Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-07 / 183. szám

Tizenkét keréken Európában Alig váltja fel a pelenkát a rövidnadrág, a férfiember tűzoltó, katona akar lenni. No, meg persze kamionsofőr. (4. oldal) Ma: Csabai Napló % Mai lapszámunkban a városoldalon Békéscsabáról és környékéről olvas­hatnak híreket, tudósításokat. (7. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Zuba János: Én nagyon remélem, hogy száz év múlva sokkal jobb kormányunk lesz, mint ma van. (5. oldal) 1995. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ ÁRA: 21 FORINT (+2,50 FORINT ÁFA) L. ÉVFOLYAM 183. SZÁM Hírek Sváb bátyusból. Az Eleki Reibel Mihály Művelődési Ház és az Eleki Németek Egyesüle­te, valamint az Eleki Németek Kisebbségi Önkormányzata szombaton este az eleki sport­csarnokban nagysikerű hagyo­mányos sváb batyusbálat szer­vezett. A több évtizedes múltra visszatekintő eleki bátyus sváb bálát eredetileg télen tartottak, ám a Németországban élő eleki- ek kedvéért 1979 óta augusztus­ra került át ez a rendezvény. A helyi hagyományőrző táncosok, csoportok műsora után a nyitó­tánc résztvevői invitálták táncra a jelenlévőket. Zsúfoltság Gyulánál. A határállomásról kapott tájé­koztatás szerint Gyulánál a hét­végén átlagosan a személygép1 kocsiknak 4 órát, a teherautók­nak 16 órát kellett várakozniuk. Bár rendkívüli eset nem történt, a melegben sokan nehezen tűrik a várakozást. Többeket küldnek erre Nagylak felől is, ahol ennél lényegesen nagyobb a zsúfoltság. Előreláthatólag az éjszaka folyamán megérkeznek a hétvégén útra kelt utolsó ven­dégmunkások is, így holnapra jelentősen csökkenhet a vára­kozási idő. Vonatforgalom. Egyelő­re fennakadás nélkül közleked­nek a vonatok Horvátország felé - tájékoztatta vasárnap délután az MTI-t a MÁV főmenetirányí- tója. Az onnan érkező szerelvé­nyek azonban egy-másfél órás késéssel érkeznek, ami a Velen­céből induló, Rijekán áthaladó vonatra is érvényes. Aggteleki kirándulás. A csabacsüdi gyerekek, ponto­san 36 kisdiák indult el a héten 9 napos kirándulásra Miskolcta­polcára, illetve Aggtelekre. A Barátság sátortábor névre hall­gató iskolai program az idén nyáron már 9. alkalommal üdül­ted a gyerekeket. Csiszár Imre, a Gyulai Várszínházban bemutatott Szent Johanna rendezője többszörös kihívásnak nézett elébe. A darab kiválasztása telitalálat: olyan művet tűzött műsorára, amely szervesen illeszkedik a vár hangulatához, klasszikus érték, örök érték, tehát hozzánk is szóló. S ami különösen fontos: közönségsikerre ítélt darab. Képünkön Johanna (Kubik Anna) térdet hajt Reims érseke (Szabó Gyula) előtt. (A bemutatóról szóló írásunk a 4. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Magyar lövés, román kacsa * A battonyai átkelőhelyen zavartalan a forgalom Súlyos incidens történt a batto- nya-tomyai határátkelőhelyen! — adta hírül a közelmúltban szemtanúi közlésre hivatkozva a Romania Libera című nagy példányszámú napilap. „Vere­kedés egy magyar és egy román vámos között” — csigázta to­vább a gyanútlan olvasó érdek­lődését a cikk alcíme. A történet szerint Aradról in­dult egy 50 fős turistacsoport a „Comfort” nevű utazási iroda szervezésében a tornyai átkelő­helyre. „Az illegális intézkedés hátterében a magyar és a román vámos közötti verekedés áll. A magyar vámos belekötött egy román asszonyba, a román vá­mos ezt észrevette. A visszairá- nyítást követően a két állam kö­zötti semleges területen a ma­gyar vámtiszt leadott két fegy­verlövést a román vám felé. Ezután a magyarok megtiltot­ták a románoknak az átkelést Magyarországra a tornyai át­kelőhelyen. Kivételt képeztek volna azok a személyek, akik hajlandóak lettek volna 500 német márkát adni, és megí­gérni, hogy elfelejtik a látotta­kat. Próbáltunk utánajárni az eseménynek, de az aradi rend­őrség és a vámigazgatóság semmit sem tud a súlyos diplo­máciai konfliktusról” — feje­ződik be a Romania Liberóban megjelent rémtörténet. Ami az „utánajárást” ille­ti, nekünk több szerencsénk volt, mint román „kollégá­inknak”. Hortobágyi Zsolt hadnagy, a battonyai határ- forgalmi kirendeltség helyet­tes vezetője határozottan cá­folta a leírtakat. Nem kívánta kommentálni a cikket, azt azonban megjegyezte, hogy tavaly hasonló „tudósítás” lá­tott napvilágot egy magyar na­pilapban, természetesen ellen­kező előjellel. — Battonyánál zavartalan az átkelés. Szombaton, augusztus 5-én 3200-3330 volt a kilépők száma, döntő többségük török vendégmunkás. A beutazók 1200-1300-an lehettek szom­baton. Vasárnap a terelés követ­keztében ennél nagyobb forga­lomra számítunk — mondotta Hortobágyi hadnagy. (A határ túloldaláról szárma-. zó információink szerint a ro­mán illetékesek bírósági eljá­rást kezdeményeznek a Roma­nia Libera ellen.) Ménesi György Szociáldemokrata találkozó A Magyarorszagi Szociálde­mokrata Párt, a Román Demok­rata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szociál­demokrata tömörülése szomba­ton Békésen találkozót tartott. A határmenti párbeszéden az MSZDP Békés és Csongrád me­gyei, a Petre Roman-féle szoci­áldemokrata párt Arad és Temes megyei vezetése mellett a két párt országos vezetésének a képviselői—Kapolyi László el­nök és Alexandra Factor alelnök (Temes megyei pártelnök) —, valamint az RMDSZ szociálde­mokratai neveben Nagy Karoly kolozsvári egyetemi tanár vet­tek részt. A Román Demokrata Párt Arad megyei képviselői közt volt Dán Iván, a megyei önkormányzat vezetője is. Mint a magyar szociáldemokraták kezdeményezésére szervezett találkozót követő sajtótájékoz­tatón elhangzott, a Román Szo­ciáldemokrata Párt arra való hi­vatkozással mentette ki magát, hogy a békési találkozót nem tudták beilleszteni a választási fölkészülésükbe. (Folytatás a 3. oldalon) Rockbuli hajnalig Szombaton este nagyszabású rockfesztivál kezdődött Déva- ványán, a helyi művelődési ház udvarán. Az esemény sok fiatalt vonzott a helyszínre, a legfris­sebbek már szombat délelőtt fel­verték sátrakat a szabadtéri színpad mellett. Este fél kilenc­kor az elkezdődött a nonstop ze­nélés, melynek során hét rock­banda váltotta egymást a színpa­don. Nagy sikert aratott a mező­kovácsházi Ektomorf zenekar és természetesen a hazaiak ked­vence, az Apple-Core is. A több, mint ötszáz rajongó nagyszerű hangulatot teremtett anélkül, hogy rendbontásra került volna sor. A zenének hajnali fél négy­kor vetettek véget a legények, ekkor sokan csak egyszerűen behúzódtak a sátorba és pihenni tértek. A szervezők ígérete sze­rint a rockfesztivál-sorozat to­vább folytatódik, elképzelhető, hogy már decemberben. A huszonnegyedik órában Fogyunk. Tavaly januárban még 10 millió 277 ezer lelket számláltak hazánkban, az idén 31 ezerrel kevesebbet. Mi az a 31 ezer!? — vonhat­nánk meg a vállunkat, ha nem hallanánk lépten nyomon a tévében, rádióban, hogy elö­regedőiéiben van a magyar társadalom. Egy szülész ba­rátom szerint legalább három gyermeknek kellene születni minden családban ahhoz, hogy a folyamat megálljon. Ez a mutató jelenleg kettő alatt van családonként. Nem is volna baj, ha még most, a huszonnegyedik órában összeszednénk magunkat. A gond csak az, hogy nem ép­pen efelé haladunk... Azok­ban a családokban, ahol meg­felelő körülmények lennének a gyermekek neveléséhez, a szülők általában kevés nebu­lót vállalnak. Részben azért, mert az any a nem akarj a elve­szíteni a jó állását, részben meg azért, mert annak a ke­vés gyermeknek mindent meg akarnak adni. Azok a szülők, akik még ennél is töb­bet adnak az életükre, vagy külföldön keresnek állást vagy ilyen-olyan alapítvány, jó kapcsolat segítségével gyermeküket juttatják ki kül­földre taníttatni. Persze nemcsak ez a ma­gyar népesség tragédiája. A statisztikai adatok szerint a lakosság több mint fele inak­tív, azaz nyugdíjas, gyermek vagy rokkant. A munkaképes lakosság egy része munka- nélküli. A foglalkoztatottak­nak pedig csak nagyon ki­csiny százaléka az, amelyik tényleges termelőmunkát vé­gez. Ok azok, akik eltartják a többieket. És bizony egyálta­lán nem mindegy, hogy a bol­hának kell etetni az elefántot, vagy az elefántnak a bolhát. Többek között ezért sem értem, hogy a jelenlegi ma­gyar kormány miért a megvo­násos gazdaságpolitikára esküszik a termelés serkenté­se és az oktatás támogatása helyett!? Tegnap egy volt magyar politikus így nyilat­kozott a rádióban: „Nem lá­tom megnyugtatónak a je­lent”. Mit mondjak? Én sem. M.M. Várfüdő Baráti Kör alakult Mintegy félszáz belépővel szombaton délután a Gyulai Várfürdőben megalakult a Várfürdő Baráti Köre. Alakuló ülés résztvevőit dr. Bagosi Atti­la fürdőigazgató köszöntötte, majd Nádházi András, az előké­szítő bizottság vezetője a baráti kör lehetséges tennivalóira tett javaslatot. Többek között el­hangzott, hogy a Gyulai Várfür­dő nem fejlődhetett volna az or­szág legszebb gyógyfürdőjévé a város lakosságának önzetlen tá­mogatása nélkül. Most ismét elengedhetetlen a polgárok ak­tív közreműködése. A városban élőknek érdeke, hogy Gyula, s benne a Várfürdő növelje vonz­erejét, minél több turista, gyó­gyulni vágyó vendég vegye igénybe a szolgáltatásokat, fe­dezze fel a történelmi neveze­tességeket. A hozzászólások, javaslatok után a megválasztották a baráti kör héttagú vezetőségét, amely­nek tagja lett dr. Kraszkó György, Kovács Lajosné, Lé- várdi Jenőné, dr. Legeza Tibor, Lovász Sándor, Nádházi András és dr. Perjési Klára. A Várfürdő Baráti Köte ezentúl minden hó­nap első szombatján, 17 órai kezdettel tarja összejövetelét a Várfürdőben, amelyekre termé­szetesen minden belépni vágyót várnak. A jelenlévők elhatároz­ták, hogy a szeptemberi találko­zójukra mindenki legalább egy fiatalt elhoz magával, hiszen a jövő letéteményesei közül vi­szonylag kevesen jöttek el a ba­ráti kör alakuló ülésére. Egyébként a hétvége rekord- forgalmat hozott a Várfürdőben, szombaton csaknem tízezren váltottak belépőt. Hét végi piaci körkép Békéscsabáról Kinek olcsó, kinek drága... — A békéscsabai piacra vétek korán menni — állítja szom­szédasszonyom —, akkor min­denki „kitartja” az árat. Én álta­lában 10—1 í óra körül szoktam kijárni. Igaz, van ami addigra kissé megpuhul, megfonnyad, de hát valamit valamiért. Kevés a munkanélküli-segélyem. Azt tapasztalom, hogy a szombati piac felhozatala bősé­ges. Pedig azt gondolná az em­ber, ebben a hosszú, forró nyár­ban mindent tönkre tesz a nap. Kevesen engedhetik meg a lo­csolást, hiszen a vezetékes víz lassan aranyat ér, nem lehet po­csékolni. — Ön szerint olcsó, vagy drága a város piaca? — kérde­zem Kmetykó Antalnét, akinek mindkét kezében egy-egy tele­tömött szatyor. — Hát nem olcsó. A Dunántú­lon élő gyerekeim, unokáim ma jönnek haza. A papa születésnap­ját ünnepeljük. Legalább ilyen­kor ki kell tennünk magunkért. A húst nem számolva, a mai piaci vásárlásom hatunkra durván 3600 forint. Zöldséget, gyümölcsöt vettem, tejszínhabot, száraztésztá­kat, túrót, tejfölt. Na szóval, anégye- zerforintból, amit elhoztam, maradt vagy 3—400 forintom. (Folytatás a3. oldalon) Megújult a zenéló' óra Minden ízében megújult az a báb­játékos zenélő óra, amely a Dóm téren a Szegedi Szabadtéri Játé­kok közönségét szórakoztatja es­ténként az előadások előtt. A különleges szerkezet több mint 60 éves, az elmúlt évtizedekben alaposan megkopott, ezért jó ide­je már csak a színházi fesztivál egyetlen hónapja alatt működött, az esztendő többi napján némán és mozdulatlanul állt. Szeged ön­kormányzata az idei nyárra felú­jíttatta az országosan is egyedülálló zenélő órát, amely immár—a restaurálás generálki­vitelezőjének, a budapesti Kon­koly Józsefnek köszönhetően — három műsort is ad naponta. A fővárosi mester elmondta, hogy a nagyméretű számlapot muzsikára körbejáró 17 darab másfélméteres fafigurát, jelen­tős részben újra kellett faragni.

Next

/
Thumbnails
Contents