Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-02-03 / 206. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 2-3„ szombat-vasárnap 4 Kiállítás. Tiszai József képzőművész alkotásaiból nyílik kamarakiállítás szeptember 6- án, szerdán délután négy órakor Szeghalmon, a Sárrét Tévé székhelyén (Szabadság tér 2/2.). A kiállítást dr. Pelcsinszki Bo- leszláv, a megyei közgyűlés al- elnöke nyitja meg. Tenyészszemle. A Nóni- usz Lótenyésztők Országos Egyesülete szeptember 2-án és 3-án tenyészszemlét tart Mezőhegyesen. A felvezetett állatok bírálatára ma, szombaton kerül sor. Vasárnap délelőtt 9 órakor a résztvevők megkoszorúzzák a hazai lótenyésztés két nagy egyéniségének, D’ Orsay Olivérnek és á közelmúltban elhunyt Csanádi Istvánnak a sírját. A szemle eredményhirdetésére várhatóan vasárnap 10 órai kezdettel kerül sor. Ötvenéves találkozó. A békéscsabai Polgári Leányiskola 1944—45-ben végzett A és B osztályos tanulói 50 éves találkozót tartanak szeptember 9-én, szombaton 9 órakor a.volt iskolában. Az osztálytalálkozó szervezői Suchné Berbekucz Julianna (telefon: 459-497) és Királyné Szpisják Ilona (telefon: 456- 234). Súlyos baleset. Békéscsabán, a Pásztor utcában tegnap délután egy kerékpáros hátulról elütött egy gyalogost, aki súlyosan megsérült. Gépkocsitűz. Gyulán tegnap reggel gépkocsitűzhöz riasztották a helyi tűzoltókat: a Budapest körúton kigyulladt egy autó. A tűz okát még vizsgálják. Tegnap délután Csanádapá- cára vonultak az orosházi, a mezőkovácsházi és a békéscsabai tűzoltók; a kaszaperi és a bánhe- gyesi út kereszteződésében kukoricatarló égett. Pár perccel később Dobozra riasztották a tűzoltókat. Itt a sarkadi út mentén tarlótüzet látott a bejelentő, aki a tűzoltókat riasztotta, ám a helyszínen kiderült, felügyelet mellett tarlóégetés történt. Feleslegesen vonultak ki tegnap Sarkadra is a gyulai tűzoltók, vaklárma volt a riasztás. „PÉLDA NÉLKÜL SEMMIT SEM LEHET HELYESEN TANÍTANI VAGY TANULNI.” (Columella) Egyelőre nem kotorják az Élővíz-csatornát Az árvízvédelmi feladatok az elsők Ősztől kotorják az Élővíz-csatorna békéscsabai szakaszát. — adtuk hírül többször is olvasóinknak. Tegnap sajtótájékoztatóra hívtak minket a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságra ezügyben, ám a hír mindannyiunkat váratlanul ért: a kotrás egyelőre elmarad. — Nemrégiben megyénkben járt Moldova György író, aki látva az Élővíz-csatorna állapotát, így nyilatkozott: ilyen mocskos víz sehol sincs az országban. Valóban, utoljára az ötvenes években kotorták ezt a szakaszt, azóta pedig a szennyvízcsatornákon keresztül évtizedes szenny rakódott le. Ezért próbálkoztunk a legkülönbözőbb pályázatok útján pénzt szerezni erre a munkára, ami tavasszal sikerült is.: 2,1 millió forintot kaptunk. — Ekkor terjedt el a hír, hogy a munkák hamarosan megkezdődnek... — kérdeztük dr. Goda Péter vízügyi igazgatót. — Szeptember 15. volt a munkák kezdetének határideje, az igazgatóság által alapított kft. gépei pedig képesek lettek volna a régi szeméttelep területére juttatni a kitermelt anyagot. Az utóbbi hetekben azonban rendkívül nyugtalanító jelenségekről értesültünk a töltések állapotát illetően. A nyári szárazság miatt a kezelésünkben lévő 340 kilométernyi árvízvédelmi töltésnek mintegy 80 kilométeres szakasza tragikus állapotba került. — Ez befolyásolja a munkák menetét? Egy korábbi medertisztítás alkalmával készült archív felvételünk Békéscsabán, a malom mögött — Az árvízvédelmi feladatok elsődlegesek, tehát kénytelenek voltunk néhány kevésbé fontos munkát leállítani, ezek között van sajnos az Élővíz-csatorna kotrása is. Reméljük azonban, hogy ez csak egy ideiglenes állapot... — Ezek szerint van még remény? — Folyamatosan tárgyalunk a minisztériummal, és mindent megteszünk, hogy legalább az ehhez a munkához hiányzó kétmillió forintot megkaphassuk. Ha ez november elsejéig sikerül, még ebben az évben megkezdjük a kotrást. Antal Gyöngyi MÍG—29-esek harckészültségi szolgálatra készen Harckészültségi szolgálatba helyezték tegnap Kecskeméten a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezrednél a MIG- 29-es vadászgépeket. A kitüntetések átadásával és előléptetésekkel kísért ünnepségen részt vett Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Az általa kiadott parancs ismertetése myomán a jelenlévő civilek és újságírók számára is egyértelművé vált: a harckészültségi szolgálatba helyezés lényegében katonai fogalom, a polgári lakosság számára semmilyen aggodalomra, riadalomra nem ad okot. Azt jelenti: az orosz államadósság fejében 1993-ban hazánkba került MIG-29-es harcászati repülőgépek most már teljes értékűen képesek megvédeni hazánk légterét. A kecskeméti repülőtéren ugyanis befejeződött az a felkészítési időszak, amelynek során először külföldön, majd itthon immár az ezred teljes — mind a műszaki, mind a hajózó — állománya elsajátította a MÍG—29-esek üzemeltetéséhez szükséges összes ismereteket. Keleti György, honvédelmi miniszter köszönetét fejezte ki a kecskeméti repülőezred hivatásos állományának az áldozatos munkáért. Kiemelte a kecskeméti pilóták, műszakiak személyes bátorságát és felelősségteljes munkáját. Azokat az erőfeszítéseket amelynek során, az Oroszországban annak idején csak alapkiképzést kapott személyek, egymást segítve, tudásukat átadva folyamatosan igyekeztek az új tapasztalatok megszerzésre. Énnek köszönhetően lett erősebb légierőnk, és ez által az egész magyar honvédség védelmi képessége. A MIG-29-esek hadrafoghatósága nemcsak azért figyelemre méltó előrelépés, mert a honvédségen belül az utóbbi tíz év legnagyobb fejlesztése történt meg, hanem a tőlünk délre, a határaink közelében dúló fegyveres összecsapások szempontjából is. Keleti György leszögezte: nem kívánunk és nem is fogunk belekeveredni ebbe a háborús konfliktusba. Diplomáciai úton, illetve egyéb megfelelő csatornákon mindkét harcoló fél tudomására hoztuk: nem en- * gedjük, és minden eszközzel meg fogjuk akadályozni, hogy akár hazánk szárazföldjét, akár légterét bármilyen attrocitás érje — hangsúlyozta. Kilencvenöt év után ismét tanévnyitó iskolaátadással Búcsú a füstös tantermektől (Folytatás az 1. oldalról) A dobozi gyerekek sokfelé szereztek már dicsőséget—középiskolákban, főiskolákon — a falunak, pedig olajos padlójú, füstös tantermekben tanultak, és mindennap csatát kellett vívniuk a jobb helyzetű városi társaikkal —- hallhatták a jelenlévők Váradi Mihálynétól, aki arra kérte a tanulókat és pedagógustársait, hogy ezután is olyan példás légkört teremtsenek, amilyenben eddig tanultak, dolgoztak. Kuncze Gábor ünnepi beszédében megerősítette, hogy helyesnek bizonyult a céltámogatási rendszer létrehozása, hiszen ezáltal helyi ötletek megvalósítását segíthetik, és soksok helyi energiát is felszabadíthatnak. így oldódott meg a teljes ivóvíz-hálózat, vagy a szennyvízcsatorna kiépítése. Az iskolaavatást az oktatás jövőjének szimbólumaként említette a miniszter. Hangsúlyozta, az oktatás olyan terület, amelyet viták kísérnek, ahol mindig voltak nehézségek, mégis szép emlékeket őriznek az iskoláikról a szülők, a gyerekek, és természetesen a pedagógusok is, akik lelkiismeretesen járják végig ezt a nehéz pályát. Végül kifejezte bizakodását, mely szerint az oktatásnak kell, hogy jövője legyen, az országnak szüksége van arra, hogy a diákok egyre nagyobb tudással lépjenek az életbe. Beszéde után a miniszter színes televíziót ajándékozott az iskolának. Dr. Bodzás Júlia, a kivitelező Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. vezérigazgatója különleges adománnyal lepte meg az iskolát. A tegnapi napon 100 ezer forintos alappal olyan alapítványt hoztak létre, amelynek segítségével ösztöndíjat, támogatást adományozhatnak az iskolában tanuló tehetséges gyerekek továbbtanulásának segítésére. Az alapítványhoz további cégek, vállalkozók, magánszemélyek is csatlakozhatnak. Az ünnepség végén a miniszter szalagátvágással avatta fel az iskolát és kíséretével együtt megtekintette az új iskolát. László Erzsébet Romániában visszatáncol a centralizáció? (Folytatás az 1. oldalról) — Teljesen nyilvánvaló az állam „megyei intézményeinek”, a prefektúráknak az erősödő nyomása, jogaik kiszélesítése. Ä munkánkat meglehetősen nehezíti, hogy szinte minden, általunk hozott határozatot — ha kell, ha nem — megtámadnak, s ez az élet minden területén érezhető. A prefektúrák izmosodása a centralizáció visszatáncolásá- nak a veszélyével jár. Magam liberális gondolkodású közéleti ember vagyok, s talán még érzékenyebben reagálok a demokrácia megingására. Nagyon kevés a lehetőségünk, kicsi lázadásokkal próbálunk a hatalommal szembeszegülni — leginkább a sajtón keresztül —, de sajnos kevés visszhanggal. É. E. Többletmillók a herényi költségvetésben A város költségvetése volt a fő téma Mezőberény képviselő- testületének tegnapi, pénteki ülésén. A városatyák egy igen részletes és vaskos anyagot kaptak kézhez, melyből kiderült: az eredeti 548 millió 77 ezer forintos költségvetés 586 millió 665 ezer forintra módosul. A növekedés a különféle területeken bekövetkezett változásokból, így a központi állami támogatások emelkedéséből, az intézmények pénzbevételeiből és a ’94—es pénzmaradványokból együttesen adódott, melyet beépítettek a költségvetésbe. A testület áttekintette a város költségvetésének féléves mérlegét, a költségvetés időarányos teljesülését is. A tervezett bevételek 59,8 százaléka folyt be, a kiadások az éves összegnek 53,1 százalékában valósultak meg. A beruházások közül eddig egyebek között elkészült a szociális otthon, az 1. számú iskola tornaterme, új egészségügyi műszereket helyeztek üzembe, gázvezeték épült, s folyamatban van a kerékpárút újabb szakaszának megvalósulása. A tartalékalapra több mint 15 millió forint folyt be ingatlanok értékesítéséből és egyéb forrásokból. A képviselő-testület döntött az óvodavezetői pályázatról, javaslatot hallgatott meg a hónap közepén megszűnő GYISZK hasznosításáról, majd bejelentésekkel zárta ülését Mezőberény önkormányzata. — sz— Jó, hogy nem dobták el a régit? Gyermekekre leselkedő veszélyek Akárcsak mindenki más az írott és elektronikus sajtó világában, mi is igyekeztünk közhírré tenni: szeptember elsejétől a rendőrség, a tűzoltóság, a határőrség és a polgári védelem tagjait új igazolvánnyal látták el. Tegnap meglepve hallottuk, hogy mégsem minden érintett szervezet dolgozói rendelkeznek vele. Paku József határőr alezredes, az Orosházi Határőr Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy eddig még nem érkeztek meg hozzájuk az igazolványok, s ha 5-e körül vagy azután megkapják, valamennyi időt igénybe vesz majd a szétosztásuk is. Jenei Imre polgári védelmi őrnagy, megyei parancsnokhelyettes ugyancsak arról tudott tájékoztatni bennünket, hogy ők sem jutottak hozzá az igazolványokhoz. A megyei tűzoltó-parancsnokságtól kapott információink szerint a teljes állomány úgy egy hónapja „bevonult” a rendőrségre az igazolvány készítéséhez szükséges fotózás és egyebek céljából, azóta azonban semmit sem hallottak az ügyről. Tudomásuk szerint az országban két olyan gép van, amely ezeket az okmányokat készíti. Nem hivatalosan úgy tudják, hogy szeptember 15-e után vehetik kézbe az új igazolványokat. * A Belügyminisztérium félreérthetetlenül és mind a négy szervezetre nézve szeptember elsejét jelölte meg a igazolványok bevezetésének dátumaként. A laikusok (is) arra gondolnak ilyenkor: e perctől csak az új igazolványok érvényesek. Az országos méretű propaganda egyértelmű helyzetet teremtett: aki nem az új igazolványt mutatja fel, az hamis. A dolog nyilván a rosszul kivitelezett akció „el- követó'inek” lelkén szárad. Ám a „béke” helyreálltáig mi legyen? A megkérdezett szervek képviselői valamennyien hangsúlyozták: a régi igazolványaik visszavonásukig érvényesek, tehát, ha munkatársaik ezekkel igazolják magukat, jogszerűen teszik. A.Gy.—K.A.J. Fegyőrök felelősségrevonása Három személyt vontak felelősségre a rabszállító autóbuszból 1995. július 24-én megszökött foglyok ügyében. A gépjármű vezetője által az üldözés során alkalmazott fegyverhasználat jogosságát büntetőeljárás keretében vizsgálja a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Kéry Lajos büntetés-végrehajtási főtörzsőrmestert, a szállítmány parancsnokát az igazságügy-miniszter fegyelmi úton nyugállományba helyezte. Szabó Zsolt büntetés-végrehajtási törzsőrmestert, szállító őrt rendfokozatban visszavetés fenyítéssel sújtotta a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. A Veszprém Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet szolgálatos őrparancsnokát pénzbírsággal sújtották. A közelmúltban családi tragédiákat okozó vonatdobálások hatására megkérdeztük a mezőhe- gyesi rendőrőrs parancsnokát, hogy helybeli gyermekkornak milyen veszélyhelyzeteket szoktak előidézni. — Augusztusban Bihari László, az erdészet vezetője és munkatársa, Németh Béla tüzet észlelt a lóversenypálya, illetve az erdő közvetlen közelében; egy száraz fenyőgallyhalom égett — kezdte válaszát Sápszki András őrnagy. — A két férfi a gépkocsiban lévő poroltóval elfojtotta a tüzet. Csak helytállásukon és a véletlenen múlott, hogy a több hektáros erdő nem vált a lángok martalékává. A gyújtogatok gyermekkornak voltak. Meghallgatásuk során sem érzékelték cselekményük súlyát, tettüket „szórakozásnak” tekintették. A gyufát a Ménesbirtok Rt. vadászházában találták, ahová betörés útján jutottak. Ezt követően meggyújtották az erdészház szúnyoghálóját, itt is a szerencsén múlott, hogy a faépület nem kapott lángra... Valamivel korábban Omezőhegyesen leégett egy sorház tetőszerkezete, feltételezhetően tüzeskedő gyermekek voltak az elkövetők. — Megakadályozhatok az ilyen esetek? —Ez elsősorban a szülőkön, a szülői házon múlik: nevelés, féltés-óvás, felügyelet és számonkérés kérdése. Ä „tüzeskedésen” kívül Mezőhegyesen nagy veszélyt jelentenek a határban lévő mélyvizű öntözőcsatomák is. Igen gyakran látunk felügyelet nélkül még 3-4 éves gyermekeket is a csatomapartokon.
