáról. Az épületek sor­sának rendezése 2001-ig befejeződhet. A már eldön­tött ügyekről a tárca szin­tén e hónap végéig ad rész­letesen tájékoztatást az érintetteknek. Szombaton és vasárnap nemzetközi parkolóhely lett az ország Hét végén nálunk is kamionstop A kormány ma tárgyal a kamionok és a 7,5 tonnás össztö- megü tehergépkocsik hét végi közlekedésének tilalmáról. Várható tehát, hogy jövő évtől a nyári hét végeken viszonyla­gos béke költözik majd a hazai közutakra. A vasárnapi veze­tőknek már nem kell félniük a mellettük elszáguldó robusztus jármüvektől, és talán a hét végi balesetek aggasztóan megnö­vekedett száma is csökken valamelyest. Derűlátó a Salomon Brothers Csökkenő inflációt jósol Magyarországnak a Salomon Brothers. A nyár közepi, 31 száza­lékos tetőpontról az esztendő végéig várha­tóan 28 százalékra lanyhul a fogyasztói ter­mékek drágulásának üteme - áll a világ egyik vezető befektetési társaságának felmé­résében. Új Fórum a COCOM helyett A volt Varsói Szerződés több tagállama - köz­tük Magyarország - a hét elején csatlakozott a COCOM utódszervezetéhez. Az Új Fórum névre átkeresztelt intézmény a fejlett technoló­giák exportját ellenőrzi. Elhatárolódott az EU Bizottság Elhatárolódott az Európai Bizottság hivatalos képviselője Sir Leon Brittannek, a testület alel- nökének hétfői kijelentésétől. Sir Leon azt mondta, hogy a kelet-európai társult országokat megfigyelőként meg kellene hívni az Európai Unió jövőre kezdődő kormányközi értekezle­tére. A bizottság szóvivője kifejtette: ez csak az alelnök személyes véleménye. Késik a leszerelés A FÁK tagállamai a kijelölt időpontig nem tudják maradéktalanul végrehajtani az euró­pai hagyományos fegyveres erők maximális szintjét meghatározó CFE-szerződés előírá­sait - jelentették be Oroszország, Fehér­oroszország, Kazahsztán és Ukrajna képvise­lői kedden Minszkben. A négy ország főként gazdasági okokra hivatkozva hárította el le­szerelési kötelezettségeinek november 17-ei határidejét. Elhalasztott megbeszélés Elhalasztották Simon Peresz izraeli külügymi­niszter és Jasszer Arafat eredetileg szerdára, az egyiptomi Tábába kitűzött találkozóját. Nem tudták befejezni ugyanis azoknak a dokumen­tumoknak a megszövegezését, amelyeket az iz­raeli hadsereg hebroni jelenlétéről, a ciszjordá- niai vízellátás és az elektromos hálózat ellenőr­zéséről kell majd jóváhagyni. Kormány előtt a nyugdíjkorhatár emelése Obsit egységesen 62 éves kortól? Száz aktív keresőre öt éve még 57, tavaly már 60 nyugdíjas jutott. E kedvezőtlen jelenség egyik oka a munkanélküli­ség, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a demográfiai folyamatok hatását sem. Mintegy tíz év múlva lesz nyugdí­jas korú az '50-es években született nagy létszámú korosz­tály. Ahhoz, hogy az aktív keresők finanszírozni tudják a mindenkori nyugdíjasok járadékát, elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése. Tíz éven belül tehát le kell zá­rulnia a nyugdíjkorhatár-eme­lés átmeneti időszakának, és be kell vezetni a nők és a férfiak egységes, 62 évre emelt nyug­díjkorhatárát. Csak a jelenleg érvényes rendszer gyökeres át­alakításával oldható meg, hogy a csökkenő aktív lakosság befi­zetéseiből fedezni lehessen a nyugállományúak ellátását. Lapunk értesülése szerint a korhatár emeléséről és egy ru­galmas átmeneti konstrukció bevezetésének előkészítéséről ma tárgyal a kormány. Az elképzelések szerint 1997. január 1-jétől vezetnék be az új törvényi szabályozást. A női és a férfi nyugdíjkorhatár egységesen 62 év lenne. Ezt a nőknél fokozatosan emelve ve­zetnék be, a férfiaknál 1997. január 1-jétől az 1935-ben szü­letettek lennének jogosultak nyugdíjba vonulni. A nők esetében az 1997. ja­nuár 1-jétől bevezetendő szabá­lyozás alapján- az 1940-ben születettek 56. életévükben-az 1941-ben születettek 57. életévükben- az 1942-ben születettek 58. életévükben-az 1943-ban születettek 59. életévükben- az 1944-ben születettek 60. életévükben-az 1945-ben születettek 61. életévükben- az 1946-ban születettek 62. életévükben jogosultak az öregségi nyugdíjra. Az új rendszer 32 év szolgá­lati időt javasol. Az egységes nyugdíjkorhatár legkorábban 2008-ban lép érvénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents