Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-02-03 / 206. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 2-3„ szombat-vasárnap 4 Kiállítás. Tiszai József kép­zőművész alkotásaiból nyílik kamarakiállítás szeptember 6- án, szerdán délután négy órakor Szeghalmon, a Sárrét Tévé székhelyén (Szabadság tér 2/2.). A kiállítást dr. Pelcsinszki Bo- leszláv, a megyei közgyűlés al- elnöke nyitja meg. Tenyészszemle. A Nóni- usz Lótenyésztők Országos Egyesülete szeptember 2-án és 3-án tenyészszemlét tart Mező­hegyesen. A felvezetett állatok bírálatára ma, szombaton kerül sor. Vasárnap délelőtt 9 órakor a résztvevők megkoszorúzzák a hazai lótenyésztés két nagy egyéniségének, D’ Orsay Oli­vérnek és á közelmúltban el­hunyt Csanádi Istvánnak a sír­ját. A szemle eredményhirdeté­sére várhatóan vasárnap 10 órai kezdettel kerül sor. Ötvenéves találkozó. A békéscsabai Polgári Leányisko­la 1944—45-ben végzett A és B osztályos tanulói 50 éves talál­kozót tartanak szeptember 9-én, szombaton 9 órakor a.volt isko­lában. Az osztálytalálkozó szer­vezői Suchné Berbekucz Julian­na (telefon: 459-497) és Király­né Szpisják Ilona (telefon: 456- 234). Súlyos baleset. Békéscsa­bán, a Pásztor utcában tegnap délután egy kerékpáros hátulról elütött egy gyalogost, aki súlyo­san megsérült. Gépkocsitűz. Gyulán teg­nap reggel gépkocsitűzhöz ri­asztották a helyi tűzoltókat: a Budapest körúton kigyulladt egy autó. A tűz okát még vizs­gálják. Tegnap délután Csanádapá- cára vonultak az orosházi, a me­zőkovácsházi és a békéscsabai tűzoltók; a kaszaperi és a bánhe- gyesi út kereszteződésében ku­koricatarló égett. Pár perccel ké­sőbb Dobozra riasztották a tűzoltókat. Itt a sarkadi út men­tén tarlótüzet látott a bejelentő, aki a tűzoltókat riasztotta, ám a helyszínen kiderült, felügyelet mellett tarlóégetés történt. Feleslegesen vonultak ki teg­nap Sarkadra is a gyulai tűz­oltók, vaklárma volt a riasztás. „PÉLDA NÉLKÜL SEMMIT SEM LEHET HELYESEN TANÍTANI VAGY TANULNI.” (Columella) Egyelőre nem kotorják az Élővíz-csatornát Az árvízvédelmi feladatok az elsők Ősztől kotorják az Élővíz-csa­torna békéscsabai szakaszát. — adtuk hírül többször is olva­sóinknak. Tegnap sajtótájé­koztatóra hívtak minket a Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgató­ságra ezügyben, ám a hír min­dannyiunkat váratlanul ért: a kotrás egyelőre elmarad. — Nemrégiben megyénk­ben járt Moldova György író, aki látva az Élővíz-csatorna ál­lapotát, így nyilatkozott: ilyen mocskos víz sehol sincs az or­szágban. Valóban, utoljára az ötvenes években kotorták ezt a szakaszt, azóta pedig a szennyvízcsatornákon ke­resztül évtizedes szenny rakó­dott le. Ezért próbálkoztunk a legkülönbözőbb pályázatok útján pénzt szerezni erre a munkára, ami tavasszal si­került is.: 2,1 millió forintot kaptunk. — Ekkor terjedt el a hír, hogy a munkák hamarosan megkezdődnek... — kérdeztük dr. Goda Péter vízügyi igaz­gatót. — Szeptember 15. volt a munkák kezdetének határide­je, az igazgatóság által alapí­tott kft. gépei pedig képesek lettek volna a régi szeméttelep területére juttatni a kitermelt anyagot. Az utóbbi hetekben azonban rendkívül nyugtalaní­tó jelenségekről értesültünk a töltések állapotát illetően. A nyári szárazság miatt a keze­lésünkben lévő 340 kilométer­nyi árvízvédelmi töltésnek mintegy 80 kilométeres szaka­sza tragikus állapotba került. — Ez befolyásolja a mun­kák menetét? Egy korábbi medertisztítás alkalmával készült archív felvételünk Békéscsabán, a malom mögött — Az árvízvédelmi fela­datok elsődlegesek, tehát kénytelenek voltunk néhány kevésbé fontos munkát leállí­tani, ezek között van sajnos az Élővíz-csatorna kotrása is. Reméljük azonban, hogy ez csak egy ideiglenes állapot... — Ezek szerint van még remény? — Folyamatosan tárgya­lunk a minisztériummal, és mindent megteszünk, hogy legalább az ehhez a munkához hiányzó kétmillió forintot megkaphassuk. Ha ez novem­ber elsejéig sikerül, még eb­ben az évben megkezdjük a kotrást. Antal Gyöngyi MÍG—29-esek harckészültségi szolgálatra készen Harckészültségi szolgálatba helyezték tegnap Kecskeméten a Szentgyörgyi Dezső Harcá­szati Repülőezrednél a MIG- 29-es vadászgépeket. A kitün­tetések átadásával és előlépteté­sekkel kísért ünnepségen részt vett Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsno­ka. Az általa kiadott parancs is­mertetése myomán a jelenlévő civilek és újságírók számára is egyértelművé vált: a harc­készültségi szolgálatba helye­zés lényegében katonai foga­lom, a polgári lakosság számára semmilyen aggodalomra, ria­dalomra nem ad okot. Azt jelen­ti: az orosz államadósság fejé­ben 1993-ban hazánkba került MIG-29-es harcászati repülő­gépek most már teljes értékűen képesek megvédeni hazánk légterét. A kecskeméti repülő­téren ugyanis befejeződött az a felkészítési időszak, amelynek során először külföldön, majd itthon immár az ezred teljes — mind a műszaki, mind a hajózó — állománya elsajátította a MÍG—29-esek üzemeltetésé­hez szükséges összes ismerete­ket. Keleti György, honvédelmi miniszter köszönetét fejezte ki a kecskeméti repülőezred hiva­tásos állományának az áldoza­tos munkáért. Kiemelte a kecs­keméti pilóták, műszakiak sze­mélyes bátorságát és felelős­ségteljes munkáját. Azokat az erőfeszítéseket amelynek so­rán, az Oroszországban annak idején csak alapkiképzést ka­pott személyek, egymást segít­ve, tudásukat átadva folyama­tosan igyekeztek az új tapaszta­latok megszerzésre. Énnek kö­szönhetően lett erősebb légie­rőnk, és ez által az egész magyar honvédség védelmi képessége. A MIG-29-esek hadrafogható­sága nemcsak azért figyelemre méltó előrelépés, mert a hon­védségen belül az utóbbi tíz év legnagyobb fejlesztése történt meg, hanem a tőlünk délre, a határaink közelében dúló fegy­veres összecsapások szempont­jából is. Keleti György leszögezte: nem kívánunk és nem is fogunk belekeveredni ebbe a háborús konfliktusba. Diplomáciai úton, illetve egyéb megfelelő csatornákon mindkét harcoló fél tudomására hoztuk: nem en- * gedjük, és minden eszközzel meg fogjuk akadályozni, hogy akár hazánk szárazföldjét, akár légterét bármilyen attrocitás ér­je — hangsúlyozta. Kilencvenöt év után ismét tanévnyitó iskolaátadással Búcsú a füstös tantermektől (Folytatás az 1. oldalról) A dobozi gyerekek sokfelé szereztek már dicsőséget—kö­zépiskolákban, főiskolákon — a falunak, pedig olajos padlójú, füstös tantermekben tanultak, és mindennap csatát kellett vív­niuk a jobb helyzetű városi tár­saikkal —- hallhatták a jelenlé­vők Váradi Mihálynétól, aki ar­ra kérte a tanulókat és pedagó­gustársait, hogy ezután is olyan példás légkört teremtsenek, amilyenben eddig tanultak, dolgoztak. Kuncze Gábor ünnepi beszé­dében megerősítette, hogy he­lyesnek bizonyult a céltámoga­tási rendszer létrehozása, hi­szen ezáltal helyi ötletek meg­valósítását segíthetik, és sok­sok helyi energiát is felszaba­díthatnak. így oldódott meg a teljes ivóvíz-hálózat, vagy a szennyvízcsatorna kiépítése. Az iskolaavatást az oktatás jö­vőjének szimbólumaként emlí­tette a miniszter. Hangsúlyozta, az oktatás olyan terület, ame­lyet viták kísérnek, ahol mindig voltak nehézségek, mégis szép emlékeket őriznek az iskoláik­ról a szülők, a gyerekek, és ter­mészetesen a pedagógusok is, akik lelkiismeretesen járják vé­gig ezt a nehéz pályát. Végül kifejezte bizakodását, mely szerint az oktatásnak kell, hogy jövője legyen, az országnak szüksége van arra, hogy a diá­kok egyre nagyobb tudással lépjenek az életbe. Beszéde után a miniszter szí­nes televíziót ajándékozott az iskolának. Dr. Bodzás Júlia, a kivitelező Békés Megyei Általános Építőipari és Vállal­kozási Rt. vezérigazgatója különleges adománnyal lepte meg az iskolát. A tegnapi napon 100 ezer forintos alappal olyan alapítványt hoztak létre, amely­nek segítségével ösztöndíjat, támogatást adományozhatnak az iskolában tanuló tehetséges gyerekek továbbtanulásának segítésére. Az alapítványhoz további cégek, vállalkozók, magánszemélyek is csatlakoz­hatnak. Az ünnepség végén a mi­niszter szalagátvágással avatta fel az iskolát és kíséretével együtt megtekintette az új isko­lát. László Erzsébet Romániában visszatáncol a centralizáció? (Folytatás az 1. oldalról) — Teljesen nyilvánvaló az állam „megyei intézményei­nek”, a prefektúráknak az erősö­dő nyomása, jogaik kiszélesíté­se. Ä munkánkat meglehetősen nehezíti, hogy szinte minden, ál­talunk hozott határozatot — ha kell, ha nem — megtámadnak, s ez az élet minden területén érez­hető. A prefektúrák izmosodása a centralizáció visszatáncolásá- nak a veszélyével jár. Magam liberális gondolkodású közéleti ember vagyok, s talán még érzé­kenyebben reagálok a demokrá­cia megingására. Nagyon kevés a lehetőségünk, kicsi lázadások­kal próbálunk a hatalommal szembeszegülni — leginkább a sajtón keresztül —, de sajnos kevés visszhanggal. É. E. Többletmillók a herényi költségvetésben A város költségvetése volt a fő téma Mezőberény képviselő- testületének tegnapi, pénteki ülésén. A városatyák egy igen részletes és vaskos anyagot kap­tak kézhez, melyből kiderült: az eredeti 548 millió 77 ezer forin­tos költségvetés 586 millió 665 ezer forintra módosul. A növekedés a különféle területeken bekövetkezett válto­zásokból, így a központi állami támogatások emelkedéséből, az intézmények pénzbevételeiből és a ’94—es pénzmaradványokból együttesen adódott, melyet beé­pítettek a költségvetésbe. A testület áttekintette a város költ­ségvetésének féléves mérlegét, a költségvetés időarányos tel­jesülését is. A tervezett bevételek 59,8 százaléka folyt be, a kiadá­sok az éves összegnek 53,1 száza­lékában valósultak meg. A beru­házások közül eddig egyebek kö­zött elkészült a szociális otthon, az 1. számú iskola tornaterme, új egészségügyi műszereket he­lyeztek üzembe, gázvezeték épült, s folyamatban van a kerék­párút újabb szakaszának megva­lósulása. A tartalékalapra több mint 15 millió forint folyt be in­gatlanok értékesítéséből és egyéb forrásokból. A képviselő-testület döntött az óvodavezetői pályázatról, ja­vaslatot hallgatott meg a hónap közepén megszűnő GYISZK hasznosításáról, majd bejelenté­sekkel zárta ülését Mezőberény önkormányzata. — sz— Jó, hogy nem dobták el a régit? Gyermekekre leselkedő veszélyek Akárcsak mindenki más az írott és elektronikus sajtó világában, mi is igyekeztünk közhírré ten­ni: szeptember elsejétől a rend­őrség, a tűzoltóság, a határőr­ség és a polgári védelem tagjait új igazolvánnyal látták el. Teg­nap meglepve hallottuk, hogy mégsem minden érintett szer­vezet dolgozói rendelkeznek vele. Paku József határőr alezre­des, az Orosházi Határőr Igaz­gatóság igazgatóhelyettese el­mondta, hogy eddig még nem érkeztek meg hozzájuk az iga­zolványok, s ha 5-e körül vagy azután megkapják, valamennyi időt igénybe vesz majd a szét­osztásuk is. Jenei Imre polgári védelmi őrnagy, megyei pa­rancsnokhelyettes ugyancsak arról tudott tájékoztatni bennünket, hogy ők sem jutot­tak hozzá az igazolványok­hoz. A megyei tűzoltó-parancs­nokságtól kapott információink szerint a teljes állomány úgy egy hónapja „bevonult” a rend­őrségre az igazolvány készíté­séhez szükséges fotózás és egyebek céljából, azóta azon­ban semmit sem hallottak az ügyről. Tudomásuk szerint az országban két olyan gép van, amely ezeket az okmányokat készíti. Nem hivatalosan úgy tudják, hogy szeptember 15-e után vehetik kézbe az új igazol­ványokat. * A Belügyminisztérium félre­érthetetlenül és mind a négy szervezetre nézve szeptember elsejét jelölte meg a igazolvá­nyok bevezetésének dátuma­ként. A laikusok (is) arra gon­dolnak ilyenkor: e perctől csak az új igazolványok érvé­nyesek. Az országos méretű propaganda egyértelmű hely­zetet teremtett: aki nem az új igazolványt mutatja fel, az hamis. A dolog nyilván a rosszul kivitelezett akció „el- követó'inek” lelkén szárad. Ám a „béke” helyreálltáig mi legyen? A megkérdezett szer­vek képviselői valamennyien hangsúlyozták: a régi igazol­ványaik visszavonásukig ér­vényesek, tehát, ha munka­társaik ezekkel igazolják ma­gukat, jogszerűen teszik. A.Gy.—K.A.J. Fegyőrök felelősségrevonása Három személyt vontak felelős­ségre a rabszállító autóbuszból 1995. július 24-én megszökött foglyok ügyében. A gépjármű vezetője által az üldözés során alkalmazott fegyverhasználat jogosságát büntetőeljárás kere­tében vizsgálja a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Kéry Lajos büntetés-végrehaj­tási főtörzsőrmestert, a szállít­mány parancsnokát az igaz­ságügy-miniszter fegyelmi úton nyugállományba helyezte. Sza­bó Zsolt büntetés-végrehajtási törzsőrmestert, szállító őrt rend­fokozatban visszavetés fenyí­téssel sújtotta a büntetés-végre­hajtás országos parancsnoka. A Veszprém Megyei Büntetés­végrehajtási Intézet szolgálatos őrparancsnokát pénzbírsággal sújtották. A közelmúltban családi tragédiá­kat okozó vonatdobálások hatá­sára megkérdeztük a mezőhe- gyesi rendőrőrs parancsnokát, hogy helybeli gyermekkornak milyen veszélyhelyzeteket szok­tak előidézni. — Augusztusban Bihari László, az erdészet vezetője és munkatársa, Németh Béla tüzet észlelt a lóversenypálya, illetve az erdő közvetlen közelében; egy száraz fenyőgallyhalom égett — kezdte válaszát Sápszki András őrnagy. — A két férfi a gépkocsiban lévő poroltóval el­fojtotta a tüzet. Csak helytállá­sukon és a véletlenen múlott, hogy a több hektáros erdő nem vált a lángok martalékává. A gyújtogatok gyermekkornak voltak. Meghallgatásuk során sem érzékelték cselekményük súlyát, tettüket „szórakozás­nak” tekintették. A gyufát a Mé­nesbirtok Rt. vadászházában ta­lálták, ahová betörés útján jutot­tak. Ezt követően meggyújtot­ták az erdészház szúnyogháló­ját, itt is a szerencsén múlott, hogy a faépület nem kapott láng­ra... Valamivel korábban Omezőhegyesen leégett egy sorház tetőszerkezete, feltéte­lezhetően tüzeskedő gyermekek voltak az elkövetők. — Megakadályozhatok az ilyen esetek? —Ez elsősorban a szülőkön, a szülői házon múlik: nevelés, fél­tés-óvás, felügyelet és számon­kérés kérdése. Ä „tüzeskedésen” kívül Mezőhegyesen nagy ve­szélyt jelentenek a határban lévő mélyvizű öntözőcsatomák is. Igen gyakran látunk felügyelet nélkül még 3-4 éves gyermekeket is a csatomapartokon.

Next

/
Thumbnails
Contents