Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

1995. augusztus 8., kedd HAZAI TÜKÖR PBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SzOniSZGdoláS Az ah*bbi ,rav — melyet kisebb rövidítéssel közlünk—a Romániai Magyar Szóban jelent meg Az Alföld gyöngyszeme Mégha unná is a kedves olvasó, magyarországi „portyánk” kap­csán bővebben szeretnénk szólni arról a városról, mely szinte egy hétig volt otthonunk. Bevallom — bár évekkel előbb pár órát töltöttem Gyulaváriban —, po­ros, kis alföldi városra számítot­tam, ám hatalmasat csalódtam. Régi épületeit irigylésre méltóan jó állapotban megőrizte, ennek ellenére korszerű város benyo­mását kelti Gyula, ahol elsősor­ban a rend, a tisztaság, a tágas utcák ragadják meg a figyelmet, aztán a számtalan múzeum, em­lékház, történelmi emlék... Az Alföld gyöngyszemeként is em­legetett városról azonban a legil­letékesebb, Gyula polgármeste­re, Lebenszky Attila festheti a leghitelesebb képet. A 35 000 lelket számláló te­lepülés Magyarország „leg­szebb városa”, melyet 1312-ből való írásos okmányok emleget­nek első ízben. Gyulamonostor néven alakult, s abból nőtt ki Gyula, mely ma —- mint a pol­gármester hangsúlyozta — há­rom nemzetiségű város: román, német és magyar lakosok élnek itt évszázadok óta békében egy­más mellett. Polgáriasodó kisvá­ros, mely 500 éven át megye- székhely volt. Különben ma is számos megyei intézmény szé­kel itt, bár a megyeközpont Bé­késcsabán van: így a bíróság, a levéltár, a kórház. Ipara nem túl jelentős, s az főként könnyű- és élelmiszeripari jellegű. A hús­kombinátról, a gyulai kolbászról legtöbb olvasónk bizonyára hal­lott, az a Varsói Szerződés had­seregeinek ellátására létesítte- tett. Mezőgazdasága sem szá­mottevő, viszont annál inkább az idegenforgalma, amit a korábbi, de a mostani városvezetés is iga­zi húzóágazatnak tart, melynek fejlesztése, fellendítése, bővíté­se joggal bír kiemelt szereppel, hiszen jelen körülmények között a város anyagi fellendülése is csak a gyógykezelés, a vendég­látás felfutása révén képzelhető el. Erkel Ferenc szülővárosának adottságai rendkívüliek, a kultu­rális-történelmi örökséget (az érintetlenül maradt épületeket, az 1848-as magyar forradalom 13 aradi vértanújára, a kultúra neves alakjaira emlékeztető há­zakat, helyeket, a számtalan templomot stb.) most már csak ápolni, fejleszteni kell. Illik szól­nunk a már emlegetett Várfürdő­ről is, mely — mint a telep ügy­vezető igazgatója, a szalontai származású Bagosi Attila mon­dotta —Magyarország legszebb gyógyfürdője, amely 7,5 hektá­ros ősparkban terül el, ahol olyan növényritkaságokat láthat a turista, amilyenekkel nem sok arborétumban találkozik. A für­dő mindenféle vízgyógyászati kezelést nyújt járóbetegeknek, akik közül a mozgássérültek, a nyugdíjasok keresik fel egyre többen Németországból, a skan­dináv államokból. Négy hévíz- kútja van, 20 medencéje közül a legtöbben naponta cserélik a vi­zet, mely érrendszeri panaszokra van jótékony hatással. Tavaly 750 000 vendég kereste fel. A németek nemrégiben rehabilitá­ciós központot építettek ki az egyik szállóban, mert meggyő­ződtek: itt az egyik legszélesebb körű gyógyászati kezelést nyújt­ják. Két medencéje versenyek lebonyolítására is alkalmas, s az egyik gyógymedence az egykori lovardában kapott helyet, melyet műemléknek nyilvánítottak, s mint olyat, úgy is gondozzák, kezelik, hogy ne károsodjék. A szájhagyomány szerint Erkel Fe­renc a parkban található egyik fa alatt komponálta a Himnusz ze­néjét, s először az említett lovar­dában hangzott fel az Isten áldd meg a magyart! dallama... Nyil­ván, hogy drága e park karban­tartása (kb. 5 millió forintba kerül évente), de megéri, hiszen — hogy ismét a polgármestert idézzük: Gyula éppen neveze­tességeinek, intézményeinek köszönhetően az, ami... Többek között a magyarországi román­ság, oktatási, politikai és kultu­rális központja. Gyula — ez a megkapó, ven­dégmarasztaló kis, kedves város — az ott élők számára egyben Kelet kapuja is Románia és Uk­rajna felé, pontosabban azzá vál­hat majd a nagy, egyesített Euró­pában, de csendes, meghitt han­gulatát mindenképpen akkor is meg kell őriznie... Az Aradtól, Köröskisjenőtől alig pár kilomé­terre fekvő magyar város román vonatkozású intézményei, műemlékei által is már a Nyuga­tot idézi számunkra, mely felé valamennyien igyekezni szeret­nénk. A városban tapasztalt megfontoltság, a mindenre kiter­jedő odafigyelés, a megszorítá­sok ellenére is fellelhető jólét jelei az ott élő románokkal mon­datják ki a szentenciát: lelkesed­ve jönnének az anyaországba— Romániába —, ha az ottani-itte­ni körülmények legalább meg­közelítenék a magyarországia­kat... De ne hasonlítsunk ilyen szempontból sem, bár mi most már igazán fel tudjuk mérni, mi a különbség sok-sok területen a két ország között. Nem tesszük, nem az volt a célunk, s nem akarunk az amúgy is kivándorol­ni óhajtók csalogatói lenni... De példaképpen — sok-sok hazai kisváros előtt számos tekintet­ben emlegethetnénk Gyulát. Újabb tábor a menekülteknek Várhatóan egy héten belül új tábor nyílik Debrecenben a délszláv háborús övezetből menekülők elhelyezésére. Napjainkban a kí­vánatosnál 500-600-zal többen, mintegy há­romezren élnek a négy hazai menekülttábor­ban. A debreceni menedék ezer újabb rászo­ruló elhelyezése mellett 500 embert vehet majd át a többi táborból. Féltik az önkormányzatokat Ha a kormányzat akarata szerint a személyi jövedelemadónak csak a 15 százalékát kap­ják meg az önkormányzatok, az valójában 35 százalékkal csökkenti forrásaikat - hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt tegnapi tájékoztatóján. A Fidesz ellenzi a források további elvonását, sürgeti a böl­csődei normatíva bevezetését és azt szor­galmazza, hogy a kormányzat minden lé­pése előtt egyeztessen valamennyi önkor­mányzati érdekszövetséggel. Bencsik felveszi a kesztyűt Az Új Demokrata című lap főszerkesztője - korábbi szándékától eltérően — fellebbezést nyújtott be az MDF Országos Választmányá­hoz a pártból történt kizárása ellen. Döntését azzal indokolta, hogy mivel sokan mellé áll­tak, ezért mégis felveszi a kesztyűt. Bencsik András úgy véli: a Demokrata Fórum szá­mára is mérföldkő lesz a választmány dön­tése, ami a továbbiakban nagyban meghatá­rozza majd a párt sorsát. Szeptemberi tiltakozások Improvizatívnak és végiggondolatlannak tartja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a kormány tandíjrendeletét. Egyúttal azt javasolja a felsőoktatási intézményeknek, hogy az idén ne szedjenek kiegészítő tandíjat, mert az való­színűleg kizárólag az államkasszát gazdagítaná. Az érdekképviselet szeptember elején Pécsett és Szegeden a hallgatókkal közös tiltakozó nagygyűlést szervez. Vöröskeresztes pénzek bizonytalan kimenetelű vállalkozásokban Hiánypótlás saját erőből A főtitkár váratlan felmentése adott először hírt arról, hogy va­lami nincs rendben a legnagyobb hazai humanitárius szervezet háza táján. Utóbb kiderült: a Magyar Vöröskereszt Országos Titkárságán gazdasági szabálytalanságokat fedeztek fel. Amikor az eddig hivatalban lévő vezetés átvette a szerve­zet irányítását, az ún. rendkí­vüli eseményekre 208 millió forint volt a kasszában. Még rövid idővel ezelőtt is 68,8 millió forintot őriztek a bank­számlákon az állampolgárok adományaiból, amihez csak segélyezés céljára lett volna szabad hozzányúlni. A rend­kívüli intézkedés előtt azon­ban arra döbbent rá a vezetők egy része: a pénzeket bizony­talan kimenetelű vállalko­zásba fektették. Likviditási gondjaik finanszírozására magas kamattal 30 millió fo­rint bankhitelt vettek fel. Mindezt a vezető testületek tudta nélkül. Erről tájékozta­tott bennünket dr. Andics László, a Magyar Vöröskereszt elnöke.- Az eddigi főtitkár felmen-' tése után az a legsürgősebb tennivalónk - mondta az elnök -, hogy saját erőnkből mindent elkövessünk a hiányzó pénz előteremtéséért. Elsőként a la­kosság befizetett 68,8 millió fo­rintját kell pótolnunk, azután a banki hitelt, majd a tartalék­pénzeket szeretnénk rendezni.- A testületnek meghatáro­zott a létszáma. Az emelését úgy oldották meg, hogy igen sok és magas összegű, eseti szerződést kötöttek, összesen 11 millió forint értékben, ami­vel a titkárság béralapját 20 százalékkal túllépték. Ennek je­lentős részét is le kell faragni.- Az országos titkárságon belül struktúraváltozást hajtunk végre Nincs szükség annyi igaz­gatóságra, radikálisan csökkent­jük a számukat.-A titkárság havonta tar­tott háromnapos megyei tit­kári értekezleteket az ország különböző pontján. Megálla­pítottuk, hogy elegendő ne­gyedévenként egynapos meg­beszélés a fővárosban. Ezzel havonta másfél millió forint takarítható meg.- Raktárainkban nagy tö­megben találhatók szakmai profilba vágó, elsősegélyről, házi betegápolásról szóló és más témájú könyvek, amelyek rövid idő alatt értékesíthetők. Ezzel is 10-15 millió forint be­vételre számíthatunk.- Egy hónapon belül szeret­ném közzétenni pontos szá­mokkal alátámasztott javasla­tunkat a hiány felszámolására. El kell mondanom, hogy a me­gyék önálló gazdasági egysé­gek, ott minden munka zavarta­lanul folyik tovább. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert már most érzékelhető, hogy az állampolgárok önkéntes aktivi­tása az „ügy” miatt csökken. Csempészcselek, fináncfogások ínyencfalat a vámosoknak a valutával töltött paprika A ki- és beutazások növekvő száma, a vendégmunkások ha­zánkon át-át csapó hulláma az év eddig eltelt részében is alaposan próbára tette a határőrizeti szerveket. A vámosok és a vámszabályok megkerülői közötti hagyományos „mér­kőzés” az elmúlt hat hónapban is váltakozó sikerrel zajlott, és sokféle új mozzanatot hozott. (M unkatársunktól)- A csempészáruk toplistáján az első hely vitathatatlanul a valutáké, a schillingé, a márkáé és a dolláré - mondja Sípos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség helyettes szóvivője. — Az első fél évben a rejtve utaztatott és elkobzott sok milliós értékek tekintélyes hányadát a legkü­lönbözőbb helyekre rejtett fize­tőeszközök tették ki. Vámo­saink növekvő tapasztalattal és gyakorlattal leplezik le és gátol­ják meg a visszaéléseket. A rosszban sántikálók nagy részét- viselkedésükből, reakcióikból- gyakran már a vámvizsgálat megkezdése előtt ki tudják szűrni. S rutinjuk révén hamar rábukkannak az autóbusz pado­zata alá, a kocsi szerszámoslá­dájába, az elsősegélynyújtó do­bozba, a preparált benzinkan­nába dugott bankókra, pénzkö- tegekre. Éberségükön fennakadt leg­utóbb az a furfangos csempész is, aki úgymond kedvenc ételé­ből, a töltött paprikából csoma­golt magának jókora adagot külföldi útjára. Csakhogy sajá­tos recept szerint készültek a finom falatok: valamennyi pap­rika valutával volt töltve. A vámosok tapasztalatai sze­rint egyébként a csempészáruk sorában az idegen fizetőeszkö­zök után a lopott autók, a kü­lönféle kozmetikumok, a kis­gépek, elektromos berendezé­sek, szerszámok, sarokköszö­rűk, fúrógépek következnek, s csak ezek után jönnek a kábító­szerek, az arany- és nemesfém tárgyak. A slágercikkek köre időről időre változik és bővül, az idénytől és az illegális kereske­delem igényeitől függően. Ki- sebb-nagyobb farmertételekkel például az év minden szakában próbálkoznak a csempészek, most azonban a nyári divatcik­keké, a fürdőruha- és napszem­üveg-szállítmányoké az elsőbb­ség. Talán már az ősz közeled­tét jelzi, hogy legutóbb egy au­tós turista tekintélyes méretű poggyászából 580 villany va­saló került elő. Kemény csaták a kormánnyal Együttműködő' szakszervezetek 165 ezer szavazata Az összes voks több mint 50 százalékát szerezte meg a Szakszervezetek ‘Együttmű­ködési Fóruma (SZÉF) a köz­alkalmazotti tanácsok válasz­tásán. így a szakszervezeti konföderáció mindenképpen helyet kap a Költségvetési In­tézmények Érdekegyeztető Tanácsában.- Két évvel korábbi ered­ményünket túlszárnyaltuk, ez a munkavállalók bizalmának jele - mondta Szabó Endre, a SZÉF elnöke. - A SZÉF 165 ezer szavazót állított maga mellé. A hozzánk tartozó szakszervezetek (egészség- ügyiek, pedagógusok, művé­szek, köztisztviselők) valóban segítenek abban, hogy a kor­mány halogató, elodázó takti­kája ellenében sikerrel vívjuk meg a bérharcokat. A 96-os költségvetés és az államház­tartási reform előkészületei kemény csatákat ígérnek, szerveink költségvetési pénz­ből gazdálkodnak, ugyanak­kor a kormány nem kíván központi bérfejlesztésre kere­tet biztosítani. FEB Karóba húzás, villamosszék és a méreginjekció (2. rész) „Kegyes segítség” az elítéltnek A most 105 éves villamosszék talán hamarosan múzeumba ke­rülhet a világ minden táján, mint ahogy nálunk sem használják már az akasztófát a halálbüntetés eltörlése óta. Egy kis „kivég­zéstörténeti” áttekintést azonban megérdemel a halálbüntetés korábbi és mai végrehajtásának gyakorlata. Erről beszélget­tünk dr. Kabódi Csabával, az ÉLTÉ adjunktusával.-New York államban, 1890. augusztus 6-án használták először Westinghouse és Edi­son találmányát, a villamosszé­ket. Azóta újabb és egészen fantasztikus módszereket is ki­találtak az élet kioltására. Ke­gyetlenségben kétségtelenül a középkor vitte el a pálmát, a ka­róba húzástól a kerékbe törésen és a máglyán való elégetésen át az Észak-Itáliából származó guillotine-ig. Később az akasz­tás vált „divatossá”, de a gázt és a kivégzőosztagot is bevetették. Az USA jó néhány államában a halálraítélt még választhat is közülük.-Milyen szokások honosod­tak meg Magyarországon?- A legősibb lefejezéstől a középkori módszereken és a modem háborús időkben alkal­mazott agyonlövésen átjutottunk el a bitóig. Nemcsak Budapes­ten, hanem több vidéki városban is zajlottak akasztások egy külön erre a célra létesített helyiségben, ahol az adott időben csak szűk körű személyzet lehetett jelen. A halálraítélt tulajdonképpen nem fulladással végezte, hanem a hó­hér segítette „kíméletesebb,” gyorsabb halálhoz, utolsó nyak- csigolyájának azonnali elcsava- rásával. — Igaz-e, hogy a hóhérok el­len büntetőeljárást kezdemé­nyeztek, de rögtön fel is mentet­ték őket?- Nem. Hiszen személyes jogi eljárás után hajtottak végre ítéletet. Ők valamennyien a büntetésvégrehajtásban dolgoz­tak - ma már egyikük sem él -, és külön pénzt nem kaptak a hóhéri közreműködésért. Fran­ciaországban, viszont régen 600 frank volt a hóhér jutalma alkalmanként. Különösen a kö­zépkorban, amikor ismert volt a bakó személye a társadalom­ban, kiközösítették a hóhérokat, a városon kívül kellett lakniuk, ennek ellenére orvosi-felcseri segítségüket igénybe vették.- Mi a véleménye a halál- büntetés hazai visszaállításá­ról?-Aki emellett voksol, az a retorziói és a későbbi elköve­tőkre gyakorolt visszatartó erőt emlegeti. Véleményem szerint azonban az erős felindulásból ölöket vagy a hidegvérű bér­gyilkosokat semmi sem tartja vissza, sajnos. Másoknál az el­rettentés csak igen rövid ideig hat. A rendőrségi felderítő munkának kellene annyira ja­A francia forradalomban ki­rályt, királynét és főnemese­ket küldtek halálba a humá­nus guillotine-nal fotó: feb vulnia, hogy egyetlen gyilkos­ság se maradjon büntetlen. Takács Mariann Ha bírságolnak... Salgótarjánban civil ruhás álrendőrök büntették az au­tósokat. Budapesten valódi egyenruhások bírságolták meg a szabályt sértő gép- járművezetőket, de saját zsebre dolgoztak, és nyugtá­juk sem felelt meg a köve­telményeknek. Az illetékesek ennek kapcsán felhívták a négy ke­réken járók figyelmét: ha civil ruhás rendőr kíván bír­ságot kiszabni rájuk, köve­teljék meg személyazonos­ságának, jogosultságának előzetes igazolását. Ha pe­dig helyszíni bírságot kény­telenek fizetni, akkor az in­tézkedő rendőrnek gépi nyomású, sorozatszámmal jegyzett, a rendőrségnél rendszeresített nyugtát kell adnia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents