Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-07 / 183. szám
Tizenkét keréken Európában Alig váltja fel a pelenkát a rövidnadrág, a férfiember tűzoltó, katona akar lenni. No, meg persze kamionsofőr. (4. oldal) Ma: Csabai Napló % Mai lapszámunkban a városoldalon Békéscsabáról és környékéről olvashatnak híreket, tudósításokat. (7. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Zuba János: Én nagyon remélem, hogy száz év múlva sokkal jobb kormányunk lesz, mint ma van. (5. oldal) 1995. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ ÁRA: 21 FORINT (+2,50 FORINT ÁFA) L. ÉVFOLYAM 183. SZÁM Hírek Sváb bátyusból. Az Eleki Reibel Mihály Művelődési Ház és az Eleki Németek Egyesülete, valamint az Eleki Németek Kisebbségi Önkormányzata szombaton este az eleki sportcsarnokban nagysikerű hagyományos sváb batyusbálat szervezett. A több évtizedes múltra visszatekintő eleki bátyus sváb bálát eredetileg télen tartottak, ám a Németországban élő eleki- ek kedvéért 1979 óta augusztusra került át ez a rendezvény. A helyi hagyományőrző táncosok, csoportok műsora után a nyitótánc résztvevői invitálták táncra a jelenlévőket. Zsúfoltság Gyulánál. A határállomásról kapott tájékoztatás szerint Gyulánál a hétvégén átlagosan a személygép1 kocsiknak 4 órát, a teherautóknak 16 órát kellett várakozniuk. Bár rendkívüli eset nem történt, a melegben sokan nehezen tűrik a várakozást. Többeket küldnek erre Nagylak felől is, ahol ennél lényegesen nagyobb a zsúfoltság. Előreláthatólag az éjszaka folyamán megérkeznek a hétvégén útra kelt utolsó vendégmunkások is, így holnapra jelentősen csökkenhet a várakozási idő. Vonatforgalom. Egyelőre fennakadás nélkül közlekednek a vonatok Horvátország felé - tájékoztatta vasárnap délután az MTI-t a MÁV főmenetirányí- tója. Az onnan érkező szerelvények azonban egy-másfél órás késéssel érkeznek, ami a Velencéből induló, Rijekán áthaladó vonatra is érvényes. Aggteleki kirándulás. A csabacsüdi gyerekek, pontosan 36 kisdiák indult el a héten 9 napos kirándulásra Miskolctapolcára, illetve Aggtelekre. A Barátság sátortábor névre hallgató iskolai program az idén nyáron már 9. alkalommal üdülted a gyerekeket. Csiszár Imre, a Gyulai Várszínházban bemutatott Szent Johanna rendezője többszörös kihívásnak nézett elébe. A darab kiválasztása telitalálat: olyan művet tűzött műsorára, amely szervesen illeszkedik a vár hangulatához, klasszikus érték, örök érték, tehát hozzánk is szóló. S ami különösen fontos: közönségsikerre ítélt darab. Képünkön Johanna (Kubik Anna) térdet hajt Reims érseke (Szabó Gyula) előtt. (A bemutatóról szóló írásunk a 4. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Magyar lövés, román kacsa * A battonyai átkelőhelyen zavartalan a forgalom Súlyos incidens történt a batto- nya-tomyai határátkelőhelyen! — adta hírül a közelmúltban szemtanúi közlésre hivatkozva a Romania Libera című nagy példányszámú napilap. „Verekedés egy magyar és egy román vámos között” — csigázta tovább a gyanútlan olvasó érdeklődését a cikk alcíme. A történet szerint Aradról indult egy 50 fős turistacsoport a „Comfort” nevű utazási iroda szervezésében a tornyai átkelőhelyre. „Az illegális intézkedés hátterében a magyar és a román vámos közötti verekedés áll. A magyar vámos belekötött egy román asszonyba, a román vámos ezt észrevette. A visszairá- nyítást követően a két állam közötti semleges területen a magyar vámtiszt leadott két fegyverlövést a román vám felé. Ezután a magyarok megtiltották a románoknak az átkelést Magyarországra a tornyai átkelőhelyen. Kivételt képeztek volna azok a személyek, akik hajlandóak lettek volna 500 német márkát adni, és megígérni, hogy elfelejtik a látottakat. Próbáltunk utánajárni az eseménynek, de az aradi rendőrség és a vámigazgatóság semmit sem tud a súlyos diplomáciai konfliktusról” — fejeződik be a Romania Liberóban megjelent rémtörténet. Ami az „utánajárást” illeti, nekünk több szerencsénk volt, mint román „kollégáinknak”. Hortobágyi Zsolt hadnagy, a battonyai határ- forgalmi kirendeltség helyettes vezetője határozottan cáfolta a leírtakat. Nem kívánta kommentálni a cikket, azt azonban megjegyezte, hogy tavaly hasonló „tudósítás” látott napvilágot egy magyar napilapban, természetesen ellenkező előjellel. — Battonyánál zavartalan az átkelés. Szombaton, augusztus 5-én 3200-3330 volt a kilépők száma, döntő többségük török vendégmunkás. A beutazók 1200-1300-an lehettek szombaton. Vasárnap a terelés következtében ennél nagyobb forgalomra számítunk — mondotta Hortobágyi hadnagy. (A határ túloldaláról szárma-. zó információink szerint a román illetékesek bírósági eljárást kezdeményeznek a Romania Libera ellen.) Ménesi György Szociáldemokrata találkozó A Magyarorszagi Szociáldemokrata Párt, a Román Demokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szociáldemokrata tömörülése szombaton Békésen találkozót tartott. A határmenti párbeszéden az MSZDP Békés és Csongrád megyei, a Petre Roman-féle szociáldemokrata párt Arad és Temes megyei vezetése mellett a két párt országos vezetésének a képviselői—Kapolyi László elnök és Alexandra Factor alelnök (Temes megyei pártelnök) —, valamint az RMDSZ szociáldemokratai neveben Nagy Karoly kolozsvári egyetemi tanár vettek részt. A Román Demokrata Párt Arad megyei képviselői közt volt Dán Iván, a megyei önkormányzat vezetője is. Mint a magyar szociáldemokraták kezdeményezésére szervezett találkozót követő sajtótájékoztatón elhangzott, a Román Szociáldemokrata Párt arra való hivatkozással mentette ki magát, hogy a békési találkozót nem tudták beilleszteni a választási fölkészülésükbe. (Folytatás a 3. oldalon) Rockbuli hajnalig Szombaton este nagyszabású rockfesztivál kezdődött Déva- ványán, a helyi művelődési ház udvarán. Az esemény sok fiatalt vonzott a helyszínre, a legfrissebbek már szombat délelőtt felverték sátrakat a szabadtéri színpad mellett. Este fél kilenckor az elkezdődött a nonstop zenélés, melynek során hét rockbanda váltotta egymást a színpadon. Nagy sikert aratott a mezőkovácsházi Ektomorf zenekar és természetesen a hazaiak kedvence, az Apple-Core is. A több, mint ötszáz rajongó nagyszerű hangulatot teremtett anélkül, hogy rendbontásra került volna sor. A zenének hajnali fél négykor vetettek véget a legények, ekkor sokan csak egyszerűen behúzódtak a sátorba és pihenni tértek. A szervezők ígérete szerint a rockfesztivál-sorozat tovább folytatódik, elképzelhető, hogy már decemberben. A huszonnegyedik órában Fogyunk. Tavaly januárban még 10 millió 277 ezer lelket számláltak hazánkban, az idén 31 ezerrel kevesebbet. Mi az a 31 ezer!? — vonhatnánk meg a vállunkat, ha nem hallanánk lépten nyomon a tévében, rádióban, hogy elöregedőiéiben van a magyar társadalom. Egy szülész barátom szerint legalább három gyermeknek kellene születni minden családban ahhoz, hogy a folyamat megálljon. Ez a mutató jelenleg kettő alatt van családonként. Nem is volna baj, ha még most, a huszonnegyedik órában összeszednénk magunkat. A gond csak az, hogy nem éppen efelé haladunk... Azokban a családokban, ahol megfelelő körülmények lennének a gyermekek neveléséhez, a szülők általában kevés nebulót vállalnak. Részben azért, mert az any a nem akarj a elveszíteni a jó állását, részben meg azért, mert annak a kevés gyermeknek mindent meg akarnak adni. Azok a szülők, akik még ennél is többet adnak az életükre, vagy külföldön keresnek állást vagy ilyen-olyan alapítvány, jó kapcsolat segítségével gyermeküket juttatják ki külföldre taníttatni. Persze nemcsak ez a magyar népesség tragédiája. A statisztikai adatok szerint a lakosság több mint fele inaktív, azaz nyugdíjas, gyermek vagy rokkant. A munkaképes lakosság egy része munka- nélküli. A foglalkoztatottaknak pedig csak nagyon kicsiny százaléka az, amelyik tényleges termelőmunkát végez. Ok azok, akik eltartják a többieket. És bizony egyáltalán nem mindegy, hogy a bolhának kell etetni az elefántot, vagy az elefántnak a bolhát. Többek között ezért sem értem, hogy a jelenlegi magyar kormány miért a megvonásos gazdaságpolitikára esküszik a termelés serkentése és az oktatás támogatása helyett!? Tegnap egy volt magyar politikus így nyilatkozott a rádióban: „Nem látom megnyugtatónak a jelent”. Mit mondjak? Én sem. M.M. Várfüdő Baráti Kör alakult Mintegy félszáz belépővel szombaton délután a Gyulai Várfürdőben megalakult a Várfürdő Baráti Köre. Alakuló ülés résztvevőit dr. Bagosi Attila fürdőigazgató köszöntötte, majd Nádházi András, az előkészítő bizottság vezetője a baráti kör lehetséges tennivalóira tett javaslatot. Többek között elhangzott, hogy a Gyulai Várfürdő nem fejlődhetett volna az ország legszebb gyógyfürdőjévé a város lakosságának önzetlen támogatása nélkül. Most ismét elengedhetetlen a polgárok aktív közreműködése. A városban élőknek érdeke, hogy Gyula, s benne a Várfürdő növelje vonzerejét, minél több turista, gyógyulni vágyó vendég vegye igénybe a szolgáltatásokat, fedezze fel a történelmi nevezetességeket. A hozzászólások, javaslatok után a megválasztották a baráti kör héttagú vezetőségét, amelynek tagja lett dr. Kraszkó György, Kovács Lajosné, Lé- várdi Jenőné, dr. Legeza Tibor, Lovász Sándor, Nádházi András és dr. Perjési Klára. A Várfürdő Baráti Köte ezentúl minden hónap első szombatján, 17 órai kezdettel tarja összejövetelét a Várfürdőben, amelyekre természetesen minden belépni vágyót várnak. A jelenlévők elhatározták, hogy a szeptemberi találkozójukra mindenki legalább egy fiatalt elhoz magával, hiszen a jövő letéteményesei közül viszonylag kevesen jöttek el a baráti kör alakuló ülésére. Egyébként a hétvége rekord- forgalmat hozott a Várfürdőben, szombaton csaknem tízezren váltottak belépőt. Hét végi piaci körkép Békéscsabáról Kinek olcsó, kinek drága... — A békéscsabai piacra vétek korán menni — állítja szomszédasszonyom —, akkor mindenki „kitartja” az árat. Én általában 10—1 í óra körül szoktam kijárni. Igaz, van ami addigra kissé megpuhul, megfonnyad, de hát valamit valamiért. Kevés a munkanélküli-segélyem. Azt tapasztalom, hogy a szombati piac felhozatala bőséges. Pedig azt gondolná az ember, ebben a hosszú, forró nyárban mindent tönkre tesz a nap. Kevesen engedhetik meg a locsolást, hiszen a vezetékes víz lassan aranyat ér, nem lehet pocsékolni. — Ön szerint olcsó, vagy drága a város piaca? — kérdezem Kmetykó Antalnét, akinek mindkét kezében egy-egy teletömött szatyor. — Hát nem olcsó. A Dunántúlon élő gyerekeim, unokáim ma jönnek haza. A papa születésnapját ünnepeljük. Legalább ilyenkor ki kell tennünk magunkért. A húst nem számolva, a mai piaci vásárlásom hatunkra durván 3600 forint. Zöldséget, gyümölcsöt vettem, tejszínhabot, száraztésztákat, túrót, tejfölt. Na szóval, anégye- zerforintból, amit elhoztam, maradt vagy 3—400 forintom. (Folytatás a3. oldalon) Megújult a zenéló' óra Minden ízében megújult az a bábjátékos zenélő óra, amely a Dóm téren a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét szórakoztatja esténként az előadások előtt. A különleges szerkezet több mint 60 éves, az elmúlt évtizedekben alaposan megkopott, ezért jó ideje már csak a színházi fesztivál egyetlen hónapja alatt működött, az esztendő többi napján némán és mozdulatlanul állt. Szeged önkormányzata az idei nyárra felújíttatta az országosan is egyedülálló zenélő órát, amely immár—a restaurálás generálkivitelezőjének, a budapesti Konkoly Józsefnek köszönhetően — három műsort is ad naponta. A fővárosi mester elmondta, hogy a nagyméretű számlapot muzsikára körbejáró 17 darab másfélméteres fafigurát, jelentős részben újra kellett faragni.
