Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
ipKÉS MEGYEI HlRIAPBeiktatás. Orosházán az eddig egyházi tulajdonú Hajnal Óvoda szeptember elsejétől az evangélikus egyház kezelésébe került. A dolgozók — 14 óvónő és gondozó — ünnepélyes beiktatása a vasárnap délelőtti istentiszteleten történt meg az evangélikus templomban. Egyeztetés. A békéscsabai oktatási koncepciót vitatják meg szeptember 13-án, ma délután fél háromkor a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskolában. Dávid Ferenc igazgatótól megtudtuk, hogy az iskolára vonatkozó rész egyeztetésére meghívták Sisák Péter alpolgármestert, Velkey Gábort, az oktatási bizottság elnökét és Tuskáné Papp Erzsébetet, az oktatási iroda vezetőjét. Ügyfélfogadási rend. A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának tájékoztatása szerint a jövedéki osztály ügyfélfogadási rendje 1995. szeptember 12-étől az alábbiak szerint módosult: hétfőn: 8—16; kedden: 12-— 16 óráig; szerdán: az ügyfél- fogadás szünetel; csütörtökön: 8—16 és pénteken: 12—16 óráig. *■ Fogadóóra. Szöllősi Istvánná országgyűlési képviselő a választókörzetében fogadóórát tart az alábbi helyeken és időpontokban: Kondoroson, a polgármesteri hivatalban szeptember 15- én, pénteken 12.00—13.30 óráig, Békésszentandráson, a polgármesteri hivatalban szeptember 15-én, pénteken 16.00—17.30 óráig. Siker Komáromban. A hét végén a Békéscsabai Szlovák Szervezet szervezésében utazott el Komáromba a Békéscsabai Vasutas Zenekar és a MÁV-kollégium majorettjei. A kétnapos fúvószenekari találkozón nagy sikerrel, több ezer ember előtt szerepeltek megyénk küldöttei: szombati két fellépésük után fogadta őket és emlékserleget adott át nekik Komárom alpolgármestere, Stubuntek Ladislav. Vasárnap a helyi evangélikus templom előtt Vladislav Danko lelkész az egyház nevében köszöntötte a csoportot, akik rövid városnézés és a híres vár megtekintése után indultak vissza Békéscsabára. „EGÉSZEN CSAK AZ SZABAD, KI MAGA FELETT EGÉSZEN URALKODIK.” (Eötvös József) MEGYEIKÖRKÉP Munkában a Vöröskereszt Újkígyóson Újkígyós a véradás terén évek óta a megye élenjáró települése. Az évente háromszor rendezett véradáson rendszeresen több mint százan jelennek meg: így volt ez tegnap is. Este ünnepélyes keretek között köszöntötték azokat a véradókat, akik a jók között is élenjárnak: tizedszer, huszadszor, harmincadszor, vagy még többször adtak vért. Több mint ötve- nen részesülhettek ezért jutalomban. Közülük érdemes kiemelni annak a két embernek a nevét, aki már századszor nyújtotta karját véradásra: Bacsa Istvánná és Bondár János. Ugyanezen az ünnepségen négyen vehették át az Újkígyóson egykor hagyománnyá vált, ám ma már lassan elfeledett „Tiszta udvar, rendes Rendszeresen több százan vesznek részt a véradásokon FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ház” táblácskát. Érdekesség, hogy mind a négy épület a Hosszú utcában van: Borbély György, Kárpáti János, Tóth András és Kesjár János portája nyerte el leginkább a vöröskeresztes bizottság tetszését. Antal Gyöngyi Ajándéktelefon a távhívásba be nem kötött településeknek Elindul a Westel Expressz (Folytatás az 1. oldalról) konkurenciát, erre számtalan jó példát említhetnénk az országban. A sajtótájékoztatót követően a PR-igazgató lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Westel a távhívással el nem érhető kistelepülésekre kész nyilvános telefonfülkéket telepíteni. Az ország több helyén működik már ilyen, a Westel hálózatára kötött állomás, amely közönséges telefonkártyával és A földi hálózat kiépítése elkerülhetetlen MATÁV-tarifával működik. Azt is megtudtuk, hogy az ön- kormányzatoknak a nyilvános telefonok telepítése egy fillérjükbe sem kerül. Ha jelzik igényüket a Westel felé, a cég heteken belül szállítja és beköti a fülkéket, illetve a hívókártyás telefonokat. Juhász Judit szerint a Westel akciója a hátrányos kistelepülések iránti gesztusból és jól felfogott üzleti érdekükből táplálkozik. A. Gy. Jövedelempótló támogatás helyett közmunka (Folytatás az I. oldalról) foglalkoztatás-politikai változtatásokat. A munkanélküli járadékosok 8775-en vannak (átlagellátásuk fejenként 8500 forint havonta), a pályakezdők 3357- en (6720 forint), a jövedelem- pótló támogatásban részesülők 11 ezer 923-an. A munkaügyi központban nem nyilvántartott, ott nem jelentkezett munka- nélküliek legalább 20 százalékkal többen vannak a regisztráltaknál. A jövedelempótló támogatásban részesülőket (a jogosultság feltétele a szociális helyzet) új rendelkezés készteti majd munkára. Ugyanis 1996. szeptember 30-áig igazolniuk kell 90 napos munkaviszonyt akár köz-, akár bármilyen más munkában. Csak ebben az esetben lesznek ugyanis jogosultak további két év jövedelempótló támogatásra. Közülük már2500-an kimerítették a két évre adható támogatás lehetőségét, ez év végéig 2000 embernek, jövő júniusig 3000- nek jár le ajogosultága. Mintegy húsz százalékuk feltehetően nem működik majd együtt a munkaügyi szervekkel és ezért ebből az ellátási formából is kizárják magukat. A súlyos kérdés az, hogy aki semmilyen munka- nélküli vagy szociális ellátásban nem részesül, miből él (nem mintha a 6700 forintból családot tartani, élni lehetne)? Sajnálatos igazság, hogy a legtartósabb és legképzetlenebb munkanélküliek tengenek-lengenek, nem szívesen működnek együtt a munkaüggyel, a közmunkával szemben is passzívak. A megyei munkaügyi központ éppen a közmunka lehetőségének biztosítására kapott 157 millió forintot, hogy az ön- kormányzatokkal összefogva munkát biztosítsanak az embereknek. Már eddig is 1500-an dolgoznak a jövedelempótlósok közül közmunkán. Kommunális területen, de szociális, oktatási, egészségügyi munkakörökben is foglalkoztatható közmunkás. Vésztőn például 100, Füzesgyarmaton 80, Dombegyházon 120, Kevermesen 150, Nagykamaráson 80, Mezőkovácsházán 70 ember dolgozik ilyen minőségben. Ha összehasonlítjuk a jövedelempótló támogatás alacsony összegével a keresetüket, még ha minimálbért kapnak (mintegy 12 ezer forint), akkor is több pénzzel gazdálkodhatnak és mindenki számára hasznos munkát végeznek. Augusztus 19-étől szigorodtak a külföldiek munkavállalásának engedélyezési szabályai. Mindenféle munkaviszonyra, kirendelésre, betanító képzésre is szükséges engedélyt kérni a munkaügyi központtól. Akkor engedélyezik, ha a munkáltató 60 nappal korábban már bejelentette az igényét és nem tudtak számára megfelelő képzettséggel rendelkező, kiközvetíthető magyar munkaerőt ajánlani. Bizonyos könnyítések érvényesülnek a vegyes, külföldi- magyar tulajdonú gazdasági társaságok esetében. Nem kell munkavállalási engedély külföldi egyházi személyek foglalkoztatásához, építőtáborokban vagy a befogadóállomáson való munkához. Bede Zsóka 1995. szeptember 13., szerda Kedves Olvasóink! Az újságnyomó papír árának háromszorosára emelkedése miatt — amely az elmúlt másfél évben következett be —, valamint a folyamatos forintleértékelés következtében 1995. október 1 -jétől kénytelenek vagyunk emelni a Békés Megyei Hírlap árát. Mostanáig birkóztunk az árral, kerestük a kivezető utat. A belső átszervezések, költségcsökkentő intézkedések után már nincs más választásunk, meg kell tennünk ezt a lépést. Lapunk példányonkénti ára 29 forintra, előfizetői díja pedig havi 595 forintra — negyedévre 1725 forintra — emelkedik. (Mindegyik ár 12 százalék áfát tartalmaz!) Aki az új áron előfizet a lapra, még mindig jobban jár, mint amikor eddig naponta 23,50-ért vette a lapot. S ha vigasztalásul nem is, de igazolásul felhozhatjuk, hogy az országos napilapok árai, előfizetői díjai — a gazdasági helyzet hatására — mára szintén jelentős mértékben emelkedtek. (Nemzeti Sport 900, Magyar Hírlap 890, Blikk 860, Kurír 814, Népszabadság 599 forintért fizethető elő havonta.) Mi holnap, holnapután és a jövőben is szeretnénk reggeli kávéjuk mellé naponta odatenni megszokott, kedvelt lapjukat. Előfizetőink továbbra is a reggeli órákban, az áruspéldányoknál lényegesen kedvezőbb áron kapják kézhez a Békés Megyei Hírlapot. Októbertől pedig kezdődik nagy őszi nyereménygálánk, mely sokféle nyerési lehetőséget kínál hűséges előfizetőinknek és valamennyi olvasónknak. Erről már mai számunkban részletesen olvashatnak. Megértésüket köszönjük, s reméljük továbbra is előfizetőink, olvasóink között tisztelhetjük Önöket. Dr. Tóth Miklós ügyvezető' igazgató Drága a műtrágya, költséges a szántás Koraőszi gondok a határban (Folytatás az 1. oldalról) száz év 10 legrosszabb éve közé tartozik, az augusztus pedig a legrosszabb 5 között szerepel. Ennek „köszönhetően” augusztus elejére megváltozott az addig biztató kép a határban. A lucernások nem indultak újra, a kukorica 80 százaléka lesült, a cukorrépa csak 4-5 levelet tartott meg, a kalászos- és a borsótarló a hónap végére kiszáradt, a Szántást ott is egyre nehezebb végezni, ahol időben megtörtént a tarlóhántás. Középmély szántásnál az erőgépek gázolaj-fogyasztása a normál 28-30 literről 35-40 literre emelkedett hektáronként. Rohamosan emelkedik a műtrágyák ára. A betakarított kalászosok után végzett tarlóhántás a befejezéshez közeledik. A nagy szárazság miatt sok termelő nem végez szántást. A cukorrépa terméskilátásai kedvezőtlenek, míg a napraforgó, amely az időjárás szélsőségeit a leginkább képes kivédeni, közepes hozamot mutat. Ami a kertészeti növényeket illeti, az aszály a megyében nem okoz gondot az ellátásban, de az árakban erősen megmutatkozik. A kedvezőtlen időjárás miatt kevés az idén az uborka, a paradicsom, a paprika és a másodvetésű zöldbab. Egyes paprikatövek egyik napról a másikra elhaltak, még az öntözött területeken is. Nagy gondja a paprika- termelőknek, hogy augusztusban az extra minőségért az exportőr nem volt hajlandó többet fizetni kilónként 25 forintnál, ami a termelési költségeket alig fedezi, ezért sokan latolgatják: felhagynak az étkezési paprika termesztésével. Tóth Ibolya Csaba a Tankcsapdában Az ember tervez címmel szeptember 7-én jelent meg a debreceni Tankcsapda együttes legújabb, negyedik albuma. Lukács László, a népszerű „hangos rockzenekar” frontembere tegnapi, békéscsabai sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a közeljövőben a csapat országos lemezbemutató koncertturnéra indul. Ennek egyik állomáshelye november 16-án a megyeszékhely, nevezetesen az ifjúsági ház lesz. Az új anyagról az együttesvezető elmondta, hogy könnyebben emészthető és dallamosabb zenéket, szövegeket kínálnak a rajongóknak, de ez egyáltalán nem jelenti a megszokott stílus elvetését. A megalakulásának hatodik esztendejét ünneplő zenekar több száz koncert után — most már aktuálisan — is vallja: az ember tervez, a közönség pedig dönt koncertrészvétellel, Tankcsapdába eséssel. Ny. L. Hamis ezresek Gyulán (is) Egyre több hamis ezres bukkan fel Békés megyében. Legutóbb Gyulán került forgalomba néhány — pontos számot aligha mondhatnánk, hiszen csak az észlelt és bejelentett esetek ismeretesek. Szeptember elsején egy helyi kft-ben találtak hamis ezrest az előző napon eladott árujuk ellenértékeként kapott pénz között. Infralámpa alatt megvizsgálták azt, s úgy találták, hogy a „rossz” ezresen található számsor sötét, míg az eredeti pénzeken világos. Természetesen — elejét véve későbbi kellemetlenségeknek — maguk vitték a hamis pénzt a rendőrségre. Egy hét múlva három gyulai lakos is hasonló esetet jelentett a gyulai rendőröknek. Valamennyiüktől alig száz forintnyi értékű árut vásároltak, s ezressel fizettek. A hamis pénz tisztára „mosása” láthatóan abban nyilA Gyulán hamis ezresekkel fizetők robotképe. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud róluk, vagy hamis pénzzel találkozik, tájékoztassa őket vánult meg, hogy a visszajáró pénz igazi. Egyiküknél a helyszínen kiderült, hogy valami nem stimmel az ezressel: az összehajtogatott pénz szétnyitva árulkodott: középső része sötétebb volt a megszokottnál. A rajtakapott férfi először mentegetőzni kezdett, majd kikapta a pénzt az eladó kezéből, s elfutott. A hamis pénzzel fizető fiatalok sárga — talán — Ladával közlekedtek, s legalább hárman voltak. Egyikük 160 centiméter magas, sovány testalkatú férfi. Barnás színű göndör haja van, amolyan kócos-féle. Drapp pólót viselt. Másikuk, egy 170 centiméter magas, ugyancsak vékony férfi világoskék, „gyűrődős” melegítőt viselt. Akinek már birtokába került vagy ezután jut hozzá hamis pénz, akkor jár el helyesen, ha erről azonnal értesíti a rendőrséget. K. A. J. Felhívás közös gondolkodásra (Folytatás az 1. oldalról) befektető cég érdeklődött az eladásáról. A privatizáció első lépcsőjében itt 46—47 százalékot adnak el, és csak a későbbiekben szerezne többségi tulajdont a külföldi vevő. A gázszolgáltatásban — ahol több vállalat értékesítéséről van szó — már az első fordulóban többségi részesedést adnak át, és remélik, hogy e körben már az idén lesz sikeres akció. A MÓL esetében pénzügyi befektetőkre számítanak, s az elképzelések alapján a privatizáció után is magyar cégként működne a társaság. Az előzetes számítások szerint a három cég magánkézbe adása több mint 100 milliárd forintot eredményezne. Ferenczi Tibor rámutatott azokra a feltételezésekre, amelyek előre jelzik a cégek olcsó eladását, majd az energiaárak emelését, hogy az új tulajdonosok minél nagyobb hasznot húzzanak az üzletből. A vezérigazgató-helyettes cáfolta, hogy értékén alul adnák el a cégeket, de a megjövendölt áremelést megerősítette, hiszen például a jelenlegi gázárak az önköltséget sem fedezik, yeszteséges ár mellett pedig senki sem működhet piaci alapokon. Ismeretes, hogy az önkormányzatok a gázvagyon 40 százalékából részesedhetnek, a villamos iparból pedig 25 százalék illeti meg őket — hangsúlyozta Wéber György. Az ezzel kapcsolatos megállapodási lehetőségek, új utak, megoldások kialakítását, illetve együtt gondolkodást kért az önkormányzati vezetőktől. A tájékoztatók után elsőként Kaszai János, Vésztő polgár- mestere többek között leszögezte, az 1993 után beépített közművekkel az önkormányzatok saját maguk rendelkeznek, és ez a vagyon kell az önkormányzatoknak. A belterületi földekért pedig máig nem kaptak egy fillért sem. A kárpótlást érintve rámutatott, hogy rengeteg kárpótlási jegy lapul a szekrények mélyén, de az emberek nem tudnak velük mit kezdeni. Tóth Imre, Sarkad polgármestere egyebek mellett rendkívül igazságtalannak tartotta azt az elképzelést, hogy a települések a lakosság arányában részesedjenek a közművagyonból. Kifogásolta, hogy az állam azzal a vagyonnal akarja a településeket megajándékozni, amit az epiberek és az önkormányzat hozott létre. Szorgalmazta, hogy az önkormányzatok a szövetségeiken keresztül egységesen lépjenek fel az érdekeik védelmében. L. E.
