Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 11., hétfő Három hónaposak a kovácsházi lombikikrek Nagy érdeklődés kísérte Mezőkovácsházán az Ifjúsági lakótelepen lakó Sárkány Tibor és csa­ládja sorsát, amikor kitudódott, hogy iker lombik­bébiket vár az anyuka. A szomszédok, ismerősök szinte együtt izgultak a családdal, majd hazaérke­zésük után mi is ellátogattunk hozzájuk. Az édesanya nem titkolt örömmel várt bennünket, s miközben beszélgettünk, hangos sírással bemutatkozott Gabriella és Tibor. Három hónaposak, gyönyörűek és okosak, az egész csa­lád méltán büszke rájuk — állapíthattuk meg első pillantásra. Mivel a lombikban fogantatás előz­ményeiről már hírt adtunk, ezért most a szülés körülményeiről kérdezősködtünk. — Május 15-én, a szokásosnál két hónappal korábban mentem be a budapesti kórház szülészeti osztályára, amelyre az ikerterhesség és az esetle­ges komplikációk miatt volt szükség. Végül a kiírt idő előtt 3 héttel született meg császármetszéssel a fiunk és a lányunk. Elsőként Gabika 2400 gram­mal és 45 centiméterrel. Két perccel később Tibiké 2500 grammal és azonos magassággal. A gyere­keket egyhetes korukban láttam először, mert — a biztonság érdekében — átvitték őket egy másik kórház koraszülött-osztályára. A szülés után fény­képen mutatták be mindkettőjüket, amely szinte hihetetlennek tűnt. Az érzést nem lehet elfelejteni. —A család is később jöhetett látogatóba? — A babák egészségesek voltak, az én lázam miatt kellett távolmaradnom tőlük. A férjem és a nagyszülők — a megyénkben még szokatlan mó­don — már 4—5 órás korukban bemehettek és a kezükbe foghatták a kicsiket. Mondanom se kell, mindenkinek könnyeket csaltak a szemébe. —Tudták előre, hogy egy fiú és egy lány várható? — Az ultrahangon mindig csak a fiú látszott. Én nagyon szerettem volna egy kislányt is. így most minden álmunk teljesült, — Hogy lehet egyszerre két gyermeket ellátni, etetni? — Anyukám hat hétig folyamatosan segített. Délutánonként a húgom jön, este a férjemmel látjuk el a feladatokat. Napközben egyedül va­gyok. Ha egyszerre ébrednek, akkor amíg az egyik A Mezőkovácsházán élő Sárkány Tibor és felesége évek óta mindhiába szeretett volna gyermeket. Mint mondják, most minden álmuk teljesült, mert a lombikbébi programnak köszönhetően nem is egy, hanem két gyermekük született: Gabriella és Tibor eszik, addig a másik sír. Máris látszik, hogy Gabri­ella a türelmesebb, nyugodtabb. Nem könnyű, de nagy öröm a gondozásuk. Anyagilag mindenkép­pen megérezzük, mert mindenből kettőt kell venni. Támogatást sehonnan nem várhatunk, hisz úgy vagyunk, mint bármely kétgyermekes család. Bár jelenlétük az eddig megszokott napirendet fene­kestül felborította — mondta a boldog anyuka —, ám.a velük való törődés minden gondot feledtet. Halasi Mária Megjelent a Kelet Kapuja Toldink volt. Ezen a napon hunyt el a szarvasi születésű Hartyányi László mérnök. Oklevelét a buda­pesti műegyetemen szerezte. 1945—47-ben mérnök volt Kőszegen, 1947—51-ben szakaszmérnök Szentesen és Szarvason. 1951—71 között a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet tudományos munka­társa, tudományos osztály- vezetője, majd tudományos igazgatóhelyettese. A Szarvason működő Agrártu­dományi Főiskolai Kar ta­nára. Öntözések talajvízre gyakorolt hatásával, öntöző­csatornák szivárgásával foglalkozott. Létrehozója a kondorosvölgyi kísérleti területnek. A Magyar Hidro­lógiai Társaság Békés Me­gyei Területi Szervezet elnö­ke, tiszteletbeli tagja. ••• telefont terem? Dombegyházon jelenleg 272-en várnak telefonra. A Dombegyházi Híradó leg­utóbbi számában olvastuk, hogy az önkormányzat to­vábbra is vállalja a telefonfej­lesztéssel kapcsolatos szer­vezési feladatokat, egyelőre azonban türelmet kér a vára­kozóktól. Mint ismeretes, a legújabb remények szerint a békéscsabai és az orosházi primerkörzetben jövőre kez­dődik és 1998. június 30-ával fejeződik be a fejlesztés. Alkotásait adja. Szitás Erzsébet, füzesgyarmati származású festőművész ál­landó kiállítás létesítése cél­jából jelentős mennyiségű képet kíván adományozni Füzesgyarmat Nagyközség Önkormányzatának. A fes­tőművész azt szeretné, ha a képek az úgynevezett „Illés- iskola” épületében kerülné­nek elhelyezésre. A helyi képviselő-testület úgy hatá­rozott: a festményeket kö­szönettel elfogadja, ám az ál­landó kiállítóterem színhely­ének kijelöléséről majd egy későbbi ülésen dönt. Nemrég jelent meg a Keresz­ténydemokrata Néppárt Békés Megyei Szervezete által kiadott Kelet Kapuja című tájékoztató­jának első száma. Dr. Giczy György, a KDNP országos elnö­ke vezércikkben köszönti az ol­vasókat, s egy vele készített in­terjúban elmondja: a Keresz­ténydemokrata Néppárt olyan önálló politikai erő, amelyre oda kell figyelni. Bemutatkoznak a lapban a megyei szervezetek, és elemző írás foglalkozik a párt megyei tevékenységével. Értékelőt ol­vashatunk — a párt szemüvegén keresztül — a kormány egyéves munkájáról, továbbá részletes tudósítást dr. Latorczai János nyári, dombiratosi látogatásá­ról. Dr. Nagy Balázs, a békés­csabai kórház igazgatója az in­tézmény rekonstrukciójáról ír, megállapítva, hogy igenis szük­sége volt a megyének erre a be­ruházásra, hiszen nagy lemara­dást sikerült így pótolni. Terje­delmes írás foglalkozik a nem­zeti alaptantervvel, feltéve a kérdést, valóban nemzeti-e az annak nevezett tanterv? Megis­merkedhet az olvasó a Szent Lá­zár Alapítvánnyal is, melynek célja a rászorultak támogatása. A dicséretes vállalkozás tar­talmas első számát bizonyára követi a többi. Teljes létszámmal Mezőhegyesen nem hátráltatja létszámhiány a rendőri munkát. A javuló felderítési mutatókon kívül az is jelzi az állomány eredményességét, hogy 1995 el­ső félévében senki sem élt pa­nasszal a rendőri intézkedések ellen. Amikor a közelmúltban értékelték a Mezőkovácsházi / Rendőrkapitányság területén működő őrsök munkáját, a me- zőhegyesit az első helyre sorol­ták. Három rendőr soron kívüli előléptetésben, kettő pedig főka­pitányi dicséretben és pénzjuta­lomban részesült. S ami ezek után természetes: a vizsgált idő­szakban fegyelmi vétség miatt egyetlen mezőhegyesi rendőrt sem kellett felelősségre vonni. Megkérdeztük olvasóinkat Megoldott-e hazánkban a magántulajdon védelme? Varga Jánosné, 37 éves, kondo- rosi vállalkozó: Nekünk már két betörésünk volt, így van tapasztalatom, mennyire lehet megvédeni a ma­gántulajdont. Szerencsére mindkét esetben rendelkeztünk vagyonbiztosítással, és kárun­kat megtérítették. Az is örven­detes, hogy itt a faluban megala­kult a polgárőrség. Rendszeres járőrözéseik nagyban segítik a rendőrség munkáját, s javítják a közbiztonság mellett a vagyon­biztonságot is. Szebegyinszki Pálné, 29 éves, kardosi igazgatási előadó: Még nem kerültem olyan helyzetbe, hogy valamimet eltu­lajdonítottak vagy megrongál­tak volna. Úgy gondolom, ha na­gyobb vagyonnal rendelkeznék, legyen az lakás jármű vagy érté­kesebb berendezés, azt biztosí­tanám. Szerintem igazi jogi megoldás nem létezik, bírósági úton nehéz a kárt rendezni, de olyan sokféle biztosító van, amely közül választhatunk, hogy értékeinket megőrizhetjük. Nyéki Hilda, 27 éves, szarvasi felszolgálónő: Nincs hazánkban vagyonbiz­tonság. Nem lehet igazából megvédeni értékeinket, mert amennyiben kár ér bennünket, és véletlenül megvan az elköve­tő, akkor sem lehet hatékonyan ellene eljárni. Bírósági ítélet is felesleges, mert ha az elkövető vagyoni helyzete olyan, amiből nem lehet az okozott kárt megté­ríteni, akkor nincs értelme a kö­vetelésnek, elveszett vagy nem térült meg a kárunk. Dr. Oláry Gyula, 75 éves, csa­bai nyugdíjas jogtanácsos: Az én lakásomat fél éve ra­bolták ki fényes nappal, a bará­tomét Budapesten két hete. Ezektől függetlenül is úgy gon­dolom: nem megoldott a ma­gántulajdon védelme. Több — és szakmailag képzettebb — rendőr kellene. Másrészt az íté­leteknek sincs visszatartó ere­jük. Sokszor az eltulajdonított értékhez, az okozott kárhoz, a cselekmény súlyához viszo­nyítva nevetséges pénzbünteté­sek, „ejnyebejnyék” születnek. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! Hinni, vagy nem hinni... Gömbvillám, parajelenségek, ufók, negyedik dimenzió, cso­dás, hihetetlennek tűnő történetek — én úgy vagyok az ilyesmivel: attól, hogy soha nem láttam, még lehet ilyen jelenség, elvégre a hihetetlen még nem lehetetlen. Történt néhány évvel ezelőtt: telefonon felhív egy férfi, és azzal kezdi, próbáljam meg elhinni neki, amit mesélni fog. Furcsa fénylő gömböt pillantott meg, miközben hazafelé autózott, és a jelenség egy szakaszon követte őt. Mi a csuda lehetett az? — kérdezte, majd kérdeztem én is Egely György tudós-mérnöktől, aki akkoriban — ha jól emlékszem — a központi fizikai kutatóintézetben dolgozott. Azután úgy adó­dott, hogy különböző témákban még több alkalommal beszél­tem telefonon Egely Györggyel. Egy külföldön rendezett nagy nemzetközi tudományos konferencia után — amelyen ő is előadóként szerepelt — hosszabb beszélgetésre kértem őt. Készséggel vállalta az interjút. Összeállítottam a kérdéseket, kölcsönkértem rádiós barátnőmtől a profi, „kenyérkereső” magnóját és a megbeszélt napon becsengettem a Pest környéki barátságos családi házba. A beszélgetésbe olyannyira belefeledkeztem, hogy alig-alig jegyzeteltem, an­nál is inkább, mert a házigazda jóváhagyásával — kétszeri sikeres próbafelvétel után — bekapcsoltam a magnót. A magyar tudományos élet ellentmondásosságától a gömbvil­lám csínytevésein át, a negyedik dimenziótól az energia furcsa tulajdonságáig és a mérhető életerőig fantasztikus témák kerültek szóba. Ez utóbbi kapcsán Egely mesélt arról is, hogy az ember vitális energiája képes a környezetében „megbolondítani” az elektromos készülékeket. Egy fél mon­dattal valami olyasfélét is megjegyzett, hogy a minap például nála járt egy riporter, de a hangszalag furcsamód néma maradt... Ez lesz az igazán érdekes interjú! — újságoltam itthon, és leültem az írógéphez. Ha hiszik, ha nem: a magnókazetta egy árva hangot sem rögzített... Tóth Ibolya Továbbképzés a társadalombiztosításról A társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény számtalan mó­dosításával kell megismerked­niük napról napra a szakembe­reknek, az orvosoknak és asszisztenseiknek. Szeptember 15-én Békéscsabán, a Garzon Szállóban délelőtt 9 órától estig ismét mód nyílik ismereteik bő­vítésére. A társadalombiztosítás aktuális kérdéseiről a megyei egészségbiztosítási pénztár igaz­gatója, Kapás, József tart elő­adást. Az önkormányzatok, az egészségügyi vállalkozások és a megyei egészségbiztosítási pénztár között című témáról, va­lamint a társadalombiztosítási igazolványról dr. Köteles Zol­tánná osztályvezető beszél. A gyógyszerfinanszírozásról, az új gyógyszertámogatási rendszer­ről, a rendelési szabályokról, a gyógyfürdőellátással kapcsola­tos ismeretekről dr. Lakatos Ele- mémé főgyógyszerész tájékoz­tatja a résztvevőket. A vállalkozó orvosok társadalombiztosítási kötelezettsége, a bejelentések, a nyilvántartások, a járulékfizetési szabályok tudnivalóiról Szabó Endre igazgatóhelyettes szól. Kárpótlási jegy - részvénycsere Túl az 1 milliárdon A kárpótlásijegy-tulajdonosok részvényekhez és fix kamatokhoz juthatnak a HB Westminster II. Rt. nyilvánosan kibocsátott részvénycsomagjá­ból. A nagy érdeklődés miatt az alapító 1 milli­árd Ft-ról 1 milliárd 800 millió forintra emelte tervezett alaptőkéjét, valamint a jegyzés végső határidejét szeptember 29-ére tolta. A jegyzett tőke ezen a héten már 1 milliárd 100 millió Ft felett van, így az alapító előbb is lezárhatja a jegyzést, ha a maximális alaptőke lejegyzésre került. A részvényjegyzők kárpótlási jegyükért 90%- ban törzsrészvényt, 10%-ban pedig kamatozó részvényt jegyezhetnek, mely utóbbira három évig évi 30%-os kamatot fizetnek, mely a banki papírokkal vetekszik. A létrejövő rt. részvényei először az úgyneve­zett OTC-kereskedelemben lesznek adhatók-ve­hetők, valamint az is biztos, hogy árfolyamuk magasabb lesz a kárpótlási jegyek árfolyamánál. A jegyzéshez alapvető feltétel a jegy tulajdonjo­gának, illetve adásvételnél vételárának igazolása. Az ország egész területére kiterjedő jegyzést a Cenzor Bróker Kft., az Inter-Európa Bank Rt., a Procent (Hungária Rt., a Lombard Rt. szervezésé­ben a takarékszövetkezetek, a Kereskedelmi Bank Rt. helyi fiókjai biztosítják. Érdeklődésüket személyesen az előző fiókokban vagy telefonon a 06 (1) 269-2754-es számon szívesen fogadja az alapító.

Next

/
Thumbnails
Contents