Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-12 / 214. szám
o Sarkadkcrcsftúr, baptista imaház Hírek Érdekvédelem. A sarkadi nyugdíjas-egyesület városi szervezete szeptember 13-án 14 órától kibővített vezetőségi ülést tart a helyi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban. működőképesek. A mezőgyáni önkormányzat az önhibáján kívül forráshiányos települések pályázatán 14 millió forintot nyert. Ez kevesebb ugyan, mint amennyit igényeltek, ám Czégény Mihály polgár- mester úgy nyilatkozott, most már biztos, hogy működési problémáik nem lesznek az elkövetkezendő időszakban. Számítógéppel. Szeptember 15-étől alapfokú számítógépes képzés indul a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban. A három hónapos tanfolyam alatt a hallgatók megtanulhatják a gépkezelést, az operációsrendszer alapismereteit, a WINDOWS használatát és a szövegszerkesztési ismereteket. Faluszemle. A geszti ön- kormányzat szeptember 20-án tartja legközelebbi testületi ülését. Ekkor kerül sor az első félévi gazdálkodás értékelésére, valamint a faluszemlék értékelésére. (A falu tisztaságát felmérő szemle már hónapok óta folyik a településen). Felhívás. Dr. Ágoston József, a megyei állategészségügyi állomás igazgatóhelyettese felhívja a térségben élők figyelmét, hogy a különböző állatbetegségek elterjedésének elkerülése végett az állatokat eladók és vevők tartsák be a jogszabályokat, vagyis csak marhalevéllel kössenek üzleteket. A lőtt vaddisznókat pedig fogyasztás előtt vizsgáltassák meg az állategészségügyi intézetben, hiszen nem lehet tudni, hogy a Romániából átkerült állatok mentesek-e a fertőzöttségtől. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Nemcsak a húszéveseké a világ! Tíz éve, amikor a Pelikánban a 40. évfordulót ülték, alig merték hinni, hogy az ötvenediket is ilyen egészségben, boldogságban ünnepelhetik majd A sarkadi Bujdosó Imre hamiskásan mosolyog a bajusza alatt. Ajaj, ötven éve még övéké volt a világ! Ő20éves volt, Marika 17. Igaz, alig fejeződött be a háború, de két szerelmes fiatalnak — mint tudjuk — semmi sem jelenthet akadályt. Összeházasodtak. És mint a mesében, a szerelem az ő esetükben is legyőzött mindent. A szegénységet, a kilá- tástalanságot, a pesszimizmust. Erejük, akaratuk, energiájuk összeadódott, és lépésről lépésre elérték mindazt, amit becsületes munkával abban az időben el lehetett érni. Az ifjú férj a cukorgyárban dolgozott, mint bádogos és vízvezetékszerelő. Hamarosan megszületett egyetlen lányuk, Marika. A forradalom évében, 1956-ban lakást kaptak a cukorgyárnál, ahol 30 évig laktak. Időközben két unokával is megajándékozta őket az élet. És bár akadtak nehézségek, betegség, kórház, a ma 70 esztendős Imre bácsit sose hagyta el a víg kedélye. 1995. október 3-án lesznek ötvenéves házasok. Lázasan folyik a munka a Sarkad-teleki református templom teljes felújításáért. Elkészült a toronysisak, a kistorony, a tartószerkezet, készül a zsindely is, amellyel a tornyot fedik majd be. Mint Nagy Zoltán református lelkésztől megtudtuk, terveik szerint a tornyot egy-két héten belül a helyére emelik Ki nyelje le? Az állami normatív támogatás egy általános iskolás tanulóra évenként 41 ezer forintot biztosít. Sarkadkeresztúron ezzel szemben 82 ezer forintba kerül egy általános iskolás évi finanszírozása. Az óvodás korúak esetében a központilag megállapított 27 ezer forint helyett 61 ezret költ az önkormányzat egy óvodásra. A különbözetet (éves szinten 10 millió forint) az ön- kormányzat kénytelen „lenyelni”. Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Fotó: Kovács Erzsébet, Lehoczky Péter és Such Tamás Nem jöttek zavarba, „átmentek” Avarba Több mint ezer négyzetméteres park tele platánfával, amelyről az ősszel lehulló levelek még a következő év májusában is ugyanolyan frissen színpompáznak az avarban, mint a tél beállta előtt. Nem véletlen hát, hogy Ölyüs Józsefet megíhlette ez a környezet, és a parkra nyíló vendéglőjét gondolkodás nélkül Avarnak keresztelte. Az Avar Vendéglő története sem hétköznapi. Ha a falak beszélni tudnának! Először ugyanis lakóházként szolgáltak, majd miután Ölyüs József „kezelésbe vette” az épületet, átalakult étteremmé. Igen ám, de a csodásán megálmodott étterem a kezdetekben ABC-ként kezdett működni. — A közelben lévő nagy ABC-nek ugyanis köztudottan rossz volt az ellátása, és úgy gondoltam, „meglovagolom” ezt a helyzetet -— magyarázta Ölyüs József. — A kezdeti sikerek azonban hamar kudarcot vallottak, hiszen a szomszédos nagy ABC-t hamarosan a Kunság Füszért kezdte üzemeltetni, ami viszont a mi forgalmunk visszaesését jelentette, hiszen A családoknak egyre kevesebb a pénzük étteremre, így leginkább a csoportos étkeztetés biztosítja az Avar hasznát. Persze egy-egy kávéra azért sokan betérnek. az áraikkal képtelenek voltunk versenyt tartani. Az ABC-nk pár hónapos életének ezzel vége szakadt. így kezdtünk hozzá az eredeti tervünk, a melegkonyhás vendéglátó egység megteremtéséhez. A 160 személyes Avar Vendéglő Sarkad egyik legelitebb nagy étterme. Egyre több önkormányzati rendezvénynek, lakodalomnak és egyéb étkezéssel összekötött eseménynek ad helyet. Sok vendég nem is sejti, hogy az ízlésesen kialakított étterem minden egyes berendezése a tulajdonos kezét és ötleteit dicséri, hiszen semmit sem bízott másokra, minden munkafolyamatnál személyesen volt jelen. 1995. szeptember 12., kedd Falu vagy város? Zaj, por, kipufogó gáz, rohanás: város. Csend, tiszta levegő, nyugalom: falu. Nagyjából így él bennünk a nagyobb és a kisebb települések közötti különbség. Magamról tudom, milyen megnyugtató érzés kiszállni az autóból egy csendes kis faluban, nagyot szippantani az oxigéndús levegőből... Mintha az idő is megállna! Az ember hajlamos azt gondolni, hogy csuda jó az itt élőknek. De milyen más a kép, ha szóba is elegyedünk velük. Beszélnek a munkanélküliségről, a kilátásta- lanságról, a szegénységről, az ellehetetlenedésről. Mindent megtesznek, hogy a gyerekeik ne maradjanak itt, hogy ők már nagyobb eséllyel induljanak. Máshol. Ahol több a munkahely, több a lehetőség. Beszéltem édesanyákkal, akik 20-22 éves munkaviszony után kényszerültek munkanélküli segélyre, majd jövedelempótló támogatásra. Most közhasznú munkára jelentkeztek. Három hónapig fellélegezhetnek. így később nem szakad meg egyetlen pénzforrásuk, a jövedelempótló támogatás. ,,Meg a pénzünk is több átmenetileg” —mondogatják. Óvatosan rákérdezek, mennyi ez a több. Sok — bólogatnak, majd számszerű választ is adnak: így négyezer forinttal többet kapunk havonta. Amikor azt mondják, sok, nem látok gúnyt a szemükben. Tényleg úgy gondolják, hogy ez sok. Végiggondolom, mi mindent lehet manapság négyezer forintért kapni. Egy olcsóbb cipőt? Egy nadrágot? Esetleg egy négy-öt személyes éttermi vacsorát? A szíve mélyén persze mindegyik érzi, kevés ez a sok. Legalábbis a gyerekeiknek könnyebb jövőt szeretnének. De lehetséges-e ez fal un? , á/a. A májusi szerenádok után Tanyán született gazdálkodó szülők harmadik gyermekeként 1928-ban. A mezőgazdász végzettségű Kiss Sándort ma már csak úgy ismerik Sarkad-szerte, hogy a nótaénekes Sanyi bácsi. Kevesebben tudják, hogy a dalosajkú Kiss Sándort milyen életállomások, kudarcok és sikerek vitték erre az útra. Sándor és Zoltán, a két fiúgyermek már önálló életet él. Édesapjuk és édeanyjuk élete azonban 34 évi házasság után kettévált. Kiss Sándort már kora gyermekkorától izgatta a zene. Először a maguk szórakoztatására alapított zenekart. A zenekari tagokkal május éjszakáin a leányzók ablakainál daloltak, zenéltek, amíg a dolog divatját nem múlta. A rendszeres szövetkezeti munka mellett egyre gyakrabban hívták lakodalmakra, rendezvényekre kis zenekarukat. Az 1980- as évek aztán targédiák egész sorát hozta. Három zenész társától kellett örökre megválnia. A temetések után Kiss Sándor is letette a lantot. A zenekarhoz hasonlóan szép emlék maradt számára az ötvenes években alakult öntevékeny színjátszó csoport is, amelyből szintén aktívan kivette a részét. Ennél már csak az 1970- ben alakult Röpülj Páva Kör maradt emlékezetesebb, amelyet VassGábor karnagy vezetett. Felsorolni is sok lenne azokat az elismeréseket, tévé„Étetem öröme a zene ” és rádiószerepléseket, amelyekben része volt a pávakörnek. Az utóbbi évektől datálja Kiss Sándor a nóta- és daléneklés korszakát, amelyben nagy segítségére volt a „menedzsere”, Harmat Ilona, a különböző műsoros alkalmak szervezője, Kiss Lajos és énekes partnerei: Valkai Irén s ifj. Csizmadia Lajosné. Versenyek következtek, ahol mindig az élvonalba került. Vaskos dosszié őrzi az elismerések garmadáját. A muzikális hajlamú családban született Kiss Sándor nem tagadta meg önmagát. Mint mondta: „a jelen magányos naplementében is a kulturális cselekvés adja életem örömét”. A jók jutalma A sarkadkeresztúri önkormányzat a saját költségvetése terhére az alábbiak szerint jutalomban részesíti azokat a sarkadkeresztúri diákokat, akik a körzeti, a megyei Általános iskolás kategóriában: Helyezés Körzeti I. 5 000 Ft II. 3 000 Ft III. 2 000 Ft Középiskolai kategóriában: Helyezés Megyei I. 40 000 Ft II. 30 000 Ft III. 20 000 Ft Felsőiskolai kategóriában: Helyezés Országos I. 100 000 Ft II. 80 000 Ft III. 60 000 Ft vagy az országos tanulmányi versenyeken első, második, illetve hannadik helyezést érnek el, és ezzel öregbítik településük nevét. . Megyei Országos 20 000 Ft 50 000 Ft 15 000 Ft 40 000 Ft 10 000 Ft 30 000 Ft Országos 100 000 Ft 80 000 Ft 60 000 Ft E határozatot tavaly áprilisban hozta a sarkadkeresztúri önkormányzat. A döntést 8 igen szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a testület. Kitüntetettek Bessenyei István, Otlecz Istvánná, Novák János és Szabó Sándor, a lovasklub elnöke átveszi Tóth Imre polgármestertől a kitüntetést Ma már hagyomány, hogy a kenyér ünnepén mindazok a sarkadiak, akik tevékenységükkel öregbítették Sarkad város hímevét, kitüntetést kapnak. Az elismerés neve stílusosan „Sarkadért”. Az idén ezt a kitüntetést három személy és egy csoport vehette át Tóth Imrétől, a város polgármesterétől. Elsőként Bessenyei István nyugdíjas pedagógusnak tapsolhatott a település népe. Bessenyei István a Bihar megyei Árpád községben született. 1948- tól — 36 éven át — a sarkadi 2. számú iskola tanítója volt nyugdíjba vonulásáig. Jelentős szerepet vállalt Sarkad vezetékes ivóvízhálózatának fejlesztésében, majd a vízműtársulat elnöke lett. A „Sarkadért” elismerésben részesült Otlecz Istvánná köz- tisztviselő, aki több mint 27 éve dolgozik a város közigazgatásában. A kötegyáni születésű pénzügyi osztály- vezető ésszerű, logikus gondolkodásának köszönhetően köny- nyen megfelelt az új kihívásoknak. Bizonyítja ezt, hogy az ön- kormányzat a legnehezebb időszakokban is problémamentesen működött és működik ma is. Novák János nyugdíjas köztisztviselő Békéscsabán született. Sarkadra a II. világháború után került. Az igazságért kiálló, kiváló szakmai tudással rendelkező tanácsi dolgozó ma is megbecsülésnek örvendő személyisége a városnak. Novák János szintén birtokosa lehet a „Sarkadért” kitüntetésnek, A Sarkadi Szabadidős Lovasklub tevékenységéről regényt lehetne írni. Ezt mindenki tudja a városban, így nem véletlen, hogy a képviselők is egyhangúan szavazták meg a felterjesztésüket a „Sarkadért" kitüntetésre.
